A te gyereked nemi szervét is bármikor megharaphatja egy társa az óvodában?
Elképesztő történetet osztott meg a Facebookon a napokban egy 3 éves kislány édesanyja: a gyerek sírva panaszkodott, hogy nem akar óvodába menni. Pár napig otthon maradt gyermekével, aztán más elfoglaltsága miatt muszáj volt bevinnie. „Felhívott telefonon az óvónő és arról tájékoztatott, hogy ne lepődjek meg, de a kislányom arcát megharapták. Délután 4 óra körül mentem a gyermekemért az óvodába. Megdöbbenve láttam, hogy a kislányom arcát brutálisan megharapták. Hazamentünk a kislányommal, elvittem az orvoshoz, aki kiállított egy igazolást a sérülésről. Este fürdés előtt vettem észre, hogy a kislányom nemi szervén szintén van egy brutális harapásnyom” – írta a gyerek édesanyja.
Az édesanya posztját ide kattintva találod.
Megkerestük az óvoda fenntartóját, Újbuda önkormányzatát, ahol azt a tájékoztatást kaptuk: ismerik a problémát, és az önkormányzat igyekszik további pedagógiai asszisztensi státuszt is kialakítani az említett óvodában. Ehhez azonban elengedhetetlen a képviselő-testület döntése, megfelelő költségvetés rendelése, az alapító okirat és egyéb szabályozó dokumentumok módosítása is – tették hozzá. (A kerület részletes válaszát cikkünk végén közöljük.)
A konkrét ügyön túlmenően kíváncsiak voltunk arra, mégis, hogyan fordulhat elő ilyen eset, és milyen eszközök vannak egy óvónő, óvodapedagógus kezében. Névtelenséget kérve nem a Napsugár, hanem egy másik óvoda vezetője válaszolt kérdéseinkre, hangsúlyozva, hogy a konkrét esetet nem ismeri, saját tapasztalatait osztja meg velünk.
Nincs belépési küszöb
Mik azok a minimális követelmények, amik elvárhatók egy óvodába kerülő gyerektől? - kérdeztük először.
„Nincsenek ilyenek – kezdte. Ez a kérdés a szülőkben szokott felmerülni. A bölcsődéből érkező gyerekek persze már nem csak a családjukban szocializálódtak. Azt azonban világosan látni kell, hogy az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítése. Ez akkor tud a legjobban működni, ha család és az óvoda szabály- és normarendszere minél közelebb van egymáshoz. Minél nagyobb az eltérés, ez az együttműködés nyilván annál nehezebb”.
Az óvodai beszoktatás önmagában is nehéz feladat, erről korábban itt írtunk.
De mi az óvónő dolga?
„Az óvónőknek az az alapvető feladatuk, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel - folytatta az óvodavezető. Ez nem egy „gyerekmegőrző”, ahová a szülők lerakják a gyereket, az óvónők szórakoztatják őket, aztán a gyereket délután hazaviszik. Azonban az is igaz, hogy mostanában egyre több szülő azt gondolja, hogy „majd az óvoda megneveli a gyerekemet”.
Mit lehet tenni azokkal a gyerekekkel, akik nagyon kilógnak a sorból, esetleg agresszíven viselkednek? – kérdeztük. „Egyéni fejlesztési tervre van szükségük ezeknek a gyerekeknek – már csak azért is, hogy be tudjanak illeszkedni.
Minden óvoda a pedagógiai programjában rögzíti az adott intézményben zajló – nagyon összetett - óvodai nevelés feladatait, céljait. Például a nyelvi fejlesztés része már pusztán az is, ahogyan az óvónő beszél a gyerekekhez. Ez nem olyan egyszerű, mint a matekóra az iskolában, hogy – teszem azt – kikérdezem a szorzótáblát. Az óvodai nevelés minden egyes percben rengeteg területen zajlik”.
Együtt kellene működnie a családnak és az óvodának
Előfordulhat persze, hogy a szülő valamivel nem elégedett. Akkor beszélhet az óvodapedagógussal, az intézményvezetővel, a fenntartóval, a gyermekjogi képviselővel – utóbbi elérhetőségének például minden óvodában kinn lenn lennie a falon –, de alapvetően ez is közös munka. Legalábbis annak kellene lennie. Ugyanez az út fordítva is: ha az óvodapedagógus valami komoly zavart észlel, ő is jelezhet. Sőt, jeleznie kell. Például családon belüli erőszaknak már csak a gyanúja esetén is kötelessége az óvodának jelezni a hatóságoknak, hogy baj van, vagy baj lehet – folytatta az óvodavezető.
Hogyan fordulhat elő, tettük fel a kérdést, hogy a mosdóban véresre harapdálják egy gyerek arcát? Simán – hangzott az őszinte válasz.
A gyerek tudja, mikor nem látják. Alapvetően persze a bölcsiben jellemző az, hogy a gyerek, aki nem tudja magát máshogy kifejezni, úgy kommunikál, hogy harap. De soha nem tudható biztosan, hogy a gyerek agressziója mögött mi állhat, és nagy kérdés, hogy hogyan tudja ezt kezelni a szülő, az adott pedagógus, vagy maga az intézmény – és itt nem csak az óvodát értem, hanem az egész gyermekvédelmi rendszert”.
Persze ha egyik gyerek megharapja a másikat, akkor a másik ordít, és a pedagógus azonnal reagál, vagy akár már rögtön látja is a harapást - de megakadályozni akkor már nem tudja.
Az agresszió alapvetően része a gyermeki fejlődésnek – a kérdés az, hogy a gyerek végül hogyan tanulja meg – és megtanulja-e – az önszabályozást
– folytatta a szakember. Még az is felmerülhet, hogy az agresszíven viselkedő gyerek egyszerűen speciális nevelést igényel – mert például valamilyen mentális betegsége van, amint azonban nem ismertek fel a szülei, és elsőre az óvoda sem vette észre."
Az agresszív viselkedéssel természetesen foglalkozni kell. „Nálunk is megtörtént, hogy egy kisfiú lapáttal verte a társa fejét – idézett fel saját intézményéből egy példát a szakember. Jeleztük a szülőknek, akik elvitték a gyereket szakorvoshoz, a gyerek azóta jól van, és vissza tudott illeszkedni. Minden óvodai csoportban előfordul időnként agresszív viselkedés, de minden eset egyedi eset. Vannak olyan intézmények, amelyek hajlandóak felvállalni az egyedi eseteket – vannak, amelyek nem. Az előbbiekről hallani többet...” – tette hozzá.
Az önkormányzat tud a problémáról
Az önkormányzatnál vizsgálják az ügyet. Megkeresésünkre közölték: „a jelenlegi óvodás korosztály esetében társadalmi szinten is megfigyelhető a szociális készségekben a koruknak megfeleltethető szinttől való eltérés, amelynek társadalmi okait már szakértők is bizonyították. Az utóbbi nevelési évben az említett intézményben is jelentősen nőtt az ilyen problémákkal küzdő gyermekek száma.
Újbuda Önkormányzata a törvényi kötelezettségeit meghaladóan biztosít – köztük gyógypedagógusi és óvodapszichológusi – státuszokat az általa fenntartott és működtetett óvodák, így a Napsugár Óvoda részére is. A problémák mielőbbi megoldása érdekében az önkormányzat felvette a kapcsolatot az Újbudai Humánszolgáltató Központ vezetőjével, kérve őt az Anyaotthonnal való szakmai kapcsolatok erősítésére és segítségnyújtásra a család és gyermekjóléti szolgáltatás területén, hiszen az átmeneti otthonból is fogad gyermekeket a Napsugár Óvoda – közölte lapunkkal Újbuda önkormányzata. A legkiemeltebb figyelmet igénylő óvodai csoporthoz jelenleg is biztosított pedagógiai asszisztensi jelenlét” – tette hozzá Kátai Artúr, a kerület kommunikációs főmunkatársa.
Képeink illusztrációk, fotó: Pixabay
