„10 évvel ezelőtt sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma nagyjából akinek a keze-lába megvan, már fel is van véve”
„Összesen 9 évig voltam a tűzoltóságnál, a szerparancsnoki iskolát is megcsináltam, majd gyakorlatilag ingyen végeztem parancsnoki feladatokat. Nem volt előrelépési lehetőségem, fizetésemelés sem volt kilátásban, a vezetés pedig nagyon szemellenzős. Két és fél éve szereltem le, 9 év szolgálat után, nettó 190 ezer forint volt akkor a fizetésem. Még a vállalt félállásomban is többet kaptam. Ezért mondtam fel, pedig mindig is imádtam, amit csináltam - és máig tűzoltónak vallom magam” - mondja egy neve elhallgatását kérő exőrmester.
Az exőrmester úgy tudja, van ahol egy komplett szolgálati csoport szerelt le, máshol a leszereltek egy az egyben a helyi akkumulátorgyárba mentek dolgozni.
„Az ország egész területén ezzel küzdenek a laktanyák. Nem lesz egyszerű ezen változtatni, egy többlépcsős folyamatnak kell elindulnia” - erről már Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke beszél.
A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta, hogy káreseteknél megfelelően tudnak beavatkozni a tűzoltóegységek, „a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és katasztrófavédelmi őrsök készenléti szolgálatot ellátóállományának feltöltöttsége pedig 91 százalékos. A szervezet állománymegtartó képessége jó.”
Az adataik szerinti fluktuáció a katasztrófavédelemnél tavaly 4,1% volt a teljes állományban, a hivatásosoknál pedig 2,7%-ot mértek.
Salamon szerint ez azért lehet így, mert egy eleve csökkentett állomány 91%-áról van szó, nem a korábbi vagy a szükséges mennyiségű tűzoltóról. A szakszervezeti elnök szerint elsősorban az a baj, hogy sok olyan kedvezményt töröltek el az évek során, ami vonzóvá tette ezt az egyébként vitán felül veszélyes szakmát. Ezek közül csak az egyik volt a korai szolgálati nyugdíj.
Ha például ebben az öt évben rendeznék a tűzoltók bérét, abból ők nem részesülnének. A fizetésük csak a mindenkori nyugdíjemeléssel emelkedik, és persze pótlékokat sem kapnak. Vagyis ebben az időszakban a korábbi bérük 70-80%-át vihetik haza. Salamon Lajos szerint bérrendezésre amúgy sem számít senki a következő években, maximum a választások előtti eseti korrekcióban bízhatnak. Mondjuk 3 évre visszamenőleg kapnak 6 havi pénzt, esetleg fegyverpénzt. Ami azt jelenti, hogy az alapbér marad, amennyi most.
A minimálbér 9%-kal, a szakmunkás minimálbér pedig 7%-kal nőtt idén. Ha 2026-ban megint emelnek a beígért 13%-kal, akkor egy kezdő tűzoltó fizetése a szakszervezeti vezető szerint össze fog csúszni a minimálbérrel. „Ha ez akár csak közel is annyi lesz, amennyi nálunk a kereset a pótlékokkal, az probléma” - mondja Salamon.
A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint egy kezdő beosztott tűzoltó illetménye bruttó 474.700 forint, amelynek összege a jogszabályokban meghatározott nyelvvizsgapótlék összegével, illetve megbízási díjak összegével emelkedhet.
A szakszervezeti elnök szerint az összeg valós, viszont csak a pótlékokkal együtt jön ki. A rendvédelmi illetményalap például 38.650 Ft, ehhez tartozik egy 4,7-es besorolási szorzószám, ezzel jön ki a 181.655 Ft-os alapbér. Erre jön a rendvédelmi pótlék, az éjszakai pótlék, a kompenzációs díj, 10 év szolgálat után pedig jöhet a kárpótlék, és az is majdnem bruttó 475 ezer Ft-ra duzzaszthatja a fizetést, ha valaki gépjárművezető.
Ami Salamon szerint még a szakmában tartja az embert a hivatástudaton túl, illetve ami inspirálhatja a fiatalokat, az a munkaidő. 24 óra munkát követően ugyanis van 48 óra szabadidő, ami elvileg a regenerációt szolgálja.
A fáradt tűzoltónál minden tekintetben jobb a kipihent.
„A törvényalkotók a másodállás lehetőségével is kalkulálnak, míg külföldön, ha csak a V4-eket nézzük, működik a szolgálati nyugdíjrendszer. Szlovákiában még lelépési pénz is van. Akár 15 éves szolgálatot követően is elmehet nyugdíjba a rendvédelmis - ugyan a pénze 40%-át kapja ezért, de így például már teljesen élhető a másodállás fogalma. A cseheknél ráadásul egy belügyi nyugdíjrendszer érvényes - a pénzt a belügyminisztérium rendszerén belül fizetik, és nem a központi nyugdíjkassza terhére, megszüntetve minden ezirányú társadalmi feszültséget” - hoz példákat a szakszervezeti elnök.
Eközben Magyarországon szerinte már annak is örülni kell, hogy amikor a tűzoltó fizikai vagy pszichológiai értelemben alkalmatlanná válik a munkakörére, végkielégítést kap, és felajánlanak a képzettségének megfelelő beosztást. Ilyenkor lesz a tűzoltó karbantartó, vagy udvaros. Ez egy kényelmes megoldásnak tűnik, de csak a teljes megyei létszám 2%-át érheti el az ilyen beosztások száma.
Mivel többé már nem hivatásos, ehhez úgy juthat hozzá, hogy a minimálbérre rászámolnak egy akkora pótlékot, amivel ezt az összeget eléri. A szakszervezeti vezető szerint még ennél is méltatlanabb, hogy ha a következő évben megemelik a minimálbért, akkor a pótlék összegét csökkentik annyival, hogy az előző évben megállapított összeget kapja csak az ex-tűzoltó.
„Ezek a kollégák fel fognak mondani” - jósolja Salamon.
A szakszervezeti vezető szerint megyénként változó, hányan jelentkeznek, és egyébként országon belüli migráció is megfigyelhető. „Idő kérdése a visszafordíthatatlan probléma. Eljön az az időszak, amikor nem lesz utánpótlás, és a 60-as korosztály nyugdíjba megy. Ezt nagyjából 5-7 évvel későbbre tendálom, 2030-ra itt nagy gondok lesznek” - jósolja Salamon.
A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint ezzel szemben a megüresedett helyek betöltése folyamatos, és egyre többen jelentkeznek a pályára. 2024-ben például 33-mal többen, mint egy évvel korábban.
@budapesti_tuzoltok #tűzoltóság #tűzoltók #budapestituzoltok #tuzoltosag #tuzoltok #fyp #foryoupage #nekedbe #fy #foryou ♬ eredeti hang - budapesti_tuzoltok
Salamon szerint ha holnap azt mondanák, hogy a tűzoltók 50 évesen nyugdíjba mehetnek, akkor „a szervezet lefejezné magát”. Egylépéses megoldás tehát semmiképp nem jöhet szóba, de egy bérrendezést, ami az állományban maradást és az utánpótlás-nevelést is ösztönözné, szerinte mindenképp el kell indítani. „Nem hónapok múlva, nem a választás előtt, hanem most, és első lépéstől kezdve szemmel látható összeggel.”
A leszerelt exőrmester nem bízik bérfejlesztésben, és úgy tudja, vannak tűzoltók, akiknek még a több tízezres túlórapénzük kifizetését is visszavonták. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a konkrét esetekre nem reagált, de állításuk szerint vagy kifizetésben, vagy szabadságban minden esetben honorálják a tűzoltók túlmunkáját.
„Ők nem azért túlóráznak, hogy plusz pénzük legyen, hanem mert ilyenkor nincs senki más, akit be lehet hívni” - mondja a leszerelt őrmester.
Salamon Lajos véleménye, hogy a Katasztrófavédelem alá tartozó szerveket külön kellene kezelni, egy módszerrel ezek irányíthatatlanok. Nulladik lépésként hozzáértő, szakmailag elismert és kikezdhetetlen vezetésre lenne szükség. A szakszervezeti elnök szerint a régi beidegződéseket el kellene engedni, és ha csak a választások környéki látszatváltoztatásokban gondolkodik a rendszer, akkor a nemcsak a szervezet, hanem a társadalom körmére is ráég a probléma.
Az ex-őrmester is úgy látja, hogy a rendszert „áthatja egyfajta poszt-szocialista köd”, ami miatt fenntarthatatlan. Az edukációs eseményeken szerinte nem azok képviselik a szakmát, akik el tudják azt adni, és a legtöbb alulról érkező újító szándékra nemet mondanak. Szerinte az osztrák modell felé halad a magyar katasztrófavédelem. Ausztriában csak a nagyobb településeken vannak hivatásos tűzoltók, a kistelepüléseken pedig önkéntes tűzoltóságok működnek. Magyarországon több településen már ugyanez a helyzet.
Szerinte mivel a hivatásos állomány fenntartása az államháztartásnak komoly teher, sokkal könnyebb az ilyen önfenntartó rendszerekre támaszkodni. Akár azt is el tudja képzelni, hogy rendszerszinten akár cél is lehet az a kép, ami a nyugati szomszédunknál már a valóság.
A felvetéssel kapcsolatos kérdésünkre a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem válaszolt.
A jobb utánpótlást az általunk megkérdezett tűzoltók szerint bérrendezéssel, a kedvezményes nyugdíj visszavezetésének ígéretével (és annak későbbi betartásával) lehetne elsősorban elérni.
Emellett a rekreáció visszaépítését is fontosnak tartanák. Azt mondják, ahogy a régi időkben, sportnapokra, a kikapcsolódás, a nyaralás támogatására lenne szükség, mielőtt tényleg elfogy az egészséges, elhivatott, egyszersmind az adott környéken ismerős, nem átvezényelt tűzoltó.
