prcikk: A közélet sem tabu a szegedi tanár médiaóráján | szmo.hu
A Rovatból

A közélet sem tabu a szegedi tanár médiaóráján

Erdélyi Eszter célja, hogy érdeklődő, a világra nyitott, kritikus szemléletű, a rászorulók problémáira érzékeny felnőtteket neveljen.


Erdélyi Eszter médiaóráin nincs tabutéma, a diákokkal az aktuális közéleti témákról is beszélgetnek, miközben összehasonlítják, hogy ugyanazt a hírt hogyan írta meg például az Origo és az Index. A szegedi tanárnő célja, hogy érdeklődő, a világra nyitott, kritikus szemléletű, a rászorulók problémáira érzékeny felnőtteket neveljen. Osztályaival szendvicscsomagokat állítottak össze hajléktalanoknak, élőláncot alkottak a fogyatékkal élőkért Szeged főutcáján, közös programokat szerveztek cigány gyerekekkel.

Erdélyi Eszter: "Miért nem volt igényed arra, hogy továbbolvass, hogy mit követett el Gruevszki miniszterelnök? Látunk egy szalagcímet, abból következtetéseket vonunk le, és el se olvassuk a cikket, csak folytatjuk magunkban az előítéleteink alapján, amit kikövetkeztetünk? De miért nem megyünk utána? Ezt most őszintén kérdezem tőletek. Honnan tudjuk akkor, hogy mit gondoljunk erről az esetről?

Diák: – "Szerintem azért, mert ha már elolvastunk egy ilyen szalagcímet, hogy egy politikus, aki mindenféle ellenőrzés nélkül kapott menekültstátuszt, ez már egy rossz érzést kelt bennünk, hogy persze a politikus rögtön kap menekültstátuszt.

Diák: – "Meg eddig úgy volt, hogy nem fogadunk be senkit.”

Bármilyen hihetetlen, ez a beszélgetés egy magyar gimnázium médiaóráján tanár és diákok között zajlott le. Néhány éve már nem szokás aktuális eseményekről, közéletről beszélgetni az iskolában sem történelem, sem irodalom, sem médiaórán. A tanároknak egyre nehezebb beszélni a jelenleg nagyon bonyolult médiapiacról vagy a hírgyártás módjáról, napi gyakorlatáról. Kivételek mindig akadnak, például a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium médiatanára, Erdélyi Eszter, aki nem idegenkedik ezekről a kérdésekről vitatkozni a diákjaival.

A tanárnő nem akarja a gyerekek közéletről alkotott véleményét befolyásolni, egyszerűen csak azt szeretné, hogy gondolkodjanak, és értsék meg a médiakörnyezet tulajdonságait, sokoldalúan tájékozódjanak.

A 31 éve pályán lévő tanárnővel először a szertárában, az asztalánál beszélgetünk, amit filmes és kulturális eseményekről szóló plakátok vesznek körül, de ott van közöttük az emberi jogok tiszteletéről szóló matrica is. Kicsit szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a mai Magyarországon hogyan lehet iskolai keretek között közéletről a beszélni. Már évekkel ezelőtt sem lehetett közéletről az iskolában hallani, pedig az önálló véleményalkotás és a kritikus szemléletmód a Nemzeti Alaptanterv, sőt az új NAT-tervezet része, számos tantárgy kerettantervi követelménye. Erdélyi Eszter tanárnő bebizonyítja, hogy ez nem lehetetlen, mert nemcsak beszélget a gyerekekkel, hanem filmes, színházi és egyéb, emberségről, szolidaritásról szóló programokat is szervez nekik, hogy megtanuljanak empatikusan gondolkodni, segíteni az elesetteken, legyenek azok hajléktalanok, roma gyerekek vagy menedékkérők.

Erdélyi Eszter - Fotó: Végh László

“Azt szoktam mondani a gyerekeknek, hogy a legnagyobb ellenségünk a fásultság, a közöny, az érdektelenség. Mindenki alakítsa ki a saját személyiségét, de lehetőleg úgy, hogy a környezetét formálni akaró, a másikra figyelni tudó, igényesen érvelő felnőtté váljon.”

– mondja.

Erdélyi Eszter magyar-történelem tanári szakon végzett a JATE Bölcsész Karán, majd az elsők között szerzett az ELTÉ-n médiatanári diplomát, nem sokkal később pedig, egyedülálló módon, kollégáival együtt média tagozatot indított a Deák Ferenc Gimnáziumban. A tanárnő két tantárgyat tanít, emellett még osztályfőnök is, a szemléletmódja viszont minden területen azonos.

"Az én pedagógiám lényege, hogy nem vagyok más ember az iskolán kívül sem, és amikor belépek a suliba, nem veszek fel semmilyen tanáros álarcot. A gyerekek úgy ismernek engem, ahogy élek, a legbelsőbb magánéletemen kívül szinte nyitott könyv vagyok. Nem arról van szó, hogy az iskolában átmegyek szigorúba, és csak a tananyagról vagyok hajlandó beszélni, bár a szakmai színvonal is nagyon fontos. Ugyanakkor minden, ami engem érdekel; film, színház, koncert, kiállítás, könyvek, cikkek, aktuális események, ezek valahogy megjelennek az órákon is.

De azzal semmit nem érnénk el, ha csak a szavak szintjén lennének jelen, hogy akkor most elmondom gyerekek, mit láttam, meg hogy szeressük a rászorulókat, és illik érzékenykedni a szegényekkel, hanem az egésznek egy koherens személyiségben kell megnyilvánulnia. Lássák rajtam, hogy én így élek, és ha ez nekik egy-egy ponton szimpatikus, netán követendő, akkor örülünk egymásnak”

– magyarázza a tanárnő.

A tanárnő rendszeresen szervez osztályaival olyan programokat, amikor az elesetteket karolják fel. A Szeged Bike Maffiával a tavalyi tanévtől kezdve csomagokat állítanak össze a hajléktalanoknak. Két éve, a fogyatékkal élők napján Szeged belvárosában négy osztályának diákjai élőláncot alkottak a Lépj, hogy léphessenek szervezet aktivistáival, a helyi fogyatékkal élőkkel és szegedi polgárokkal együtt, hogy ők is átérezzék embertársaik helyzetét. Amíg volt kihelyezve az evangélikus templom és a rókusi templom mellé szekrény, amibe ételt lehetett tenni, azt rendszeresen feltöltötték. A Mentőcsónak Egység Szociopoly és a Hajlék-kaland játékát is elhívták Budapestről, a menekültválság idején pedig egy eseményen vitatták meg, hogy a nemzetközi projekt résztvevői, a különféle irányultságú magyar médiaszereplők, mit tapasztaltak a határ menti településeken. Látogatásunkkor éppen a Verzio Dokumentumfilm-fesztiválra készülnek a média tagozatosokkal.

Nincs tabutéma

A tizenegyedikes média tagozatosoknak tartott órák első felében a tanárnő arra kéri a diákokat, hogy mondjanak olyan eseményeket, amelyek helyi, országos, európai és világszinten foglalkoztatják jelenleg a médiát.Azokban a félévekben, amikor nem filmtörténetet vagy filmelméletet, elemző gyakorlatokat tanulnak, minden óra ezzel a kérdéssel indul. Ez a feladat a tananyagnak egyébként része is, nem pedig a tanárnő erőltette bele az óra anyagába.

“A médiaoktatást nehéz elképzelni légüres térben, halott, régi anyagokon, vagy mondvacsinált mintákon. A média annyi tévutat, álhírt, közösségi oldalakon terjedő félinformációt hordoz, hogy jó megbeszélni a tőlünk telhető legszélesebb tájékozódással a minket körülvevő eseményeket. A cél sosem az, hogy egy-egy álláspontot üdvözítőnek kiáltsunk ki, vagy egy másikat látatlanban megbélyegezzünk, hanem hogy képet kapjunk a média működésmódjáról, stílusáról, színvonaláról. A gyerekek érdeklődnek, próbálnak eligazodni az információáradatban, nekünk, tanároknak pedig kötelességünk foglalkozni az ő kiváncsiságukkal. Ha elutasítanánk minden, a jelenlegi világunkra vonatkozó kíváncsiságot, akkor ki tudja, milyen bizonytalan hitelességű forrásokból szereznék be az információikat”

– magyarázza.

Fotó: Végh László

Erdélyi Eszter ezzel a szemléletmóddal egyáltalán nem megy a NAT ellen, sőt a legtöbb humán tantárgy kerettanterve elő is írja ezt a kritikus szemléletet, amit a tanárnő is tanít.

Az általunk látott óra elején a diákok rögtön sorolni is kezdik a szegedi híreket: nyílik a karácsonyi vásár, óriáskereket állítottak fel a Széchenyi téren, stadiont adnak át márciusban.

A diákok felsorolják a médiumokat, ahonnan az információt szerezték, megbeszélik, hogy ki fog majd felülni a “Szeged eye”-ra, de a stadion építésénél általános mosolygás lesz úrrá az osztályon. A tanárnő megkérdezi őket, hogy miért mosolyognak, miért baj az, ha stadion épül, hiszen Szegednek nincs ilyen építménye, pedig ott lehetne színvonalas sporteseményeket, koncerteket tartani.

"Van már elég.”

"Másra is lehetne költeni azt a pénzt”

– hangzanak a diákok válaszai.

Közösen megállapítják, hogy eszerint a stadion szónak jelenleg van valamilyen áthallása a magyar társadalomban, de ettől még ez nem feltétlen rossz dolog, lehetnek olyan szegediek, akik örülnek az új építménynek. Ezután sorra veszik, hogy egy stadion építésére honnan lehet előteremteni a költségeket, tisztázzák a TAO-támogatás és a közpénz fogalmát, megvitatják, hogy milyen problémák merülhetnek fel egy stadionépítés kapcsán. Azt is megnézik, hogy a különböző médiumok hogyan írták meg ugyanezt a hírt már a tervezés idején: az egykori Magyar Nemzet vagy a szegedma.hu.

Iyenkor nem pusztán a stilisztikát és a cikk felépítését vizsgálják, hanem a tartalmáról is beszélgetnek, hiszen sokszor alapfogalmakat vagy az előzményeket is tisztázni kell.

A tanárnő viszont leszögezi, hogy bár nyíltan beszélnek szakmapolitikai kérdésekről is, általános szidalmazása az egyik vagy másik politikai oldalnak sosem fordul elő. Nem az ítélkezés a lényeg, hanem az, hogy akkor is tudjanak a diákok logikusan érvelni, amikor egy nekik nem tetsző tartalommal találkoznak.

Mindig konkrét eseményekről beszélnek, ottjártunkkor ez éppen a hajléktalan-törvény, a CEU és a volt macedón miniszterelnök ügye volt.

A diákok több újságban is megnézték ugyanazt a hírt - Fotó: Hajdú D. András

Nem is kell feltétlen kimondani a politikusok vagy pártok nevét, de a tanárnő szerint felesleges kerülgetni a konkrét megnevezést.

"Ha hoznak egy törvényt, egy döntést, akkor az valakihez köthető, és az nem a szentlélek, hanem egy kormánypárt, egy törvényhozó parlamenti többség, amit most speciel úgy hívnak, hogy Fidesz, azelőtt meg úgy hívták, hogy MSZP, a jövőt meg még nem ismerjük. Ez egy teljesen normális, egzakt dolog, hogy ki van kormányon, nem világtalanok a gyerekek sem. Kerülgethetjük a megnevezéseket, de a gyerekek bemondják, akkor most erre én mit mondjak? Nevetséges lenne, ha nem nevezhetnénk meg pl. a köztársasági elnököt.” – magyarázza nekünk.

Az órákon nincs tabutéma, a gyerekek bármit kérdezhetnek, hiszen éppen a kérdezés jogát tanítja nekik Erdélyi Eszter. Sokszor viták is kialakulnak akár a diákok, akár a tanár és diák között is. Fontos, hogy ezek a kérdések sose maradjanak benn a gyerekekben, beszélhessenek arról, ami feszíti őket.

Olykor egy-egy témában nem érzi magát elég felkészültnek a tanárnő, ezért vendégeket hív meg, hogy a diákok közelebb kerüljenek egy-egy problémához. Amikor azt észlelte, hogy a cigányokkal szemben előítéletes sztereotípiákat kezdtek hangoztatni , egy volt tanítványát hívta meg, aki egy javarészt cigányok lakta településen lelkész. Úgy érzi, hogy ez a beszélgetés nagyon sokat segített a tanítványainak az elfogadásban, ahogy az is, amikor a budapesti volt Kesztyűgyárba vitte őket, ahol borsodi cigány gyerekekkel dolgoztak együtt, és meséltek egymásnak saját filmjeikről, terveikről. Feltérképezték a szabadkai zsidóság kulturális örökségét, személyesen találkoztak egy holokauszt-túlélő nénivel, akivel riportot is készítettek.

A tanárnő lát fejlődést a diákjai vitakultúrájában, szemléletmódjában. Sokan léptek közülük politikai pályára is, többen dolgoznak egyházi felekezetekben, vagy jótékonysági, civil szervezeteknél, filmes és médiás szakmákban. Abban egészen biztos, hogy az ő diákjai máshogy néznek filmeket, olvasnak és értelmeznek médiaszövegeket.

Egy tanárnak legyen határozott véleménye

Az órán, amin mi is részt vettünk, egyszer sem hallottuk nyíltan a tanárnő véleményét, pedig az előzetes beszélgetésünk alapján sejthettük, hogy mit gondol egy-egy kérdésről, mégis ő volt az, aki megkérdőjelezte a diákok szalagcím-tájékozottságát például stadion ügyben. Megvizsgálták, hogy ugyanazt a hírt hogyan írta meg az Origo, a Magyar Idők, az Index és a 24.hu. A tanárnő nem mondta, hogy melyiket olvassák, hanem arra buzdította a diákokat, hogy mielőtt véleményt alkotnak, minél több oldalról tájékozódjanak, különben nem kaphatnak teljes képet az adott ügyről, és mindig csak egyféle véleménnyel fognak találkozni, véleménybuborékjukon nem látnak majd túl. Ugyanakkor azt is kérte, hogy álláspontjuk kialakításakor hallgassanak a józan eszükre, döntsenek az általános és alapvető emberi értékek, a jó ízlés és a kölcsönös tisztelet figyelembe vételével. Alakítsanak ki magukban egy etikai balanszot, a gyűlölet semmilyen formáját ne tegyék magukévá.

A tanárnő gondolkodni tanítja diákjait - Fotó: Hajdú D. András

A tanárnő akkor sem foglalt nyíltan állást, amikor a “testtel szavazok” játék során a diákok két csoportot alkottak aszerint, hogy most egyszerűbb-e hiteles információhoz jutni vagy 30 évvel ezelőtt. Ha valakit sikerült meggyőzni a másik csoportból, akkor annak át kellett ülnie az ellentétes oldalra. Érdekes dinamikája lett így a vitának, mert nagyobb volt a tétje egy “átülésnek”, mint egy szimpla kézfeltartásnak. A tanárnő először a diákok egyik csoportjához szállt be érvekkel segíteni, majd a másikhoz.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne véleménye, de azt sosem nyomná le a diákok torkán. Szerinte az, hogy mit hoznak otthonról a gyerekek, nagyon sokszínű lehet, és ebbe ő nem akar beleszólni, az iskolai környezetben, az órákon, a kortárs közegben lefolytatott viták úgyis alakítják a világlátásukat.

Pesze neki is van egy erős véleménye, ami szerinte anélkül is látszik rajta, hogy ezt direktben fejtegetné, hiszen ahogy mondta, nem képvisel mást az iskolán belül és kívül. Erdélyi Eszter szerint ez így van rendjén, attól, hogy valaki tanár, még nem kell “neutrálisnak” lennie. Az, hogy mit tart értékesnek, a személyiségéből fakad és anélkül is nyilvánvalóak, hogy hangzatos kijelentéseket tenne.

"Nem tudom elfogadni az egyrészt-másrészt szemléletet, egy tanárnak legyen már véleménye. Nem vagyok egy “se hús, se hal” figura, hogy ezt így is lehet érteni, meg úgy is. Persze, el lehet ezeket mondani, de egy pedagógusnak legyen olyan etikai iránytűje, erkölcsi tartása, amit nem kell titkolnia a diákjai előtt, mert kultúrát, toleranciát és szolidaritást képvisel, és ezek egyike sem szégyellni vagy rejtegetni való” – mondja.

Az iskola nem egy rezervátum

Szerinte egy tanárnak az a feladata, hogy kinyissa a gyerekeket a világ dolgaira, a közélet és a felelős gondolkodás pedig ennek a része. A diákokat épp úgy érinti, ami körülöttünk zajlik, mint a felnőtteket, csak nehezebben tájékozódnak az információrengetegben, ehhez kell nekik segítséget adni. Ez persze nem működik úgy, ha a diákok azt érzik, hogy a tanár súlyos ítéleteket sulykol, amiket le kell írni a füzetbe. A tanárnak egy koherens egyéniségnek, hiteles személynek kell lenni, akinek van világnézete, ami mögött viszont ott van egy ember, aki nem akar maga mögé mindenáron mindenkit csatasorba állítani. Negatív visszajelzést a tanítási módszerére még se diáktól, se szülőtől soha nem kapott. Szemmel láthatóan jól együtt tud működni a tanítványaival.

Erdélyi Eszter arra buzdítja tanítványait, hogy mielőtt ítélkeznek, mindkét oldalt vizsgálják meg - Fotó: Hajdú D. András

"Az iskola nem egy rezervátum, ahová bejövünk a valódi világból, és mindentől megóvjuk a gyereket. Óriási nagy baj, hogy a tanárok többsége tabuként kezeli a közéleti kérdéseket, mert félnek a vitás helyzetektől, attól, hogy majd állást kell foglalniuk egy-egy kérdésben, netán maguk sem elég tájékozottak például környezetvédelmi vagy oktatási kérdésekben. Ha az osztályfőnök például fizikatanár, és reggel bemegy a gyerek, hogy mi az a nemzeti konzultáció, mert most kaptak ilyen levelet otthon, akkor szerintem a tanár nem mondhatja azt, hogy”ez egy fizikaóra, és ma csak a párhuzamos kapcsolásról beszélhetünk, nincs időnk erre” – fejti ki.

A tanárnő szerint pedagógusként időt kell szánni ezekre a kérdésekre is, mert az elhallgatás, a félelem, az, hogy nem lehet kérdezni, csak megmérgezi a tanárok és a diákok közötti bizalmat.

"Az a legeslegnagyobb probléma, hogy a politika szó említése már évekkel ezelőtt is tabu volt az oktatásban, a szülők körében is, holott a NAT-ban is benne van a demokratikus normákról való kritikai gondolkodás. Azt mondják a tanároknak is, hogy ne politizáljanak, hanem csak szakmapolitikai kérdésekben nyilatkozzunk, de hát a szakmapolitikát is csinálja valaki, és a NAT sem az űrből csapódott be hozzánk”

– mondja.

A tanárnő szerint az utóbbi években a médiaoktatás pozitív irányba fejlődött a színvonalas médiatanár-képzés miatt, ugyanakkor a hangsúlyok az oktatásában teljesen megváltoztak. Korábban országos konszenzus volt, hogy inkább a média oktatására helyezzék a hangsúlyt, most pedig újra a filmművészet és az alkotó projektmunka kap nagyobb szerepet az órákon.

A mostani médiakörnyezet olyan bonyolult problémákat vet fel, mint a közösségi média tudatos használata. Ezek olyan komplex jelenségek, és annyira gyorsan változik a mediális tér, hogy sok médiatanár inkább megkerüli vagy elhallgatja őket. Még nagyobb probléma, hogy a médiaóra szinte teljesen kezd kiveszni az oktatásból. Az általános iskolában beolvasztották négy tantárgyba, középiskolában pedig az intézmény dönti el, hogy kilencedikben médiát vagy drámát tanít, ahol pedig drámát tanítanak, ott a diákok úgy kerülnek ki az oktatásból, hogy 12 év alatt szinte semmit sem hallottak a média működésmódjáról, a közszolgálatiságról, az objektiv tájékoztatás modelljéről, a social media és a reklámok világáról.

"Nem tartom magam lázadónak” – feleli kérdésünkre Erdélyi Eszter. - "Lázadó volt például Jan Palach, aki felgyújtja magát a Vencel téren Prágában, vagy a srác a tankok elé állva a Tienanmen téren ‘89-ben. Én egy normális átlagember vagyok, aki gimnazista kora óta minden iránt érdeklődik. A világ változott meg, és az, hogy esetleg lázadónak számíthat valaki, aki tisztességesen foglalkozik a diákjai érdeklődésével, inspirálja őket a közéleti kérdésekről folytatott párbeszédre, a szabad véleménynyilvánításra, az nem az én problémám, ez már a jelenünk súlyos problémája” – zárja a beszélgetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Önmerénylet, a választások elhalasztása, fizikai megsemmisítés - a Tisza programalkotási vezetője sorra vette, mi jöhet még
A Tisza politikusa a Facebookon reagált a szerb-magyar gázvezetéknél talált robbanószer hírére. Szerinte az akció mögött a Fidesz áll, mert egyedül nekik érdekük egy ilyen esemény.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 05.



Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős politikusa Facebook-posztban reagált Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére, miszerint a szerb hatóságok robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő gázinfrastruktúránál.

A politikus bejegyzését azzal kezdi, hogy felteszi a kérdést, a miniszterelnök „még húsvétkor sem tud lenyugodni?” Tanács szerint ilyenkor mindenkinek a családjával kellene ünnepelnie, de a kormány ezt sem engedi meg. Hozzáteszi, szerinte már senki nem hisz a „hazug kormánynak”.

A posztban azt állítja, hogy

a TISZA Pártnak igaza lett, amikor hónapokkal ezelőtt „kémtollakra és titkosszolgálati beavatkozásra hívta fel a figyelmet”, és akkor is, amikor a párt vezetője egy újévi beszédben az önmerénylet lehetőségét vetette fel.

„Mára igazunk lett. Éppen a szemünk előtt zajlik mindez. Orbánék a vereség kapujában állnak. Egy hatalmas, megsemmisítő vereség kapujában. A Szőlő utca, a gödi halálgyár, és a legutóbbi kémsztori olyan csapásokat mért a hatalomra, amelyeket már nem fog túlélni” – írja Tanács, aki szerint az embereknek elegük van a kormányból. Úgy véli,

a kormány eddigi eszközei már nem működnek, és „ráléptünk” arra az útra, ahol „már nincs lejjebb”.

Tanács szerint „nem sok lépcsőfok maradt a pokolba és a diktatúrába vezető úton”, majd öt pontban vázolja, melyek ezek szerinte:

  1. Önmerénylet - a határokon kívül. Ahhoz láthatóan gyávák és bénák, meg túl hamar lebuknának, ha a határon belül próbálkoznának ezzel. Legalábbis egyelőre ezt gondolják. Ezért a baráti Szerbiához fordultak, ahol a hasonló autoriter elnök, vélhetően az orosz titkosszolgálatok támogatásával elő tud egy ilyet készíteni, és ezt innen elég nehezen tudják a független ajtó munkatársai ellenőrizni (bár a tippek erre vonatkozóan már február környékén befutottak hozzájuk). Jelenleg ez zajlik, nagy valószínűséggel erről szól a miniszterelnök bejelentése. Ma egyedül a Fidesznek érdeke, hogy bármi ilyen akció megtörténjen, ezért szinte biztos, hogy ők állnak emögött.
  2. Önmerénylet itthon.
    Ha nem fog beválni a külföldi önmerénylet, itthon fognak próbálkozni. Hazai kritikus infrastruktúra megtámadása, színlelt támadás egy védett személy ellen. Vajon meddig mennek el?

    Kisiklatnak egy vonatot (mondjuk az magától is megy, thx. Lázár János)? Leállítják az áramszolgáltatást egy fél megyében? Felrobbantják a köztévét? (Na jó, ez nem az érdekük.)

  3. A választások elhalasztása.
    Veszélyhelyzetre, terrorizmusra, ezekre a megrendezett támadásokra hivatkozva megpróbálhatják elhalasztani a választást. Ez a megsemmisítő vereség nyílt beismerése lenne.

    És semmi jóra nem vezetne. De lehet, hogy megkísérlik.

  4. A választások eredményének megsemmisítése.
    Tömeges provokációt tarthatnak a választások napján, verekedést, lázadást színlelnek, és erre hivatkozva beavatkoznak a választásokba, erre vagy csalásra hivatkozva megsemmisítik annak az eredményét.

    Ez már a kétségbeesett utómunka lenne, a nyílt diktatúra.

  5. Fizikai megsemmisítés. És persze próbálkozhatnak még az ellenzék vezetőinek fizikai kiiktatásával, akár a választások előtt, akár utána. Az oroszoknál ez bevett módszer: mérgezés, ablakon kiesés, eljátszott öngyilkosságok. A lejáratások nem váltak be, már csak ez maradt nekik.

A politikus szerint a kormány tagjai önmagukban nem cselekvőképesek, csak irányítanak. A poszt végén a rendőrökhöz, titkosszolgákhoz, katonákhoz és a TEK-esekhez fordul:

„Én nagyon bízom benne, hogy maradt annyi tisztesség az ilyen jellegű akciókban óhatatlanul közreműködő szervekben, a rendőrökben, a titkosszolgákban, a katonákban, a TEK-esekben, hogy lássák: mindaz, amire az utolsó 7 napban a választásokig politikai szintről érkező utasítást kapnak, nagyon jó eséllyel törvénytelen, szembemegy az esküjükkel,

az Alaptörvénnyel, a jogállamisággal és a becsülettel. Ne hagyjátok magatokat törvénytelenségbe sodorni! A politikusok el fognak tűnni a történelem süllyesztőjében, a bűneikért felelni fognak. Ne legyetek bűntársak ebben az utolsó hét napban.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András két napja megjósolta a szerbiai földgázvezeték elleni akciót
Az Oroszország szakértő április 2-án írt egy fiktív merényletről közösségi oldalán. Mindehhez részletes forgatókönyvet is mellékelt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 05.



Két nappal ezelőtt posztolt Rácz András a Facebookon egy fiktív orosz választási beavatkozásról Piréziában. Az Oroszország szakértő akkor ezt írta:

„Mese egy fiktív orosz választási beavatkozásról Piréziában 2. - Zsíros Győző hamis zászlós akciója a gázellátás ellen Garibov ezredes őrjöngött. Az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU veterán Pirézia-szakértője egyre nehezebben viselte, hogy a piréz kormány még mindig a saját feje után megy. Bár az egyre rosszabb közvélemény-kutatási adatok azt mutatták, hogy Zsíros Győző piréz elnök választási kampánystábja valamint nagyon rosszul csinál, mégsem voltak hajlandóak változtatni - miközben lassan kifutnak az időből.

Mindezt természetesen a GRU felsővezetése, és az őket irányító Kreml is tudta. Éppen ezért utasították Garibov ezredest, hogy frissítse a korábban kidolgozott tervét a választás elhalasztására.

Az ugyanis most, tíz nappal az elnökválasztás előtt már jól látszott, hogy a várható eredményt megfordítani teljesen lehetetlen. Az összes, komolyan vehető kutatás azt mutatta, hogy Zsíros Győző kihívója, a fiatal, karizmatikus Piréz Pál bőven a hibahatáron túl vezet. Ráadásul, mivel Piréz Pál a karrierjét Zsíros Győző szárnyai alatt kezdte, pontosan ismeri azokat a módszereket, amikkel az öregedő autokrata mindezideáig hatalomban tudott maradni. Nem könnyű tehát az a helyzet, amit Moszkvának meg kell oldania.

Garibov ezredes mindezt persze már korábban is tudta. Épp ezért javasolta két héttel ezelőtt, hogy hamis zászlós önmerényletet kellene végrehajtani a piréz olajellátás ellen, mégpedig úgy, hogy aztán a felelősséget az ukránokra lehessen hárítani. Garibov eredeti terve azzal számolt, hogy az olajellátás elleni "ukrán" akcióra hivatkozva szükségállapotot lehet bevezetni, és így elhalasztani a választást.

Közbeszólt azonban az Egyesült Államok háborúja Irán ellen, amely Trump elnök kezdeti dicsekvése ellenére nem ért véget néhány nap alatt, sőt, nem is látszik, hogy mikor és hogyan érhetne véget. Az pedig, hogy Irán lényegében zárva tartja a Hormuzi-szorost, olyan léptékű olajellátási feszültségeket okozott a világpiacon, ami nagyon kockázatossá tette volna, hogy Pirézia - morálisan kétségtelenül bármire képes - elnöke az ország olajellátása elleni akcióra hivatkozva halassza el a választást.

Előfordulhatott volna ugyanis olyan helyzet, hogy bár a terv első része sikerül - Zsíros Győzőék orosz segítséggel felrobbantanak néhány kulcsfontosságú olajlétesítményt, az akciót rákenik az ukránokra és az előállt energiaellátási válsághelyzetre hivatkozva elhalasztják a választást - , ám ezt követően olyan súlyos üzemanyag-hiány állna elő, hogy a lakosság a következő választáson kivédhetetlenül leváltaná Zsírost és rezsimjét.

További probléma, hogy Zsíros Győző és piperkőc honvédelmi minisztere, Hódfalvi Tóbiás kivezényelte a piréz katonaságot a kritikus infrastruktúra védelmére. Azt persze mindenki tudta, hogy a piréz katonák nem sokat tudnának tenni egy valódi ukrán dróntámadás ellen, hiszen ezeket a csapásokat még a sokkal tapasztaltabb és erősebb orosz légvédelem is se tudta teljesen elhárítani.

A katonák jelenléte kizárólag belpolitikai célokat szolgált: az egyenruha-mániás Zsíros Győző ezzel is akarta mutatni, hogy ő bizony képes megvédeni a haza legfontosabb létesítményeit. (Garibov szánakozó mosollyal gondolt vissza azokra a kezdeti jelentésekre, amelyek szerint a kivezényelt piréz katonák egy része nem is kapott éles lőszert.)

Viszont a katonák jelenléte a piréziai kritikus infrastruktúra mellett azt eredményezte, hogy bármiféle támadás ezek ellen a létesítmények ellen óhatatlanul olyan színben tűntette volna fel Zsírost és rezsimjét, hogy lám, lám, ezek látványosan képtelenek megvédeni a hazát, hiszen miközben ott parádéznak a katonák hetek óta, az "ukránok" mégis fel tudták robbantani XY létesítményt.

Garibovnak ekkor - az aznapi negyedik kávéja után - zseniális ötlete támadt. Mi lenne, ha Pirézia HATÁRAIN KÍVŰL történne az a bizonyos hamis zászlós merénylet? Hiszen a piréz energiaellátás két, kulcsfontosságú eleme is külföldről jön: az olaj egy része délnyugatról, Horvátországból, a gáz pedig délről, Szerbiából, a Török Áramlat vezetéken keresztül.

És tulajdonképpen, ha ezek valamelyike sérül, az ugyanúgy előállíthat energia-ellátása válsághelyzetet Piréziában - ráadásul úgy, hogy közben nem hülyét kellene csinálni az országon belüli létesítményeket védő piréz katonaságból sem.

Az olajvezeték elleni, hamis zászlós támadást Garibov a fenti, Iránnal kapcsolatos okokból azonnal elvetette.

A gázvezeték elleni akció viszont sokkal perspektivikusabbnak tűnt. Szerbia, mint helyszín olyan szempontból is ideális, hogy az ottani rezsim Oroszországgal és Piréziával is igen baráti kapcsolatot ápol, jó eséllyel meg lehet tehát őket kérni arra, hogy kicsit "nézzenek félre", amikor megszerveződik a hamis zászló művelet.

Egy olyan akció lehet ideális, ahol a használt eszközök egy része visszamarad, és egyértelműen Ukrajnához köthető. Garibov ukrán drónok, vagy robbanószerek felhasználásáról gondolkodik. Az ötödik éve tartó nagyléptékű háború alatt Oroszország rengeteg ukrán fegyvert zsákmányolt, Garibov hadmérnök kollégái pedig a GRU-nál ezeket alaposan kielemezték, megismerték. Nem tűnik lehetetlennek néhány zsákmányolt ukrán fegyvert Szerbiába juttatni és ott ezek felhasználásával végrehajtani egy hamis zászlós műveletet a Piréziát ellátó gázvezeték ellen.

Ha pedig nem minden fegyver semmisül meg, és ezek a fegyverek egyértelműen Ukrajnához köthetők (mert például csak az ukránok gyártják és használják), akkor Zsíros Győző és rezsimje a támadás után meggyőzően hibáztathatja majd Kijevet a történtekért. Ebben pedig a szerb kormány is minden bizonnyal partner lesz, mert nekik is érdekük Zsíros hatalomban maradása.

Garibov azt is tudta - nem véletlenül foglalkozott Piréziával évtizedek óta - , hogy a Török Áramlat vezetéken júniusra egyébként is terveztek egy, karbantartási okokból történő, körülbelül egyhetes leállást. Ha tehát valamikor a következő néhány napban a Török Áramlat vezeték a hamis zászlós művelet következtében leállna, akkor a javítás után szükséges ellenőrzéseket jól el lehetne végezni egy egyébként is betervezett, júniusi leállás előtt, illetve alatt.

Mire pedig esetleg kiderül, hogy a támadást mégsem az ukránok csinálták, addigra Zsíros Győző a szükségállapot idején kapott rendkívüli felhatalmazással már régen leszámolt Piréz Pállal és pártjával.

Ezek után pedig már természetesen gond nélkül meg tudja majd tartani az elhalasztott választást, a piréz demokrácia nagyobb dicsőségére.

Garibov ezredes megfőzte az ötödik kávéját és nekiállt írni.

Itt a mai mese vége. Ha érdekesnek találjátok, osszátok meg, hogy máshoz is eljusson a mese.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: A fejlemények arra utalnak, hogy már Aleksandar Vučić szerb elnök sem bízik Orbán Viktor győzelmében
A Szikra Mozgalom politikusa a szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek ügyére reagált a Facebookon. Szerinte a kormány egy héttel a választások előtt bizonyítékok nélkül használja fel az esetet.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 05.



Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője a Facebookon kommentálta a szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek ügyét. A politikus szerint az eset fejleményei arra utalnak, hogy már Aleksandar Vučić szerb elnök sem bízik Orbán Viktor győzelmében, ezért a szerbek „se állnak bele teljesen az ukránozós »önmerénylet« sztoriba”.

Jámbor András bejegyzésében azt írta, hogy

„miközben a mai szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek után Orbánék mindenfajta bizonyíték nélkül kiálltak és habzó szájjal elkezdtek ukránozni, 18 órakor sajtótájékoztatót tartott a szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatója, Đuro Jovanić, és itt több lényeges dolgot elmondott a nova.rs és az N1 tudósítása szerint: dezinformációnak nevezte a most felmerült ukrán szálat a történetben,

amerikai származású robbanószerekről beszélt, és valakik által kiképzett migráns elkövetőről, kifejezte, hogy a szerb katonai elhárítás nem fog politikai játszmákba bonyolódni (ez vajon kinek szólt?)”.

Ezután a képviselő felteszi a szerinte költői kérdést, hogy a Fidesz és Orbán Viktor bocsánatot kér-e, amiért bizonyíték nélkül használta fel az esetet politikai érdekeire. A posztot azzal a megállapítással zárja, hogy

„egy héttel a választások előtt megint lebukott a propaganda! Semmi eredményt nem tudnak felmutatni Orbánék,

csak hazudnak rendületlenül!”.

A bejegyzéshez utóiratot is fűzött, melyet az „ide irányított fideszes botok kedvéért” írt. Ebben Jámbor úgy fogalmaz: „ettől még ugyanúgy a több helyről (Buda Péter, Rácz, Kauffman) előre jelzett hamis zászlós művelettel, vagy »önmerénylettel« van minden valószínűség szerint dolgunk. Csupán

Aleksandar Vučićék nem egy az egyben azt a verziót tolják, ami a Fidesznek kedves.

Illetve azt se szabad elfeledni: a putyini propaganda lényege nem az, hogy egy igazság át legyen adva, hanem az, hogy bizonytalanság legyen, félelem és káosz, amiben az erős vezető, mint biztos választás, ki tud emelkedni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a szerbiai robbanószerről: Ez kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesz kampányának jó
A külpolitikai szakértő a szerb-magyar határnál talált robbanóanyagról beszélt. Szerinte egy esetleges ukrán szál megnevezése esetén a magyar kormány rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 05.



Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy robbanóanyagot találtak a magyar–szerb határ közelében húzódó gázvezeték mellett, Magyarkanizsa környékén. A vasárnap reggeli hírek után Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy a szerb egységek nagy erejű robbanóanyagot és gyújtózsinórokat is azonosítottak a helyszínen. A szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetést követően Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délutánra összehívta a védelmi tanácsot.

A szerb államfő Instagram-oldalán közölte, hogy „pusztító erejű” robbanószerről van szó, és a nyomozás folyamatban van. Orbán Viktor a közösségi oldalán erősítette meg, hogy egyeztetett a szerb vezetővel, és a történtek miatt ül össze a testület. A magyar ellátás szempontjából kulcsfontosságú Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszánál történt az eset.

Rácz András külpolitikai szakértő a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az akció időzítése rendkívül gyanús.

„Egy fiktív támadó fejével gondolkodva nagyon furcsa lenne most megkísérelni egy merényletet. Ez kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesz kampányának jó. Senki másnak” – mondta a szakértő, aki szerint kulcsfontosságú lesz, hogy Belgrád mit kommunikál a lelet eredetéről.

„A szerb hatóságok megtalálták a robbanószert. Kulcsfontosságú lesz, mit kommunikálnak az eredetéről. Ha azt kommunikálják esetleg, hogy ukrán eredetű a robbanószer, az megágyazhat annak, hogy a magyar kormány erre hivatkozva rendkívüli intézkedéseket vezessen be a választás előtt.”

Rácz szerint az ukrán érintettség esélye nulla, mivel Kijevnek nem áll érdekében szembekerülni az őt fegyverekkel is ellátó Szerbiával. A szakértő az 1999-es moszkvai házrobbantásokhoz hasonlította a történteket, amelyek ürügyet szolgáltattak a második csecsen háború elindításához, és hozzátette, indokolt lenne egy nemzetközi vizsgálat a helyszínen.

Az ellenzéki oldalon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, „Vučić kisegíti Orbánt egy vicces merényletkísérlettel”, az akciót pedig szánalmasnak nevezte. Jámbor András „önmerényletként” hivatkozott az esetre, és a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásának lehetőségét vetette fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: