Kicsi a mellem. Tudtommal ennek nincsen információértéke, de elnézve a hírportálokat és magazinműsorokat, lassan űrlénynek érzem magamat attól, hogy úgy vélem: a kebelméret teljesen érdektelen információ, és kizárólag a kedvesünkre tartozik. Szinte parodisztikusan harsogják a szalagcímek sokfelé, hogy „hihetetlen villantás” meg „döbbenetes dekoltázs”, szinte kiszúrja a képernyőt ez a sok „sokkolóan meredező” mellbimbó. Ennek kicsi, annak nagy, a harmadik megműttette, a negyediknek a szoptatástól leapadt... Ez tényleg ennyire központi téma? Szívesen kisilabizálnám a férfi olvasók lelkivilágát egy inverz világban, ahol minden nap átlátszó gatyákban duzzadó gigapéniszeket égetne a retinájukba az összes médium, és arról szólnának a hírek, hogy kinek hány centi, mennyire ferde, illetve balra hord-e.
Emlékszem, gyerekkoromban is volt Nap szépe rovat néhány lapban, és a sztárok is mindig alul voltak öltözve, az erotika pedig érhető módon mindenkit izgat és eladhatóvá teszi a termékeket, de az arányok mostanra nagyon megborultak. Mindenhonnan gigantikus tükörtojásként rezgő műgömbök merednek rám, ráadásul a gazdatestek meg sem próbálnak egyéb hozzáadott értéket, plusz tartalmat előállítani egy-egy újabb retusált fotón kívül.
Bár a pornóipar is hamis illúziókat tár elénk, legalább nem álcázza magát hírnek, és elkülöníthető a hétköznapi tartalomfogyasztástól – mármint senki nem hiszi, hogy valaki meghágja a nevelőanyját azért, mert az beszorult a mosógépbe, azt viszont igen, hogy amit minden egyes nap, mindenhol lát, az a reprezentatív valóság.
Sajnos azt látom, hogy elindult a nőiesség helyett közönségesség, érzékiség helyett trampliság tendenciája, és egyre hasonlóbbak a szépségideál-prototípusok, mintha klónoznák őket. Ahogyan a melleiket is. A minap egy plázában feltűnt, hogy már egyes próbababákra is irreális D-kosarat szabtak, hogy a próbafülkében már csak csalódás érhesse a vásárlót a kontraszt miatt.
Mindenki el van foglalva a gyerekvédelemmel meg a keveseket érintő, ám annál hangosabb mozgalmakkal, miközben az átlagos, normális cicijű lányok tömegével vannak magukba roskadva, és baktériumként szaporodik bennük az önbizalomhiány, mert az ő mellük nem olyan, mint amilyeneket egész nap görgetve bámulnak a telefonjuk kijelzőjén.
Az ilyen komplexusos, önképzavaros és bizonytalan tinikből könnyedén lesznek agyonműtött felnőttek (tudom, hogy vannak bőven stabil lelkű szilikonmellűek, ismerek is párat, illetve léteznek indokolt és érthető a beavatkozások, de a zöme immár nem ez a kategória). Ezek a hölgyek immár büszkén teszik ki, amijük van – vagyis amit megvettek annak reményében, hogy ettől lesznek automatikusan szexik és vadítóak. És az ő képeiket nézve ismét kezdődik az egész körforgás elölről.
Jó lenne tudatosítani minden nőben, hogy egy szép dekoltázs valóban dekoratív, de nem csupán akkor vagy dögös, ha nagyobb a melled, mint a fejed, illetve minél kétségbeesettebben próbálod bizonygatni, hogy dögös vagy, annál kevésbé vagy az.
Megértem amúgy az említett prototípust: nekem sem könnyű mentálisan ellenállni és mantrázni, hogy igenis rendkívül sokféle női test és mellforma van. Sokat segíthet az ördögi körön, ha az ember tudatosan szelektálja a hírforrásait és igyekszik a minimumra csökkenteni ezeket az önsorsrontó tartalmakat. Mellesleg...a férfiaknak sokkal árnyaltabb és változatosabb ízlésük van annál, mint amit a média sugall.
Kicsi a mellem. Tudtommal ennek nincsen információértéke, de elnézve a hírportálokat és magazinműsorokat, lassan űrlénynek érzem magamat attól, hogy úgy vélem: a kebelméret teljesen érdektelen információ, és kizárólag a kedvesünkre tartozik. Szinte parodisztikusan harsogják a szalagcímek sokfelé, hogy „hihetetlen villantás” meg „döbbenetes dekoltázs”, szinte kiszúrja a képernyőt ez a sok „sokkolóan meredező” mellbimbó. Ennek kicsi, annak nagy, a harmadik megműttette, a negyediknek a szoptatástól leapadt... Ez tényleg ennyire központi téma? Szívesen kisilabizálnám a férfi olvasók lelkivilágát egy inverz világban, ahol minden nap átlátszó gatyákban duzzadó gigapéniszeket égetne a retinájukba az összes médium, és arról szólnának a hírek, hogy kinek hány centi, mennyire ferde, illetve balra hord-e.
Emlékszem, gyerekkoromban is volt Nap szépe rovat néhány lapban, és a sztárok is mindig alul voltak öltözve, az erotika pedig érhető módon mindenkit izgat és eladhatóvá teszi a termékeket, de az arányok mostanra nagyon megborultak. Mindenhonnan gigantikus tükörtojásként rezgő műgömbök merednek rám, ráadásul a gazdatestek meg sem próbálnak egyéb hozzáadott értéket, plusz tartalmat előállítani egy-egy újabb retusált fotón kívül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mi nem vagyunk hülyék” – Kocsis Máté a választások után ismét elővenné az ellehetetlenítési törvényt
Elmondása szerint a végül be nem nyújtott törvényjavaslat nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. A Fidesz frakcióvezetője megismételte, hogy Zelenszkij szerinte lepaktált Magyar Péterrel, energiaválságot akarnak okozni Magyarországon, a sajtó egy része pedig külföldi pénzből és utasításra segíti a Tiszát.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” című podcastben beszélt a Putyin-Orbán telefonhívásról, szerinte az ukránok és Magyar Péter paktumáról, a közvélemény-kutatásokról és a külföldről finanszírozottnak tartott médiumokról is.
A Putyin-Orbán telefonhívással kapcsolatban, amelyben az orosz elnök megdicsérte a magyar miniszterelnököt, Kocsis Máté azt mondta, Magyarország nem vágyik mások dicséretére. „Pusztán arra vágyunk, hogy tartsák tiszteletben a saját szuverén álláspontunkat, és ezt ki is harcoljuk magunknak. Teljesen lényegtelen, hogy melyik világvezető mit gondol éppen rólunk” – fogalmazott.
A frakcióvezető szerint két szláv nép háborúját látjuk, és bár az agressziót az oroszok követték el, „az ukránok meg öntik az olajat a tűzre a háborús provokációikkal”.
Úgy véli, az ukránok be akarják vonni az európai országokat a háborúba, és ki akarják szélesíteni a konfliktust.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Corriere della Sera interjúban tett kijelentését, miszerint a Barátság kőolajvezeték helyreállítása a tűzszünettől függ, Kocsis Máté „rendkívül sunyi és cinikus érvelésnek” nevezte. Szerinte az ukrán elnök ezzel azt sugallja, mintha Magyarországon múlna a tűzszünet, miközben állítása szerint Zelenszkij maga sem akarja azt.
Kocsis Máté szerint Zelenszkij lepaktált Magyar Péterrel, és a Tisza Párt vezetőjének a kedvéért okozna energiaválságot Magyarországon.
A frakcióvezető szerint Zelenszkij hazudik, amikor azt állítja, hogy a kőolajvezeték megsemmisült. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, a vezetéknek semmi baja, és a szakmai szintekről a Mol azt a tájékoztatást kapta, hogy az újraindítás politikai döntésre vár.
Az esetleges benzinárstop bevezetését firtató kérdésre úgy reagált, hogy az a kormány dolga, de szerinte „a kormány nem fog tétovázni, hogyha a magyar emberek érdekéről van szó”.
A külföldről finanszírozott médiumok átláthatóságáról szólónak nevezett, de végül be nem nyújtott törvényjavaslatról Kocsis Máté elmondta, az nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. Példaként említette, hogy neki és Gulyás Gergely miniszternek „homlokegyenest más” az álláspontja a kérdésben.
Kijelentette, ha képviselő lesz a következő ciklusban is, biztosan elő fogja venni a témát. „Mert egyszerűen nonszensznek tartom, német, francia, amerikai, brit és egyéb vállalatok, multicégek pénzén, itt Magyarországon, meg egyébként Soros György alapítványainak a pénzén” működtetnek a közvéleményt befolyásoló médiafelületeket – mondta, név szerint említve a 444-et és a Telexet.
„Ez nem a független tájékoztatás, ez egy hamis, magyarellenes külföldi projekt. Mi nem vagyunk hülyék” – fogalmazott.
Azzal a sajtóban felmerült lehetőséggel kapcsolatban, hogy ő lehetne a következő belügyminiszter, Kocsis Máté azt mondta, neki semmilyen kormányzati ambíciója nincs, és soha nem is került szóba komoly helyeken ez a felvetés. Dicsérte Pintér Sándor jelenlegi minisztert, akiről úgy vélte, nála nincs alkalmasabb ember a posztra.
A közvélemény-kutatásokról szólva a frakcióvezető azt állította, a Hann Endre-féle méréseket a Tisza Párt fizeti, és a céljuk a baloldali választók reményének fenntartása. Hann Endre 20 százalékpontos Tisza-előnyt kimutató mérésével kapcsolatban kijelentette: „Én vakon megvádolom hamisítással, mert a 20%-kal annyira túllőtt a célon, hogy nevetségesé tette magát.” Szerinte a választások után sok baloldali közvélemény-kutató nem fog tudni helytállni a szavaiért, és a választások után beszélni kellene a felelősségükről, amiért „becsapják az embereket”.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” című podcastben beszélt a Putyin-Orbán telefonhívásról, szerinte az ukránok és Magyar Péter paktumáról, a közvélemény-kutatásokról és a külföldről finanszírozottnak tartott médiumokról is.
A Putyin-Orbán telefonhívással kapcsolatban, amelyben az orosz elnök megdicsérte a magyar miniszterelnököt, Kocsis Máté azt mondta, Magyarország nem vágyik mások dicséretére. „Pusztán arra vágyunk, hogy tartsák tiszteletben a saját szuverén álláspontunkat, és ezt ki is harcoljuk magunknak. Teljesen lényegtelen, hogy melyik világvezető mit gondol éppen rólunk” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kuncze Gábor: Vereség esetén a Fidesz szétesik, Orbán karrierjének vége, Magyar Péternek pedig egy kis időre bizalmat szavazna
Az egykori belügyminiszter szerint a Fideszt a pénz fogja szétrobbantani egy vereség után. Magyar Péternek addig hisz, amíg ki nem derül, melyik táborát vezette félre.
Személyes kapcsolatok miatt, nem pedig politikai aktivizmusból szólalt fel a Demokratikus Koalíció kampánynyitóján Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, aki a Népszavának adott interjúban beszélt arról is, mit gondol Magyar Péter felemelkedéséről és a Fidesz jövőjéről.
Az egykori politikus szerint a magyar politikai élet súlyos betegsége, hogy mindent pártalapon ítélnek meg, de ő többre értékeli a személyes kapcsolatokat. Egyértelművé tette, hogy nem indul a párt listáján, és nem is kérték erre. Kuncze Gábor kifejtette, azért állt a DK mellé, mert más pártok nem jöhettek szóba. A Fidesszel nincsenek emberi kapcsolatai, a Mi Hazánk szintén kizárt,
a Tisza Pártról pedig azt mondta: „szerintük én egy becsomagolásra váró múmia vagyok, tehát az sem játszik”. A DK ezzel szemben megkereste, ő pedig igent mondott a felkérésre.
Az SZDSZ volt elnöke elismerte, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése jogos, mert jól éreztek rá a közhangulatra. Szerinte az emberek azért figyeltek fel Magyarra, mert „belülről jön, ismeri a fideszeseket, és olyan kritikát fogalmazott meg, ami sokaknak tetszett, miközben őt nem tették felelőssé az elmúlt tizenakárhány évért”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetért a korábban együttműködésre képtelen ellenzék és a Fidesz által kialakított, antidemokratikus szabályrendszer is felelős.
Kuncze úgy látja, a Tisza Párt egyik nagy mutatványa, hogy visszavette a nemzeti szimbólumokat a Fidesztől, amit a korábbi ellenzéki pártok, köztük az SZDSZ sem vettek észre.
Azt is megjegyezte, hogy a szavazók erre igényt tartottak, „de nem úgy ahogy ezt a Fidesz csinálta, amikor 2002-ben kisajátította a kokárdát – ami mindannyiunké volt – vagy felavatnak egy lóistállót, eléneklik a himnuszt, és szertartás keretében még meg is áldják”.
Nem zavarja, hogy egy Fideszből jött ember tarolja le az országot, de feltételekkel. „Engem nem, abban az esetben, ha az lesz a programja, amit most valószínűsít magáról, és nem az, amit most esetleg elfed magáról” – fogalmazott. Ungár Péter felvetésére, miszerint egy kormányváltás után Pető Iván, az SZDSZ másik egykori elnöke hamar megírná a „Nem ilyen lovat akartam” című cikkét, Kuncze Gábor ironikusan reagált: „Nem úgy ismerem a Petőt, hogy várna vele augusztusig”.
Az egykori belügyminiszter szerint ugyanakkor több nyitott kérdés is van Magyar Péterrel kapcsolatban, például a szabadságjogok, az EU jövője vagy Ukrajna kérdésében, amelyekben a Tisza Párt alelnöke szerinte szándékosan nem foglal egyértelműen állást.
„Én látom, hogy ezt miért teszi, hiszen ha mondjuk elutasítja a Pride-ot vagy az azonos neműek házasságát, örökbe fogadását, elveszti azokat a szavazóit, akiket az ellenzéktől szipkázott el, ha pedig kiáll mellette, azokat veszti el, akik a Fidesztől jöttek” – elemezte a helyzetet. Kuncze szerint ez rendben van, de a végén ki fog derülni, hogy
„valamelyik közönségét félre kellett vezetnie a jó szereplés érdekében, és nem tudjuk, melyiket” - fogalmazott Magyarról.
Azt erőltetettnek tartaná, ha párhuzamot vonna Orbán Viktor és Magyar Péter között, de elismerte, hogy Magyar sok olyan kampányelemet használ, amit Orbántól látott.
A választás kimenetelét nehéz kérdésnek tartja. Bár a felmérések a Tisza előnyét mutatják, szerinte „az emberek a korábbi tapasztalataik alapján mégis azt hiszik, Orbán nem adja át a hatalmat, esetleg valami még történni fog; vagy a választásokkal, vagy Magyar Péterrel, esetleg a mi agyunkkal”.
Ennek ellenére egyetért Török Gáborral abban, hogy a jelenlegi állás szerint a Tisza győzelme tűnik valószínűnek.
Kuncze Gábor némileg a 2010-es helyzethez hasonlította a mostanit, de fontos különbségnek tartja, hogy akkor a koalíció elleni érzelmek domináltak, „most szerintem inkább a Fideszben való hit fogyott el”.
Úgy véli, ha Orbán Viktor nagy arányban kikap, a kora miatt valószínűleg vége a politikai karrierjének. A Fidesz szétesésére is számít egy vereség esetén.
„Igen, mert azon túl, hogy a tábort és a szervezetet a hit tartotta össze, a súlyos gazdasági holdudvart a személyes gazdasági érdek, és ez fog legelőször felbomlani.” Figyelmeztetett arra is, hogy Magyar Péternek sok gondja lesz a fékek és ellensúlyok helyreállításával a Fidesz által kinevezett intézményvezetők miatt.
Arra a kérdésre, hogy örülne-e egy Tisza-kétharmadnak, azt válaszolta, már a Fideszének sem örült.
„Én most azt mondom, hogy ha véletlenül Magyar Péternek lenne kétharmada, egy kis időre bizalmat kapna tőlem. Egyébiránt támogatni fogom Pető Iván már említett cikkét.”
Azzal kapcsolatban, hogy ő maga kire szavaz, titokzatos maradt: „Fogalmazzunk úgy: nem mondom meg, hogy listán a DK-ra szavazok, és azt sem, hogy egyéniben kire fogok”.
Személyes kapcsolatok miatt, nem pedig politikai aktivizmusból szólalt fel a Demokratikus Koalíció kampánynyitóján Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, aki a Népszavának adott interjúban beszélt arról is, mit gondol Magyar Péter felemelkedéséről és a Fidesz jövőjéről.
Az egykori politikus szerint a magyar politikai élet súlyos betegsége, hogy mindent pártalapon ítélnek meg, de ő többre értékeli a személyes kapcsolatokat. Egyértelművé tette, hogy nem indul a párt listáján, és nem is kérték erre. Kuncze Gábor kifejtette, azért állt a DK mellé, mert más pártok nem jöhettek szóba. A Fidesszel nincsenek emberi kapcsolatai, a Mi Hazánk szintén kizárt,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor kiszámolta, mikor kormányozhatna tovább a Fidesz a Mi Hazánkkal, és mikor nyerhetne a Tisza
A politológus szerint még egy szoros vereség esetén is van esélye a Fidesznek az abszolút többség megszerzésére a választási rendszer sajátosságai miatt. Egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán arról ír, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz környezetében egyre többen fogadják el, hogy jelenleg valószínűleg a TISZA Párt vezet a közvélemény-kutatásokban.
A politológus szerint ebben a körben abban bíznak, hogy a kampány végére egy olyan szoros eredményt lehet elérni, amely után – akár a Mi Hazánkkal koalícióban – folytatható a kormányzás.
Török egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását. Mint írta a koalíciós szcenárióhoz „a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál ez a kis számolgatás.
Tételezzük fel, hogy három párt jut a parlamentbe: a Mi Hazánk mondjuk 7 százalékkal, a TISZA és a Fidesz pedig abban az 5 változatban, amit ez a táblázat mutat.”
Az elemző úgy gondolja, „jól látszik, hogy már egy szoros vereség után is van esélye a Fidesznek az abszolút többség (100 mandátum) megszerzésére (különösen koalícióban a Mi Hazánkkal), viszont
egy 3 százaléknál nagyobb listás különbségnél ez már nem reális”
– írja, majd hozzáfűzi, hogy az adatokat a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szolgáltatta, ezért plusz-mínusz pár mandátumos eltérés előfordulhat, de „a lehetőségeket azért jól szemlélteti”.
A Medián friss méréseiben a TISZA előnye kétszámjegyű a teljes népességben és még nagyobb a biztos szavazóknál. Mindazonáltal a közvélemény-kutatások képe erősen megosztott: független intézeteknél rendre TISZA-előny látszik, időnként jelentős különbséggel, míg a kormányközeli műhelyek többször Fidesz-előnyt mutatnak.
A 21 Kutatóközpont novemberben bemutatott, nyilvánosan kipróbálható mandátumkalkulátora szerint
több, egymástól eltérő, de reális forgatókönyvben is előállhat, hogy a TISZA listán több szavazatot kap, mégis a Fidesznek lesz több mandátuma.
A kalkulátor célja nem a „jóslás”, hanem a nagyságrendek és összefüggések megvilágítása; a parlament 199 fős, a kormányzáshoz szükséges többség 100 mandátumtól kezdődik.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán arról ír, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz környezetében egyre többen fogadják el, hogy jelenleg valószínűleg a TISZA Párt vezet a közvélemény-kutatásokban.
A politológus szerint ebben a körben abban bíznak, hogy a kampány végére egy olyan szoros eredményt lehet elérni, amely után – akár a Mi Hazánkkal koalícióban – folytatható a kormányzás.
Török egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását. Mint írta a koalíciós szcenárióhoz „a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál ez a kis számolgatás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az olcsó energia korának vége, erre kellene fölkészülni” – Holoda Attila szerint az iráni válság rámutat, hogy a rezsicsökkentés kezd tarthatatlanná válni
A szakértő szerint ha a világpiaci ár emelkedik, azzal az orosz gáz ára is emelkedni fog. Ami azt is jelenti, hogy az államnak egyre nagyobb támogatást kell fizetnie az MVM részére, és így másra kevesebb pénz juthat.
A közel-keleti helyzet Európa energiaellátására gyakorolt hatásairól beszélt Holoda Attila energiaszakértő a Heti TV Pirkadat című műsorában.
A szakértő szerint bár az irániak bejelentették, hogy a hajók ne közlekedjenek a Hormuzi-szoroson, az „hivatalosan nincs lezárva”. Emellett úgy véli, hogy a fő problémát egyébként nem is szállítás fennakadása jelenti, hanem az, hogy a kialakult helyzet miatt borzasztóan megnőttek a biztosítási díjak.
„Nyilván ilyenkor a Lloyd, mint a legnagyobb közlekedési és szállítmányozási biztosító azonnal bejelentette, hogy ilyen kockázat mellett sokkal nagyobb összeget kér. És nyilván emiatt sokan kivárnak” – magyarázta.
Hozzátette, hogy a támadások során tévedések is történtek, például egy olyan hajót is támadás ért, ami iráni olajat szállított a kínaiaknak. „És az irániak lelőtték az iráni olaj szállítóit” – mondta Holoda, aki szerint ennél lényegesebb, hogy a katari LNG-létesítményt is támadás érte, ami miatt felfüggesztették a cseppfolyósított földgáz betöltését és szállítását.
Holoda Attila szerint bár Katar a világ LNG-termelésének nagyjából 20 százalékát adja, Európa szempontjából a helyzet nem drámai. „Az európai földgáz ellátásban jelenleg a közel-keleti LNG az mindössze 2,5 százalékot képviselt” – szögezte le.
Elmondása szerint Európába alapvetően az amerikaiak, az oroszok és a feltörekvő afrikai országok szállítanak jelentős mennyiségű LNG-t, emellett pedig a vezetékes szállításban a norvégok, a hollandok és az angolok is fontos szereplők. A helyzet hatására az árak azonban azonnal megugrottak a piacon.
A szakértő szerint Magyarország ellátása több forrásból is biztosított az integrált európai gázrendszeren keresztül. „Ezt úgy kell elképzelni, vagy úgy érdemes elképzelni, mint lenne egy nagy lufi, ahol több irányból is pumpálnak be gázt, és akkor vannak akik itt vesznek ki, vannak akik ott vesznek ki. Az a lényeg, hogy a lufiban legyen elegendő gáz”
– érzékeltette a rendszer működését.
Azonban az olajszállítás kérdése ennél bonyolultabb, mivel két embargó is érvényben van. Holoda kifejtette, hogy az Európai Unió felmentést adott Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak a vezetékes orosz kőolaj fogadására. Ezzel szemben az amerikai embargó Magyarország számára kizárólag a vezetékes szállításra adott egyéves felmentést, a tengerire nem.
A horvátok erre a washingtoni embargóra hivatkozva nem hajlandóak tengeri úton érkező orosz olajat lefejteni Magyarország számára, amíg nem kapnak erre engedélyt az amerikai pénzügyminisztériumtól. A MOL vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva ugyanakkor elmondta, a vállalat már vásárol más forrásból származó kőolajat.
Arra a kérdésre, hogy a MOL finomítói képesek-e feldolgozni a nem orosz típusú kőolajat, Holoda Attila azt válaszolta: „mindent meg lehet finomítani, csak más lesz a kihozatali”. Kifejtette, hogy például az arab vagy az azeri olajnak jóval alacsonyabb a dízeltartalma, mint az Ural típusú orosz olajnak.
Míg az orosz olajból 46-48 százaléknyi dízelt lehet előállítani, addig az arab olajból csak 26-27 százaléknyit. Ez azt jelenti, hogy kevesebb dízel készül, amit importból kell pótolni.
„A dízel egyértelműen jelenleg a szűk keresztmetszett, éppen amiatt, mert Európa, főleg a közép-európai rész nagy mennyiségű dízelolajat használ” – állította a szakértő, aki szerint a mezőgazdaság, a szállítmányozás és a vasúti közlekedés is jelentős fogyasztó. Egy nézői kérdésre válaszolva elmondta, a repülőgép-üzemanyagot, a kerozint is a MOL gyártja a nyersolaj-finomítási folyamat részeként.
A szakértő szerint a közel-keleti válság az amerikai üzemanyagárakat is felfelé mozdítja, ami politikai nyomást helyezhet az Egyesült Államokra. „A hosszúra elhúzódó válság magas olajárakat eredményez, a magas olajár pedig azt eredményezi, hogy Trump elnök ígérete ellenére nem tudja drasztikusan lenyomni az üzemanyagárát” – vélekedett.
Irán stratégiájával kapcsolatban megjegyezte, az ország vélhetően minél több szereplőt próbál bevonni a konfliktusba, hogy nyomást gyakoroljon az USA-ra.
Ennek része szerinte az is, hogy Irán olcsó drónokkal próbálja kifárasztani az arab országok drága légvédelmi rendszereit. „Több millió dolláros elfogó rakétákat kell bevetni 10-20-30-50 ezer dolláros drónokkal szemben” – magyarázta a taktika lényegét.
A magyarországi rezsiárakkal kapcsolatban Holoda Attila kijelentette, hogy ha a világpiaci ár emelkedik, azzal az orosz gáz ára is emelkedni fog, mivel a magyar-orosz gázszerződés árformulája az európai tőzsdei árakat követi.
„A szerződés pontosan ezt mondja ki, hogy a szerződésben lévő árformula, az követi az európai piacnak az árát” – hangsúlyozta. Ha az ár emelkedik, akkor az államnak egyre nagyobb támogatást kell fizetnie az MVM részére a lakossági ár fenntartásához, ami azt jelenti, hogy másra kevesebb pénz jut.
„Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ilyen változó világban van-e annak létjogosultsága, hogy folyamatosan és tartósan, immár 13 éve megpróbálják ugyanazt az árat tartani”
– tette fel a kérdést.
Szerinte „Az olcsó energia korának vége, erre kellene fölkészülni” és „Sokkal inkább abba az irányba elmenni, hogy kevesebbet fogyasszunk, hatékonyabban használjuk föl az energiát” – zárta gondolatait.
A közel-keleti helyzet Európa energiaellátására gyakorolt hatásairól beszélt Holoda Attila energiaszakértő a Heti TV Pirkadat című műsorában.
A szakértő szerint bár az irániak bejelentették, hogy a hajók ne közlekedjenek a Hormuzi-szoroson, az „hivatalosan nincs lezárva”. Emellett úgy véli, hogy a fő problémát egyébként nem is szállítás fennakadása jelenti, hanem az, hogy a kialakult helyzet miatt borzasztóan megnőttek a biztosítási díjak.
„Nyilván ilyenkor a Lloyd, mint a legnagyobb közlekedési és szállítmányozási biztosító azonnal bejelentette, hogy ilyen kockázat mellett sokkal nagyobb összeget kér. És nyilván emiatt sokan kivárnak” – magyarázta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
