HÍREK
A Rovatból

„A férjemet megkínozták, megölték és még utána bántalmazták a testét” – Alekszej Navalnij özvegye az Európai Parlamentben beszélt a

Julia Navalnaja szerint Vlagyimir Putyinnal nem lehet a politika eszközeivel harcolni, mert ő nem politikus, hanem gengszter és bűnöző. Helyszíni beszámoló.


Február 16-án eddig tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb kritikusa.

Navalnij számos tüntetést szervezett az orosz államfő ellen, vállalva annak a kockázatát, hogy ezért súlyos büntetést kaphat. Az első Navalnij ellen szervezett merénylet mérgezés volt, amikor egy hivatalos út során idegmérget tettek az ételébe. Az ellenzéki politikus túlélte a mérgezést, de újra kellett tanulnia a járást, a beszédet és az írást, ebben az időszakban Dél-Németországban tartózkodott a családjával, majd amikor felépült, visszatért Moszkvába, de még a repülőtéren letartóztatták a hatóságok.

Három éve tartották fogva, ez idő alatt egészsége látványosan megromlott, majd közel két hete meghalt. Bár az oroszok és az ukrán hírszerzés is arról beszél, hogy Navalnij természetes halált halt a börtönben, a világ jókora része nem akarja ezt elhinni, hanem úgy gondolják: akár a választásokra készülő Putyin is állhat az ellenzéki politikus halála mögött. Felesége szerint Navalnijt brutálisan meggyilkolták, állítása szerint még halála után is meggyalázták a testét, valamint bántalmazták édesanyját is.

Julija Navalnaja tétlenül követte az eseményeket, nem tehetett semmit férje szabadságáért, végül megrendülten fogadta férje halálhírét. Egészen szerdáig, amikor nyilvánosan megjelent Strasbourgban, az Európai Parlamentben, ahol a Szeretlek Magyarország munkatársa találkozhatott az özveggyel.

Navalnaja megtörten, mégis tettre készen lépett az Európai Parlament üléstermébe, ahol Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke fogadta. Ő elmondta, hogy ezen a napon azért hívta össze az ülést, hogy együtt emlékezzenek Alekszej Navalnijról bátor felesége jelenlétében, aki készen áll arra, hogy a nehéz körülmények ellenére folytassa férje munkáját. Metsola együttérzését fejezte ki az özvegy számára, és emlékeztetett arra, hogy Alekszej börtönbüntetése alatt az Európai Parlament nevében felszólította az orosz államot, hogy engedjék szabadon az ellenzéki politikust.

Alekszej Navalnij fotója az Európai Parlamentben

Az özvegy fél a temetéstől

„A férjemet megfenyegették, megmérgezték, megkínozták, de nem tudták megtörni” – mondta Julija Navalnaja talpig feketében, és a strasbourgi tartózkodása kapcsán visszaemlékezett arra, hogy férje letartóztatása előtt, megközelítőleg pontosan három éve is ebben a francia városban volt Alekszejjel. „Együtt kirándultunk Strasbourgban, miután a férjem újra megtanult járni a mérgezés után. De most

egyedül jöttem, mert Alekszej már nem lehet velem.”

Navalnaja beszélt arról is, hogy férjét három évig kínozták, egy apró börtöncellában éheztették, elzárták a külvilágtól, és megtagadták a tőle a látogatásokat, a telefonhívásokat, végül azt is, hogy leveleket kapjon.

„És aztán megölték. Majd még ezután is bántalmazták a testét”

– jelentette ki az asszony.

Az özvegy beszámolt arról is, hogy az elmúlt tizenkét napban szeretett volna teljesen megerősödni a strasbourgi út előtt, de helyette a holttest kiadatásával és a temetés megszervezésével foglalkozott, amellyel kapcsolatban a találkozás pillanatában is sok a kérdés. „Hamarosan megtartjuk a temetést, de nem tudom, hogy mire számíthatok, nem tudom, hogy békés temetés lesz-e, nem tudom, hogy letartóztatják-e a gyásznép tagjait, nem tudom, hogy ott lesznek-e a hatóságok” – mondta aggódva Júlia.

Folytatja férje munkáját

A halálhír elterjedése után Julia hamar kijelentette, hogy folytatja férje politikai munkáját, és ezennel megerősítette szándékát. „Mostanra Oroszországban mindenki hozzászokott a háborúhoz, és sokan úgy gondolják, hogy nincs más megoldás, mint megállapodást kötni Putyinnal. A férjem gyilkossága azonban sokkoló hatással volt a világra, és rávilágított arra, hogy Putyin több egy politikusnál, hiszen egy bűnszervezet vezetője, és felelősséget kell vállalnia a tetteiért. Alekszej millióknak adott reményt, hogy jobbá lehet tenni Oroszországot. De már sosem láthatja, hogy milyen lesz a jövő Oroszországa, mi viszont szemtanúi lehetünk, és ennek érdekében mindent megteszek” – jelentette ki Júlia, aki láthatóan minden bátorságát összeszedte, hogy ezekről a tervekről beszéljen. Visszaemlékezett még arra is, hogy férje milyen módon küzdött Putyin ellen. Például

amikor nem szerepelhetett a televízóban, akkor megtanult YouTube videót készíteni.

A feleség ezt az utat akarja folytatni, és tervei között szerepel azoknak az orosz embereknek a felfedése, akik Putyin munkatársaiként komoly összegeket rejtenek el Európában. Szerinte ovábbi szankciók, további állásfoglalások nem érnek célt, az orosz elnöknek ugyanis nincsnek elvei, erkölcsei, szabályai – mondta.

„Nem politikussal van dolgunk, hanem egy gengszterrel, egy bűnözővel”

– fogalmazott.

„Elsősorban pénzügyi kivizsgálást kell indítani, majd minden új eszközzel megakadályozni Putyin hatalmát, és ennek érdekében minden tőlem telhetőt megteszek” – zárta a gondolatait az özvegyasszony, aki bár nem kommentálta a magyar politikusok reakcióját, akik nem fejezték ki tiszteletüket férje halála után a magyar parlamentben, de saját szemével láthatta, hogy a kormánypárti Európai Parlamenti képviselők nem jelentek meg a nyilvános felszólalása alatt az ülésteremben, hanem csak ezt követően érkeztek meg a februári plenáris ülésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen, itt a történet vége
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk