MÚLT
A Rovatból

225 éves titok: az Unicum

A Zwack család történetének legendás helyszínein jártunk. Íme egy évszázadokon átívelő, kalandfilmbe illő sztori.

Link másolása

Idén 225 éve, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában az udvari orvos, dr. Zwack a gyomorpanaszokkal küszködő uralkodónak egy keserű likőrt kínált, ami annyira jól sikerült, hogy a császár elismerően felkiáltott: „Das ist ein Unicum”. Így született meg 1790-ben a legendás magyar ital, az Unicum.

_NSZ4275_1

Az évforduló alkalmából a Budapesti Aszfaltprojekt (BUPAP) új városi sétát indított, hogy bemutassák a Zwack család kalandokban bővelkedő, fordulatos történetét.

Utunkat a Várban, a Ruszwurm Cukrászdában kezdtük. Zwack Pétert gyakran elhozta ide nagyapja, ha jó jegyeket kapott, ami nem csoda, hiszen alig néhány saroknyira, az Úri utcában lakott a család.

_NSZ4201_1

Rendhagyó túránkra ezúttal elkísért bennünket Zwack Péter özvegye, az angol származású Anne Marshall, valamint Zwack Sándor és Zwack Izabella is, akik megilletődve léptek be a család hajdani otthonául szolgáló, ma már üresen álló házba. Ők vezetik ma a céget.

_NSZ4182_1

Sajátos hagyomány, hogy a Zwackot általában egy testvérpár irányítja, akik rendszerint jól kiegészítik egymást. Talán ez az egyik titka a több mint két évszázada tartó sikernek. Igaz, a kapcsolat nem volt mindig felhőtlen a vállalkozást irányító testvérek között. Zwack János és Zwack Béla között például a két világháború között annyira elmérgesedett a viszony, hogy állítólag irodáik között egy ügyvéddel üzengettek egymásnak. Még azt is tőle kérték, hogy köszönjön a másiknak a nevükben.

_NSZ4378_1

De vissza az Úri utca 45-be, ahol Zwack János és családja élt, meglehetős fényűzésben. Volt miből: a gyár 1840 óta működött, az 1930-as években pedig a cég virágkorát élte, termékeiket világszerte ismerték.

Sándor és Izabella azt mesélték, hogy nagyapjuk, János imádta a luxust. Egy Buickkal és sofőrrel járt, és a krémszínű selyemingekből 120-at is begyűjtött. És ha ez nem lenne elég: mindegyiket Svájcba küldte mosni és vasalni. Volt vagy 100 pár cipője is, ezeket a világháború végén a szovjet katonák lopták el, igaz, valamiért mindegyik párból csak az egyiket vitték.

A 30-as években a család szomszédainak többsége is nemes volt. Csakugyan, a Várban sétálva a Úri utca macskakövén szinte magunk mellett éreztük az illusztris szomszédság nyüzsgő életét.

Utunk átvezetett a Gellérthegy szomszédságába, a Minerva utcába. Itt lakott Zwack Mária, vagyis Mici néni, aki arról lett híres, hogy egy grazi szanatóriumban elcsábította Ady Endrét. A költő egy egész verseskötetet írt neki, Myllitának becézve őt.

_NSZ4207

A történelem úgy hozta, hogy az eredetileg zsidó származású, ám már az első világháború idején átkeresztelkedett család élete nem maradt ilyen tejjel-mézzel folyó kánaán. A második világháború idején bujkálniuk kellett, és Mici néni házában húzták meg magukat. Valaki azonban feljelentette őket. Egy hajszálon múlt az életük.

_NSZ4254_1

Amikor a nyilasok megjelentek, mindenkit felsorakoztattak a fal mellé. A család egyik tagja kikönyörögte, hogy visszamehessen a cipőjéért. Mikor ezt megengedték neki, átszökött a szomszédba, a svéd nagykövetségre, amit Raoul Wallenberg vezetett. Rohanva érkezett a család jó barátja, a követség titkára, Lars Berg, aki egy revolvert szorongatva közölte, hogy a ház svéd védelem alatt áll, mindannyian a svéd nagykövetség alkalmazottai, vagy azok családtagjai, és órási diplomáciai botránnyal fenyegetett. Így úszták meg, hogy elhurcolják őket. Berg szerzett nekik svéd útlevelet is, amivel sikerült átvészelniük a világháború maradékát.

_NSZ4218

_NSZ4213_1

Aztán jöttek a szovjet katonák. János feleségét, Verát ruhák alatt bújtatták el, nehogy rátaláljanak. Ő megmenekült, a Soroksári úti gyárat azonban kifosztották. Egymillió liter keserűlikőrt tüntettek el, a tölgyfahordókból pedig pontonhidakat gyártottak.

Zwackék nem adták fel, 1945-ben a porig rombolt gyár két helyiségében ismét munkához láttak. Három év kellett, hogy minden újjáépítsenek. Nagyjából akkorra lettek kész, amikor az egészet államosították. A család azonban hamis receptet adott át a magyar államnak, és sikerült elmenekülniük. Péter kalandos úton, Jugoszlávián keresztül szökött Olaszországba, majd onnan tovább Amerikába.

Miközben a Zwack Soroksári úti gyárépülete felé tartottunk, Sándor és Izabella elmesélték, hogy apjuk, a gazdagságból a nincstelenségbe jutó Péter soha nem adta fel a reményt. Zsebében őrizte a valódi, titkos receptet, szívében a reményt, még akkor is, ha kezdetben Amerikában csak porszívóügynökként kapott állást.

_NSZ4282_1

Odakint Zwack Béla és János folytatták a munkát, és még pert is nyertek a magyar állam ellen, ami akkortól kezdve nem használhatta nyugaton az Unicum és a Zwack nevet. Az igazi Unicumot a 60-as évektől Olaszországban, Milánóban gyártották.

Zwack Péter a 70-es években vette át az olasz üzem irányítását, és amikor lehetett, 1988-89-ben az elsők között tért vissza Magyarországra, hogy visszavásárolja a családi gyárat. Igaz, egy darabig úgy tűnt, hogy a privatizáció során az üzem az angoloké lesz. A szállodájukban villásreggelin ünnepeltek. Izabella azt mondta, ekkor látta apját először komoly dolog miatt sírni. De végül mégis ők győztek, és visszakapták azt, ami jogosan az övék.

A gyár ma már újra régi fényében ragyog. A látogatóközpontban kialakított múzeum közvetlenül az 1892 óta működő italgyártó üzem mellett kapott helyet. Főképp az utolsó generációk életét, és mindent legyőző akaratát ismerhetitek itt meg.

_NSZ4292_1

Sándor és Izabella itt elmesélték, hogy az Unicum alapja több mint 40 különböző gyógy- és fűszernövény összessége, megfelelő aránya, és minősége. A recept alig változott a két évszázad alatt, és mindvégig sikerült titokban tartani. Napjainkban is a család egy beavatott tagja, jelen esetben a családanya, Zwack Péter özvegye, Anne Marshall adja hozzá az "Unicum szívének" nevezett különleges fűszerkeveréket az elegyhez. Igen, jól értitek, a létező összes termék így készül.

A múzeumban megnézhettünk egy 150 éves, bontatlan üveget, igaz, az ital egy része már elpárolgott belőle. Ez még az eredeti címkével készült. A fehér alapon piros keresztet 1922-ben cserélték le a ma ismert arany-piros színekre, a Vöröskereszt kérésére. Kiállították a kultikussá vált "vizesembert" ábrázoló plakátot is, amit Pachl Viktor grafikus festett meg az 1909-ben.

_NSZ4304

_NSZ4382_1

A klasszikus Unicumon kívül már szilvás verzió is létezik - mindezeket egy hihetetlenül nagy pincében kóstolhattuk meg, ahol hatalmas fahordók között vezettek minket végig.

_NSZ4346

Valóságos időutazás volt végigjárni a Zwack család életének színhelyeit, hallani páratlan történeteiket. Nem érdemes kihagyni!

Te is részt vennél egy ilyen túrán?

Nincs semmi akadálya, hiszen az Unicum weboldalán Te is jelentkezhetsz a családi túrákra.

Ha szerinted is izgalmas a Zwack család története, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap?
A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. A többi érdekes részlet is kiderül a videóból.

Link másolása

Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap? A Szeretlek Magyarország Tik-Tok videójában ennek járt utána.

Az 1848-as forradalom a legbékésebb forradalom volt Európában, hiszen nem folyt vér. A magyarok leginkább egy kicsit szabadabb életet szerettek volna, nem a függetlenségre törekedtek. Az elején még a jelszavuk is ezt tükrözte. Hogy mi volt ez? Kiderül a videóból.

Ahogy az is, hogy Petőfi Sándor a leírt versét otthon felejtette, ezért soronként kellett lediktálnia. A hosszas folyamat miatt az utcán várakozó több ezer embert emiatt Jókai hazaküldte ebédszünetre.

A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. Petőfi itt nem szavalta el a versét, hanem beszédet mondott, a verset pedig egy ifjú színész szavalta el.

A videóból az is kiderül, hogyan jutottak fegyverhez, és mi történt Táncsics Mihállyal a kiszabadítása után.

VIDEÓ: Hogy zajlott március 15.?

@szeretlekmagyarorszag.hu Te ismerted ezeket a történéseket a forradalmunkról? Az 1848-as március 15-i események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy az a köztudatban is benne van. #forradalom #március15 #szeretlekmagyarorszag #petőfi #nekedbe #magyartiktok ♬ eredeti hang – Szeretlek Magyarország.hu - Szeretlek Magyarország.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk