SZEMPONT
A Rovatból

„Az újszülöttek számára nem az a veszélyes, ha szülésznő segíti őket a világra, hanem az, ha rosszul bánnak velük”

A szülési rendszer tervezett átalakítása akár előrelépés is lehetne, de bármilyen változás előtt egységesen biztonságossá kell tenni az ellátást - mondja Keszler Viktória, a Másállapotot a szülészetben! Egyesület egyik alapítója.


Gyökeresen átalakítaná a szülészeteket a kormány. Az úgynevezett „I. progresszivitási szintű” szülészeti ellátás azt jelentené, hogy a komplikációmentesnek ígérkező szüléseket olyan szülőszobákban végeznék, ahol nem lenne koraszülött-intenzív, neonatológus, újszülött-szakápoló, altatóorvos, valamint intenzív terápiás orvos sem. Baj esetén a kismamákat átvinnék máshová, maxium 30 perc alatt. A feltételrendszert tekintve mindez egy intézményen belüli otthonszülésre hasonlítana, azzal a különbséggel, hogy míg ott kizárólag bábák (szülésznők) vezetik le a szülést, itt szülészorvos azért lenne a helyszínen.

A rendelet-tervezet bírálói szerint az átalakítás veszélyeket hordoz magába, mert váratlan komplikációk bármikor adódhatnak. Támogatói úgy érvelnek, az otthonszülések statisztikái nem mutatják, hogy veszélyes lenne az ilyen feltételekkel történő szülés. Keszler Viktóriával, a Másállapotot a szülészetben! Egyesület egyik alapítójával arról beszélgettünk, mik lehetnek a valódi kockázatok.

– Mit gondolnak a kormány által tervezett módosításról?

– Lehetne ez egy fellélegzés, hogy végre meghallották a társadalmi igényt, az anyák és apák hangját, hogy legyen születésház, köztes választás az otthon és a kórház között, de bennünk elsőre nem tudott a megelégedettség érzése megjelenni. Nem tiszta, hogy ez most a szakemberhiányra adott válasz csupán, mert sokakban felmerült, hogy esetleg a bezárás határán lévő szülészeteket akarnák ilyen módon megtartani. De a rendelettervezetet olvasva kérdés marad az is, hogy

a nők választhatnak-e majd, hogy itt akarnak-e szülni, és hogy itt is szakorvosok lesznek-e akkor, vagy a szülésznői ellátásra építenek?

Ezt azért hozom fel, mert a nemzetközi gyakorlatban a születésház, ami sokunknak eszébe jut az alacsony progresszivitási szintű intézményről, olyan hely, ahol jól képzett, kompetens, számos feladatot önállóan ellátni képes szülésznők dolgoznak, mint az angliai midwife-led unit részlegekben.

– Tehát itt sem nyílna tér a bábáknak?

– A jelek nem errefelé mutatnak. Voltak a múltban is ilyen törekvések, hogy lehetne szülésznői várandósgondozás, nagyobb tere a szülésznőknek, de ezek sem valósultak meg a gyakorlatban, és az intézeten kívüli szülésben dolgozó szakemberek helyzete is nehezített. Azt gondolom, hogy a kompetenciák eloszlása nem változik. A magyar társadalmat inkább az foglalkoztatja, hogy a csecsemők veszélybe kerülhetnek-e egy ilyen rendszerben.

– És veszélybe kerülhetnek?

– Ha az a kérdés, hogy önmagában egy alacsony progresszivitási szint, vagy a szülésznői ellátás veszélyezteti-e az újszülött életét, arra mindenképpen azt mondhatjuk, hogy nem. Ha a szülésznőben gondolkozunk, akkor a szülésznő vagy bába abszolút lehetne az a kompetens szakember, aki képes arra, hogy a fogantatástól a gyermekágy végéig ezt a folyamatot végigkísérje, és az újszülött, illetve még korábban magzat és az édesanya egészségét támogassa. Ezért van fontossága a kockázatbecslésnek, a rizikóbecslésnek. A szülésznő az alacsony kockázatú várandósokat képes teljes körűen ellátni, azaz azokat az eseteket, amikor az édesanya egészséges, és tudjuk, hogy a babának sincs olyan várandósság alatti komplikációja vagy olyan állapota, ami esetleg alacsony születési súlyt, koraszülést, veszélyeztetett állapotot eredményezne. Egy normál várandósság, és egy élettani szülés kísérésére abszolút képes a szülésznő. Ő a kompetens szakember. Ez azért is fontos, mert azt tudjuk, hogy másfajta tudást igényel az élettani folyamatok támogatása, mint a kóros folyamatoké.

Nem minden jó orvos jó szülész, ez más kompetencia.

Tehát az orvos feladata is nagyon fontos, de alapvetően őt arra képezték ki, hogy ezeket a veszélyhelyzeteket felismerje és elhárítsa, és pont miközben ezt elhárítja, esetleg a vajúdást megakaszthatja, vagy az ellátásból fakadhat mellékhatás, kockázat, ami akkor elfogadható, ha komplikációt, súlyos veszélyhelyzetet kell elhárítani, de a normál élettani folyamatokat lassítani vagy terhelni ezzel teljesen felesleges, indokolatlanul végezve pedig ártalmas lehet.

A szülésznő abszolút egy kompetens szakember, aki képes felismerni pont azt, hogy mikor van az élettani folyamatoktól eltérés, akár a várandósság, akár a szülés idején, és számtalan eszköze van, hogy ezt kezelni is tudja.

Zárójelben hozzáteszem, hogy Magyarországon ezekhez meg kéne erősíteni az önállóságukban a szülésznőket, de alapvetően világszerte a szülésznő, mint szakma, abszolút alkalmas arra is egyébként, hogy CTG eredményt értékeljen, szívhang-hallgatást végezzen, tehát megítélje és nyomon kövesse a baba és az anya állapotát, és a szülés után pedig egyértelműen alkalmas arra, hogy a babát megvizsgálja, felmérje az állapotát. Ehhez nem kell egy külön szakember, és egyébként veszélyes is, ha erre az a szakember nem képes, aki világra segíti a babát, mert az azért késlekedéssel járhat, ha oda kell hívni valakit. Tehát fontos, hogy a szülést kísérő szakember, legyen az akár orvos, akár szülésznő, képes legyen az újszülöttet megvizsgálni, és ha szükséges, akkor újraélesztést végezni, és hogy ezt a tudást évente meg is újítsa. Tudjuk, hogy Magyarországon jelenleg egyedül az otthonszülésben dolgozó szülésznők azok, akiknek ezt a vizsgát évente meg kell újítaniuk.

– Elképzelhető, hogy most ez a szemlélet erősödik majd?

– Ebből a rendelettervezetből még bármi is lehet. Nem mondanám azt, hogy nyugodtak lehetünk afelől, hogy ebből nem sül ki nőket és kisbabákat veszélyeztető helyzet, mert ha nem változik meg az ellátás módja, színvonala és fókusza, akkor ez rossz is lehet a nőknek és a kisbabáknak.

De nem attól kell félteni az anyákat és a babákat, hogy nem lesz ott egy neonatológiai team, vagy hogy nincs ott műtő, hanem attól, hogy aki jelen van, az nem felkészült abban, hogy azt az élettani folyamatokat kísérje, felismerje és kezelni tudja a komplikációkat.

De az nagyon-nagyon félreviszi a diskurzust, ha most elkezdjük azt mondani, hogy minden nőnek arra lenne szüksége, hogy műtő legyen mellette, és hogy ott legyen a gyermekorvosi team. Egy ilyen vita újbóli megnyitása visszalépés lesz az időben, hiszen már eleve tudjuk az intézeten kívüli szülés körül lefolytatott társadalmi párbeszédből, hogy ez nem így van. Szerintem fontos kimondani, hogy tudjuk, hogy az újszülöttek számára nem az a veszélyes, ha szülésznő segíti őket a világra, hanem az, ha rosszul bánnak velük, és ha a várandósság alatt nem veszik komolyan az anya jelzéseit, panaszait. Ahhoz számos eszközünk van, hogy a várandósság alatt fel tudjuk mérni, hogy melyik anya-baba páros igényel fokozott gondozást, figyelmet, erre szolgálhat a rizikó becslése például.

– És akkor olyan ellátást tudnak rendelni mellé, amire várhatóan szüksége lehet.

– Igen. Többszintű intézmények vannak a várandósság alatt és a szülés alatt. Ezért fontos a személyre szabott gondozás, és azt mindig elmondjuk, hogy tulajdonképpen

egyet tudunk a szülészeti ellátásról világszerte, hogy attól lesz biztonságos, ha megvalósul az egy szülő nő, egy szülésznő arány.

Ez nagyjából konyhanyelven azt jelenti, hogy lehet nekünk bármekkora teamünk és akárhány szakemberünk és száz műtőnk, de ha az a várandós nem kap személyre szabott gondozást, figyelmet és támogatást, hanem magára hagyják őt a folyamat közben, akkor ez a kockázatos. Ahhoz, hogy ez a személyes gondozás megvalósuljon, elég lehet akárcsak egy szakember is, aki fel van készítve arra, hogy a szülés alatti folyamatokat és a gyermekágy első perceit felkészülten tudja támogatni. Az lenne fontos, hogy mindenki, aki ott van a születés körül, legyen az akár egy szakorvos, akár egy szülésznő, akár egy csecsemős nővér, tehát aki ott van, az mind legyen képes újszülöttet újjáéleszteni. Ennek vannak működő gyakorlatai, amit el lehet és kell sajátítani.

– Önökkel konzultáltak arról, hogy milyen változásokat terveznek?

– Nem, teljesen villámcsapásként ért minket és szerintem mindenkit. Nem feltétlenül az a lényeg, hogy a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom tudjon róla, de az rendkívül meglepő, hogy erről sem informális, sem semmilyen csatornán nem tudott senki sem. Pedig az elmúlt pár évben történtek már olyan változások a szülészetben, például a jogviszonytörvény, a hálapénz eltörlése, amikor kiderült, hogy hiába az alapvetően jó cél, előkészítés, egyeztetés nélkül ezek nem hozzák a várt eredményt. Sokan hangsúlyoztuk az elmúlt egy napban, amióta a sajtóban ennek a tervnek híre ment, hogy bármilyen változás előtt egységesen biztonságossá kell tenni az ellátást.

Végre betölthetnénk egy hiányt, ami eddig nem volt, és lehetne egy olyan ellátási szint, ahol az alacsony kockázatú várandósok méltó, tiszteletteljes, támogató ellátást kapnak, azonban az ellátás jelen állapotában nem alkalmas erre.

Nem ócsárolni akarom a szakembereket, de nagyon sok minden hiányzik ahhoz a képzésekben, munkakörülmények terén, a szakmai felügyeletben, az irányelvekben, hogy a szakemberek a tudásuk legjavát tudják nyújtani, és az ellátás biztonságos legyen.

– Amennyiben ez egy TB által finanszírozott ellátás lenne, eközben fizetni kell a hasonló feltételeknek megfelelő, hasonló ellátást igénylőknek, akik ezt az otthonukban veszik igénybe. Mire föl ez a különbség?

– Az alapvető jogok biztosa kimondta, hogy nem teljesíti az állam a várandós nők önrendelkezési jogának védelmével összefüggő kötelezettségeit akkor, amikor

az intézményi szülést teljes mértékben, az intézményen kívüli otthonszülést viszont egyáltalán nem finanszírozza a társadalombiztosítás, így nem teljes a választás szabadsága.

Holott az minden magyar nőnek joga lenne, hogy megválaszthassa a szülése helyszínét. Az állam az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos teherbíró képesség korlátosságára hivatkozott, amit akkor az ombudsman elfogadott, de kimondta, hogy az államnak meg kell teremtenie a várandós nő számára az érdemi választás lehetőségét, ahhoz jogilag biztonságos környezetet, valódi alternatívát kell nyújtania, és nem tántoríthatja el indokolatlan adminisztratív és pénzügyi akadályokkal. Nem az én asztalom eldönteni, hogy más-e a tervezett ellátás, mint az intézeten kívüli szülés, de ez mindenképpen vet fel kérdéseket, hogy ha most ugyanazokkal a feltételekkel a nők hasonló ellátást igénybe vehetnek intézményen belül, akkor miért nem kaphat TB finanszírozást az intézeten kívüli szülés. Ha itt majd hiányzik az, amit sokan a kórház plusz előnyének tartanak, a műtő vagy a neonatológus, akkor valóban ez még inkább felveti ezt a kérdést. Eddig is probléma volt, hogy az intézeten kívüli szülés nem támogatott, de innentől kezdve még érthetetlenebb.

– Most, hogy ez a tervezet kikerült, kezdeményeztek-e valamilyen szakmai egyeztetést ezzel kapcsolatban?

– Ez egy nagyon friss fejlemény. Az elmúlt egy napban nem írtunk a minisztériumnak. Ahogy jeleztem, folyamatos egyeztetésben vagyunk, tehát már van eleve pát futó ügy, ami miatt többször jeleztük, hogy jó lenne egy asztalhoz ülni, de könnyen lehet, hogy a következő napokban ezt újból megtesszük, hiszen ez alapvető igényünk.

Azt már számtalanszor elmondtuk, ha az ellátást változtatni akarják, akkor a nőket, mint érintetteket jó lenne bevonni.

Most azt látjuk, hogy azon vitatkoznak a szakértők, hogy ebbe bele fog-e halni az újszülött, vagy sem. Sajnos ez egy nagyon könnyen átpolitizálható téma, mert az újszülött egészségére hivatkozva nagyon könnyen egymásnak esnek felek, és nagyon könnyű féligazságokat mondani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk