A 8 leggyakoribb buszvezető típus Budapesten
A tömegközlekedés (BKV, illetve BKK) éppúgy hozzátartozik Budapesthez, mint a Vár, a Lánchíd, a bulinegyed, vagy a gyógyfürdők.
A tömegközlekedés szereplőin belül pedig külön kasztot alkotnak a buszsofőrök, akiknek a személyisége, stílusa legalább annyira meghatározza az utazás élményét, mint az adott jármű típusa. Listánkban a teljesség igénye nélkül tallóztunk a fővárosi buszjáratokon fellelhető sofőrtípusok közül.
1. Aki azt hiszi, a Forma 1-ben versenyez
A kilométerórája elromlott, vagy nem ismeri, vagy nem tudja leolvasni, mindenesetre úgy száguld, mintha üldöznék. Ennek megfelelően a fékezései is nagyon kemények, a vele való utazás - főleg állva - inkább hasonlít egy kétdimenziós hullámvasutazásra, ahol egyetlen pillanatra sem engedheted el - egyik kezeddel sem! - a kapaszkodókat, mert abban a pillanatban már sodródsz is, és zakózol egy hatalmasat.
Kétségtelen, hogy hamarabb odaér az ember a célállomásra, mint egy hagyományos sofőrrel, és olyan izomcsoportjai is kivételes igénybevételnek lesznek kitéve, amikről addig nem is tudtál ("kapaszkodóizmok"). Ám a sérülések veszélye is jóval nagyobb, mint rendes körülmények között.
2. Aki ellenőrnek képzeli magát
Azokon a buszokon fordul elő, ahol csak az első ajtón szabad felszállni. Rettenetesen komolyan veszi a feladatát, tüzetesen megnézi minden felszálló bérletét, ha pedig jegyet lyukaszt az illető, árgus szemekkel figyeli, tényleg megtörtént-e az aktus.
Kétes esetben habozás nélkül utánakiált az utasnak, akire a bliccelés gyanújának árnyéka vetődik. Sőt, ha a renitens nem reagál, akár ki is száll a sofőrülésből, hogy személyesen győződjön meg, biztosan van érvényes jegye vagy bérlete az illetőnek. A másik lehetőség, amit előszeretettel alkalmaz, hogy addig nem indul el, amíg a szóban forgó utas előre nem megy bemutatni a jegyét/bérletét - vagy pedig le nem száll.
3. A humorzsák
Az utasok kedvence, megállás nélkül szórja a sziporkákat a hangosban, az út vele felér egy dumaszínházas előadással. Nem csak a bevett poénokat szórja, de az aktuális eseményekre is reagál, sőt, ha épp jegyet veszel tőle vagy más apropóból váltasz szót vele, akkor is van számodra egy személyre szóló poénja. És a legjobb, hogy tényleg vicces!
4. A laza
Az "ellenőr" típus ellentéte. Neki a legfontosabb, hogy minden a lehető legkönnyebben, leggyorsabban és leggördülékenyebben menjen, a lehető legkisebb erőfeszítéssel. A felmutatott bérletedre rá se hederít, sőt, bár a buszra ki van írva, hogy csak az első ajtón lehet felszállni, ő mindig kinyitja az összes ajtót, és morcosan néz mindenkire, aki az első ajtón felszállva, a bérletének mutogatásával lassítja a busz elindulását.
Vezetés közben sem hajlandó rosszul érezni magát, egy pillanatra sem: amikor épp nem telefonál, akkor zenét hallgat, és/vagy cigizik. A záróvonalat és a piros lámpát sem veszi olyan szigorúan, mint a KRESZ.
5. Akinek a legfontosabb: az utas
A humorzsák mellett ő az utasok másik nagy kedvence, nem véletlenül: a végállomáson, jóval indulás előtt - illetve jóval azelőtt, amit a szabályzat előír - kinyitja az ajtókat - főleg ha nagy hideg/meleg vagy eső van. Ha pedig látja, hogy valaki lohol a megálló felé, inkább hosszú másodpercekig vár rá, és felveszi, ahelyett, hogy elindulna, és otthagyná.
Minden utasnak köszön, mindenkire mosolyog, a törzsutasokat, akikkel már jól ismerik egymást, akár két megálló közt is kiteszi. Ő az, akinek a szabályzatnál és a menetrendnél csak egyetlen fontosabb létezik: az utas.
6. A nők kedvence
Teljesen mindegy, hány éves, olyan sármos, olyan erős a kisugárzása, hogy ez alól a női utasok zöme képtelen kivonni magát. Bejáratott "háreme" van, amelynek valamelyik tagja mindig ott áll a vezetőfülke mellett, és egész úton kellemes társalgást garantál a számára.
Ha még fiatal is, mindez fokozottan jelentkezik. Kiránduló középiskolai osztályok különjáratos sofőrjeként veszélyes elegyet képezhet az osztály érdeklődőbb/vérmesebb/kikapósabb lánytagjaival.
7. A notórius szabálykövető
Mindent pontosan az előírások szerint csinál, őt tanulmányozva le lehetne írni a busztársaság belső szabályzatát, vagy akár a KRESZ-t. Olyan pontosan indul, hogy az atomórát is hozzá lehetne igazítani, ha pedig a menetrendhez képest előbb jár, inkább lassabban megy, csak hogy hajszálpontosan érkezzen a következő megállóba.
Viszont ha késében van, még véletlenül sem gyorsít a megengedett sebességhatár fölé. Teljesen reménytelen minden olyan kérés, ami akár a legkisebb szabályszegésre biztatná, így ilyet értelmetlen is hozzá intézni.
8. A peches
A vállalati hierarchia legalsó fokán áll, így mindig a legrosszabb jut neki mindenből. Vagyis a legrosszabb útvonalak a legproblémásabb körzetekben, a legrégebbi buszok, tele kisebb, de inkább nagyobb "tesi hibákkal". Mindez meg is látszik rajta: mogorva, fásult, rosszabb esetben agresszív, bunkó. Ez persze a fentiek ismeretében érthető (sőt, lehet, hogy otthon is papucsférj, akin bányarém-gonosz boszorkány keverék felesége uralkodik).
Sajnos mindez nincs az arcára írva, hogy milyen problémákkal küzd nap mint nap így az utasok sem kezelik megértően pokróc stílusát, hanem sok esetben még egy adag frusztrációt szerezhet be tőlük.
Természetesen a fenti típusok sokszor keverednek egy-egy sofőrnél. És valószínű, hogy bármennyit buszoztunk is már eddig, biztosan van olyan sofőrtípus, aki hiányzik a listából.
Nem is beszélve azokról a buszvezetőkről, akik igazán egyik típusba sem sorolhatók, "csak" nap mint nap csendben, tisztességesen, dugóktól, türelmetlen és néha agresszív utasoktól, valamint értetlenkedő, netán inkompetens főnököktől cseppet sem zavartatva teszik a dolgukat. Mit is mondhatnánk rájuk gondolva: köszönjük.
Te mivel egészítenéd ki a listát?
