SZEMPONT
A Rovatból

„A bántalmazásnak és zaklatásnak csak akkor lesz vége, ha az egyikünk meghal”

Bántalmazó kapcsolatból elmenekült nő mondja el, hogyan nyúlnak a bántalmazók az áldozatuk után, hogyan próbálják megfélemlíteni, zaklatni őket, és mennyire nem képesek megszabadítani a hatóságok az áldozatokat a támadóiktól.


Egy harmincas budapesti férfi nemrég megölte a barátnőjét. Amikor elfogták, bevallotta, hogy „nem adott kellő szabadságot” a nőnek. Egy albertirsai férfi agyonverte a párját, a kislányát pedig megfojtotta. A nő hiába kért távoltartást, nem kapta meg.

Csak az utóbbi hetekben ez a két tragédia történt. A közös bennük az, hogy mindkettőben bántalmazó ölte meg a párját, és mindkét tragédiát meg lehetett volna előzni, ha a családon belüli erőszakot és bántalmazást komolyan vennék Magyarországon.

Egy korábbi interjúalanyunk vállalta, hogy elmondja, miért van veszélyben minden áldozat, még akkor is, ha már évekkel azelőtt elvált/elköltözött a bántalmazótól. Márta (a nevét megváltoztattuk a biztonsága érdekében) négy éve menekült el a közös gyermekükkel együtt egy olyan férfitől, aki súlyosan bántalmazta őt, és aki a távollétében a gyermeküket is verte – bár ezt hivatalosan nem tudta bizonyítani. Az interjúra azért vállalkozott Márti, hogy felhívja a figyelmet arra, miért nem lehet félvállról venni a családon belüli erőszakot, és miért van életveszélyben a közös gyermek is.

– Szoktál attól félni, hogy a volt párod a kötelező látogatáson bántani fogja a gyereket?

– Már hogyne félnék, amikor fojtogatott, rugdosott, ököllel ütött, a nyílt utcán támadt rám! Amikor a gyereket már többször is bántotta. Amikor a tenyerének a nyomát láttam a gyerek arcán, de letagadta. Szerinted nincs benne a pakliban egy ilyen embernél, hogy egyszer továbbmegy? A bántalmazók kiszámíthatók: nem hagyják abba a bántalmazást, zaklatást a szakítás vagy válás után sem. Azt is mindig elmondják, hogy mi fog történni. Az exem is megírta, hogy ha nem adom oda neki a gyereket, akkor a NAV-nál fel fog jelenteni. Fel is jelentett, de semmilyen ügy nem lett belőle, mert ránéztek az adófolyószámlámra, és látták, hogy rendben fizetek. Amikor még együtt voltunk, előfordult, hogy arra mentem haza, hogy ki van sírva a gyerek szeme, de kimagyarázták, mert az akkor négyéves gyereket úgy tudta manipulálni, hogy nem mondja el, mi történt. Amikor elmenekültünk és külön költöztünk, a gyerek csak akkor mondta el, mi történt. Még ma is feltörnek nála az emlékképek és borzasztó hallgatni. Úgyhogy persze, hogy félek, és féltem a gyerekemet.

– Mi volt az utolsó csepp a pohárban? Mikor döntöttél úgy, hogy véget vetsz ennek a kapcsolatnak, és elmenekülsz?

– Egyik januárban már rendőrt kellett hívni az őrjöngése miatt, és még abban az évben, augusztusban el tudtam menekülni. Többször fojtogatott, de ezeket nem tudtuk bebizonyítani. Már rettegtem attól, hogy hazajön. Rettegtem attól, hogy mikor nyílik a kapu, gyomorgörcsöm volt, összevissza vert a szívem. Volt, hogy átfutott az agyamon, bár meghalnék, csak legyen vége, elég volt. Persze az anyai ösztön azért tartja az emberben a lelket. Hiába hívtunk rendőrt, nem volt jegyzőkönyv, nem volt távoltartás. Annyit mondott a rendőr, hogy meg tudja érteni, hogy ha nem alszunk ott éjszaka, és hogy hagyjam el. De azért megzsarolt a gyámüggyel, mondván, hogy ha most neki ebből eljárást kell indítania, a gyámügyet kötelessége értesíteni, és a gyámügy emiatt kiemelheti a gyermeket a családból.

– A költözést hogyan bonyolítottátok le?

– Kilenc hónapig szerveztem, azután két és fél nap alatt pakoltuk ki a házat barátok segítségével. Hetekkel előtte megvolt az új albérlet, de arra vártunk, hogy elutazzon otthonról pár napra. SMS-ben írtuk meg, hogy elköltöztünk.

Az legszürreálisabb az egészben, hogy ha a bántalmazóval maradsz, és kiderül a bántalmazás, akkor te, az áldozat is tettestárs leszel gyermek veszélyeztetésében.

Ezért el kell hagynod. De hogyan? Hát azt oldd meg magad. Maximum a civil szervezetek segítenek, de milyen ország az, ahol ha bemész a családsegítőhöz és a gyámügyhöz, ők elirányítanak a civil szervezetekhez. Még mindig ott tartunk, hogy az magánügy, jaj abba én nem szólok bele. Nálunk is egy fiatal rendőr azt mondta, hogy távoltartást kell kérni. De nem adták meg rögtön a távoltartást, és miután az utcán megtámadott a volt párom, nem mentek utána, pedig gyalog volt. Az egyik rendőr csak legyintett, hogy “családi vita”, arra az ügyre, amiből garázdaság és testi sértés lett.

Hiába költöztünk el, a bántalmazás folytatódott. Folyamatosan utánam nyúl, megtámadott a nyílt utcán fényes nappal, telefonon zaklatott.

Eleve felháborító, hogy valakinek a saját albérletéből kell elmenekülnie két kiskorú gyerekkel, mert nincs más választása.

– A különköltözés után támadott meg az utcán a volt párod?

– Igen. Próbáltam elkerülni a találkozást, és amikor ez nem sikerült, próbáltam úgy tenni, mintha ott sem lennék, rá sem néztem. De ő utánam jött, és amikor utolért, a falhoz lökött, majd összetörte a kezemben fogott telefonomat, hogy ne tudjak rendőrt hívni, közben ordibált velem. Erről hála istennek volt kamerafelvétel, mert egyébként egy szemtanú “sem látott semmit”. Jött ki az egyik boltból egy futár, kértem, hogy segítsen rendőrt hívni, erre azt válaszolta, hogy nem ér rá, és elment. Egy közeli büféből egy ismerős hívott rendőrt. A rendőr azt mondta, hogy ha még közös a felügyeleti jog, mindig legyek a gyerek mellett 24 órában, mert az exem bármikor elviheti.

– Kértél kizárólagos felügyeleti jogot?

– Több mint 4 év után kaptam meg, másodfokon – bár abba, hogy ennyire hosszúra nyúlt az ügy, a covid is beleszólt. A váltott nevelés bántalmazás esetén szóba sem jöhet. A váltott nevelés eredeti ötlete nyugatról jön, olyan családoktól, akik megengedhetik maguknak, hogy egy külön lakásban egymást váltva neveljék közösen a gyermeküket (a gyereknek állandó a lakhelye), és ott is csak olyan válásnál jöhet szóba, ahol meg tudnak egyezni erről az egyenrangú partnerként működő szülők.

Tapasztalataim szerint, más áldozatokkal is beszélve, az rajzolódik ki, hogy a bíróságon nem tudják a bántalmazásos eseteket külön kezelni a többi válástól.

Még mindig gyakori az, hogy ha nem a gyereket ütötték, "csak" az anyát, akkor az "nem veszélyezteti súlyosan a gyermeket". A verbális és a lelki bántalmazás sajnos nem számít. Pedig az én 11 éves gyerekem azóta pánikbeteg, amióta el kellett kezdeni a kötelező láthatást az apjával gyermekvédelmi intézményben. Olyan rosszul volt, hogy be kellett vinnem az ügyeletre. Már 3-4 nappal a láthatás előtt rosszul van, amikor pedig megérkezünk, és ki kell szállni a kocsiból, remeg, a láthatás után pedig napokig ez a téma. A pánikrohamok után nem bírtam tovább nézni a gyermekem a szenvedését, úgy láttam, veszélyben az egészsége, ezért beadtam egy kérelmet, hogy szüntessék meg a kötelező kapcsolattartást. Az volt a válasz, hogy a betegség nem bizonyítható. Ezen kívül az exem ügyvédje rám akarja húzni, hogy a saját félelmemet és szorongásomat ragasztottam rá a gyermekre, és az én feladatom lenne elérni, hogy másképp álljon a gyermek a kötelező láthatáshoz. Sajnos az áldozatok gyermekei tökéletes eszközök arra, hogy a bántalmazók és a hivatalok is bármilyen helyzetbe belekényszerítsék a nőket.

– Tehát a volt párod ügyvédet is bevetett?

– Igen, amikor tavaly márciusban megkaptam a kizárólagos felügyeleti jogot, szeptemberben már pert indított ellenem a felügyeleti jogért. Miután a tartásdíjat sem képes fizetni, nyilván nem gondolja komolyan, hogy gondoskodjon a gyermekéről, ez kimondottan ellenem zajló bosszúhadjárat.

A bántalmazókra jellemző kontrollálás: majd ő megmondja, mi hogyan legyen. Folyamatosan pereket indít ellenem, de az ügyvédemnek is megmondta, hogy ezt fogja tenni. Eszközként használja a gyereket a további bántalmazáshoz.

Megtörtént, hogy előző este küldött SMS-t, hogy pakoljam össze a gyereket, hétvégére elviszi, mert neki joga van ehhez, én meg fél 2-kor legyek ott a gyermekjóléti intézmény kapujában. Megijedtem, felhívtam a 112-őt és egy rendőr azt tanácsolta, hogy reggel 8 órakor menjek be a helyi rendőrőrsre, és azonnal kérjek távoltartást, mert ez fenyegetés. Reggel már 8 előtt 5 perccel ott voltam, elmondtam, hogy mi történt. És akkor azt mondta nekem egy másik rendőr, hogy ez csak feltételezés, majd akkor szóljak, amikor már ott van az exem. Úgy, hogy közben zaklatásért már fel volt jelentve. A zaklatásról a jegyzőkönyvben az szerepel, hogy két hét alatt 370-szer hívott.

A rendőrök azt mondták, ne válaszoljak neki, mert akkor az már nem zaklatás, tiltsam le, utána meg elővettek, hogy mi az, hogy én nem tartom a kapcsolatot a gyermek apjával, amikor neki joga van ehhez.

Az egyesületemet is feljelentette a minisztériumnál, pályázati csalással vádolva. Kijöttek helyszíni ellenőrzésekre, nem találtak semmit. Levelet írt a gyámügynek, hogy veszélyeztetem a gyermeket, alkoholista vagyok, drogozom. Életemben nem használtam drogot. Nálunk kézen fogva vezetik az erőszakos bűncselekmények elkövetőit. A volt páromat garázdaságért, testi sértésért, zaklatásért feljelentettem, de a gyermek veszélyeztetését a szakértő miatt nem tudtuk bebizonyítani. Amikor azt mondják a bántalmazó szülővel kapcsolatban, hogy „megilleti az ártatlanság vélelme”, attól falra tudok mászni. A rendőrségnél pedig enyhítő körülmény volt, hogy magas a volt párom vérnyomása. Kérdem én, a magas vérnyomásnak mi köze ahhoz, hogy ő hogyan bánik a környezetével? Ráadásul, ha a magas vérnyomását nem is kezelteti, milyen a felelősségérzete, hogyan akar gondoskodni a gyerekéről, hogyan akar felügyeleti jogot?

– Most hogy vagytok?

– Próbálom magam tartani, hogy a gyermekemnek a megfelelő vagy a tőlem telhető legnagyobb érzelmi biztonságot megadjam. De nagyon nehéz. Az egy dolog, hogy van egy rosszindulatú mérgező, bántalmazó exem. De hogy a bántalmazóknak ugyanolyan jogaik vannak, mint egy becsületes nőnek, aki a munka mellett a gyermekét egyedül neveli... általában nőkről beszélünk, nagyobb százalékban nők a bántalmazás elszenvedői. Mindegyikünk, aki túlélte a bántalmazást, és sikerült elköltöznie vagy elválnia a bántalmazótól, erején felül próbál helytállni a munkában és otthon is, és jó anya lenni. Csak arról sokan megfeledkeznek, hogy ez nem olyan, mint egy „sima” válás, ahol a felek megegyeznek, ahol a gyermek érdekét nézik, és ahol egyik szülő sem akar dominanciát, és nem akarja leuralni, megsemmisíteni a másikat…

– Mit látsz a legnagyobb problémának a hivatalos szervek hozzáállásában?

– Hiába van 2012 óta áldozatvédelmi irányelvünk, nem alkalmazzák a gyakorlatban. Például az áldozatvédelmi irányelv bántalmazásnál egy áldozati státuszt állapít meg. Videós tanúvallomást kellene felvenni, hogy az áldozatot ne traumatizálják sorozatban.

Ehhez képest nemhogy videós vallomástételre nem volt lehetőségem, de a történetemet már legalább húszszor, ha nem többször kellett elölről elmondanom, hiába van már leírva.

Először elmondod a rendőrségen, a büntetőügyes bírósági tárgyaláson, a családsegítőnek, hogyha ezért például alapellátásba kerültök, és külön elmondod az áldozatvédő központnak, mert ismerniük kell az előzményeket. És akkor is, ha mondjuk kötelező mediációt írnak elő a bántalmazóval - amit egyébként szakmailag a mediátorok teljesen jogosan támadnak, mivel a mediáció nem működik bántalmazóknál. Volt olyan ügyvédnő, aki nem vállalta az ügyünket, mert vele már előfordult, hogy a saját lépcsőházában várta egy apuka, és megfenyegette. Gyakran a gyermekvédelmisek és a családvédelmisek is félnek, hogy a bántalmazó őket is bántani fogja, ami sajnos jogos félelem, hallottam már olyat, amikor a megtámadták őket. Az is előfordul, hogy a bántalmazó feljelenti azt az iskolát, ahová a gyermeke jár. Nálunk nagyon pozitívan állt az ügyünkhöz az intézmény, az igazgató is megnyugtatott, a tanári kar tisztában van vele, hogy a gyerekre vigyázni kell, és a kapun az anyukáján kívül más nem viheti ki, de milyen élet ez?

Ráadásul azt vettem észre, hogy mindenki külön dolgozik: a rendőrség, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, a bíróság, olykor az ügyészség, ha olyan súlyos az eset.

Ezek elvileg kommunikálnak egymással, csak ez nem látszik. Bárhova fordulunk, ismételten újra mindent elölről el kell mondani, és senki nem veszi a fáradságot, hogy elolvassa a körülbelül 7 kilónyi iratunkat. Azokban a ritka pillanatokban, amikor bármelyik hivatalban akár csak egyvalakitől is kaptam egy támogató szót, cselekedetekben is megnyilvánuló segítséget, teljesen megváltozott az én hozzáállásom is, reménytelibbé váltam, és éreztem, hogy nem vagyok egyedül.

– Mit gondolsz, mi segítene a jelenlegi helyzeten?

– Sokat segítene a bántalmazottakon, ha Magyarország ratifikálná az isztambuli egyezményt, ha a rendőrség nem „családi vitaként” kezelné a bántalmazást, fenyegetést, családon belüli erőszakot, ha a hivatalok összefognának a bántalmazottak képviseletéért, ha a hivatalok jobban összekapcsolódnának adminisztratív szempontból, ha a bíróságok nem a bántalmazó kezére játszanának, ha hatékony áldozatvédelmi programmal segítenék azokat, akiknek el kellett menekülniük, ha támogató környezet lenne a bántalmazottak számára, ha nem az áldozatot hibáztatnák, ha valóban lennének eltiltó határozatok és foganatjuk lenne a tiltó határozatoknak. Akkor is teher lenne a bántalmazás az áldozatok számára, de akkor legalább nem lenne intézményi bántalmazás, és az áldozatokat nem üldözhetné tovább a bántalmazó. Jelenleg ugyanis gyakran az történik, hogy hiába lép ki valaki a bántalmazó kapcsolatból, utána ő is, a gyerek is, és a fél család pszichiáterhez jár az átélt traumák feldolgozása miatt, közben a bántalmazó meg éli világát.

– Hogyan látod a történeteteket? Látsz fényt az alagút végén?

– A bántalmazások idővel nem csökkennek, hanem folytatódnak. Még mindig nem tudom, mikor lesz vége. Előfordult, hogy arra gondoltam, milyen jó lenne, ha megnyerném a lottó ötöst, és elmehetnék a gyermekemmel egy olyan helyre, ahol nem ismernek, és végre új életet kezdhetnék.

Mert hiába támogatnak sokan, a bántalmazottak élete egy megbélyegzett élet.

Múltkor azt mondtam az egyik ismerősömnek, hogy itt már csak a csoda segíthet. Történjen csoda, hogy az exemnek egyszer csak elege legyen ebből és abbahagyja. Voltam már olyan állapotban, hogy amikor a krízisközpontos mentorom megkérdezte, hogy szerintem mikor lesz ennek vége, azt mondtam: "ha hármunk közül valaki meghal".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktor nem vette észre, hogy amikor erőt próbál felmutatni, és az nem sikerül, mennyire gyengíti őt
Orbán Viktor nem mert kockáztatni az évértékelőjén, miközben egyre többször derül ki, hogy már nem az az erős ember, akinek mutatni szeretné magát - mondja a szakértő, akivel a gödi mérgezés és a hálószobai videó lehetséges következményeiről is beszélgettünk.


Az év eleji politikai rituálék között kevés olyan visszatérő esemény van, amely akkora figyelmet kap, mint Orbán Viktor évértékelői. Bár sokan hajlamosak az amerikai elnökök State of the Union beszédéhez hasonlítani, a két műfaj valójában más logikára épül: míg Washingtonban egy alkotmányos kötelesség teljesül a Kongresszus előtt, addig Budapesten egy politikai közösség gyűlik össze, hogy meghallgassa a miniszterelnök saját narratíváját az ország helyzetéről és a következő év irányairól.

Az idei évértékelő leginkább kampánybeszéd volt. És bár érdekes volt az is, amiről és ahogyan beszélt a miniszterelnök, az is sokatmondó, mi mindent nem hozott szóba. A beszédet és a hét két legtöbbeket foglalkoztató politikai hírét: a gödi akkumulátorgyár és a hálószobába rejtett kamerával készített állítólagos videó sorsát Somogyi Zoltán szociológus elemezte.

— Orbán Viktor a halál vámszedőinek nevezte az Erste-t és a Shellt, egy egész részt épített a nagytőke elleni kirohanásokra a beszédében, és a Tiszát a nagytőke pártjának nevezte. Erre lehetett számítani?

— A nagytőke elleni kirohanásnak az az egyik oka, hogy az ellenfele csapatában vannak olyanok, akik dolgoztak multinacionális cégnél, nem is kis pozícióban. Bár utána otthagyták ezeket a cégeket, de

a kormánypárt szerint ez úgy működik, mintha ők örökre ott maradtak volna, akár a titkosügynökök,

akik sosem tudják már elhagyni a cégüket. Tehát, a Fidesz értelmezése szerint ezek az emberek, mivel az ellenzékhez csatlakoztak, most is azokat a cégeket képviselik, ahol korábban dolgoztak. Másrészt pedig, amikor a kormányfő nem pont ezért utalt a multikra, akkor ezt azért tette, hogy rájuk hárítsa az összes felelősséget, ami most az országban gazdasági és szociális téren kialakult, azaz levegye a kormányról a felelősséget és áttegye más szereplőkre. Ez utóbbiban olyan nagy újdonság nem volt, ezt a trükköt már korábban is alkalmazta a miniszterelnök. A helyzet az, hogy ebben az egész beszédben sem volt semmi nagy újdonság. Talán várhattuk volna, bár persze lehetnek kétségeink, hogy mennyire tudja a mostani helyzetben dinamizálni a választókat a saját irányába, mert azért van elégedetlenség a kormányzással szemben. Most lett volna lehetősége, hogy valamit tegyen, hiszen nagyon közel vannak a választások. Ilyenkor annak, aki esetleg veszélyeztetve érzi a kormányzása folytatását, vagy gyengének érzi az esélyeit, kockáztatnia kell. Olyan ez, mint a sport: ha nem kockáztat, miközben vezet az ellenfél, akkor a végén kikap.

Ebben a beszédben ilyen kockáztatást nem nagyon éreztem.

Nem láttam, hogy ezt a beszédet arra akarná felhasználni, hogy csökkentse a különbséget a Tisza és a Fidesz között.

— Orbán Viktor ezúttal azt is elmagyarázta, szerinte miből futotta a rezsicsökkentésre, a nyugdíjak emelésére, az szja-mentességre nulla növekedés mellett: 15 év alatt 14.596 milliárd forintot vettek el a bankoktól és a multiktól, és idén is majdnem 2 ezer milliárdot vonnának el.

— Ezt már egy gazdaságilag közepesen képzett ember is szkeptikusan figyeli. Egyrészt nem lett költségvetési többlet az országban, amiből osztogatni lehetne. Tehát most is a semmiből osztogat, azaz tulajdonképpen pénzt nyomtat. A másik, hogy joggal gondolhatják sokan ebben az országban azt, hogy ha a miniszterelnök a politikájával a terheket rárakja a szolgáltatói oldalra, akkor azok továbbhárítják ezt a választókra.

— Vajon az, hogy az a pénz, amit sikerült beszedni a multiktól és a bankoktól, pariban van-e azzal a pénzzel, amit immár negyedik éve nem sikerül beszedni az Európai Uniótól?

— Erről nem beszélt. Ha sorba vesszük mindazt, mi mindenről nem beszélt a miniszterelnök, akkor láthatjuk, miért is van bajban. Például attól lehet bajban, ha ő másban látja az ország gondjait, mint a választók többsége. Ha a legfontosabb és egyetlen témája az Ukrajnával való szembenállás, ráadásul nagyon durva, kemény szavakkal, az nem biztos, hogy a választók többségének igényeivel találkozik.

Ha pedig nem ezt gondolják a választók, akkor beszélhet akármennyit, nem fogja tudni átvinni az akaratát, mert a politika mégiscsak a választóktól és az ő észlelésüktől függ.

Ha a választók mást látnak problémának, akkor ebben a beszédben inkább az jöhetett át nekik, hogy a miniszterelnök nem látja a problémáikat.

— Amikor azt mondta, hogy ő soha nem fogja engedni, hogy belevigyék Magyarországot a közös európai külpolitikába, ahogy ő mondta: nem, nem, soha, talán akkor kapta az egyik legnagyobb tapsot.

— Igazából az nem számít, hogy ott mit tapsoltak meg a teremben.

— Igaz is: a legnagyobb tapsot tavaly a Pride betiltása kapta.

— Azt valószínűleg tavaly a teremben sem gondoltak végig, tényleg olyan jó ötlet egy ilyen lépés. Ma már nem tapsolnának szerintem olyan nagyon.

Az is érdekes kérdés lesz, hogy az amerikai külügyminiszter, Rubio mit mond Orbánnak hétfőn, Budapesten.

Ő ugye most éppen azzal került be a hírekbe, hogy mondott egy határozott atlantista beszédet. Azt mondta, Amerikának és Európának szorosan együtt kell működnie, mert van egy kulturális közös örökségünk, és együtt kell fellépnünk más, ebbe nem integrálható kultúrákkal szemben. Amerika nem elpusztítani szeretné az európai kultúrát és együttműködést, hanem erősíteni. Hogyan fér bele ebbe az az orbáni beszéd, amely elzárkózik az Európai Unióval való szoros együttműködéstől? Miközben ebben az országban az emberek népszavazással döntöttek úgy, hogy az EU tagjai akarnak lenni, ami együttműködési kötelezettségekkel jár.

— A másik, amit Orbán Viktor látványosan elkerült a beszédében, az a Magyar Péter-féle videó. Még csak célzás szintjén sem foglalkozott vele.

— Veszélyes lett volna, ha a beszédének a központjába teszi ezt a videót. Még abszolút nem dőlt el, hogy ezzel a videóval ki jár jobban és ki rosszabbul. Két nagyon veszélyes pont van benne.

Egyrészt, hogy van-e abban a videóban olyan, ami esetleg morálisan vállalhatatlan teszi az ellenzék vezetőjét. A másik, hogy azt a videót ki és hogyan vette fel.

Éppen ezért a kormányzat már korábbi napokban is tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Ez volt az ésszerű lépés, hiszen ha köze lenne, akkor el kellene ismerniük, hogy a titkosszolgálatok az ellenzék vezetőjének a magánéletét lesik ki rejtett kamerával. Az azért elég kemény lenne, nem?

— Orbán Viktor néma maradt, ám az évértékelőre ékrező fideszesek mindegyike drogos bulinak nevezte az összejövetelt.

— Ugyanis idáig eljuthatnak az értelmezésben, mert ezt Magyar Péter maga mondta el. Elment valahova, ahol mások droghoz hasonlítható dolgokat fogyaszthattak, ő nem. Innentől kezdve megengedett az a politikai értelmezés az ellenfelétől, aki nem akarja, hogy Magyar Péter kormányra kerüljön, hogy ez egy drogos buli volt. A drogos bulikban sem szív mindenki drogot, nem ezért hívják így. Ez az értelmezés még „csak” a politikai játszma része. Ráadásul ezt nem máshonnan tudják, mint Magyar Pétertől.

— Azon gondolkozom, a videó akár úgy is elérheti a hatását, hogy le sem játsszák soha. Magyar Péter kénytelen volt foglalkozni vele, talán többet is árult el a kelleténél. A Fidesznek tán jobb is, ha nem játssza le, mert akkor nem lehet őket megvádolni ízléstelen húzásokkal. Viszont a sejtetés mégis eléri a hatását: aki azt akarja gondolni, ezek után, hogy Magyar drogtanyán járt, az azt fogja gondolni, ráadásul a bizonytalanok egy részét is elgondolkodtathatja.

— Az az érdekes kérdés, ha ez a dolog így marad, befejezetlenül, akkor lehetséges, hogy Magyar Péter értelmezése lesz az utolsó, amit a választók ezzel kapcsolatban hallanak. Tehát, ha így marad, az nem feltétlenül baj Magyar Péternek. Hiszen azt a videót, ahol elmondja a történetét ezzel kapcsolatban, több mint hárommillió ember nézte meg. Abban pedig nemcsak a videóról beszél, hanem erőteljesen kritizálja is a kormányzatot, hogy hogyan kormányoznak.

Ha Magyar Péteré az utolsó szó ebben az ügyben, akkor még közel sem kerül a kormányzat ahhoz, hogy megbuktassa őt.

Másrészt a politikai helyzet is változott azóta, amikor ezt a videót valaki felvette. Akkor még tényleg csak egy egyszereplős pártkezdemény volt a Tisza. Ha most véletlenül megbuktatnák Magyar Pétert valamilyen ügyben, egy perc alatt lennének olyan szereplők, akik hasonlóan jó teljesítményt tudnának letenni az asztalra. Pont ez erősíti a Tisza pártot, hogy ez már nem egy egyszemélyes politikai erő. Ott van például rögtön mögötte Kapitány István vagy Orbán Anita. És ez a csere egyáltalán nem biztos, hogy jó lenne a Fidesznek. Tehát sok dinamika vezethet oda, hogy végül lejátsszák vagy nem azt a felvételt – ha van egyáltalán valami.

— Az eredeti terv gondolom az lehetett, hogy lejátsszák. Végül mi történhetett? Felmérték, hogy mégsem lenne jó ötlet? Illetve az, hogy esetleg visszaléptek, nem erősíti azt az egyre általánosabb benyomást, hogy a kormánypárt elbizonytalanodott és gyengébb, mint amilyennek mutatja magát?

— Az első az, hogy nem tudjuk, mi van ezen a videón, innentől csak találgatni lehet. Ezt a műfajt pedig én nagyon nem szeretem. De a kérdés második felére lehet válaszolni.

Úgy tűnik, Orbán Viktor nem vette észre, hogy amikor erőt próbál felmutatni, és az nem sikerül, mennyire gyengíti őt.

Ez a Pride-dal kezdődött, de abszolút nem fejeződött be ott. Legutóbb például rendeletben akart bírósági eljárásokat megszüntetni, amire a legfőbb bíró, akit az ő szimpátiájával és támogatásával neveztek ki, mondta azt más bírók mellett, hogy hoppá, ilyen nem lesz, mert ebbe nem szólhat bele a miniszterelnök. Tehát itt is komoly gyengeséget mutatott. Úgy tűnik, annyira nem izgatja, milyen következményei vannak annak, hogy ő, akit egy erős embernek szoktak meg, nem tudja ezt a szerepet felmutatni.

— A hálószobás képből mérhetetlen mennyiségű mém született. Amikor már kiskutyák ugrálnak az ágyon, meg a Ragyogás ikrei jelennek meg ott, az nem hiteltelenítette előre azt a videót, amit közzé szerettek volna tenni?

— Pont a Fidesz használta az AI eszközöket annyira túlzó módon, hogy most már akármikor mondhatják ellenfelei egy videóra, hogy igen, ez egy AI-videó. De azért el lehet képzelni még így is olyan jeleneteket, amelyek után a Tisza vezetőjének magyarázkodnia kellene. Nem tudjuk, van-e ilyen. Ha van, nem tudjuk, miért nem teszik ki, vagy hogy ki fogják-e tenni egyáltalán. Ebben a pillanatban nem tudunk teljes értékű állítást megfogalmazni a videóval kapcsolatban, még nincs ennek itt az ideje.

— Viszont nem a videóval indult a hét, hanem Göddel. A Telex anyagából új részletek derültek ki, több százszoros határérték-túllépésekről és a titkosszolgálat bevetéséről.

— Itt az új információ az volt, hogy a kormány foglalkozott vele, de nem tiltotta be. Hát ez elég kemény állítás, hogy tudatosan hagyja ezeket az egészségkárosító tevékenységeket, azaz megöli a saját választóit. A kormányzat ezt azonnal tagadta is, mert ez egy annyira kemény állítás, ami a választásokat azonnal eldönthette volna.

Így, hogy a kormány tagad, a gödi ügyből csak akkor lesz valami, ha ténylegesen előkerülnek beteg emberek, akik ettől betegedtek meg. Akkor nagyon komoly ügy lenne belőle.

Ha nem lesznek ilyenek, és azért reméljük, hogy nem lesznek, mert az élet és az egészség az első, akkor a gödi ügyből nem lesz olyan nagy ügy.

— Ezek a betegségek akár 5-10 év múlva is okozhatnak tüneteket, tehát nem valószínű, hogy ez most kiderül.

— Sok minden lehet még ebben az ügyben is, de egyelőre azt kell mondanom, nem feltétlenül ez lesz a választások legfontosabb ügye, akármilyen furcsán is hangzik.

— Mi lehet a legfontosabb ügy?

— Például az, hogy az emberek úgy érzik, a miniszterelnökük nem találja el, mi a problémájuk.

Az lehet választást eldöntő ügy, hogy másról beszél, mint ami a választók többségének a gondja.

Ahogy említettem, ha Ukrajna nincs a probléma-lista első tíz helyén, és ha az emberek szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy háború esetén Orbán Viktor meg tudná menteni őket, akkor nagy probléma, hogy ő ide helyezi a politikai fókuszpontot, és ezt próbálja a kampány legfontosabb témájává emelni. Mert így a környezet érdektelenné válik.

— Egy nemrég készült felmérés szerint, melyben azt vizsgálták, hogy különböző európai országokban az emberek mennyire érzik veszélyben az ország biztonságát, és Magyarország nincs a felső harmadban. Máshol sokkal jobban érzik veszélyeztetve magukat.

— Ez például lehet egy ok. De erre a miniszterelnök mondhatja, hogy ez az ő politikájának az eredménye, hogy nincs ez a fajta veszélyeztetettség.

— Most viszont veszélyeztetettséget akart kelteni, tele van a város háborús plakátokkal.

— Egyszerre kelt veszélyeztetettséget, másrészt pedig biztonságérzetet: azt üzeni, amíg ő van, addig a magyar választók biztonságban érezhetik magukat. Tehát azt mondja, hogy ott a veszély, mert kitörhet a háború, és ott a biztonság, mert én vagyok az, aki vigyázok rátok. Ezt a kettőt egyszerre kell előállítania. Mert önmagában csak a veszélyről beszélni nem jó, mert akkor még nincs ott a megoldás. És itt a megoldás ő maga lenne: az, hogy megmenti az országot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Moszkvában lőtték le az orosz katonai hírszerzés egyik legfontosabb emberét - A nyomok egyenesen a Kreml belső köreihez vezetnek
Február 6-án lőtték le Vlagyimir Alekszejev altábornagyot, a GRU kulcsfiguráját. A gyanúsítottak között orosz tisztek is vannak, ami a Kremlen belüli leszámolás lehetőségét veti fel.


Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.

Nem illett bele az orosz katonai vezetőkről kialakult sztereotípiába: közvetlen, embereire odafigyelő parancsnoknak tartották, akit a szervezeten belül tiszteltek és szerettek.

A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.

A nevéhez köthető a Krím megszállásának megtervezése, az Ukrajna elleni 2022-es támadás kidolgozása, valamint a 2015-ös luhanszki „nagytakarítás” is,

amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.

A Wagner zsoldossereg megszervezése is Alekszejev projektje volt. A sereg arcának a letagadhatóság érdekében Jevgenyij Prigozsint tették meg, de a háttérben mindvégig a GRU irányított.

Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:

„Vigyed őket”

Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.

Az orosz hatóságok szerint a merénylet mögött az ukránok állnak, ezt állítja az ügyben nyomozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat, és erről beszélt Szergej Lavrov külügyminiszter is. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz.

A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.

A merénylet végrehajtása feltűnően amatőrnek tűnt.

Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.

A lehetséges elkövetők között felmerültek haragtartó wagneristák, a luhanszki tisztogatások sértettjei, de akár a Védelmi Minisztérium vezetői is, akik zokon vehették Alekszejev megjegyzését a Prigozsinnal folytatott tárgyaláson.

Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vakmajom: Az EU-rekorder magyar élelmiszer-inflációt a kormány állandó matatása okozta
Kiderült, miért fizetünk többet az élelmiszerért, mint bárki más az EU-ban. A 2022-es választások előtti pénzszórás most üt vissza kőkeményen a családok pénztárcáján.


Faragó Ferenc befektetési szakértő, a Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom” véleménye szerint az állam árak körüli „állandó matatása” okozta Magyarországon az Európai Unió legmagasabb élelmiszer-inflációját az elmúlt években. A Facebook-poszt szerzője úgy látja,

a folyamat a 2022-es választások előtti „osztogatással” kezdődött, amit a választás utáni megszorítás követett. Ezt szerinte inflációval, illetve egy 4,5%-os, árbevételre vetített különadóval szedték vissza, ami állítása szerint jogtalan, és sehol máshol a világon nem létezik,

ráadásul „totál felverte az árakat”.

A bejegyzés írója szerint a kormány

„az egyre valószínűbb választási vereségtől rettegve most a szintén jogtalan 10%-os hatósági árréssel valamit fékezett rajta, de az fenntarthatatlan, mert veszteségbe kényszeríti a kereskedőket,

amikor az iparág jellemző bruttó árrése 25-30%. 10%-ból nem lehet boltokat működtetni, logisztikát és rezsit fizetni, fizetéseket adni és még adót is fizetni, ja meg profit is kéne, azért van az egész.” A poszt kitér az általa aberrált anomáliáknak nevezett jelenségekre is.

„Hogy olyan aberrált anomáliákról már ne is beszéljünk, hogy Marinéni irreálisan olcsó, veszteségesen árult farhátja, tejföle meg konzerv májkrémje csillagászati árú uborkából meg cukkiniből meg meggybefőttből meg még ki tudja miből van finanszírozva, csillió példa van eszelős keresztárazásokra” – írja.

A szerző szerint

sokkal jobb lett volna, ha az állam egyáltalán nem avatkozik be az élelmiszerárakba, vagy legfeljebb átmenetileg adót csökkent, ahogy azt a lengyel, spanyol vagy portugál kormány tette.

Úgy véli, nem az állam, hanem a piac dolga az árak szabályozása, egy ésszerűen működtetett államtól pedig az várható el, hogy minél kevésbé avatkozzon a piacba és élénkítse a versenyt. A bejegyzést azzal zárja, hogy a különadót és a hatósági árrést meg kell szüntetni, mert a kereskedőcégek által indított pereket szerinte úgyis el fogja bukni a kormány.

Magyarország 2022–2023-ban nyolc alapvető termékkörre vezetett be élelmiszer-árstopot, amit 2023. július 31-én vezettek ki. Ezt követően 2023. augusztus 1. és szeptember 30. között átmenetileg azt írták elő, hogy az érintett termékek bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb a beszerzési árnál, a kötelező akciózás mértékét pedig 15%-ra emelték. Ezzel egy időben a Gazdasági Versenyhivatal elindította az online Árfigyelő rendszert.

2025 márciusában a kormány 30 alapvető élelmiszerre 10%-os kiskereskedelmi árrés-korlátot vezetett be, amely május végéig volt hatályban. Több nagy lánc mennyiségi korlátozásokat alkalmazott az érintett termékeknél. A KSH adatai szerint 2025 első félévében az élelmiszer-infláció az I. negyedévi 6,7%-ról a II. negyedévben 5,8%-ra mérséklődött, amihez a hatóság szerint a tavaszi árszabályozások is hozzájárultak.

A korábbi árstop jogi megítélésében 2025. szeptember 12-én az Európai Unió Bírósága a SPAR által indított eljárásban kimondta: ellentétes az uniós joggal a kereskedők kötelezése arra, hogy egyes termékeket hatósági áron és előre meghatározott mennyiségben árusítsanak

Az Európai Bizottság 2024. október 3-án kötelezettségszegési eljárást indított a kiskereskedelmi különadó miatt, amelynek legfelső kulcsa 100–150 milliárd forint feletti árbevétel esetén 4,5%. Több EU-tagállam, például Spanyolország és korábban Lengyelország, a válság alatt ideiglenes élelmiszer-áfa-csökkentéssel próbálta mérsékelni az árakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Innen, a gettó közepéből is látjuk, hogy van tétje” – a roma vezető szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé
Balogh Jenő szerint a történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. Told kisebbségi önkormányzatának vezetője azt mondja, könnybe lábad a szeme Magyar Pétert hallgatva, de árulásnak érezné, ha cserbenhagyná az Öreget.


A berettyóújfalui körzetben található Told kisebbségi önkormányzatának képviselője, Balogh Jenő „Jaga” a Partizán videójában beszélt arról a dilemmáról, ami szerinte sok roma választót foglalkoztat a közelgő választások előtt. A riport felvezetőjéből kiderült, hogy Balogh korábban már a Tisza Párt felé hajlott, de a térség egy másik befolyásos roma vezetője, Varga Ernő leült vele beszélni, és meggyőzte, hogy „mégis érdemesebb a biztosat választani”.

Balogh Jenő az interjúban megerősítette, hogy továbbra is kettősség van benne.

„Érzelmileg a Tisza felé vonzódom, az mindenféleképpen hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem” – jelentette ki. Állítása szerint, amikor Magyar Péter beszél, akkor érzi magát igazán magyarnak.

„Amikor az az ember megszólal és beszédet tart, nekem olyankor könnybe lábad a szemem, magyarnak érzem magam, és nem cigánynak” – fogalmaz.

„Viszont ha a másik párt megszólal, ott cigány vagyok. Nem érzem azt, hogy része vagyok a magyar társadalomnak. Nem érzem. És ha kimegyek egy meccsre, nem azt akarom hallani, hogy rohadt cigányok, büdös cigányok, mocskos cigányok, tudod? Mert én is szeretem a focit.”

Felidézte Lázár János kijelentését is, hogy a romák képezik a tartalékot az olyan munkáknál, amiket a magyarok nem végeznek el, például a vonatok mosdóinak takarítását. Balogh Jenő ezt bántónak találta, de azt is hozzátette, hogy a miniszter bocsánatot kért, amit ő el is fogadott. Ennek ellenére úgy érzi, a megkülönböztetést leginkább a politika szintjén tapasztalja. „600 éve itt vagyunk, úgy érzem, hogy azért eléggé sokunk integrálódott; az építőiparban nagyon sokunk ott van. És megálljuk a helyünket, mindig is volt tiszteletem, becsületem a munkahelyen. Sosem kaptam megkülönböztetést. Csak a politikától kaptam mindig megkülönböztetést” – mondta.

A képviselő szerint a szíve a Tiszáé, de az esze a Fideszé.

Ezt azzal magyarázza, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság idején az építőipar, ahol a hozzá hasonló, alacsony iskolai végzettségű emberek dolgoznak, teljesen összeomlott. Úgy véli, Orbán Viktor volt az, aki újra beindította a gazdaságot, és ezzel munkát adott a közösségének.

„Jött ő – egy politikai messiás, ha megnézzük, egy gazdasági messiás –, és újra elkezdett dübörögni a gazdaság. És akkor éreztük azt, hogy ez a kormány jó” – emlékezett vissza. „Mivel neki köszönhetem, hogy a gyerekeimet felneveltem, és munkát biztosított; a semmiből felhozta az országot, és leérettségiztettem mind a három gyerekemet. És bőségesen maradt.”

Szerinte a 2010-es években jól éltek, bár az elmúlt két-három évben a drágaságot nagyon megérzik. „Hozzám hasonló ember érzi, hogy drágaság van. Reggel elmegyek, a reggelit megveszem, ebédet megveszem, jövök hazafelé, már másnap reggelre szinte nem is marad a napszámomból” – vázolta a jelenlegi helyzetet.

Ez azonban azon nem változtat szerinte, hogy volt egy jó időszak.

„Lehet egy rendszert köpködni, lehet egy rendszert gyűlölni, lehet egy másik rendszerre vágyni. Amennyi rosszat úgymond tett Orbán Viktor miniszterelnök, annyi jót is hozzá lehet rakni.”

Mindezek miatt most őrlődik a Tisza és a Fidesz között.

Balogh Jenő szerint a Tisza Párt „egy demokratikus, szép, egyenlő jövőt hirdet”, és Magyar Péterben Martin Luther Kinget látja. „Őt látom benne – »van egy álmom«, hogy egy napon olyan országban élünk, ahol az emberek nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján lesznek megítélve” – mondta. Ezt az érzelmi kötődést azonban felülírja a racionális félelem.

A Fideszhez fűződő viszonyát a Stockholm-szindrómához hasonlítja. „Amikor a fogvatartott ragaszkodik a fogvatartójához, elszenvedi mindazt a rendszert, ami nem jó. Sőt, még érzelmileg is kötődik hozzá.”

„Mert azért 15 év kormányzás alatt azért kialakul érzelmileg egy párthoz kötődés. Még innen is, a gettó közepéből is. Ha eltávolodok tőle, valahol szégyenérzetet fogok érezni, tudod? Olyan érzésem van, mintha szembeköpném. Kötelességemnek tartom valahol, hogy őt támogassam. Az Öreget. Hogy adjunk még egy utolsó négy évet ennek a rendszernek.”

Úgy látja, egy esetleges kormányváltás gazdasági összeomlással járna, mivel az építőipar szavai szerint a Fideszé. „Építőipar egyenlő Fidesz. Ha Orbán Viktor elbukja a választást, a hozzám hasonló emberek másfél–két évig munkanélküliek lesznek” – jósolta. „Ezért ragaszkodunk hozzá kézen-közön.” 

Állítása szerint egy Tisza-győzelem után a Fidesz minden eszközzel akadályozná az új kormányt, és attól is tart, hogy ez akár polgárháborúhoz is vezethet.

„Nehéz a döntés, hogy cserbenhagyjuk-e ezt a rendszert, aminek – legyünk őszinték – sok jót köszönhetünk; és támogatunk egy másik rendszert, ami érzelmileg hat, és azt mondjuk, hogy azzal az emberrel haladunk egy úton, és nem tudjuk, hogy milyen meglepetés vár az úton vele, vagy ezzel a biztos rendszerrel, Orbán Viktor miniszterelnök úrral megyünk tovább – ami kiszámítható.”

Szerinte a mostani döntés történelmi jelentőségű.

„Jelentsük ki nyugodtan: ’89 óta nem volt még ilyen. A történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. ’89 óta ez az első – a 2026. április 12-én esedékes – választás, hogy nagyot üt. Ezt innen, a gettó közepéből  is látjuk, hogy van tétje. És mindenki el fog menni. A falunkban száz százalékos szavazás lesz.”

A roma vezető arról is beszélt, hogy a jelenlegi politikai helyzet a közösségeket és a családokat is megosztja. „Itt családok fordultak egymás ellen. Akik szerették egymást, tudod?” – fogalmazott. „Az egyik oldal azt mondja, hogy pusztuljon el a Tisza, a másik oldal, hogy a Fidesz pusztuljon el.”

Elmondása szerint a saját családjában is van fideszes és tiszás is, és ha nyíltan állást foglalna bármelyik oldal mellett, barátságok és rokoni kapcsolatok mennének tönkre.

„A fele barátaim tiszásak, és bíznak bennem. De van Sápon egy bátyám, Iván. Ő nagy fideszes. És mondott egy mondatot: Ne bántsd a szúnyogot, amelyik már jól lakott, mert jön helyette egy éhesebb.”

„És valahol benne van az, hogy ne legyen harc, ne legyen háború, ne legyen polgárháború; hagyjuk meg ezt a rendszert így, ahogy van. És akkor a béke megmarad mindannyiunk között.”

Arról is beszélt, képviselőként erkölcsi kötelességének érzi, hogy a Fidesz-közeli közösségével maradjon, és ne tűnjön árulónak. „Ha nem akarok árulóként feltűnni, akkor ugyanazt a vonalat kell kövessem, amit ők visznek.  Egyértelműen a mi feladatunk, mivel Fideszhez közeli pártban vagyunk, a roma kisebbségeknek az, hogy tartsuk össze a népet, a népünket, és egyértelműen hajoljunk a Fidesz felé” – mondta.

Tudja, hogy a döntése helyben sokakat befolyásolhat. „Ha én most azt kommunikálom a közösségem felé, hogy fideszes vagyok, akkor van egy bizonyos rációja, hogy azt mondják: "Igen, hát megy a Jaga, megyünk utána mink is." De meg is bomolhat a kör. „Egyelőre csak én vagyok így, hogy 50 százalék tiszás, 50 százalék fideszes."

Bár Varga Ernőnek igent mondott, hogy a Fidesz támogatásán dolgozik, még mindig bizonytalan.

„Valahogy helyeseltem a végén, oké, de amikor hazaértem, csalódott voltam saját magammal szemben, tudod? Hogy nekem a meggyőződésem a Tisza. Én őbenne akarok hinni érzelmileg. De az elmém meg azt mondja, hogy nem lesz munkánk.”

Végül úgy fogalmazott, döntését a választás napján, a szavazófülkében fogja meghozni. „Ott, a fülkében fog eldőlni. Hogy vajon érzelmileg döntök, vagy aszerint, amit az eszem mond, a Fidesz mellett” – zárta gondolatait.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk