A nyugati országok augusztus 20-i köszöntését hiányolta a fideszes politikus – csak épp nem volt igaza
Hoppál Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy listát, amelyben csak keleti országok voltak felsorolva. Úgy látszik, azonban ő nem vette észre a britek, az amerikaiak, a franciák és a lengyelek üzenetét sem.
Hoppál Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy listát kedden arról, hogy mely országok köszöntötték Magyarországot augusztus 20-án. A fideszes országgyűlési képviselő szereint ezek között volt például Kína, Oroszország, Törökország, Szerbia, Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Katar is.
Ennek kapcsán pedig Hoppál azt a kérdést tette fel:
„A Nyugattól nem meglepő, de a lengyel kormány, más európaiak...?”
Bár az nem derült ki, hogy a fideszes politikus mit ért pontosan köszöntés alatt, azonban az
nem igaz, hogy a nyugati országok nem üzentek a magyaroknak ezen a napon.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere például egy hivatalos közleményt adott ki augusztus 20-án, amelyben boldog Szent István napot kívánt a magyar népnek. A USA budapesti nagykövete, David Pressman pedig egy videóval jelentkezett, amelyben a kenyérsütés hagyományaival ismerkedett meg, és a bejegyzésében szintén köszöntötte a magyarokat az államalapítás ünnepén.
Hoppál Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy listát kedden arról, hogy mely országok köszöntötték Magyarországot augusztus 20-án. A fideszes országgyűlési képviselő szereint ezek között volt például Kína, Oroszország, Törökország, Szerbia, Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Katar is.
Ennek kapcsán pedig Hoppál azt a kérdést tette fel:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt
A miniszterelnököt szállító Airbusnak nincs meg a megfelelő engedélye a hosszú úthoz a Telex egyik olvasója szerint. A gép üzemanyagot is vételez, mielőtt továbbindul a fontos találkozóra.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.
Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.
Az ETOPS engedély hiánya miatt a repülőgépnek több lépcsőben kell megtennie a Washingtonba vezető utat, technikai megállót kellett beiktatnia, mielőtt átrepülték volna az Atlanti-óceánon. A gép végül két órás pihenő után indult tovább.
A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.
Az Airbus A321XLR típusú gépet a Wizz Airtől bérelték az utazáshoz, a fedélzeten a miniszterelnök és több kormánytag mellett a legnagyobb elérésű, Fideszhez köthető influenszerek is helyet kaptak.
A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.
A Telex kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.
A delegáció a Donald Trumppal péntekre, november 7-re tervezett fehér házi találkozóra utazik. A napirenden energia-, védelmi- és gazdasági ügyek, valamint az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések szerepelnek.
Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól.
A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.
Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, milyen ajándékot visz Orbán Viktor Donald Trumpnak
A miniszterelnök maga is elismerte, hogy a csomagban lévő egyik tárgyat „nehéz ügy” lesz odaadni az amerikai elnöknek, mert nem szabad ilyesmit ajándékozni.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
A kormányfő a Trumppal való viszonyát nem egyszerűen barátságnak, hanem „fegyverbarátságnak” nevezte, ami szerinte „több is, meg kevesebb is, mint amit a barátság kifejezés takar.” Ez azt jelenti számára, hogy mindketten a maguk helyén ugyanazokért a fontosnak vélt dolgokért harcolnak.
„Nagyon kevesen vagyunk ebben a körben, sőt volt olyan helyzet is, amikor csak a mi két országunk volt. Tehát inkább azt mondanám, ez egy mély kapcsolat, ráadásul még egymás családját is ismerjük valamelyest. A mi kapcsolatunk eszmékben, ügyekben közös felfogásról és arról a meggyőződésről szól, hogy az utolsó csepp vérig kitartunk ezen célok mellett. Ezt hívom én fegyverbarátságnak”
– mondta.
Orbán azt is elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Mint kiderült, több felajánlás is érkezett olyan magyaroktól, akiket a miniszterelnök nem ismer, de azt kérték, hogy ezeket a tárgyakat feltétlenül adja át Trumpnak.
„ A magyarok úgy képzelik, hogy ha a magyar miniszterelnök elmegy Amerikába, akkor nekik is küldeniük kell valamit, hogy ne csak egy protokollajándék legyen ott. Szép kis gyűjtemény jött össze. A kedvencem egy kés, ami nehéz ügy lesz abból a szempontból, hogy kést ajándékozni nem szabad. A mesterember, aki küldte, egy amerikai sasfejet formázott meg a damaszkuszi pengére, ezt kell majd odaadnom az elnöknek, hátha nincs neki ilyen”
– mondta a miniszterelnök.
Orbán a Washingtonba indulás előtt arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy azért utaznak az Egyesült Államokba, hogy Trumppal új fejezetet nyissanak a magyar-amerikai kapcsolatokban.
„A célunk egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést. Olyan megállapodáson dolgozunk, amely kölcsönös előnyökön alapul, és minden magyar ember javát szolgálja” – írta a posztban.
A találkozó tétje azért is nagy, mert a Trump-adminisztráció nemrégiben orosz energiacégeket célzó szankciókat vezetett be, ami Magyarország ellátását is kockáztathatja. A kormány 2021-ben 15 évre szóló hosszú távú gázszerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja a Török Áramlat vezetéken keresztül. Az Európai Unió 2022-ben olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben, de Magyarország időleges kivételt kapott a Barátság kőolajvezetéken érkező szállításokra. Bár történtek lépések a diverzifikációra, például az MVM az ENGIE-vel, korábban pedig a Shell-lel is kötött LNG-szerződést, ezek egyelőre a hazai fogyasztás csak kis részét fedezik.
A kritikusok szerint Magyarország az orosz energia továbbvásárlásával aláássa az uniós egységet, és az Adria-vezetéken keresztül Horvátországból is képes lenne nem orosz forrásból olajat beszerezni. A kétoldalú kapcsolatokat terheli a korábban felmondott amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény ügye is, amely bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknek. Az energetikai függőséget tovább mélyíti a Paks II. atomerőmű-projekt, amely orosz technológiával és finanszírozással valósul meg. Bár az EU Bírósága szeptemberben kimondta, hogy az Európai Bizottság hibázott a projekt állami támogatásának jóváhagyásakor, a beruházás halad tovább, a tervek szerint jövő februárban önthetik ki az első betont.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.
„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.
Ez a fejlemény azért is fontos, mert a jövőben a felhasználók a fizetésüket is a Revolut-számlájukra kérhetik, és a belföldi forintátutalások is egyszerűbbé válnak.
A magyarországi fióktelep elindításának régóta napirenden lévő kérdése a felügyeleti és betétbiztosítási háttér. A mostani fióktelepi működés azt jelenti, hogy a cég prudenciális felügyeletét továbbra is a litván jegybank és az Európai Központi Bank látja el, míg a magyar hatóságok a fogyasztóvédelemre és a pénzmosás elleni küzdelemre fókuszálnak.
A Magyar Nemzeti Bank korábban többször hangsúlyozta, hogy egy magyar leánybank alapítását tartaná megnyugtató megoldásnak, mivel az a hazai felügyelet alá tartozna, és a betéteket a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védené.
Jelenleg a Revolut-ügyfelek pénzét a litván betétbiztosítási rendszer garantálja. A mostani lépés emellett egy másik aktuális problémára is megoldást hozhat: nemrég az OTP Bank szigorított, és díjat számít fel a külföldi kibocsátású kártyákkal, így a Revolut kártyáival történő készpénzfelvételre is. A magyar fiók nyitásával ez a helyzet a jövőben változhat.
A magyar ügyfelek átállítása várhatóan ütemezetten történik majd, a Revolut erről külön értesítést küld majd. Más európai országokban, például Hollandiában, a helyi IBAN-ra való átállás után a korábbi, litván számlaszám egy átmeneti ideig, jellemzően 12 hónapig még használható maradt. Az átállást követően az ügyfeleknek maguknak kell majd frissíteniük új, magyar bankszámlaszámukat a munkáltatójuknál, a szolgáltatóknál és minden olyan helyen, ahonnan rendszeresen utalásokat fogadnak.
A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.
„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy tenger felett átívelő és egy napi 100 ezres forgalmú német híd árával vetekszik a mohácsi Duna-híd költsége
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat. Ehhez képest az A40-es Rajna-híd fajlagos költsége 5,2 millió forintra, a törökországi 1915 Çanakkale függőhídé pedig 7,4 millió forintra jön ki.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.
A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.
Ez a sávbővítés önmagában kilométerenként 3,2 milliárd forintos pluszköltséget jelent.
A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.
A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat, attól függően, hogy a kapcsolódó utak építésére mekkora költséget számolunk. Ezzel szemben a Németországban épülő, lényegében nyolcsávos, és napi százezres forgalmat bonyolító A40-es Rajna-híd (amely ráadásul háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi) fajlagos költsége átszámítva 5,2 millió forint, míg a Törökországban, földrengésveszélyes területen, tenger felett átívelő, kétszer háromsávos 1915 Çanakkale függőhídé (aminek a szélessége duplája a mohácsinak) 7,4 millió forint négyzetméterenként.
A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.
A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,
sávonként akkor is csak 680 jármű haladna át rajta óránként, ami kevesebb mint a fele annak az 1400 jármű/órás kapacitásnak, amit a magyar útügyi előírások megfelelőnek tartanak.
A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.
A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.
A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
