A videóművészet Rembrandtja Magyarországon: Bill Viola művei a Városligeti Neo Kortárs művészeti térben
Magyarországon első alkalommal nyílik a kortárs videóművészet világhírű alkotójának, Bill Violának önálló kiállítása. A városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben november 22-én megnyílt
„Bill Violát a „videókorszak Rembrandtjaként” és „hi-tech Caravaggióként” jellemezték, videóművészete a régi mesterekre jellemző érzelmi mélységet és technikai tudást hordozza, miközben a modern technológiát használja a mélyebb emberi tapasztalatok feltárására.” – írta róla a brit Royal Academy of Arts.
Bill Viola a videóművészet egyik legfontosabb alkotója, aki a műfaj hetvenes évekbeli kezdetei óta jelentős alkotások létrehozásával saját stílust teremtett. A New York Times így fogalmazott: A videóművészet innovatív felhasználásával mély, ősi érzéseket tud kiváltani - Viola a „legújabb technológiát használja a legősibb érzelmek felkavarására”. A lassú, vágás nélküli mozgás, az analóg, trükkök nélküli kamerahasználat védjegyévé vált, amelyekkel Viola videóiban az emberi lét alapvető kérdéseit – az érzelmek változását, a születést, halált, szenvedést és a tudat állapotait – kutatja. Munkássága elválaszthatatlanná vált a videóművészettől, hiszen ő az egyik alkotó, aki új irányt adott a hatvanas évektől induló új kifejezésmódnak: egy olyan oldalát használta ki a mozgóképnek, ami lehetőséget teremtett számára, hogy az elmélyülésről, a meditációról, a világ szellemi egységének megéléséről szóló munkákat hozzon létre. Ezek a művek nem véletlenül váltak a műfaj nagy hatású alkotásaivá, mert leginkább az emberi létről, a szenvedésről, a megváltásról szólnak, amelyek forrásait Viola a művészettörténet klasszikus ábrázolásaiban, és az ezekhez kapcsolódó filozofikus és misztikus szövegekben kereste. Bill Viola, a kortárs videóművészet ikonikus alakja, számos jelentős kiállítással hívta fel magára a figyelmet világszerte.
„A NEO Kortárs Művészeti Tér a Millennium Háza része, amely immár öt éve várja a látogatókat. Ez az épület a Liget Budapest Projekt fontos sikertörténete, hiszen restaurálásával magyar építészet kiemelkedően fontos értékét és mementóját sikerült megmentenünk. Nem véletlen, hogy az eredeti pompájában helyreállított évszázados épületre az elmúlt években több százezren voltak kíváncsiak. Nagy örömmel mondhatom, hogy a hosszú évtizedek hányattatásai után pedig sikerült végre a külsőhöz méltó tartalommal is feltölteni az épületet, ahogy a most nyíló kiállítás bizonyítja, a NEO Kulturális Tér a főváros kiemelt kulturális helyszínévé vált, a világ legfontosabb kortárs alkotóinak bemutatásával, programjaival, workshopjaival hidat teremt kortárs művészet és a közönség között.” – emelte ki Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
Viola műveit olyan rangos intézmények mutatták be, mint a párizsi Grand Palais - ahol retrospektív kiállítása lenyűgözte a közönséget-, valamint a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), a Los Angeles County Museum of Art (LACMA), vagy a londoni Tate Modern, melyek központi szerepet játszottak a videóművészet elismertetésében. A Velencei Biennálén 1995-ben Viola képviselte az Amerikai Egyesült Államokat, és egyéni kiállításain bemutatott installációival és egycsatornás műveivel világszerte nagy hatást gyakorolt a videóművészet irányzataira.
A NEO Kortársművészeti Térben megrendezett Csend című kiállítás Bill Viola első magyarországi szerzői tárlata, melynek célja, hogy az alkotó munkáinak bemutatásával a meditatív művek világát hozza közel a nézőkhöz figyelmet, elcsendesedést, megnyugvást sugározva. A kiállítás alkalmas arra is, hogy a pszichológia, a vallások, a technológia adta lehetőségek és a kultúrtörténeti szimbólumok iránt nyitott látogatók érdeklődését is felkeltse.
„Bill Viola munkásságában a hangnak vagy a hiányának kiemelkedően fontos szerepe van. Videómunkái leginkább eseményeket mutatnak, amelyek konkrét helyzetekben zajlanak, amiket logikusan valamiféle hang kísér. Hangja van a környezetnek, amely a történés helyszíne, vagy ha az nem elég markáns, Bill Viola rendszerint maga választotta zajt társít a képekhez, vagy, mint ahogyan a NEO kiállítására válogatott munkáin látható teljesen elhagyja a hangot, hogy azzal növelje a képsorok nézőre gyakorolt hatását.” – mondta el a művészről Dr. Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora.
A tárlaton látható három mű mindegyike hang nélküli, így arra készteti a nézőt, hogy a képsorok pszichológiai aspektusaiban úgy mélyüljön el, hogy azok atmoszférájához adja hozzá a magában kialakuló esetleges hanghatást. A három mű, a Csendes hegy, 2001, a Találkozás, 2012, és az Ősök, 2012, mind az emberi létezés különböző, pszichológiai értelemben súlyos pillanatait járják körül. A Csendes hegy két külön monitoron mutat egy férfit és egy nőt, akik portréit sokáig szemléljük, míg mindketten egy végtelennek tűnő, kétségbeesett, néma kiáltás mutatnak. A Találkozás című alkotáson egy sivatagi tájat látunk, amelynek két szélső pontján egy-egy női alak tűnik fel és közeledik felénk. A kép előterébe érve egymás felé fordulnak és az idősebb átad egy tárgyat, szimbolikusan tudását és tapasztalatát a fiatalabbnak, majd mindketten visszamennek a másik útján a sivatagi mélységbe. A harmadik mű, az Ősök pedig két alakot mutat, - Bill Viola fontosnak tarja, hogy a mű címével rokonsági viszonyukra utaljon - hasonlóan egy sivatagi térben közeledve, egy fiatalabb férfit és egy idősebb nőt. Közeledő útjuk során képüket egy ideig egy porvihar oldja fel a tájban, amiből megerősödve, tisztább körvonalakkal lépnek ki a néző felé. A műveket kiegészítő rövid riportfilmet Christian Lund készítette 2011-ben a Louisiana Museum of Modern Art részére.
A művész számára a hang, vagy a hiánya alapvető jellemzője a videóművészetének. Ez meghatározza egy-egy mű karakterét, amiről a művész e kiállításon bemutatott interjújában beszél. Bill Viola számára nemcsak a lélektan, de a művészet története, a vallások bölcsességei is fontos inspirációt jelentett, ami e művekben is tetten érhető. A reneszánsz festményeken látható gesztus alapú érzelemkifejezés vagy a bibliai történeteket idéző videók a művész kultúrtörténeti érdeklődését bizonyítják. Az itt látható három mű emberi viselkedésformákat, családi és generációs viszonyokat mutat, amelyeket a néző a művészre jellemző lassú képkezeléssel, elmélyültséggel ismerhet meg. A Csend című kiállítás – bár a Bill Violával és alkotótársával, feleségével, Kira Perovval együttműködésben készítették elő – a művész tragikus halála miatt életművének nagysága előtti tisztelgéssé vált.
„Bármit is „látunk” bele Viola műveibe, bármilyen érzelmet is azonosítunk vele, az végső soron a nézőben keletkezik. A jelentés a művészetében, és így Viola műveiben is szubjektív következtetés, amit persze sejthet, irányíthat a művész, de soha nem tudhat biztosan: a művek átéléséhez hozzájárul a néző élete, tapasztalata és pillanatnyi állapota. A Csend című kiállítás erénye éppen az, hogy a nézőnek lehetőséget ad arra, hogy bevezetést kapjon Bill Viola művészetébe, de ezen túl annak rétegeit, a művész videóhoz való viszonyát, a műfaj megközelítés módjait is mutatja.” – összegezte Petrányi Zsolt.
A kiállításhoz változatos kísérőprogramok kapcsolódnak: videó workshop, különleges tárlatvezetések és előadások, iskolai foglalkozások és szabadegyetem, valamint a társadalmi projekt alkotásaiból készült alternatív kiállítás és a művek különböző vetületeit bemutató podcastok, amelyek segítségével arra bátorítjuk a nézőket, hogy merjék és tudják is egyénileg értelmezni az adott műveket.
A csend hangjai hallássérült és halló fiatalok alternatív videókiállítása – társadalmi projektről
A NEO Kortárs Művészeti Tér harmadik megvalósult társadalmi projektjét Bill Viola Csend című kiállításának a témája inspirálta, és adta az ötletet ahhoz, hogy halló és hallássérült fiatalok integrált csoportokban együttműködve dolgozzanak. A projektben résztvevő diákok a munkahét első felében workshopokon, dráma foglalkozásokon, vezetett meditáción, tánc alapú kreatív/önismereti foglalkozások és előadásokon vettek részt jeltolmácsok segítségével. A NEO Kortárs Művészeti Térben a látogatók ingyenesen megtekinthetik a társadalmi projekt keretében készült műveket. A projekt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média design képzéssel együttműködésben valósult meg.
A NEO Kortárs Művészeti Térről
A 2022-ben, William Kentridge Lágyabban játszd a táncot / More Sweetly Play the Dance című alkotásának bemutatásával megnyílt, a Liget Budapest Projektnek köszönhetően megújult Millennium Házában működő NEO Kortárs Művészeti Tér, melynek küldetése, hogy - hasonlóan a londoni Kensington Gardens parkban lévő Serpentine Galleryhez - a legismertebb képzőművészeket bemutató kiállítótere legyen Budapestnek, elhelyezkedésében, megjelenésében és funkciójában is. A Városliget Zrt. szervezeti keretei között és a Szépművészeti Múzeum szakmai mentorálásával működő NEO a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a Varosligetbe tervezett Új Nemzeti Galériával együtt az egyedülálló és sokszínű, parkba ágyazott képzőművészeti intézményegyüttes fontos, egyedi küldetésű eleme.
