HÍREK
A Rovatból

A volt vezérkari főnök után újabb katona tálalt ki: elkeseredésről, kilátástalanságról ír

Egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt hosszú levélben számolt be „a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól”.


Mint azt mi is megírtuk: Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt szombati rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Ruszin-Szendi a Tisza Párt eseményén többek között arról beszélt, hogy szerinte a katonáknak ma azt üzenik, kuss. Közben pénzért lehet rendfokozatot venni, a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező tiszteket pedig úgy küldték el, hogy a szemükbe sem néztek.

A volt vezérkari főnök felszólalása után újabb katona tálalt ki. Káncz Csaba geopolitikai szakértő a Facebook-oldalán írt arról, hogy megkereste őt egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt, hogy "a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól számoljon be". Kérésének pedig örömmel tett eleget, így megosztotta a katona levelét.

"Mi folyik a Magyar Honvédségben? A kérdés szinte minden területre feltehető a mai Magyarországon, de amíg az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, egyéb területek, például mostanában a közigazgatás, problémái napi szinten szerepelnek a nyilvánosságban, van egy terület, a Magyar Honvédség, amivel szinte senki nem foglalkozik. Igaz, csak mintegy 23 000 munkavállalóról van szó, nem egy jelentékeny szavazótábor, de a benne élőknek a problémák nagyon is fájnak. Mégpedig egyre jobban"- kezdi levelét a katonatiszt, majd hozzáteszi:

"A miniszter »áldásos« tevékenységének köszönhetően az elmúlt három évben jelentős káosz alakult ki a seregben".

A katona szerint mindez a a két évvel ezelőtti "fiatalítással" kezdődött, amelynek "valódi célját a mai napig nem ismeri senki. Az eredményét viszont igen".

"Állomány-kategóriánként több száz ember tűnt el a rendszerből, az amúgy sem acélos feltöltöttséget tovább csökkentve, nagyobb terhet róva a bentmaradókra"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint nemcsak a létszám hiányzik, hanem az elküldöttek tapasztalata is.

"Számos újonnan kinevezett vezető esetében hiányzik a szükséges szakértelem, tapasztalat, de ez igaz a nem-vezetői beosztásokban dolgozókra is. Ezt azóta is nyögi a szervezet"

- olvasható a levélben.

A katonatiszt szerint 2024-ben jött a következő csapás, a Kormány rendelet a honvédek jogállásáról (Hjkr) bevezetése.

"A Hjkr-t lehet a honvédek jogfosztásáról szóló kormányrendeletnek is nevezni. Maximálisan támogatható a miniszter egyik kedvenc kijelentése, hogy a katona nem egyenruhás munkavállaló. Ez normális országokban így is van. A katonalét számos lemondással jár a haza szolgálata érdekében, ezért katonának lenni több, mint munkavállalónak lenni. Ez más országokban többletjogokkal ismerik el.

A Hjkr. különleges közszolgálati jogviszonya viszont a katonák munkavállalói jogainak teljes eltörlését jelenti.

Megtagadva tőlük azokat, amik minden más munkavállalónak járnak.

Megszűnt a munkaidő az MH-ban, nincsen túlóra, nincsen hétvége, a parancsnok akkor adja ki a heti két pihenőnapot, amikor kedve/lehetősége van, a szolgálatmentességre átkeresztelt szabadságot (amelynek csökkent a mértéke) pedig, ha a parancsnok nem adja ki, akkor elveszik a katonától, nem pedig kifizetik. A megszűnt túlórapénz, készenléti pótlék, gyakorlatos pótlék és szolgálati pótlék több tízezer forintos havi bevételkiesést jelentett az amúgy is legalacsonyabb keresetű állománynak"

- írja a katonatiszt, aki szerint ezek azok a pénzek, amelyek nem épültek be az új illetményekbe, ezek azok a pénzek, amelyeket megspórolnak a katonákon.

A katonatiszt arról is ír, hogy a Hjkr. bevezetése után október 1-től bevezették az új illetményrendszert, "amellyel a parancsnokok kezébe tették az illetmény megállapítás jogát, megszüntetve az addig alkalmazott, kiszámítható illetményrendszert, kinyitva ezzel a lehetőséget a parancsnoki önkénynek és a protekcionizmusnak. Ugyanakkor a mai napig vannak problémák ennek alkalmazásával, annak ellenére, hogy az eredtileg tervezetthez képest tíz hónappal később vezették be".

Kifejtette: 2023-ban elindították az "Embert a vasra" kampányt, a létszám növelésére.

"A kampány során főtiszti fizetést adtak a betoborzott katonáknak, akik sok esetben még a fizikai követelményeknek sem feleltek meg. Akkor azt állították, hogy ez az első lépés, hogy az állomány többi tagjának is majd emeljék a fizetését, de ez azóta sem történt meg"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint

a kampányban betoborzott állomány illetménye komoly problémákat, elégedetlenséget generál a régebb óta szolgáló, már bizonyított állomány körében, akik annak a töredékét keresik.

A katonatiszt szerint ugyanakkor a kiemelkedően magas fizetés ellenére a betoborzott katonák jelentős része nem maradt a rendszerben.

"A »fiatalítási« kampány során ezer főt meghaladó léptékben küldtek el katonákat a Magyar Honvédségtől, több milliárd forintot kifizetve a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, ruhakönyvekre, stb., és azóta is havi százmilliókat fizetnek ki részükre szolgálati juttatásra. Félreértés ne essék, több évtizednyi szolgálat után az állomány megérdemli a juttatást, még ha méltatlan körülmények között is küldték el őket. Azonban az azóta elküldött állományból sokakat foglalkoztatnak vissza, akik a juttatás mellé megkapják az illetményüket. Ezzel is fokozva a morális káoszt a bennmaradt, a Hjkr. miatt illetménycsökkentett állomány esetében.

Felvetődik a kérdés, hogy ha ezeknek az embereknek a munkájára szükség van, miért küldték el őket, anyagi, erkölcsi és morális károkat okozva az MH-nak? Ki a felelős ezért a károkozásért?"

- áll a levélben.

A katonatiszt szerint "a morális károkozás másik terepe a vezérkarfőnök és egyes vezetők beosztásba-helyezési gyakorlata, miszerint a kényük-kedvük szerint, több esetben büntetésképpen helyeznek beosztásba embereket, tekintet nélkül a szakmai előéletükre, végzettségeikre és személyes képességeikre, esetenként teljes szakterületeknek okozva károkat, felvetve az elöljárói hatalommal való visszaélés tényállását is.

Egyesek szerint, ha valaki szándékosan szeretné tönkretenni a hadsereget, akkor sem tudna jobb munkát végezni

- írja a katonatiszt, aki szerint az sem erősíti a morált, hogy "sok esetben átgondolatlan szervezeti döntések születnek, nincsenek végiggondolva a döntések következményei, nincsen világos kommunikáció, az állomány nem látja a célt, a jövőt".

"Ami biztos, az a bizonytalanság. A bizonytalanság az, ami miatt egyre nagyobb a leszerelési kedv, ezzel még nagyobb terhet rakva a maradó állományra.

A vészhelyzet miatt felmondással nem lehet elmenni, csak közös megegyezéssel, ami az MH-ban azt jelenti, hogy minden anyagi juttatás nélkül kerülnek utcára az emberek, sok esetben több évtizedes szolgálat után, mindenféle köszönet nélkül.

Azokat a szerződéses katonákat, akiknek lejárt a szerződésük, és nem kívánnak élni a szerződéshosszabbítás lehetőségével, közös megegyezéssel engedik el, szintén megvonva tőlük a nekik járó anyagi juttatásokat.

Az elkeseredés, a kilátástalanság mértékét jellemzi, hogy ilyen körülmények között is sok esetben a távozást választják az emberek" - írja a katonatiszt, aki szerint a fiatalok egy része sem akar maradni, mert látják, "hogyan bánnak a idősekkel, úgy dönt, hogy ebből nem kér, mert ha 20-30-40 év szolgálat után így bánnak az emberekkel, akkor mire számíthatnak ők".

A katonatiszt szerint az állomány nagy része nem érzi a megbecsülést. Ugyanakkor kiemeli, hogy a megbecsülés nem a pénzt jelenti.

"A mai Magyar Honvédségben a vezetők általában fenyegetnek, elfelejtve, hogy a fenyegetés nem motiváció"

- írja a katonatiszt.

A levélben arra is kitért, hogy tizenévvel ezelőtt bevezették az MH-ban is az életpálya modellt, ám szerint ez a valóságban sohasem működött, és a Hjkr. az utolsó maradványait is felszámolta.

Nincsen jövőkép, legalább rövidtávon kiszámítható életpálya, bármelyik napon kirúghatnak, áthelyezhetnek bárkit, indoklás nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy mi a cél?"

- zárta a levelét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”


Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".

Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:

"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.

A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.

Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.

És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Én tényleg nem akartam hidat zárni, de a rendőrök megtették – Fotók
A politikus a Margitszigetre indult a tüntetők tömegével, hogy ott a pedagógus szakszervezet sátránál fejezzék ki szolidaritásukat. Nem akartak lezárást, de rendőrsorfal várta őket.


Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.

Azt is elmondta, hogy nem szeretne hídlezárást, és nem akar balhét. Bejelentette azt is, hogy nem hagyják abba a tüntetést, és ezentúl minden kedden a Ferenciek terén fog békésen demonstrálni, bízva abban, hogy sokan csatlakoznak hozzá.

A beszéd után megindult a tömeg a szigetre. A hídon azonban rendőrök zárták le az utat, így jutottak be a Margitszigetre. A kordonról fotókat is megosztott a politikus:

A Kossuth térről a Momentum Mozgalom a Várba indult el, hogy ott a Karmelita kolostornál kitűzzék az uniós zászlót. A vonulókat azonban a rendőrség sorfala nem engedte át a Szabadság hídon. Ezért most a Belügyminisztériumhoz mennek. Fotókon az eddigi események:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.


A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.

A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.

A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".

A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.

Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".

Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.

A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.

A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.

Képgaléria: Tömeg a hídnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zacher Gábor reagált arra, hogy megtiltották az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliak számára
Nem elég a tiltás, felvilágosításra lenne szükség - mondja a toxikológus. Úgy véli, hogy a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.


Zacher Gábor szerint nem elég, ha csak megtiltják az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliaknak, mert ez önmagában nem fogja megoldani a problémát. A toxikológus úgy véli,

fontos lenne felvilágosítani a fiatalokat is, mivel szerinte a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.

Az ATV riportjában több szakértő is megszólalt a napokban elfogadott törvényről, amely megtiltja, hogy energiaitalt adjanak el fiatalkorúaknak. A riportból kiderült, hogy évente 64 millió liter energiaital fogy el Magyarországon, ami fejenként körülbelül 27 darab negyedliteres dobozt jelent.

Zacher arról is beszélt, hogy más italokban is lehet sok koffein.

„Ha mondjuk egy jó erős ristrettot vagy espressot főz valaki, ott akár 150 miligram koffein is előfordulhat benne, ami jóval több mint másfélszerese annak, ami 1 doboz energiaitalban van”

– fogalmazott.

A Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna szerint sem elég csak a tiltás. Úgy véli, sokan nem elég egészségtudatosak, ezért további lépésekre lenne szükség.

A Magyar Energiaital Szövetség főtitkára, Csibi Sándor is úgy gondolja, érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy miért fogyasztanak egyáltalán koffeint az emberek. Emellett ő is a kávé szerepét emelte ki.

Forrás: Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET: