BALATON
A Rovatból

10 izgalmas hely a Balatonnál, ahová télen is érdemes elmenned

A Megnézlek Magyarország blog szerzői már tesztelték is mindet!


A Balaton északi partján rengeteg kikapcsolódási lehetőséget találtok a téli időszakban is. A cikkben tíz olyan helyet mutatunk be, amit a Megnézlek Magyarország blog már tesztelt, és érdemesnek tartott arra, hogy te is megnézd a Balaton partján.

1. Tájház - Balatonkenese

Balatonkenese jól ismert üdülőtelepülés a Balaton keleti partján. A fővárosból, ha az északi part felé utazunk, Akarattya után az első település, ahonnan a vonatról megpillantjuk a "magyar tengert". Első említése a veszprémvölgyi apácakolostor alapító okiratában van, Knésa néven. Évszázadokon át volt egyházi birtok, földesurai a görög apácák, majd a győri jezsuiták voltak. Kenese lakossága főleg halászattal, szőlő- és földműveléssel foglalkozott. 1532-ben már mezővárosként említették a települést. Ide hívta tanácskozásra a magyar országgyűlést II. Ferdinánd, hogy egy közös sereggel győzzék le a török seregeket, de terve nem valósult meg. A település lakossága a török hódoltság alatt, mint sok más település lakossága, nagyon megfogyatkozott. Különböző járványok is tizedelték az embereket. A reformáció idején sokan tértek át a reformátusokhoz, és ehhez évszázadokon keresztül hűségesek is voltak.

kenese1A 18. század végén 150 jobbágytelekre sorban épülnek a házak. Az 1858-as kataszteri térképen tisztán kivehető a Kossuth utca 6. szám alatt lévő, ma Tájházként üzemelő épület, akkor Sipos Ferenc tulajdona.

A Balaton-melléki népi építészet jegyeit magán viselő épület, amit szépen felújítottak, a város egyik fő látványossága. Elrendezése: első szoba, pitvaros szabad kéményes konyha, hátsó lakószoba, éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló, majd 1926-ban nyári konyha az épülettel szemben. A ház első két helyisége előtt boltíves tornác, falazott mellvéddel. Mivel az épület védett volt, így nem esett áldozatul az 1960-ban kezdődött település átépítéseknek.

A ház ma is terméskő talapzaton áll, vályogból és égetett téglából építették. A konyha és a pitvar boltozott, a szobák és a többi helység gerendás fafödémet kapott. A tetőt náddal borították. 1991. június 16-án nyitották meg a látogatók előtt. Az első szobában - amit régen tiszta szobának neveztek-, ma a település helytörténeti emlékei kaptak helyet. A konyha és a lakószoba pedig korhű berendezési és használati tárgyakkal van berendezve.

A nevéhez híven a Megnézlek Magyarország blog szerzője olyan helyeket, épületeket és különlegességeket mutat be az országban, amit saját maga is már megnézett.

Fotók: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor

2. Koloska-völgyi Vadaspark - Balatonfüred

Balatonfüred hazánk egyik legismertebb üdülőhelye. A Tihanyi-félsziget lábánál található település nem csak fürdőzési lehetőségeiről, hanem a pezsgő kulturális életéről is híres. Mindezek mellett pedig geológiai bemutatóhellyel, vízi látogatóközponttal és ingyenesen látogatható vadasparkkal is rendelkezik. Mi most a Bakony erdeinek nagyvadfajait bemutató Koloska-völgyi Vadasparkban jártunk.

koloskaA több hektáros területen, amit a Bakony Erdő Zrt. üzemeltet, Magyarország erdeinek vadjai találhatóak meg.

Hatalmas élmény kicsiknek és nagyoknak testközelből megismerni az itt élő állatokat. Ha szerencsénk van, akkor Böbét a gímszarvas tehenet meg is simogathatjuk, olyan közel merészkedik, míg társai a távolból szemlélik mindezt. A területen a gímszarvasok mellett dámszarvas, muflon, őz, különböző fácánfajok, fürjek, vadkacsák találhatók.

3. Vörösberényi templomerőd - Balatonalmádi

A középkori Szárberény (ma Vörösberény) a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. A település legkorábbi említése egy 1109-ben kelt oklevélben tűnt fel, templomát először 1297-ben említették. A Vörösberényi református templom XII-XIII. századi, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magánviselő erődtemplom. A kőfallal kerített templom tömeghatásában érződik a középkori eredet, belépve viszont - a XVIII. századi átépítésnek köszönhetően - már barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.

almadiA templom műemléki helyreállítását 1967-ben végezték, melynek során megőrizték a templom XVIII. századi állapotát, érzékeltetve a középkori szentély és mellékkápolna helyét. A templomot lőréses, támpilléres erődfal veszi körül.

Az erődtemplom - mely szerepel a műemlékek országos jegyzékében - mint Balatonalmádi (Vörösberény) legősibb épülete megjelenik a város címerében is. A ma is működő református templom színvonalas zenei programok helyszínéül is szolgál.

4. Tihanyi Piac

Tihanyban a RÉV mellett található az ország egyik leghangulatosabb piaca. A környék őstermelőinek és kézműveseinek a portékai mellett, találhatunk itt antik bútorokat, hangszereket. nem mellesleg pedig a hasunkat is megtömhetjük, jobbnál-jobb lacipecsenyékkel. Az árusok és a vásárlók megállnak egymással beszélgetni.

tihanyItt nem csak vásárolni tudtok, hanem megtudhatjátok a termékekről mikor és hogyan készültek.

A környék kézműves sajtjai, lekvárjai, szörpjei mellett füstölt árut is a kosarunkba tehetünk. Találunk itt sokféle régiséget, és ha szerencsénk van bagatel összegekért vehetünk csodaszép darabokat. Ha Tihanyban jársz, legalább akkora élmény lesz meglátogatni a piacot, mint bármely más nevezetességet. Ne hagyd ki!

5. Aszófői templomrom - Aszófő

Aszófőn a vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található egy középkori templomrom. Egykor római kori épület alapjaira épült, hisz ez a terület már ekkor is lakott volt. Első írásos említése 1093-ból való, a Tihanyi apátság birtokaként.

aszofoA templom a 13. században épült, román stílusban.

Az épület egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, ami nagyon jellemző a Balaton-felvidéken található, több tucat templomromra. A fő homlokzaton fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány, nagyban hasonlít a lébényi és jáki templomok mintavilágához. A templom szentélyénél kiástak egy romai kori oltárkövet is. Ez most a rom melletti Almás-forrás mellett van felállítva. Az épület falaiban ágyúgolyókat, a feltárt sírokban elszenesedett emberi maradványokat találtak, ami a törökök idejében bekövetkezett pusztításról tanúskodik.

6. Szigligeti vár - Szigliget

A Balaton váraként is emlegetett Szigligeti várat, a Balaton felvidéken, a középkorban még szigetként működő vulkanikus kúpra emelték. 1260 körül a bencések építették a vár legrégebbi részét, ami a mai legmagasabban fekvő két torony és a közötte elhelyezkedő palotaszárny. Ekkor indult a vár története, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, és a Balatonra. A Pannonhalmi bencések vára annyira tetszett Béla királynak, hogy megszerezte tőlük. Közel kétszáz évnyi királyi tulajdonlás után, I. Ulászló adományozta Némai Kolos Jeromosnak. Pár év elteltével az Újlaki család kezére került. Az 1500-as években a védők feladták a várat, az enyingi Török Bálint nevében felvonuló ostromlók előtt. Török Bálint adománylevélben kapta a várat Hausburg Ferdinándtól. Martonfalvay Imre, az ostromló sereg vezetője átépíttette, kibővíttette a várat.

szigligetA török hódoltság idején kivette a részét a vár a végvárak sorában. A 15. században már elavult várnak számított. Somogyból a törökök gyakran csónakkal jártak át, hogy kirabolják a magyar keresztény falvakat.

Szigliget vesztét villámcsapás okozta: abba a felső várban lévő toronyba csapott, amelyben a lőport raktározták. Ha ez nem lett volna elég, akkor I. Lipót rendelete, amely szerint minden magyar várat le kell rombolni, megadta a kegyelemdöfést az erődítménynek. Ma a várnak csak a romjai láthatók a hegy csúcsán, és csupán elképzelni tudjuk, hogyan is nézhetett ki egykor ez a csodálatos építmény. Ma hasonló panorámában gyönyörködhetünk, mint egykor a várlakók, csak azzal a különbséggel, hogy akkor a Tapolcai-medence nagy részét még a Balaton vize mosta. A vár mellett nem csak elhalad az Országos Kék Túra útvonala, hanem a vár pénztárában találjuk az új szigligeti igazolópecsétet. Érdemes ellátogatni a várba, ha a környéken jártok, mert fantasztikus a története, a kilátás és a falu szépsége.

7. Ecséri templomrom - Révfülöp

Az ecséri, vagy ecsérpusztai templomrom a 12. században épült, román stílusban. A falu a mai Révfülöp és Kővágóörs közötti területen állt. 1548-ban a törökök porig égették, csak a kőből épült templom és a hozzá tartozó épületek falai állnak. A falut elsőként egy 1082-ben írt oklevélben említik. A falu papjáról egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben olvashatunk. A templomot csak később 1353-ban említik. A templom építéséhez feltehetőleg felhasználták egy romai kori épület köveit. 1430-ban Ecséri László, altárnokmester bővítteti a templomot. Előcsarnokot, sekrestyét építtetett és gótikus stílusban átépíttette az épületet.

romtemplomRitka a környéken, hogy egy falu temploma háromhajós legyen, és íves záródású szentéllyel rendelkezzen. A feltáráskor a szentély lépcsői előtt, az Ecséri család sírjait fedezték fel.

Az épület egyes részein a vakolat és a freskók is láthatók, amin Szent Kristóf ábrázolást találtak. A nyugati oldalon álló toronynak csupán az alapjait találták meg. Áll még a karzatra vezető lépcső egy része, és a gótikus, háromíves fal. Megtalálták a keresztelőmedencét is. A templomot körbevevő kőfal, a temetkezési helyet jelölte ki. Mellette a paplak alapozását is feltárták. A föld alatt pedig, az a magyar középkori falu, amit a törökök a földig égettek, lakóit elhurcolták. A falu eztán elnéptelenedett, a templom megmaradt falai pusztulni kezdtek. A templom és a falu feltárását 1962-ben kezdték el. A régészeti kutatásokat Sz. Ceglédi Ilona vezette. 1963-ban a templomromot konzerváltatták. A millenium évében a romokat felújították.

8. Fülöpi templomrom - Révfülöp

A fülöpi templomrom, Révfülöp belterületén található, közvetlen a Révfülöp vasútállomás mellett. Az 1211-ben először említett Fülöp falu, egyhajós templomának romja. A viszonylag jó állapotban megmaradt templomrom ma műemlék. A Révfülöpön található rom, könnyen megközelíthető. Közvetlenül a vasútállomás mellett a település belterületén tekinthető meg.

revfulopA XIII. században épült templom a török időkben néptelenedett el a faluval egyben.

A szépen fennmaradt falakat 1953-ban, a Műemléki Hivatal konzerváltatta. 2000-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felújíttatta. A középkorban a Pilip praedium névre hallgató falu a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt, és már az Árpád korban rév átkelőhely volt. Az aprócska halászfaluhoz tartozott az egyhajós, oldalt sekrestyével rendelkező templom.

9. Avasi templomrom - Szigliget

Több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló folyamatosan élő település meglétét, a XIII. századra teszi a templom építését. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. Egyes részei a zalai várhoz tartoztak.

A vár felépítése után a XIV—XV. században a régi község elnéptelenedett és lakosai a Várhegy alatt újonnan települt Újfaluba húzódtak. Egy 1420-as határjárás szerint nem voltak lakói. A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. A templomépület végleges pusztulása 1544 és 1550 között következhetett be a törökök támadásának következtében.

10. Vadászati Múzeum - Keszthely

Keszthely legimpozánsabb és egyben legismertebb épületegyüttese a Festetics grófok egykori, Balaton parti rezidenciája, a Helikon kastély. E kastélyhoz tartozó új épületben kapott helyet a vadászati kiállítás, amely több világrekorder trófeát is magában foglal.

A Festetics család nagy vadász hírében állt, de sajnos a kiállításon csak kevés általuk lőtt vad trófeáját láthatjátok. A gróf Festetics Tasziló által lőtt gím agancsát a pénztárral szemben helyezték el, egy oszlopon, még az eredeti feliratozással. Egy tárolóban pedig több vadászati okmány és jegyzék látható.

vadaszatiA kiállítás olyan nem csak a szakmában ismert személyek trófeáit, sőt személyes tárgyait is tartalmazzák, mint Ferenc József, Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán.

De láthattok itt vadászati könyveket, sőt Széchenyi Zsigmond egyik fegyverét is. Hidvégi Béla hatalmas vadászzsákmányát az emeleti részen élőképeken nézhetitek meg. Az utolsó termekben pedig vadász használati és berendezési tárgyakat helyeztek el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
A Rovatból
Olyan rossz idő lesz a hétvégén, hogy a viharos időjárás miatt lefújták a Balaton-átúszást
A bejelentés szerint a nevezési díjakat és a megvásárolt termékek árát is teljes egészében visszatérítik azoknak, akiknek nem jó az új időpont.


A Balaton-átúszás közösségi oldalán jelentették be, hogy elhalasztják a 44. Lidl Balaton-átúszást. A bejegyzés azzal kezdődik: „07.18-19-én NEM ÚSZUNK”. A döntést a HungaroMet siófoki obszervatóriumának időjárás-előrejelzése és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitány egyetértése alapján hozták meg.

„Úgy döntöttünk, hogy a 44. Lidl Balaton-átúszást a 2026. július 18–19-i hétvégén NEM tartjuk meg.”

Az esemény új, tervezett időpontját is megnevezték: „Az esemény tervezett új időpontja: július 25.”

A halasztás okaként a következő időjárás-előrejelzést idézték: „Szombaton egy érkező hidegfront miatt élénk, időnként erős északnyugati szél és ehhez kapcsolódó erős hullámzás várható. Vasárnap egy újabb, közeledő hidegfront előtt labilis légköri viszonyok, illetve a délnyugati szél miatt tengelyirányú hullámzás várható. Késő délutántól hidegfront érkezik viharos északnyugati széllel, zivatarokkal.”

„Ha a halasztott időpont megfelelő neked, akkor nincs további teendőd, hiszen a nevezésed az összes pótidőpontra érvényes.”

Aki nem tud részt venni az új időpontban, annak lehetősége van visszalépni. A poszt szerint „visszalépés esetén a befizetett nevezési díjadat és az esetlegesen megvásárolt, és még nem átvett termékeket (törölköző, úszósapka, hátizsák, érembetét) és jótékonysági termékek összegét teljes egészében visszafizetjük arra a kártyára, amiről nevezéskor fizettél.” A visszalépés határideje:

„Nem kell azonnal döntened, a visszalépésre 07.21-én, kedden 12:00 óráig van lehetőséged.”

A bejegyzés kitér a nevezés esetleges újranyitására is. „Az időpontváltozás miatt visszalépő nevezők létszámától függően a nevezést mind a három távra újra megnyithatjuk. Az esetlegesen megnyitott nevezés legkorábban 07.23., csütörtök délutántól, a megrendezésről szóló pozitív döntés után nyílik meg és a létszámlimit eléréséig, de legkésőbb 07.24., péntek éjfélig lesz elérhető.”

A Balaton-átúszás elhalasztása a korábbi években is többször előfordult a résztvevők biztonsága érdekében. A döntéseket rendre a bizonytalan időjárás, jellemzően az erős szél és a hullámzás indokolja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
A Rovatból
Kezdetben esőfelhőnek hitték, de valami egészen más jelent meg a balatoni időjárásradaron
Tömeges árvaszúnyog-rajzás okozott olyan interferenciát a Balaton felett, ami csapadékként jelent meg a meteorológiai műszereken. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megerősítette, hogy a jelenséget már a HungaroMet szakembereivel közösen vizsgálják.


Az időjárásradaron felhőnek látszik, a parton fekete „füstként” gomolyog: a balatoni árvaszúnyogok esti rajzása már „bezavar” a radarképekbe, 21 óra és éjfél között különösen látványos a jelenség. A szokatlan légköri eseményt a Vmet.hu meteorológiai oldal vette észre, ahol először azt hitték, a Balaton feletti párolgás jelenik meg a műszereken.

Később derült ki, hogy a hatalmas, tömegesen repülő rovarraj okoz olyan interferenciát, ami esőfelhőként látszik a radaron.

A valóságban a hatalmas, tömegesen repülő rovarraj okoz olyan interferenciát, ami esőfelhőként látszik a radaron – írta a Pécs Aktuál. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a HungaroMet szakembereivel közösen már vizsgálja a különleges jelenséget.

Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója így fogalmazott:

„A tömeges kirepülésük során okozott interferencia, ami ‘bezavar’ a radarképbe.”

„Ez az időszak a balatoni árvaszúnyog, Chironomus balatonicus tömeges kirepülésének időpontja. A tömeges kirepülésük során okozott interferencia, ami ‘bezavar’ a radarképbe. A BLKI-ban a HungaroMet munkatársaival együtt már egy ideje, vizsgáljuk a jelenséget” – közölte a szakember. A radarképek tanúsága szerint a rajzás jellemzően este kilenc óra után kezdődik és éjfélig is eltarthat. A kutatóintézet arra is figyelmeztet, hogy ez még csak a kezdet, a jelenség hetekig velünk maradhat, de fontos tudni, hogy az árvaszúnyog nem csíp, irtása pedig tilos.

A mostani, radaron is látható rajzás egy évek óta tartó folyamat része, amely tavaly nyáron érte el a csúcsát, amikor az elmúlt harminc év legnagyobb árvaszúnyog-inváziója sújtotta a Balatont. A helyzet akkor annyira súlyossá vált, hogy a rovarok tömege komoly politikai problémát is okozott Siófokon, a vendéglátósok pedig extrém megoldásokra kényszerültek: volt, ahol a vendégek csak zseblámpával tudták megnézni az étlapot a lekapcsolt világítás miatt. Egy siófoki fagyiárus drámai posztban jelentette be, hogy végleg bezár, mert a helyzet tarthatatlanná vált.

A kutatók becslése szerint egy-egy nagyobb rajzás során akár tízezer tonnányi árvaszúnyog is kirepülhet.

A földön heverő tetemek mennyiségét pedig jól érzékelteti egy szemtanú beszámolója, aki szerint „süppedt alattam a talaj a mindent beborító szúnyogoktól”.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a rovarok kulcsfontosságúak a tó ökoszisztémája szempontjából: lárváik tisztítják az iszapot, a kirepülő példányok pedig jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént vonnak ki a vízből, csökkentve ezzel az algásodás esélyét. Tömeges jelenlétük a tó megnövekedett tápanyagterhelését jelzi, vagyis nem a baj forrásai, hanem a jelzői.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Rovatból
Kevesebb a vendég, az olcsóbb helyek konganak a Balatonon – alapjaiban változtak meg a nyaralók szokásai a tónál
Modellváltásra van szükség a Balatonnál, mert teljesen mások most a vendégigények, mint voltak akár három évvel ezelőtt – mondja a Balatoni Kör elnöke. Sokan az utolsó pillanatban, az időjárás függvényében foglalnak szállást, és a mirelit ételekre épülő vendéglátás korszaka is lejárt.


„A szobáim harmada üres a hétvégére. Ma 27, holnap 30 fok, nulla felhő. Vízhőmérséklet optimális. Még szabit sem kell kivenni, ha péntektől vasárnapig foglal, és nem. Nincs ember. Kemény” – egy déli parti szállodatulajdonos július eleji helyzetértékelése jól leírja a balatoni nyár idei paradoxonát. A vendégek egy része elmarad, a turizmus szerkezete pedig szemmel láthatóan, és egyre gyorsabban alakul át – olvasható a Telex/G7 elemzésében.

Hivatalos adatok szerint idén júniusban közel 21 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a Balatonnál, mint egy évvel korábban, ami 2 százalékos csökkenésnek felel meg.

A visszaesés leginkább az olcsóbb szálláshelyeket, a kempingeket, panziókat és magánszállásokat érintette, a szállodák a piaci átlagnál kisebb mértékben veszítettek vendégeket.

A gyenge kezdés egyik oka a naptárhatás: míg 2025-ben a forgalmas pünkösdi hétvége júniusra esett, idén májusban volt. A Hunguest Hotels vezérigazgatója, Détári-Szabó Ádám szerint a vendégek szokásai is alapjaiban változtak meg.

„A korábban kőbe vésett, iskolai évzárót követő azonnali indulás helyett az utazások súlypontja egyértelműen júliusra tolódott”

– fogalmazott.

A nagyobb láncok a helyzetre dinamikus árazással és a foglalási feltételek enyhítésével reagálnak: sok helyen már nem kérnek előleget, és az egyéjszakás foglalásokat is engedélyezik. A külföldi vendégkör is átalakult, a németek 21 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek a tónál, a kiesést azonban a lengyel turisták növekvő száma némileg kompenzálta.

A szezon legnagyobb kihívása a foglalási szokások átalakulása, a vendégek jelentős része az utolsó pillanatban, az időjárás függvényében dönt, ami óriási kockázatot jelent a vállalkozóknak.

„Ha bejön két-három esős augusztusi hétvége, az az egész szezont lehúzhatja, tehát hatalmas a kiszolgáltatottságunk az időjárásnak” – mondta egy helyi vendéglátós.

A Balatoni Kör elnöke, Pach Gábor szerint a helyzet gyors és radikális alkalmazkodást követel a teljes szektortól. A változtatást azonban a generációváltás és a tópart egyre gyorsuló beépítése is nehezíti: a fiataloknál már nem működik a Balaton-nosztalgia, a tömegesen épülő új apartmanok pedig szűkítik a kereskedelmi szálláshelyek piacát.

„Modellváltásra van szükség a Balatonnál, mert teljesen mások most a vendégigények, mint voltak akár három évvel ezelőtt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mirelit ételekre épülő vendéglátás korszaka lejárt.

A vendégigények egyértelműen a minőségi, egyedi élmények felé tolódtak, miközben a hagyományos turizmus küszködik. Egyre népszerűbbek az olyan exkluzív, a tömegtől elzárt lehetőségek, mint a panorámaszaunával felszerelt erdei wellness kabinok.

A balatoni turizmus alapjait mélyebb, szerkezeti problémák is fenyegetik. A legkomolyabb kockázatot a klímaváltozás okozta tartós vízhiány jelenti, ami a hajózást és a strandolást egyaránt veszélyezteti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Rovatból
Indul az illegális stégek és tóparti ingatlanok bontása a Balatonnál
A Keszthelyi-öböltől indulva több önkormányzat is felszólítást kapott, hogy jelöljön ki közösségi stégeket a meglévő illegális bejárók helyett. Több településen engedély nélküli tóparti ingatlanok és horgásztanyák bontása is napirendre kerülhet.


Új szakaszába lépett az illegális balatoni stégek elleni harc, miután a Keszthelyi-öböltől indulva több tóparti önkormányzat is hivatalos felszólítást kapott közösségi stégek kijelölésére.

Ábrahámhegyen például a 2,2 kilométeres partszakaszon található 105 illegális bejáróból a hatóság mindössze 10-12 közösségi stég kialakítását engedélyezi, a többit pedig meg kell szüntetni

– írja a HírBalaton a település polgármesterének beszámolója alapján.

Vella Ferenc Zsolt polgármester szerint arra lehet számítani, hogy amint az önkormányzatok kijelölik a közösségi lejárókat, a vízügy megkezdi a többi, illegális stég felszámolását. Ez várhatóan komoly indulatokat vált majd ki az érintettekből, hiszen sokan évtizedek óta használták a saját bejárójukat, ami az ingatlanjaik értékét is befolyásolta. A hatóságok álláspontja szerint azonban a szokásjog nem írja felül a törvényeket, amelyek egyértelműen szabályozzák a vízi létesítmények engedélyezését és a mederhasználati díj fizetését.

Az akció ráadásul nemcsak a stégeket érintheti: több településen engedély nélküli tóparti ingatlanok és horgásztanyák bontása is napirendre kerülhet.

A levelet a kormányhivatal mellett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság is aláírta, ami összehangolt és minden korábbinál határozottabb fellépést vetít előre.

Ennek jogi alapját a 2025. szeptember 26-án hatályba lépett, a Balaton vízparti területeire vonatkozó új kormányrendelet teremtette meg, amelynek fő célja a természeti értékek és a közhasználatú partszakaszok védelme. A probléma régóta ismert:

már egy 2017-es légifotós felmérés is több mint 1700, többségében illegális stéget és feltöltést azonosított a tó körül, amelyek komoly károkat okoznak a vízminőség szempontjából kulcsfontosságú nádasokban.

Bár a hatóságok korábban is tettek lépéseket, a bontások lendülete helyenként megtört. Az elmúlt két évben azonban a fellépés egyre határozottabbá vált.

Már 2024. június 27-én ultimátumot adtak több helyen a szabálytalanul lezárt stégkapuk eltávolítására, és kilátásba helyezték, hogy a bontás költségét az érintettekre hárítják.

Tavaly tavasszal több önkormányzattal közösen indultak célzott akciók, ahol először felszólítást helyeztek ki, majd türelmi idő után megkezdték a bontást. Ezek az előzmények vezettek el a mostani helyzethez, ahol már nem egyedi esetekről, hanem a teljes tóra kiterjedő, a közösségi használatot előtérbe helyező megoldásról van szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk