„A magyar kisebbség a mi Erős Pistánk” – mondta az új ukrán külügyminiszter, Szijjártó Péter a jó szomszédi viszonyra törekszik

Magyarország és Ukrajna is érdekelt a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében, közös az erre irányuló szándék, a kormány mindent megtesz ennek érdekében, de elvárja Kijevtől a magyar nemzeti közösség jogainak helyreállítását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján először is gratulált Andrij Szibiha kinevezéséhez, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy első külföldi látogatásának helyszínéül Budapestet választotta, még akkor is, ha ez végül időpontegyeztetési problémák miatt nem is jött össze.

Ezt követően megerősítette, hogy Magyarország továbbra is békepárti álláspontot képvisel az ukrajnai háborúban, ugyanis kizárólag a diplomáciai rendezés vethetne véget emberek, családok százezrei, milliói szenvedésének.

„Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, amely a béke elérésének mielőbbi lehetőségét hozza magával, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy ezt a háborút tárgyalásokkal, diplomáciai úton minél előbb le lehessen zárni”

– emelte ki.

„Megerősítettem miniszter úrnak azt is, hogy Magyarország addig folytatja a történetének legnagyobb volumenű humanitárius akcióját, amíg arra szükség van, a nehéz helyzetben lévő emberek és családok megsegítésének érdekében” – tette hozzá.

Emlékeztetett rá, hogy már meghaladta az 1,4 milliót a szomszédos országból hazánkba érkezett menekültek száma, és 14 855 ukrán gyermek számára biztosítottak lehetőséget nyári táborozásra. Arra is kitért, hogy a kormány már 66 milliárd forintot fordított az Ukrajnának nyújtott támogatásokra, s ma is több száz olyan iskola és óvoda működik Magyarországon, ahol menekült családok gyerekei tanulnak, illetve Budapesten elkezdte a működését egy két tannyelvű iskola is. Beszélt arról is, hogy Magyarország részt vállalna Ukrajna háború utáni újjáépítési feladataiban is.

„Mióta a háború kitört, azóta több mint hárommilliárd köbméternyi földgáz Magyarországon keresztül Ukrajnába szállítására került sor, és a helyzet az, hogy most már június óta Magyarország a legnagyobb villamosenergia-importforrást biztosítja Ukrajna számára. A nyár folyamán az ukrán villamosenergia-import 45 százaléka Magyarországról, Magyarországon keresztül érkezett Ukrajnába” – tudatta.

„És megerősítettem azt is, hogy továbbra is készen állunk arra, hogy határmenti vállalkozásfejlesztési övezetet hozzunk létre a magyar-ukrán határnál” – hangsúlyozta.

A miniszter végül érintette a vitás ügyeket is, és kijelentette, hogy a magyar-ukrán együttműködésnek, kapcsolatnak a kölcsönös jó szándékra, kölcsönös tiszteletre és kölcsönös jóindulatra kell alapulnia.

– mondta.

„Erre vonatkozólag tizenegy pontos megoldási javaslatot terjesztettünk Ukrajna kormánya elé. Ennek megvitatására munkacsoportok jöttek létre, amelyek működésének felgyorsításában állapodtunk meg” – fűzte hozzá.

A miniszter arra kérte hivatali partnerét, hogy ahogyan Magyarország is biztosítja az energiaszállítások teljes kapacitását Ukrajnába irányulóan, úgy Kijev is tartózkodjon a jövőben az egyoldalú, hirtelen lépésektől, amelyek veszélybe sodorhatják hazánk ellátását. „És kértem azt is a miniszter úrtól, hogy az Ukrajnában működő magyar vállalatok esetében ne kerüljön sor negatív diszkriminációra” - közölte.

Andrij Szibiha azt emelte ki: több mint ezer kilométert tett meg az ukrán delegáció, hogy találkozzanak, „az érzékeny, bonyolult, perspektivikus kérdéseket megbeszéljék” - hangoztatta az ukrán külügyminiszter. A fontos célok között sorolta fel Ukrajna számára az EU-ba és a NATO-ba való belépést.

A béke eléréséért mindent megtesznek – hangoztatta az ukrán külügyminiszter, aki azt mondta: hálásak, amiért Magyarország elismeri Ukrajna területi integritását az agresszorral szemben. Megköszönte a magyar humanitárius segítségét és mint mondta, „mély pozitív benyomást tett rá a budapesti magyar-ukrán kéttannyelvű iskola, mert így az ukrán gyerekek meg tudják őrizni az identitásukat.”

Syhiba azt hangsúlyozta, hogy az egyeztetések dinamikáját növelni kell, készek megbeszélést folytatni minden érzékeny kérdésről – derült ki a szavaiból.

– fogalmazott.

Ukrajna számára az EU-integráció az egyik legfontosabb kérdés, remélik, hogy az uniós magyar elnökség ezt továbbra is támogatni fogja – fejezte ki végül a reményét Szibiha.