4 remek kirándulás Észak-Magyarország gyönyörű helyeire
1. Füzér
Utoljára egy osztálykiránduláson láttam a vulkanikus hegyen álló, akkor még romos várat. Egy szempillantás alatt lenyűgözött, és ide felmászni is élmény volt, de egyébként is mindig vonzottak a romok. Szerettem volna még egyszer látni úgy, abban az állapotban, de nem jött össze, és már nem is fog, mivel a várat a XXI. században folytatott munkák során újjáépítették.
Füzér várát először a 13. században említették a források, a történészek szerint 1235-ben, II. András halálakor már állt. Az évszázadok során sokszor gazdát cserélt. A Füzér község fölött 170 méter magasan, álló erődítményben őrizték egy ideig a magyar koronát, mivel 1526-ban Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész és Szapolyai János koronázása után ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, Füzérre szállíttatta.
A XVII. századra egyre veszített a jelentőségéből, ám a Wesselényi-felkelés után biztonsági okokból (hogy ne foglalhassák el lázadók) 1676-ben a császári katonák felgyújtották a tetőszerkezetét és lakhatatlanná tették. A feltárása a XX. században zajlott, a rekonstrukcióval pedig láthatóvá tették számunkra az egykori erődítményt.

VIDEÓ: A füzéri vár a magasból:
2. Boldogkő
Egy újabb fantasztikus magyarországi várrom. Miskolctól északkeletre, sziklaszirten áll Boldogkő erődítménye. Először a III. András által kiadott oklevélben említették, és vagy Tyba ispán vagy Aba Amadé építtette. Ennek a várnak is sok tulajdonosa volt, és a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben hasonló sorsra jutott, mint a füzéri vár: a császári csapatok lakhatatlanná tették.

A régészeti kutatás az 1960-as években kezdődött, később egyes részeit helyreállították, a 2000-es években felújították. A munkák során a várban lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, a régészeti kutatást követően rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját. legrégebbi része a 13. századi öregtorony. A vár legkorábbi szakaszában csak ez az épület állt, amit lakótoronyként is használtak. Ikonikus része a Déli torony alatti megfigyelőbástya, ami számtalan fotón szerepel.
A környék 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része, gazdag növényvilágáról híres, és erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, ezért érdemes nagyobb kirándulásban gondolkodni és egy teljes napot szánni Boldogkőre.




