3 határon túli város, ahová érdemes kirándulni
Napestig tudnánk sorolni azoknak a gyönyörű városoknak a nevét, amelyek a trianoni békeszerződéssel kerültek más országokhoz, és amelyek feledhetetlen élményt nyújtanak. Most Szlavónia, a Vajdaság és Erdély egy-egy gyöngyszemét mutatjuk be röviden.
Régi fotókon és illusztrációkon azt is láthatjátok, milyenek voltak hajdan ezek a városok, hogyan festett egy-egy nevezetes pontjuk. Reméljük, kedvet kaptok a nyár végi, kora őszi utazáshoz!
1. Eszék
A délszláv háború után 1997-ben, amikor először jártunk ott, siralmas látványt nyújtott, a városban számos házfalon látszottak lövésnyomok, akadtak teljesen romos, szétlőtt épületek. 1993-ig többször ostromolták a várost a szerb katonák, körülbelül ezer ember esett áldozatul. Az háború utáni első horvátországi választások (1998) óta eltelt időben Eszék (horvát nevén Osijek) gyönyörűen megújult.
Ez a terület a rézkorban is lakott volt, először a kelták, majd a rómaiak laktak itt, mivel átkelőhely volt a Dráván. A honfoglalás kora óta élnek errefelé magyarok. I. (Szent) István idején hadiút vezetett erre, a település piacát és a révet Imre király egyik rendelete is említi. Egészen a törökök uralmáig magyar település volt. A várost 1687-ben foglalták vissza a császári seregek, ezután telepítették be a német anyanyelvű lakosságot - ezután a második világháborúig ők alkották a többséget. A trianoni békeszerződéssel került a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláv Királysághoz, majd Jugoszláviához. Ma már a város lakóinak többsége horvát.
Az Ulica Franje Kuhača - Franjevačka ulica kereszteződés 1900-ban, a közúti híd 1910-ben, a Županijska ulica 1941-ben a Fortepan fotóin.
Látnivalók:
Eszék egyik emblematikus épülete a neogótikus Szent Péter és Pál templom (Trg Marina Držica) égbe szökő karcsú tornyaival. Az egyik legrégebbi alapítású templom (1298) a Szent Mihály, amelyet jelenleg látható formájában a jezsuiták egy dzsámi helyére építettek 1725 és 1766 között. Az eszéki vár (Óváros) a XVII. században épült, barokk stílusban, eredetileg katonai épületegyüttes volt, 1786-ig önálló közigazgatással rendelkezett, azóta pedig Eszékhez tartozik. A Városháza masszív, barokk tömbje az árkádokkal és a toronyórával a Szent Mihály templom szomszédságában látható. Sétáljatok le a Dráva partjáig, és feltétlenül nézzétek meg a kecses hidat.
VIDEÓ: Ez a szép time-lapse videó 4 éve készült a városról:
SlowCity - Osijek - Timelapse from Romulic & Stojcic on Vimeo.
2. Szabadka
Túlzás nélkül állíthatjuk, a hogy a Vajdaság ékköve. Több ezer éve lakott területen alakult ki a város, amelyet 1391-ben említtek először Zabotka/Zabadka néven. A török uralom előtt a Hunyadi családé volt, Mátyás adományozta Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának, a férfi emeltette a várat. 1542-ben foglalták el a törökök, 1686-ban szabadították meg a törököktől a császári csapatok. Mivel város magyar lakossága erősen megfogyatkozott a török idők alatt, délről érkező horvátokkal és szerbekkel telepítették újra.
Mária Terézia először mezővárosi, majd szabad királyi városi rangot adott Szabadkának (egy időben Maria Theresienpolis néven említették a latin és német nyelvű dokumentumok.) A kiegyezés után fantasztikus fejlődésnek indult a város, ezt részben a vasútnak köszönhette. 1897-ben már villamos járt Palicsig. A századfordulós építkezéseknek köszönhetően Szabadka ma a szecesszió egyik kiemelkedő központja. A trianoni békeszerződéssel került a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz. Számos híresség, kiemelkedő művész született Szabadkán, mint például Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Ortutay Gyula, Komlós Juci, Latabár Kálmán.
A Szent István tér, szemben a Szentháromság-szobor, jobbra a Barátok temploma (ferences templom) tornyai 1911-ben, a Városháza 1941-ben, a Raichle-palota 1971-ben a Fortepan fotóin.
Látnivalók:
A szecessziós városházát azonnal felismeri mindenki, aki csak egyszer is látta. Gyönyörű a magyar szecessziós stílusban épült zsinagóga, a Raichle Ferenc által építtetett Palota (ma modern művészeti galéria működik benne), illetve a városi könyvtár. (Raichle Ferenc tervezett több ikonikusnak számító szegedi épületet is, például a Gróf-házat és a Ságvári Gimnázium főépületét.) Érdemes végigsétálni a Kossuth utcán. A ferences rendi templom rendházának érdekessége, hogy az egykori vár maradványaiból építették. Nagyon szép a katolikus székesegyház és a szerb ortodox templom. A környék látnivalókban gazdag kirándulóhely, a palicsi fürdő és az állatkert a gyerekeknek is izgalmas program. A szabadkai piac pedig egyenesen legendás.
Fotó: VisitSubotica
Fotó: VisitSubotica
3. Székelyudvarhely
Bár a trianoni békeszerződéssel a Román Királysághoz került, a lakosság 95 százaléka ma is magyar anyanyelvű. Jellegzetes, a város látképéből kiemelkedő templomtornyát nem lehet elfelejteni. A székelység központja évszázadok óta, az Udvarhelyi-medence egyik legrégebbi települése. Udvarhely, azaz Uduorhel néven csupán 1333-ban említették. Két épületének is különös a története. Az egyik a "Székely Támadt" vár, amelynek romjai ma is láthatók a városban. Ezt a várat - jelenlegi stílusában - János Zsigmond építtette a korábbi építmények felhasználásával a legyőzött székelyek megzabolázására, 1562 és 1565 között, de a székelyek 1599-ben lerombolták, 1616-ban Ali pasa felgyújtatta. Bethlen Gábor azonban néhány évvel később úgy rendelkezett, hogy a várat fel újjá kell építeni. Az újraépült várat a Rákóczi-szabadságharc alatt Tiege generális kifosztotta, az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc pedig leromboltatta. Ettől fogva Csonkavár lett a neve.
A másik hányatott sorsú épület a Városháza. A régi elbontását még 1888-ban határozták el, de csak 1895-ben kezdték meg a munkát, mert évekig folyt a vita arról, hogy hol épüljön fel. Szerették volna, ha a millenniumi ünnepségekre elkészül, és az 1896-os évszám került a homlokzatra, a terv nem jött össze és csak 1897-ben adták át az épületet.
A vár romjai egy régi metszeten, a Főtér 1942-ben, a volt tanítóképző épülete 1963-ban és a Szabadság tér 1963-ban a Fortepan fotóján:
Látnivalók:
Már a város déli bejáratánál érdemes megállni, mivel itt látható a 13. századi eredetű Jézus Szíve kápolna. Jellegzetes erődtemplom, fallal körülvéve. A Főtérről, azaz a Szabadság térről a Vár utcán jutunk a romokhoz. Érdemes megnézni a Városházát (őszintén szólva nekünk az udvara jobban tetszik, amint a térre néző főhomlokzata), a Milenniumi Emlékoszlopot, a Barátok templomát, vagyis a ferences templomot, a református templomot, a Szent Mihály-templomot és a város határában Budvárat, amelyen az egykori erődítmény a legenda szerint Budához (Attila testvéréhez) köthető. Székelyudvarhely remek bázis lehet a kiránduláshoz: többek között innen 40 kilométerre található Parajd, 45 kilométerre a Medve-tó, 10 kilométerre találjátok Farkaslakát, Tamási Áron szülőhelyét.
Székelyudvarhelyi fotók:
Neked melyek a kedvenc határon túli városaid? Mit tennél a listára?
