A Föld lapos - ez az elképzelés már az ókori görög gondolkodók idején elavultnak számított.

"A püthagoreus csillagászok minden égitestet, így a Földet is, gömb alakúnak vettek, mert szerintük – nyilván teljes szimmetriája miatt – a legtökéletesebb mértani test a gömb. Nézetüket alátámasztotta az az észrevételük, hogy a Hold világos oldalának határvonala mindig körív, tehát a Hold gömb alakú. Ha pedig ez így van, akkor a többi égitest és a Föld is ilyen lehet" - írja az MTA az erről szóló cikkében.

A gömb alakú, pontosabban GEOID Föld másik bizonyítéka a Sarkcsillag: "Mivel a Föld–Nap távolsághoz képest igen messze van tőlünk, az év minden szakában és az északi félteke minden pontjából a Föld forgástengelyének irányában látszik. A Föld görbülete miatt azonban ez az irány más és más szöget zár be a horizont síkjával, ha különböző földrajzi szélességekről nézünk fel az éjszakai égboltra."

Egészen a XIX. századig nem volt semmilyen gond azzal hogy a Föld geoid, míg egy Samuel Rowbotham nevű vallási vezető és feltaláló le nem írta Earth Not a Globe, vagyis A Föld nem gömb című művében, hogy

márpedig a Föld lapos, középpontjában az Északi-Sark található, és amit mi Antarktisznak hiszünk, az az egész Földet körülvevő, 150 láb magas jégfal.

Az 1950-es években jött létre a Lapos Föld Társaság. Majd a 2000-es években az internet, a weboldalaknak, majd a közösségi oldalaknak és videómegosztóknak - például a 2005-ben indult Youtube-nak - köszönhetően szélsebesen újra terjedni kezdett az elmélet, és ma már világszerte több millió követője van. A különféle összeesküvés elméletek is a reneszánszukat élik, ez is segített az elmélet elterjedésében.

A lapos Föld hívei szerint - leegyszerűsítve és nagy vonalakban: bolygónk valójában korong, közepén az "Északi-sarkkal", a Nap és a Hold is csak korong, amely a Föld felett hasonló magasságban kering, csak a Hold kisebb, viszont saját fényével világít, az évszakokat pedig a pályájuk változása okozza. A csillagok kicsik, fényük gyenge, csak közelről látszanak, ezért van az, hogy más-más hosszúsági fokokról más csillagképek láthatók. Ha valaki körbejárja a Földet, egy kör mentén halad, és az utat egyenesnek érzékeli. Az iránytű mindig a Föld közepe felé fog mutatni, ezért ehhez igazodnak a járművek is. Sőt. Ausztrália nem létezik, Ausztrália egy átverés - erről poszt is megjelent a Flat Earth Hungary Facebook-oldalon.

Milyen volna az élet, ha tényleg lapos lenne föld?

1. A gravitáció a lapos Föld közepén található "Északi-sark" húzna bennünket. Most a Föld középpontja felé "húz" a geoid formájú bolygónkon.

2. A gravitáció annál erősebb volna, minél jobban el akarnál távolodni a középpontból.

3. A víz is a központ felé folyna.

2. Nem működnének a navigációs eszközök - mivel ezekhez az északi pólus és a Föld mágnesessége szükséges.

A Föld belsejében a fémtartalmú, olvadt magma kavargása mágneses mezőt hoz létre a bolygó körül, ami megvéd bennünket a Nap halálos sugaraitól. A lapos föld hívei szerint nem keringünk a Nap körül. A valóságban pont a keringés hozza mozgásba a magmát. Ha a gravitáció valóban egy lapos korong közepe felé húzná a tárgyakat, a magmában a fémek is véletlenszerűen rendeződnének el.

3. Nem változnának a csillagképek, így azok sem adnának tájékoztatást.

Egy lapos korongon mindenki ugyanazt az égbolt-részletet látná.

4. Nem volna atmoszféra.

5. Nem keringhetnének műholdak a Föld körül

Így nem használhatnánk mobiltelefonokat, nem működnének a bankautomaták.

6. "Végtelen" lenne a horizont, és ha hegyek nem állnák az utunkat, bármeddig ellátnánk. (Jelenleg a Föld görbületének köszönhetően körülbelül 5 kilométeres távolságig látunk el.

7. Nem lennének évszakok - ez most a Föld tengelyferdesége és a Föld Nap körüli keringése miatt lehetséges.

8. Valójában a napszakok sem váltakozhatnának.

9. Nem létezne napfogyatkozás, holdfogyatkozás.

10. Elviselhetetlen lenne a forróság - nem védene bennünket az atmoszféra a Naptól.