Bemutatták az új iPhone-okat, itt vannak az árak is

Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.

Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.

Utóbbi esetben az összeget a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi számlájára (10032000-01079160) kell utalni. A közlemény rovatba az adóazonosító jelet vagy az adószámot kell beírni, nem a jármű rendszámát.

A NAV először késedelmi pótlékot számol fel, majd végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására. Ennek végső eszköze lehet az érintett jármű forgalomból való kivonása. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások a fentieken túl egyedi fizetési könnyítést is kérhetnek, amennyiben likviditási gondjaik adódnak.

A NAV az idei gépjárműadó-határozatokat márciusban kezdte kiküldeni, a befizetés eredeti határideje április 15-e volt. Egy héttel később, április 21-én még mintegy 600 ezer autós tartozott az adóval, ez a szám csökkent mostanra 170 ezerre. Aki bizonytalan a fizetendő összegben, a NAV honlapján elérhető gépjárműadó-kalkulátorral gyorsan ellenőrizheti azt.

Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.

A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.

Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.

A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.

Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.

Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.

A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.

Oroszország tizenéves lányoknak fizetett Ukrajnában azért, hogy ukrán katonák ellen kövessenek el merényleteket – állította az ukrán rendőrség főkapitánya, Ivan Vihivszkij. A tiszt szerint az orosz titkosszolgálatok idén már legalább hat alkalommal szerveztek ilyen célzott gyilkossági kísérletet, amelyekhez fiatal, esetenként kiskorú ukrán nőket béreltek fel, hogy metadonnal mérgezzék meg az áldozatokat – írja a Censor.NET.

A rendőrfőkapitány szerint a toborzás és az operatív irányítás egy jól bejáratott séma szerint zajlik. A megbízók randioldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, könnyű pénz ígéretével keresik meg a fiatal nőket. Pénzt adnak nekik, hogy béreljenek lakást, ahol találkozhatnak a célpontokkal, a gyilkossághoz használt metadont pedig előre elrejtett csomagokban vehetik át. Vihivszkij szerint az egész folyamatot távolról, a Telegramon keresztül vezénylik le.

A hatóságok szerint idén hat ilyen kísérletet azonosítottak, amelyek közül egyet sikerült megelőzniük. A legutóbbi ismert ügy Zsitomirban történt, ahol múlt csütörtökön egy 27 éves katona holttestét találták meg egy bérelt lakásban. Egy nappal később, pénteken a rendőrség őrizetbe vett egy 17 éves lányt, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz megbízásra metadont kevert a katona italába.

Ivan Vihivszkij külön üzent a végrehajtóknak és a szülőknek is. A megbízások elvállalóit arra figyelmeztette, hogy a pénz ígérete nem mentesíti őket a felelősségre vonás alól. A szülőket pedig arra kérte, fordítsanak figyelmet gyermekeik online kommunikációjára, különösen, ha ismeretlen forrásból jutnak pénzhez vagy gyanús megbízásokat teljesítenek.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ukrán vádak megjelenésekor nem kommentálta az ügyet. Moszkva ugyanakkor rendszeresen azzal vádolja Kijevet, hogy merényleteket és robbantásokat szervez orosz területen.

Kedden a moszkvai területen autóba rejtett bomba ölt meg egy magas rangú orosz tábornokot az orosz hatóságok közlése szerint, ami tovább erősíti a háború alatt zajló kölcsönös vádaskodást és a titkosszolgálati akciók körüli híreket.

Via Reuters

Öt magyar név is felkerült a Forbes frissen közzétett Immigrant 250 listájára: Péterffy Tamás a 7., Karikó Katalin 24., Soros György pedig a 16. helyen áll. A rangsor, amely az Egyesült Államok legsikeresebb bevándorlóit gyűjtötte össze, egyértelműen mutatja, hogy a magyar származású üzletemberek és tudósok maradandó nyomot hagytak Amerikában – derül ki a Forbes amerikai kiadásának szerdán publikált listájából.

A lista élén Arnold Schwarzenegger áll, aki testépítőből lett filmsztár, majd Kalifornia kormányzója. Őt követi a dél-afrikai származású Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője, a harmadik helyen pedig a Google orosz születésű társalapítója, Szergej Brin áll.

A 16. helyen Soros György befektető és filantróp áll, akinek évtizedes alapítványi tevékenységét és társadalmi hatását emelték ki. A 24. helyre került Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus, az mRNS-technológia egyik kifejlesztője.

A listán szerepel még a 108. helyen Udvarházy István (Stephen Udvar-Hazy), a repülőgéplízing-iparág megújítója, aki 2025. május 2-án vonult vissza cége operatív vezetéséből, valamint a 167. helyen Simonyi Károly (Charles Simonyi), a Microsoft Word és Excel fejlesztésének egykori vezetője.

A Forbes az USA függetlenségének 250. évfordulója alkalmából indított sorozat részeként állította össze a rangsort, amelyben nem pusztán a vagyont, hanem a gazdasági, kulturális és társadalmi hatást is figyelembe vették.

A Forbes idén az USA 250 éves évfordulójára tematikus „Forbes 250” sorozatot futtat, amelynek részeként az innovátorok és az önerőből lett sikeres amerikaiak listája után jelent meg a bevándorlókról szóló összeállítás.