KÖZÖSSÉG
A Rovatból

A dolgozó nő mindig gyanús?!

Idén is tabukat döntöget a Terézanyu pályázat - bebizonyítják, hogy van család és karrier együtt is


A nő, aki dolgozik, valahogy mindig gyanús. Ha sikeres és nincs családja, könnyen rásütik a bélyeget, hogy karrierista, ha pedig családosként sikeres, annak bizonyára a gyerekei látják kárát – mondja Rácz Zsuzsa író a Richter Gedeon Nyrt.-vel közösen immár hatodik alkalommal meghirdetett Terézanyu-pályázat témájáról.

Idén olyan írásokat várnak, amelyekben a nők őszintén vallanak arról, hogy mit jelent számukra a munka, miért dolgoznak és közben milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. A kiírók nem titkolt szándéka, hogy a nem kellően megbecsült és főleg nők által végzett láthatatlan munkára is ráirányítsák a figyelmet, a díjátadót ezért április 7-én, a láthatatlan munka világnapján rendezik meg. A pályázat idei újítása, hogy az írásműveken kívül bármilyen más műfajban (fotó, videó) is lehet nevezni.

Video: Üzenet a Terézanyu zsűritagjaitól a pályázóknak

Terezanyu_zsuritagok

A dolgozó nő mindig gyanús?!

Az idén újra olyan tabutémát dob fel a Terézanyu-pályázat, amely kimondva vagy kimondatlanul, de minden nőt érint: a nők és a munkájuk kapcsolata. A dolgozó nő valahogy mindig gyanús – mondják – ha ugyanis egy nő családos és emellett sikeres, annak biztosan a gyerekei látják kárát, ha nincs családja, és úgy sikeres, akkor elítélik, amiért gyerekszülés helyett választja a karrierjét, ha pedig a családjának szenteli az életét, akkor könnyen rámondják, hogy nem is dolgozik. Ki ne hallotta volna már azt a mondatot: hiszen te otthon vagy, van időd! Mintha az éveken át tartó 24 órás ügyelet, a háztartás ellátása és a gyermeknevelés nem a legkeményebb fizikai és mentális munka lenne.

1530333_10153098881699904_2823753412426662859_n

A látható és láthatatlan női munka

A nők munkája a mai napig nincs megfelelően értékelve és ez komoly társadalmi kérdéseket is felvet. Miért jár kevesebb nőnek felsővezetői szék? Mennyit ér egy nő diplomája, ha ugyanazért a munkáért kevesebb pénz kap, mint egy férfi? A gyermekszülés után miért nehéz visszatérnie egy nőnek a munka világába? Miért kevés a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka? Mikor ér véget egy nő műszakja és valójában mi a „feladata”?

„A nők által végzett láthatatlan munka a GDP egyharmadát teszi ki, mégsem tartjuk számon és nem jár érte erkölcsi elismerés sem, úgy tekintünk rá, mintha nem is létezne. Sok nő úgy érzi, nincs kinek és nincs miért elmondani, hogy ebben mi a nehéz számára fizikailag és lelkileg – mondja Rácz Zsuzsa, a Terézanyu pályázat megálmodója.

A pályázattal szeretnék elérni, hogy a nők elmondják, hogyan élik meg a munkájukkal járó nehézségeket, hogyan kezelik az előítéleteket és miért dolgoznak valójában. Az örömért, az önmegvalósításért, a pénzért vagy, mert muszáj?

10427999_10153098881039904_8373456367160548826_n

A munka egyszerre esély és teher a nők számára

A nők csupán az ipari forradalom, a városi életforma kialakulása óta dolgozhatnak és rendelkezhetnek saját jövedelemforrással. Előtte önálló egzisztenciáról nem is álmodhattak, a XX. század elejéig még az egyetemek kapui is zárva voltak előttük. A nők munkavállalásának lehetősége alapvetően változtatta meg a társadalmakat. A háztartások ugyan kétkeresőssé váltak, a családon belüli munkamegosztás ezt mégsem követte arányosan. Ezáltal a nőknek nemcsak a lehetőségeik, de a terheik is nőttek, hiszen a háztartás vezetése és a gyereknevelés továbbra is nagyrészt az ő feladatuk maradt. A nők munkába állása óta eltelt idő kevés volt ahhoz, hogy a társadalmi közvélekedés mélyebb rétegeit is elérjék a változások, a női munka megítélésben, anyagi és erkölcsi megbecsülésében megmaradtak a hagyományos beidegződések.

Ítéletektől mentesen, szabadon

A Terézanyu-pályázatra az elmúlt öt évben több mint 2000 írás érkezett. Ez is bizonyítja, hogy egyre több nő meri nyíltan felvállalni az érzéseit, mindennapi küzdelmeit.

„Világcégként mi is szem előtt tarjuk a női munkatársak érdekeit, hiszen ők nemcsak dolgozó nők, hanem a család tartópillérei is egyben, ők a felelősek a családtagok jólétéért, egészségéért. Azt is tapasztaljuk, hogy egyre több nőben fogalmazódik meg az igény arra, hogy a ma még tabuként kezelt témákról nyíltan beszélhessen, s azt érezze, hogy az érzéseivel nincs egyedül. A nők mellé állunk akkor is, mikor a pályázatot támogatjuk, mert hisszük, hogy így is segítjük a nők megbecsültségét és önbecsülésük növelését – mondta Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője.

A zsűri tagjai – Beke Zsuzsa, D. Tóth Kriszta írónő, Dobó Kata színésznő, Pásztor Anna énekesnő, Mangó Gabriella orvos és Rácz Zsuzsa – munkájukban is elismert nők.

Vallják, hogy nekik is ugyanolyan kihívásokkal kell szembenézniük a hétköznapokban, mint mindenki másnak, hiszen a női sorsokban sok a közös vonás.

10868214_10153098881879904_4832485430213436590_n

5 év után megújul a Terézanyu-pályázat

A Terézanyu-pályázat kiírói szeretnék, ha az egyedül és a családban élő nők nyíltan elmondanák, hogy ők miért dolgoznak, mit jelent számukra a munka. Ez alkalommal is igazi női sorsokat, vallomásokat várnak, a műveket egyes szám első személyben kell megírni és terjedelmük maximum 5000 karakter lehet. Idén újítás, hogy fotóval és videóval is lehet nevezni.

A munkákat március 22-ig várják, a díjátadó a láthatatlan munka világnapján, április 7-én lesz.

Bővebb információkért és a nevezését kattintsatok a Terézanyu weboldalára!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Felfoghatatlan tragédia: egy hónap alatt halt meg mindkét szülő – öt gyerek maradt árván Orosházán
A fiatal anya tüdőembólia miatt hunyt el, párja egy hónappal később agyvérzésben. A négy kicsi nevelőszülőkhöz került, a legnagyobb lányt a nagypapa vette magához.


Döbbenetes tragédia rázta meg Orosházát és Nagyszénást. Egy fiatal pár egy hónapon belül halt meg, öt gyermekük pedig árván maradt. A hároméves ikerpár, egy 5 éves kisfiú, egy 9 éves és egy 13 éves kislány veszítette el szüleit. A családból senki nem tudta magához venni mind az öt gyermeket. Egyetlen élő nagyszülőjük, az apai nagyapa a legidősebb lányt vállalta, a négy kisebb testvér pedig nevelőszülőkhöz került – számolt be a Blikk.

Egy hónapja Mónika lett rosszul az orosházi albérletükben. Párja, Szabolcs vonattal tartott haza, amikor a nő felhívta, hogy nincs jól. Később már összefüggéstelenül beszélt, mire a férfi hazaért, a mentők próbálták ellátni, de a 36 éves édesanya életét már nem lehetett megmenteni.

„Tüdőembólia, ezt állapította meg a boncolás” – mesélte az elhunyt nő unokatestvére, Hajnalka. „Szabolcsot nagyon megviselték a történtek, de igyekezett tartani magát, méltó módon eltemette a szerelmét, és minden erejét a gyerekekre fordította. Annyiban tudtunk neki segíteni, hogy gyűjtést szerveztünk, legyen miből élniük, míg a hivatalok rendezik a dolgokat. Nem is gondolkozott azon, mi lesz az öt gyerekkel, tudtuk, Szabolcs remek apa.”

Egy hónapig bírta tartani magát, aztán agyvérzést kapott. A család őt is elvesztette. Az öt gyermek teljesen árván maradt. Az apai nagyapa már 73 éves, egyedül él, a többi rokon saját családja miatt nem tudta vállalni a gyerekeket.

„Nem is a pénz lett volna a gond, mert rengetegen segítettek nekünk, milliók gyűltek össze a gyerekek számláján, amit egy rokon nyitott, mert a hagyatéki eljárás miatt Móni és Szabolcs bankszámláját is zárolták. Szabolcs sokat dolgozott az építőiparban, minden fillért hazavitt. A gyerekekkel az a helyzet, hogy – főleg a négy kisebbet – nem lehet szétszakítani őket, annyira szeretik egymást” – mondta a rokon.

A legidősebb gyermek, a 13 éves lány, Mónika előző kapcsolatából született. Ő egy gyulai speciális iskolába jár, hét közben kollégiumban lakik. Egy hét múlva visszatér az iskolába, az ellátását a nagyszénási nagyapa vállalta.

A négy kisebb testvért a gyermekvédelem vette gondozásba. Augusztus 25-én vitték el őket az orosházi albérletből, és nevelőszülőknél helyezték el.

A hivatal nem árulta el, sikerült-e a testvéreket együtt tartani. „Alapállás, hogy a gyámügyi eljárásoknál a testvéreket nem szakítják el egymástól, ám négy, 3-9 év közötti gyermek esetében ez nem egyszerű” – mondta el a Blikknek egy gyermekvédelmi szakjogász. „Nehéz olyan nevelőszülőt találni, ahol éppen van négy szabad hely, ráadásul ezek a gyerekek friss traumán mentek keresztül, így extra figyelmet és pszichológusi segítséget igényelnek” – tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Önzetlenül felajánlotta a veséjét a főnökének, hogy megmentse az életét, később mégis kirúgták
Debbie Stevens felajánlotta egyik veséjét, hogy főnöke esélyt kapjon az életre. A műtét után komplikációk jelentkeztek, mégis visszatért dolgozni, de alig telt el idő, és lefokozták, végül elbocsátották.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 23.



Előbb aa veséjét adta egy nő, hogy megmentse a főnöke életét, később azonban mégis elveszítette az állását, írja a Unilad. A 47 éves Debbie Stevens az évekkel ezelőtt történtek után azt mondta, elárulva érezte magát, amikor végül 2012-ben elbocsátották.

„Úgy döntöttem, hogy vesedonor leszek a főnökömnek, ő pedig a szívemet vette el” – mondta a Long Island-i nő. „Nagyon elárulva érzem magam. Számomra ez egy rendkívül fájdalmas és borzasztó élmény volt. Úgy kezelte ezt a felajánlást, mintha a földre dobta és belerúgott volna.”

Debbie még 2009 januárjában kezdett dolgozni az Atlantic Automotive Groupnál, ahol megismerkedett Jackie Bruciával. Bár 2010-ben elköltözött és otthagyta a céget, később visszatért Long Islandre, és egy irodai látogatás során tudta meg, hogy Bruciának vesetranszplantációra van szüksége.

Stevens szerint Brucia akkor elmondta neki, hogy van egy lehetséges donor, de ha szükség lesz rá, elfogadná a felajánlását. A jogi iratok szerint így fogalmazott:

„Soha nem tudhatod, lehet, hogy egyszer élnem kell majd ezzel az ajánlattal.”

Nem sokkal később Stevens újra Long Islandre költözött, és visszatért a régi munkahelyére. Röviddel ezután Brucia behívta az irodájába. Stevens állítása szerint ezt kérdezte tőle: „A donoromat elutasították. Komolyan gondoltad, amit mondtál?” Stevens igennel felelt, mert tisztelte a főnökét, és nem akarta, hogy meghaljon.

Ugyan Debbie nem volt megfelelő donor Bruciának, az orvosok lehetővé tették, hogy másnak adja a veséjét. Ezáltal Brucia feljebb került a várólistán.

„Úgy éreztem, visszaadom neki az életét. Az én vesém végül St. Louisba került, az övét pedig San Franciscóból hozták”

– mondta Stevens.

A műtét után a nő komplikációkkal küzdött, mégis visszatért dolgozni. Egy alkalommal rosszul lett és hazament, majd azt állította, hogy Brucia felhívta otthonról. „Azt mondta: »Mit csinálsz? Miért nem vagy a munkahelyeden?« Mondtam neki, hogy rosszul érzem magam. Erre ő: »Nem jöhetsz-mehetsz, ahogy kedved tartja. Az emberek azt fogják hinni, hogy különleges bánásmódot kapsz.«”

Stevens elmondta, hogy ezután előbb elvették az irodáját, a túlórázási lehetőségeit, majd egy 80 kilométerre lévő telephelyre helyezték át, majd pszichés problémái lettek.

„A műtét után borzasztóan, kegyetlenül, embertelenül kezdett bánni velem. Olyan volt, mintha csak azért vett volna vissza, hogy megkapja a vesémet”

– mondta az ABC Newsnak.

Ügyvédei levelet küldtek a cégnek, ezt követően kirúgták.

Az Atlantic Automotive Group és Jackie Brucia akkor nem reagált az ABC News és a The Post megkereséseire. Brucia férje, James viszont azt mondta egy újságírónak, hogy az állítások „messze állnak az igazságtól”, és hozzátette: „Ő senkit sem rúgott ki.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: