Fellebbez a Ryanair a háromszáz millió forintos fogyasztóvédelmi bírság ellen, amit Budapest Főváros Kormányhivatala szabott ki a cégre – mondta el a légitársaság a Szabad Európának.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormányhivatal június 10-én indított fogyasztóvédelmi hatósági eljárást a Ryanair-DAC légitársasággal szemben az extraprofit-különadó áthárítása témájában. Varga Judit igazságügyi miniszter ma jelentette be a Facebook-oldalán az eljárás eredményét.
A Ryanair a lapnak alaptalannak nevezte a bírságot. Szerintük a magyar kormány is tisztában van azzal az 1008/2008-as EU-rendelettel, amely minden uniós légitársaság számára lehetővé teszi, hogy saját választása szerint, a nemzeti kormányok vagy azok fogyasztóvédelmi hivatalainak beavatkozása nélkül határozza meg, hogy milyen díjszabást alkalmaz az Európai Unión belüli járatain.
Hangsúlyozták azt is, hogy ez az uniós törvény megtiltja a magyar kormánynak, hogy utólagos utazási adót vessen ki, miközben megpróbálja törvényellenesen korlátozni a légitársaságok azon jogát, hogy ezeket az indokolatlan adókat az utasokra hárítsák át.
Hozzátették, hivatalosan még nem kapták meg a fogyasztóvédelmi hatóság értesítését.
Ha szükséges, az uniós bíróságokon fognak fellebezni az ügyben – zárta a közleményét a Ryanair.
Fellebbez a Ryanair a háromszáz millió forintos fogyasztóvédelmi bírság ellen, amit Budapest Főváros Kormányhivatala szabott ki a cégre – mondta el a légitársaság a Szabad Európának.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormányhivatal június 10-én indított fogyasztóvédelmi hatósági eljárást a Ryanair-DAC légitársasággal szemben az extraprofit-különadó áthárítása témájában. Varga Judit igazságügyi miniszter ma jelentette be a Facebook-oldalán az eljárás eredményét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„16 év után nyertünk” – Orbán Viktor hatalmas győzelmet hirdetett Kazincbarcikán a Tisza felett, pedig ők nem is indultak
A Fidesz-KDNP jelöltje 45 szavazattal nyerte a kazincbarcikai időközi választást. A miniszterelnök a helyi eredményt országos, Tisza Párt feletti győzelemként kommunikálta.
Tizenhat év után nyert egyéni önkormányzati körzetet a Fidesz Kazincbarcikán: a vasárnapi időközi választáson a kormánypárti Kaló Attila nyert a szavazatok 43,21 százalékával.
A város 7-es számú választókerületében azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a körzet képviselője, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2821 választásra jogosult polgárból 658-an mentek el szavazni, ami 23,33 százalékos részvételt jelent.
Hárman indultak a mandátumért: a Fidesz-KDNP jelöltje, Kaló Attila 283 szavazattal nyert. A függetlenként induló, de a város MSZP-s polgármestere által támogatott Sütő Ágnes 238 voksot kapott, míg a Városvédők Egyesületének jelöltje, Séllyei Erzsébet 134-et.
A választási eredményt a miniszterelnök és a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás is a párt sikereként könyvelte el.
„Hatalmas győzelem Kazincbarcikán az időközi választáson. Valóság vs. Tisza: 2:0.
Ezen a településen 16 év után nyertünk egyéni önkormányzati körzetet”
Magyar Péter pártja viszont el sem indult a voksoláson. A kormánypárti kommunikáció Séllyei Erzsébet, a Városvédők Egyesületének jelöltje miatt hozhatta összefüggésbe a választást a Tisza Párttal.
Séllyei korábban a 444-nek arról beszélt, hogy bár a városvédők között vannak tiszások és fordítva, semmilyen hivatalos kapcsolat nincs a két szervezet között, sőt, a 2029-es önkormányzati választáson külön is indulnának. A kormánypárti narratíva szerint Séllyei „saját bevallása szerint erősen a Tisza Párt támogatását is” élvezi.
Nem ez az első alkalom, hogy a Fidesz az időközi választásokat a Tiszával szembeni küzdelemként keretezi. Korábban egy balmazújvárosi időközi választás után Kubatov Gábor pártigazgató egy olyan grafikont osztott meg, amelyen a nem fideszes jelöltek alá tévesen a „Tisza” megjelölést írták.
Tizenhat év után nyert egyéni önkormányzati körzetet a Fidesz Kazincbarcikán: a vasárnapi időközi választáson a kormánypárti Kaló Attila nyert a szavazatok 43,21 százalékával.
A város 7-es számú választókerületében azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a körzet képviselője, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2821 választásra jogosult polgárból 658-an mentek el szavazni, ami 23,33 százalékos részvételt jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kamulájkok: egy fideszes képviselőjelöltet talált a Telex az eddig felfedezett legnagyobb trollfarm mögött
A lap oknyomozása szerint a profilokat december és február között hozták létre mesterséges intelligencia segítségével. Kocsondi Márk XXII. kerületi fideszes képviselőjelölt központi figura a hálózatban, amely lájkokkal növeli a kiválasztott politikusok posztjainak elérését.
Egyetlen tél alatt építettek fel egy közel 1200, mesterséges intelligenciával létrehozott profillal működő Facebook-hálózatot, hogy az összehangoltan és nagyüzemben erősítse a kormánypárti politikusok üzeneteit – derítette ki a Telex. A lap egy olyan, az eddigieknél tízszer nagyobb trollfarmot tárt fel, amelynek tagjait december 15. és február 17. között hozták létre, és szinte kizárólag fideszes posztok lájkolására használják őket.
A hálózat építői tudatosan választották a személyes profilok helyett a Facebook-oldalakat. Míg egy új profilhoz külön emailcím és telefonszám kell, egyetlen fiókról elméletileg végtelen számú oldalt lehet elindítani. Ez a módszer nemcsak egyszerűbb, de hatékonyabb is: egy oldalhoz több adminisztrátor is tartozhat, részletesebb analitikai eszközök állnak rendelkezésre, ráadásul a megfigyelések szerint az algoritmus előrébb sorolja az oldalak hozzászólásait a kommentek között.
A hálózatot három fő csomópont köré szervezték. Az egyik a „Hajrá, Magyarország” nevű oldal, amely a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz köthető, a hirdetéseit is ez a szervezet fizeti.
A másik központi figura Kocsondi Márk, egy XXII. kerületi fideszes politikus – akit a párt az áprilisi választáson is képviselőjelöltként indít ugyanitt – akinek oldalát a feltárt kamuprofilok mintegy háromnegyede követi. Ezzel messze kiemelkedik abból a 6-8 fős fideszes politikuscsapatból, akiket a kamuprofilok előszeretettel követnek.
Kocsondinak összesen tízezer követője van, közülük nagyjából ezret listáz a Facebook, aminek ötöde tűnik valósnak, a többi a hálózatba tartozó kamuprofil. „Ha egy trollprofilnál csak egy követett oldal van, az szinte mindig Kocsondi Márk” a cikk szerint.
A legfurcsább elem a képletben egy „Asszú István-kettes” nevű oldal, amely nem célpontja, hanem aktív tagja a hálózatnak: több száz kamuprofilt követ, sokszor egyetlen követőként. A történet csavarja, hogy a valódi, 15 éves Asszú István-profil tavaly decembere óta szinte kizárólag Fidesz-ellenes tartalmakat oszt meg.
A kamuoldalak elnevezései között is akadnak furcsaságok. Létezik például Talabér Ádám, András, Zoltán, Renáta és Aranka nevű oldal is, ami vagy a kreativitás hiányára utal, vagy Várpalota fideszes polgármesterére, Talabér Mártára tett utalási kísérlet.
Emellett teljes „mikro-brandeket” is felépítettek: "Borcsának" külön oldala van a cukrászdájának, konyhájának és palántáinak, míg Lalinak arra, hogy „beszél”, „megmondja” és „odaszól”.
A hálózat tagjai jellemzően nem posztolnak saját tartalmat, és nem gyűjtenek valódi követőket. A legtöbb oldal mindössze egy profilképből, egy borítóképből és legfeljebb néhány bejegyzésből áll, hogy ne tűnjön teljesen üresnek.
224 olyan oldalt is azonosítottak, amelyeken semmilyen tartalom nincs, ezek valószínűleg bevetésre váró tartalék profilok.
A profilok létrehozása iparszerűen zajlott. A legnagyobb üzem januárban volt, amikor az oldalak közel háromnegyede megszületett. A trollgyár a karácsonyi ünnepek alatt rövid szünetet tartott, de egyébként hétvégén sem pihentek, és a profilképek feltöltési dátumai alapján a munka sokszor éjszakába vagy hajnalba nyúlóan is folyt.
A Telex megkereste Kocsondi Márkot, Asszú Istvánt és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt, de egyelőre egyiküktől sem kaptak választ.
A mostani felfedezés egy hosszabb folyamat része. Először a Lakmusz térképezett fel egy hasonló hálózatot tavaly novemberben, majd januárban a Telex leplezett le egy profibb változatot. Később a 444 kiderítette, hogy utóbbi szálai a Fidesz-közeli Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséghez vezetnek, amely a Digitális Polgári Köröket és a „háborúellenes gyűléseket” is szervezi.
Egyetlen tél alatt építettek fel egy közel 1200, mesterséges intelligenciával létrehozott profillal működő Facebook-hálózatot, hogy az összehangoltan és nagyüzemben erősítse a kormánypárti politikusok üzeneteit – derítette ki a Telex. A lap egy olyan, az eddigieknél tízszer nagyobb trollfarmot tárt fel, amelynek tagjait december 15. és február 17. között hozták létre, és szinte kizárólag fideszes posztok lájkolására használják őket.
A hálózat építői tudatosan választották a személyes profilok helyett a Facebook-oldalakat. Míg egy új profilhoz külön emailcím és telefonszám kell, egyetlen fiókról elméletileg végtelen számú oldalt lehet elindítani. Ez a módszer nemcsak egyszerűbb, de hatékonyabb is: egy oldalhoz több adminisztrátor is tartozhat, részletesebb analitikai eszközök állnak rendelkezésre, ráadásul a megfigyelések szerint az algoritmus előrébb sorolja az oldalak hozzászólásait a kommentek között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A háttérből a csúcsra: Ali Hámenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé
Modzstaba Hámenei eddig sosem töltött be kormányzati tisztséget, de régóta őt tartották a „köpenyek mögötti hatalomnak”. Az 56 éves férfit az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta.
„Allahu Akbar, Allahu Akbar, Hámenei a vezető” – kiáltotta az iráni állami televízió műsorvezetője, miután felolvasta a közleményt, mely szerint Irán Szakértők Gyűlése Modzstaba Hámeneit választotta az ország új legfőbb vezetőjévé – jelentette a BBC.
Modzstaba Hámenei apját, az izraeli-amerikai hadműveletekben megölt Ali Hamenei ajatollahot követi a poszton.
A Szakértők Gyűlésének közleménye szerint a döntést rendkívüli körülmények között hozták meg: „A súlyos hadiállapot és az ellenségek e népi intézmény ellen irányuló közvetlen fenyegetései, valamint a Szakértők Gyűlése Titkárságának irodái elleni bombázás – amely több munkatárs és az őrség több tagjának mártíromságához vezetett – egyetlen pillanatra sem állította meg az iszlám rendszer vezetésének kiválasztási és bemutatási folyamatát.” Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkára hozzátette,
Teherán „ellenségei” azt hitték, az ország „zsákutcába jut” Ali Hámenei halálát követően, de a Gyűlés „Trump lebombázással való fenyegetése” ellenére is kiválasztotta az utódot.
Az 56 éves Modzstaba Hámenei 1969-ben született Mashhadban, Ali Hamenei hat gyermekének másodikaként. Középfokú tanulmányait egy teheráni vallásos iskolában végezte, majd 17 évesen, az Irán–Irak háború idején több rövid időszakban katonai szolgálatot teljesített. 1999-ben a síita teológia egyik fontos központjába, Kom városába ment vallási tanulmányokat folytatni, papi öltözetet azonban addig nem viselt.
Apjával ellentétben Modzstaba többnyire a háttérben maradt. Soha nem töltött be kormányzati tisztséget, nem tartott nyilvános beszédeket, és csak kevés fénykép jelent meg róla. Ennek ellenére régóta keringenek pletykák arról, hogy apja „kapuőreként” komoly befolyást gyakorol.
A 2000-es évek végén a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok – az AP hírügynökség szerint – „a köpenyek mögötti hatalomként” írták le, akit a rezsimen belül széles körben „rátermett és erőteljes vezetőnek” tartottak. Azzal vádolták, hogy beleszólt az elnökválasztásokba, irányította a Baszídzs milíciát, valamint szoros kapcsolatokat ápolt az Iszlám Forradalmi Gárdával.
Az örökletes utódlást korábban mind apja, Ali Hámenei, mind elődje, Ruholláh Khomeini ajatollah élesen bírálta az 1979-es iszlám forradalom által megdöntött Pahlavi-monarchia kapcsán. 2019-ben az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Modzstaba Hámeneit, mivel apja, az akkori legfőbb vezető kinevezettjeként vagy megbízásából járt el.
„Allahu Akbar, Allahu Akbar, Hámenei a vezető” – kiáltotta az iráni állami televízió műsorvezetője, miután felolvasta a közleményt, mely szerint Irán Szakértők Gyűlése Modzstaba Hámeneit választotta az ország új legfőbb vezetőjévé – jelentette a BBC.
Modzstaba Hámenei apját, az izraeli-amerikai hadműveletekben megölt Ali Hamenei ajatollahot követi a poszton.
A Szakértők Gyűlésének közleménye szerint a döntést rendkívüli körülmények között hozták meg: „A súlyos hadiállapot és az ellenségek e népi intézmény ellen irányuló közvetlen fenyegetései, valamint a Szakértők Gyűlése Titkárságának irodái elleni bombázás – amely több munkatárs és az őrség több tagjának mártíromságához vezetett – egyetlen pillanatra sem állította meg az iszlám rendszer vezetésének kiválasztási és bemutatási folyamatát.” Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkára hozzátette,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
17 százalékos a bérszakadék, hét önkormányzat most megmutatja a saját számait
Nőnap alkalmából a Főpolgármesteri Hivatal és hat másik önkormányzat vállalta, hogy nyilvánosságra hozza béradatait. A lépéssel a júniusi határidejű uniós bértranszparencia-irányelv átültetését is sürgetik.
Nőnap alkalmából hét önkormányzat, köztük a Főpolgármesteri Hivatal is bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, hogy ezzel is példát mutassanak más munkáltatóknak – írta a Népszava az Amnesty International Magyarország közleménye alapján. A főváros mellett a II., a VII., a IX. és a XIX. kerület, valamint Fót és Pécs önkormányzata csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Hét önkormányzat és polgármesteri hivatal fogott össze a március 8-i nőnap alkalmából, hogy más munkáltatóknak is példát mutatva közzé tegye a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, amivel nagy lépést tesznek a munkaerőpiaci átláthatóság és a női munkavállalók egyenlőségének megteremtéséért”
– áll a szervezet közleményében.
Az Amnesty szerint
Magyarországon átlagosan 17 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak.
A szervezet szakértője szerint a megoldás kulcsa az átláthatóság. „Az átláthatóság az első lépés ahhoz, hogy a fizetésünket és a lehetőségeinket a teljesítményünk, és ne a nemünk határozza meg” – mondta Csernus Fanni.
A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a bérszakadék problémájára, és segítse a munkáltatókat a bértranszparenciáról szóló uniós irányelv alkalmazásában. Az új szabályozást ugyanis június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe. Az irányelv egyebek mellett lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy információt kérjenek a bérekről, a munkáltatóknak pedig kötelező lesz lépniük, ha egy adott munkakörben a nemek közti bérkülönbség meghaladja az öt százalékot.
Nőnap alkalmából hét önkormányzat, köztük a Főpolgármesteri Hivatal is bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, hogy ezzel is példát mutassanak más munkáltatóknak – írta a Népszava az Amnesty International Magyarország közleménye alapján. A főváros mellett a II., a VII., a IX. és a XIX. kerület, valamint Fót és Pécs önkormányzata csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Hét önkormányzat és polgármesteri hivatal fogott össze a március 8-i nőnap alkalmából, hogy más munkáltatóknak is példát mutatva közzé tegye a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, amivel nagy lépést tesznek a munkaerőpiaci átláthatóság és a női munkavállalók egyenlőségének megteremtéséért”
– áll a szervezet közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
