HÍREK
A Rovatból

Agyonhajtjuk magunkat – ötszörösére nőtt a 70 és 74 év közöttiek munkavállalása 2010 óta

A legtöbbeket az anyagi kényszer visz rá a plusz munkára. Sok munkakörben azonban a dolgozó az egészségét is veszélyezteti, ha túl sokáig marad.

Link másolása

Évről évre emelkedik itthon a 65-, sőt a 70 éven felül munkát vállalók aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Molnár László a Népszavának arról beszélt: Magyarországon inkább a kényszer, a nyugati országokban inkább döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát vagy a pihenést választja az ember.

Míg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 25 ezren dolgoztak, 2022-ben 84 ezren vállaltak munkát.

A 70-74 éves korcsoportban is hasonló a tendencia, 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy bár a nők még mindig átlagosan hat évvel élnek tovább, mint a férfiak, az időskorú munkavállalók között több a férfi, mint a nő.

Molnár László szerint az alacsony keresetek és indulónyugdíjak miatt vállal sok nyugdíjas munkát, hiszen az ellátás 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt. A Policy Agenda felmérése szerint 2022-ben a nyugdíjasok több mint felének, 1,2 millió idősnek az ellátása nem érte el a nyugdíjas létminimum 145 ezer forintos szintjét.

Magyarországon nemcsak a nyugdíjast viheti rá a kényszer a munkára, hanem a társadalmi igény is. A háziorvosok átlagéletkora 65 év, ha ők nem dolgoznának tovább, nagy baj lenne. Ugyanez igaz más orvosi területekre, az asszisztensekre, a nővérekre, de a szociális területen dolgozókra és a pedagógusokra is.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szakértője, Marosi János szerint főleg a pénz a fő motiváló erő arra, hogy valaki 70 felett ne hagyja ott a munkaerőpiacot – vagy visszatérjen oda. Ő olyan nyugdíjasról is tud, aki azért dolgozik, mert még a lakáshitelét törleszti, egy másik pedig az unokájának segít saját otthonhoz jutni.

A szociális munkakörben dolgozók, akiknek 90 százaléka nő, az alacsony, 200-230 ezres fizetés miatt annyira kevés nyugdíjra számíthatnak, hogy abból csak nagyon szűkösen lehet megélni. Így nem nagyon van más választásuk, minthogy idős korukban is dolgozzanak.

Ám az érem másik oldala, hogy a betegek, fogyatékkal élők mozgatása miatt ők maguk is komoly egészségkárosodással küzdenek

– tette hozzá Marosi János.

Megjegyezte azt is: hibásnak tartja a nyugdíjasok foglalkoztatását szabályozó, sokszor értelmezhetetlen és követhetetlen előírásokat.

A lap munkatársai beszéltek egy kaposvári vegyesbolt dolgozójával is, aki hét évvel hivatalos nyugdíjbamenetele után is árut pakol a boltban. „Amíg bírom, maradok, nem tudnék otthon ülni, meg aztán itt fiatalabbnak is érzem magam. Ma már csak hatórás állásban vagyok, vagy reggeltől délig, vagy délután egytől hétig jövök. Időnként már érzem, hogy ez is sok fizikailag, mert ez nem egy üldögélős szakma, de jól jön a pénz, így a nyugdíjjal együtt egész jól kijövök, nem kell szoronganom, miből vegyek ajándékot névnapra, születésnapra, karácsonyra az unokáknak” – jegyezte meg Marika.

László, egy marcali vasipari cég alkalmazottja pedig azt mondja: „Amikor közeledett a nyugdíj, alig vártam, hogy végre letegyem a szerszámokat, elterveztem, mi mindent fogok otthon csinálni, várt a kert, a gyümölcsös, és persze maratoni pecázások lebegtek a szemem előtt.” De közben megbetegedett a menye, kiesett egy kereset a fiáék családjából, ahol két gyerek is van, kellett nekik a segítség, s nemcsak természetben, anyagilag is. László és a felesége nyugdíja arra elég, hogy szépen beosztva megéljenek, de abból nem tudták volna támogatni a fia famíliáját, így átbeszélték az asszonnyal, s úgy döntöttek, egy évre visszamegy dolgozni. „Ami most már másfél, s mivel a fiamék még mindig nem jöttek egyenesbe, egyelőre maradok” – teszi hozzá László, aki betöltötte a 68-at, és hivatalosan három éve ment nyugdíjba. „A hétvégére elfáradok, de van, amikor még szombaton és vasárnap is menni kell. Annyi biztos, karácsony előtt és után egy-egy hétre leállok, aztán nekikezdek a következő évnek. Reményei szerint az utolsónak, bár nagy a csábítás, hogy ráhúzzak még egyet, amikor már csak magunknak dolgoznék, s lenne egy tartalékunk, ha neadjisten bajba kerülnénk, hát ne vigye el a tetőt senki a fejünk fölül…” – fogalmaz az idős dolgozó a Népszavának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Brutális zuhanás az ingatlanpiacon: három évvel ezelőtti szintre süllyedtek az árak
2023-ban negyedével kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, a friss adatok szerint körülbelül százezer darabot. Az új lakások iránt bezuhant a kereslet, a használt családi házak ára tovább csökkent.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 30.


Link másolása

A 2022-es 14 százalékos csökkenése után a magyarországi lakáseladások száma 2023-ban további 25 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi, hasonló adatokhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. Azaz a tavalyi 138 ezer lakáshoz képest idén alig több, mint 100 ezer lakás kelt el 2023-ban, írta meg az rtl.hu.

A lakáseladások becsült visszaesése az I. negyedévben 41, a II. negyedévben 31, a III. negyedévben 15 százalékos volt. Végül a IV. negyedévben megindult a növekedés.

Az év egészére nézve azonban még így is maradt a visszaesés.

A használtakénál is nagyobb arányban esett vissza az új lakások piaca tavaly. Az eladott új lakások száma korábbi évi adat fele alatt maradt, ez pontosan 44 százalékot jelent. Az eddig ismert adásvételeken belül az új lakások részesedése 7 százalékról 4 százalékra esett vissza.

Bár a lakásárak átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022-ben, ezen belül a használt lakások éves szinten 5, az újak 11,5 százalékkal drágultak,

azonban ezek az értékek alatta maradtak az inflációs adatoknak, azaz, hiába kerültek a lakások többe, ez valójában nem jelent növekedést.

Így aztán a használt lakások reálára közel 11 százalékkal, az újaké 5 százalékkal lett alacsonyabb egy év alatt. 2023-ban a reál lakásárindex végig enyhe csökkenést mutatott, az év végére 167 százalékra esett vissza, ami a három évvel korábbi szintnek felel meg.

A lakáspiaci visszaesés a megyeszékhelyeket érintette a legsúlyosabban. 2023-ban éves szinten 31-34 százalékkal kevesebb lakást adtak el a kisebb településeken és Budapesten, viszont a megyeszékhelyeken 42 százalékkal alacsonyabb volt az eladások száma, mint 2021-ben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Új benzinkúthálózat érkezik Magyarországra, exkluzív szolgáltatásokkal
Az Eurowag Európában már számos helyen jelen van. Néhány kutat már megnyittak nálunk is, de most számos nagyforgalmú helyen lesznek majd elérhetőek.

Link másolása

Új cég lép be a magyar benzinkúthálózatba, érkezik az Eurowag. A cég a nagy tranzitforgalmú utak mellett nyit kutakat - közölték.

„Az integrált közúti szállítási megoldások vezető európai szolgáltatója”-ként „exkluzív szolgáltatások”-at nyújtanak majd. Az Eurowag Prime Network néven nyíló kutakról Kim Coppens, az Eurowag Déli és Nyugati Régiójának Energiabeszerzési és Üzemeltetési vezetője azt mondta:

„A cél az, hogy minden olyan országban, ahol az Eurowag működik, legyen néhány Eurowag Prime üzemanyagtöltő állomás, ahol az ügyfelek a kiemelt lokációkon és legkedvezőbb árakon vehetnek igénybe színvonalas szolgáltatást. Ezek a töltőállomások vizuálisan is megkülönböztethetők lesznek, és alapfeltétel lesz a szolgáltatások magas színvonala.”

Európában jelenleg 70 Eurowag-kút üzemel, nálunk is van néhány, például az M1-es autópálya komáromi csomópontjánál, a 2-es főút menti Tolmácson is - írja a Telex.

A kutak helye ITT kereshető.

Azok az ügyfelek, akiknek van Eurowag kártyájan, igénybe veheti az Eurowag Prime töltőállomások szolgáltatásait. Az Eurowag kiválaszt partnerkutakat a folyamatban, amiknek meg kell felelniük a támasztott követelményeknek - közölték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Medián: Magyar Péternek háromszor annyi EP-képviselője lehet, mint a DK-nak
Magyar Péter pártja a legerősebb ellenzéki párt, a TISZA Pért messze lehagyta a többit a Medián elemzése szerint. Az EP-választáson induló politikusok között Magyar Péter a legnépszerűbb, 43 százalékon áll, míg a Fidesz EP-listavezetőjét, Deutsch Tamást 33 százalékra mérték.

Link másolása

Magyar Péter pártja a legerősebb ellenzéki párt, a Fidesz támogatottsága pedig mélypontra került – derül ki a Medián elemzéséből, mely a hvg360 számára készült. Szemléjében azt írja a Telex:

A kutatás szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága 46 százalék, a TISZA Párt pedig 24 százalékon áll, magasan megelőzve a többi ellenzéki pártot.

A Demokratikus Koalíció 9, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 6, a Momentum pedig 5 százalékot szerezne, ha most vasárnap lenne az EP-választás. A többi párt nem jutna be az Európai Parlamentbe.

Mandátumokra leosztva ez azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP 11 helyet szerezne, a TISZA 6 helyet, a DK kettőt, a Momentum és a Kutyapárt pedig egyet-egyet.

Az EP-választáson induló politikusok között Magyar Péter a legnépszerűbb, 43 százalékon áll, 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz 33 százalékon álló EP-listavezetőjét, Deutsch Tamást. A felmérés szerint Márki-Zay Péter 29 százalékos népszerűséggel előzi Dobrev Klárát (25%), és Donáth Annát (24%) is.

Felidézik, korábban az Iránytű Intézet is Magyar pártját mérte a legerősebb ellenzéki pártnak, és az IDEA Intézet szerint sem volt évek óta annyira alacsony a Fidesz–KDNP támogatottsága, mint április elején. A Závecz Research kutatása április elején azt mutatta, hogy Magyar pártja a bizonytalanoktól, a Kutyapárttól és a Momentumtól gyűjti a szavazóit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter pártja leadta az EP-képviselőjelöltek listáját
Nyilvános a TISZA Párt jelöltjeinek listája. Magyar Péter az EP-listavezető.

Link másolása

Benyújtotta az európai parlamenti listáját a Tisza Párt – derül ki a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról. A listán 12 jelölt szerepel.

Magyar Péter a TISZA Párt listavezetőjeként vesz részt az EP-választáson.

Magyar mögött Dávid Dóra a második, aki jelenleg a Meta londoni irodájának jogtanácsosa. Őt követi harmadikként Tarr Zoltán református lelkész. A negyedik Kulja András, akié a legnagyobb egészséggel foglalkozó magyar TikTok-csatorna. Az ötödik jelölt Lakos Eszter és a hatodik Gerzsenyi Gabriella.

Mint a Telex felidézi, Magyar korábban még azt mondta, 21 képviselőjelölt lesz a párt EP-listáján. Szintén keddi hír, hogy a Medián elemzése szerint a TISZA jelen állás szerint 6 helyet szerezhet az EP-ben – többet, mint bármelyik másik ellenzéki párt.

A Nemzeti Választási Bizottság április 14-én vette nyilvántartásba jelölőszervezetként a Tisza Pártot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk