prcikk: Új divat a párkapcsolati detox: a tudatos szünet vajon megment egy kapcsolatot vagy segít befejezni? | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Új divat a párkapcsolati detox: a tudatos szünet vajon megment egy kapcsolatot vagy segít befejezni?

A párkapcsolati detox egyre inkább terjed napjainkban, különösen a modern életvitel és a digitalizáció hatására, amikor az emberek úgy érzik, hogy a párkapcsolataikban túlterheltek vagy éppen kiürültek.


Mit is jelent pontosan a párkapcsolati detox, mikor lehet szükség rá? Szakértőnk segítségével, Miller Gertrúd önértékelési tréner, párkapcsolati- és életvezetési tanácsadóval járjuk körbe a témát. Ketten el is mesélik a történetüket, igaz, arra megkértek, hogy a nevüket változtassam meg.

- Mi az a párkapcsolati detox?

- A legjobb párkapcsolatokban is előfordul, hogy időnként zűrök állnak be. Van, amikor egy meghitt vacsora kettesben elég lehet átbeszélni a felmerült problémákat, többnyire azonban egy mélyebb önvizsgálatra van szükségünk, erre lehet megoldás a párkapcsolati detox. Ez olyan időszak, amikor tudatosan szünetet tarthatnak a párok a kapcsolatukban. Ilyenkor lehetőségük van arra, hogy fókuszáltabban ráláthassanak a kapcsolatra, ezen belül a saját érzéseikre és szükségleteikre, a felmerült hibákra és hiányosságokra. Ez nem egyenlő a szakítással vagy a végleges elválással, hanem inkább

egyfajta tisztítókúra, amely segíthet új alapokra helyezni a megjavított kapcsolatot.

Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor ennek az időszaknak a segítségével a párok véglegesen ráébrednek, hogy nincs tovább.

- Miért alakult ki a párkapcsolati detox igénye?

- A modern világban a párkapcsolatok sokkal összetettebbek és stresszesebbek, mint korábban. Sokkal nagyobb nyomás és elvárások nehezednek rájuk. A közösségi média, a folyamatos online jelenlét és az állandó információáradat mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek túlterheltek legyenek, vagy elégedetlenek önmagukkal, párjukkal. A párkapcsolati detox egy megoldás lehet a modern élet kihívásaira, hogy a párok megértsék, és megtanulják tudatosan és egészségesen kezelni a kapcsolatukban felmerülő problémákat. Egyszerűbben, hogy visszataláljunk önmagunk és a másik valódi értékeihez.

- Van értelme egy jól működőnek tűnő kapcsolatban is?

- Igen, mert segít felülvizsgálni a megszokásokat. Az időnkénti szünet lehetőséget ad új perspektívákra, és a kapcsolat frissítésére, erősítésére. Az együtt töltött évek alatt a párok változnak, így az érzelmeik is. Különféle hatások alá kerülhetnek az egyének, és ezért gyakran alakulnak ki kommunikációs, érdeklődési problémák. A félreértések, elhallgatott érzések lassan mérgezik a kapcsolatot. A detox ideje alatt mindkét fél elgondolkodhat azon, hogyan kommunikáljanak hatékonyabban és őszintén. Mit hallgatnak el egymás elől, és miért, illetve miről kell mindenképpen beszélniük, mik tartoznak a komfortos kapcsolati kommunikációba, amik segítik őket. Egy kapcsolatban könnyen elveszíthetjük önmagunkat, hiszen gyakran a másik fél igényeit helyezzük jobban előtérbe a magunkénál. A detox időszaka lehetőséget ad arra, hogy felfedezzük, mire van szükségünk és hogyan gondoskodhatunk jobban önmagunkról.

- Mi van akkor, ha valaki megcsalta a másikat? Segíthet?

- Ez egy nagyon vitatott terület, amiben sok tényezőt kell megismerni. A kapcsolatokban talán ez az egyik legnehezebben feldolgozható probléma, hiszen itt a bizalom traumatizálódott. Ha az eltávolódás mondjuk munkamánia miatt merült fel, amikor időhiány miatt kevésbé vonódnak bele egymás mindennapjaiba, arra mindenképpen egyszerűbb megoldásokat találni. A folyamatos konfliktusok növelik a stressz szintjét és szorongást okozhatnak. A detox időszakában ezek a tünetek csökkennek, mivel mindkét fél időt kap a regenerálódásra.

- Mennyi ideig tartson a párkapcsolati detox?

- Ennek az időtartama egyénenként és páronként változó lehet, általában néhány héttől néhány hónapig terjedhet. Fontos, hogy mindkét fél egyetértésben határozza meg az időtartamot, és tisztázzák a detox céljait és szabályait. Rugalmasnak kell lenni egymáshoz, hiszen mindenki másképpen dolgozza fel az érzelmi kérdéseket.

- Hogyan telik a gyakorlatban ez az időszak?

- A párkapcsolati detoxot ideje alatt általában hatékonyabb, ha a párok külön vannak, de legalábbis sokkal több időt töltenek egyedül, párjuk társasága nélkül, mivel így mindkét félnek több tere van az önreflexióra és a személyes fejlődésre.

A különélés vagy a külön eltöltött idő lehetővé teszi a kapcsolat objektívebb értékelését és a megújulást.

A detox megkezdése előtt a legfontosabb, hogy a párok őszintén megbeszéljék az okokat, az elvárásokat és a határokat. Ez segít elkerülni a félreértéseket és a további sérüléseket. Kapjon mindenki időt és teret, és ha eldöntöttük, hogy egymás nélkül töltjük ezt az időt, akkor lehetőleg kerüljék a napi szintű kommunikációt, hogy mindkét félnek legyen ideje saját magára koncentrálni a másik behatásai nélkül. Ez az időt tökéletes a magunkba mélyedésre, mint a meditáció, naplóírás, terápia vagy önismereti könyvek olvasása. Fedezzünk fel új hobbikat vagy térjünk vissza régi kedvenc tevékenységeinkhez, ez segít feltöltődni és új élményekkel gazdagodni. Töltsünk időt barátokkal és családtagokkal. A társas támogatás erősíti a lelki egészséget, és segít abban, hogy ne érezzük magunkat elszigeteltnek.

- Mire ügyeljünkünk még?

- Tartsuk tiszteletben a határokat és az időtartamot. Ne próbáljuk meg rövidíteni vagy megszakítani a detox időszakát. A kapcsolatokért időről-időre meg kell dolgoznunk, hiszen folyamatosan változunk benne. Készüljünk fel a visszatérésre, ezért erre készítsünk tervet.

Beszéljük meg, milyen változtatásokra van szükség, és hogyan szeretnénk folytatni.

Ha a problémák súlyosak, érdemes szakemberhez, párterapeutához fordulni. Vannak olyan helyzetek, amiket nem tudunk egyedül megoldani, ezért szakember segítségével jobban elérhetjük céljainkat.

- Mind a két fél részt vesz ezeken a terápiákon?

- Nem feltétlenül. Van, hogy csak az egyikük jön el hozzám, a másik nem is tudja hogy, a párja mit akar.

Azzal, hogy az egyikük saját magán akar változtatni, végül is kívülről változtat a kapcsolaton, amitől jobb lehet, mert egyénileg fejlődik.

Azt tapasztalom, hogy a megbocsátás mindenkinek nehezen megy. A terápián emiatt arra is rádöbbenhetnek, hogy a párkapcsolatunknak már vége, és ez lehet sajnos a szomorú valóság, ezért jobb, ha ilyenkor egy szakértővel együtt dolgozzák ezt fel a párok.

- Minden esetben javasolt a detox?

- Azt gondolom, hogy mindenki megérdemel egy esélyt. Nagyon jó terápiás módszer, bár nem mindig tudatos, ezért sokan csak úgy megélik. Vannak akik előre megbeszélik, hogy több időt áldozhassanak saját magukra, ezért nagyon fontos, hogy ne nőjenek egymás fejére és egymáshoz. Az a tapasztalatom, hogy bizonyos kapcsolatokban, például alkohol- vagy drogfüggő esetében ez nem ilyen egyszerű, mert nem hiszek abban, hogy egy párkapcsolati detox megváltoztatná, ott előbb a függőség okait kell orvosolni.

Egy megcsalásnál mind a két félen múlhatnak a dolgok. Ha valakit megcsaltak, nyilván nem tud azonnal megbocsátani, vagy talán sohasem fog. Ebben, ha nincs esély rá, nincs miről beszélni tovább, ez a kapcsolat végét jelenti gyakorlatilag.

És persze az is előfordul, hogy valaki beleragad egy olyan kapcsolatba, amit már nem kellene erőltetni. Van akiknek előnyös lesz, ha megjavítják a kapcsolatukat, de vannak, akik továbbra is ragaszkodnak a megszokott rosszhoz, és tovább botladoznak benne. Nehézségnek látom azt is, hogy a kötődések egész mások mindenkiben, sok olyan trauma van, amelyek miatt nem vagyunk igazi önmagunk egy kapcsolatban. Ha nem fogadjuk el a másikat olyannak, amilyen, nem vezet jóra.

Zsanett története: „Se veled, se nélküled. Azt éreztem, hogy megrekedtünk”

Azért kértem párterápiás segítségét, mert úgy éreztem, hogy elakadtam a párkapcsolatomban, ami most már 12 éve tart. Tinédzserkorunk óta együtt vagyunk a párommal, egy nyári táborban gyerekszerelemnek indult. Hosszú ideje vagyunk együtt, kialakult a se veled, se nélküled. Az egyetemi éveinket a párom egy másik városban töltötte, míg én otthon maradtam a szüleimmel. Nekem nehézkesebben telt el ez az időszak, és előjött bennem a féltékenység.

Akkoriban ő sokkal szabadabb életet élt, társaság vette körül, amiben más lányok is forogtak körülötte.

Kiderült, hogy ebben az időszakban megcsalt, nem titkolta, mert már másnap elmondta. Egyrész értékeltem az őszinteségét, másrészt baromi rosszul esett, ebből aztán egy szünetünk lett. Nyilván elfogadta ezt a döntésemet, de pár hónap múlva kibékültünk, és sokáig érezhette rajtam, hogy nálam ez nagyon betalált. Akkor 18 éves voltam, ő 21, nagyon az elején az éltünknek, mondhatnánk, talán nem is kellett volna folytatnunk, hiszen megingott a bizalom. De én most is, és akkor is úgy éreztem, hogy nekem ő az igazi nagy Ő. Amikor végzett az egyetemen, akkor kezdtem el én, ezért felköltöztem a fővárosba, és együtt kibéreltünk egy lakást. A szüleink is támogatták a kapcsolatunkat, és az együttéléssel már nem voltak közöttünk konfliktusok, de teltek az évek. Nagy baráti társaság volt körülöttünk, és azt vettem észre, hogy más párok sokkal rövidebb idő alatt összeházasodtak, mi pedig stagnáltunk. Ez elkezdett frusztrálni, hogy vajon miért nem kéri meg a kezemet. Ezt persze nem kezdtem el neki mondani, mert akkor úgy éreztem volna magam, mintha hisztis lennék, de rettenetesen zavart ez az egész szituáció.

Nem tudtam erről beszélni neki, nagyon sokáig magamba fojtottam,

sokat töprengtem azon vajon hol hibázok, mit csinálok rosszul, vajon miért nem akar megkérni. Három évvel ezelőtt emiatt belevágtam egy önismereti útkeresésbe, amiben a traumáimat kezdtem el letisztázni magamban, hogy vajon miért van ez az elvárásom. Aztán kibogoztam dolgokat. Megértettem, hogy mindketten nagyon más háttérrel rendelkezünk. A párom egy elvált, mozaikcsaládban nőtt fel, míg én egy idillikus, összetartó családban nőttem fel. Ezért én valami ilyesmire vágytam, amit otthon a szüleimtől láttam, akik több mint 30 éve élnek együtt a legnagyobb békében. Más példákat láttunk gyerekként, ebben segített Gertrúd, hogy ezt megértsem, és kezelni tudjam. Párterápián kellett volna ezt végigvennünk, de a párom nem volt erre hajlandó,

így csak én jártam el az ülésekre. Így is hatékony volt egyébként, mert nekem magamnak kellett változtatnom, hogy ebben a helyzetben ne sárkányosodjak el.

Az lett végül a megoldás, hogy elengedtem ezt a témát. Akkoriban emiatt feszültségeink voltak, és ekkor jött fel az ötlet, hogy legyünk többet külön. Lecsengett ez az egész bennem, nem akartam olyan görcsösen az esküvőt, és pár hónapra rá már elmertem neki mondani, hogy mi nyomasztott. Ekkortól már elég jól ment a párkapcsolati detox kettőnk között, ő is, én is nagyon jó programokat találtunk ki magunknak, ilyenkor semmilyen kommunikáció nem volt kettőnk között. Mind a ketten foglalkozhattunk csak saját magunkkal. A párom egy napon azzal állt elő, hogy meghív nyaralni, annak ellenére, hogy nem szeret repülni, ezt kissé furcsállottam is. Elutaztunk a meglepetés nyaralásra, de mivel soha többet nem gondoltam a házasságra, még nagyobb volt a meglepődésem, amikor

a nyaralás alatt megkérte a kezemet. Kiderült, hogy már sokkal korábban megvette a gyűrűket, mielőtt bármit tudott volna arról, hogy engem ez nyomaszt, hogy még nem vagyok menyasszony.

Elmondta őszintén, hogy azért félt, mert a válás benne volt a gyerekkorában, és ettől mindig is tartott. Szerencsére happy end lett a vége, mint a romantikus filmekben. Azzal, hogy szüneteket tartunk és elengedjük egymást időről-időre felüdíti a kapcsolatunkat. Ez a házasságunk alatt is meg fog maradni.

Sokkal nyitottabbak lettünk egymással, szintet léptünk. Nagyon jót tett mind a kettőnknek, hogy képesek voltunk kimondani dolgokat és őszintén megbeszélni.

Újabban ismét randizunk egymással, mint a kapcsolatunk legelején, de külön is szervezünk programokat, nekünk jót tett és tesz az így eltöltött idő. Szerintem a párkapcsolati detox megmentette a kapcsolatunkat a hétköznapi szürkeségtől.

Klára sztorija: Hogyan lett a szakításból házasság?

Már válófélben voltam, amikor megismerkedtem a párommal. Az egyik barátnőm mutatta be nekem, mert ő is akkoriban vált, rokonlelkek voltunk, így ez az új barátság mindkettőnknek kapóra jött. Több hónapig közös volt a társaságunk, akik főleg hozzám jártak át, így valójában ő is egyre többet jött, de nekem akkoriban még csak mint haverra tekintettem. Akkor még nem kerestem új párkapcsolatot, friss volt nekem ez a válás után, bár szimpatikus volt. Ő azért óvatosan próbált közeledni, végül amikor eljött a szilveszter és megérkezett a bulira, akkor vettem őt észre igazán, megakadt rajta a szemem. Elkezdtünk randizni, és hónapokkal később azt mondta, hogy a gyerekemmel együtt fogad el, úgy, ahogyan vagyok. Ez nagyon jólesett, és azóta is rengeteget segít nekem mindenben.

Viszont amilyen jól indult a kapcsolatunk, később egy katasztrófa lett belőle.

Nagyjából két közös évünk volt, amiben mindenféle rajtunk kívül álló gonddal volt megterhelve a kapcsolatunk, amit egyre nehezebben tudtam tolerálni. Akkor adtam be az unalmast, amikor egy barátja beleköpött a levesünkbe, nem is akárhogyan. Ez az állítólagos barát már korábban is írogatott nekem, próbálta csapni a szelet titokban, pedig egy három gyerekes, családos apuka volt. Persze én nem vettem fel a kesztyűt csak normálisan lereagáltam a helyzetet. A gond az volt, hogy mindemellett,

azt adta elő a páromnak, hogy én nem vagyok hozzá való. Folyamatosan duruzsolt neki,

és próbálta lebeszélni őt a mi kapcsolatunkról. Ez a barát beleszólt az életünkbe a hátam mögött, és én éreztem a páromon ezt a furcsa változást, csak azt nem tudtam hogy, ez mitől van. Sajnos a párom elkezdett hinni neki, mert a legjobb barátja volt, majdhogynem családtag. Én szakítottam vele, mert tényleg azt éreztem, hogy ez nekem nem megy így tovább. Nem tetszett a párom viselkedése akkoriban, kicsit ivott is, mert ő sem bírta a terheket és traumáit, amik egyszerre érték. Négy hónapig voltunk külön, és közben ő mindig próbálkozott nálam, de annyira nem hatott meg. Jött a karácsony, és átugrott a maradék cuccaiért, és akkor megenyhült a szívem, mert láttam, hogy nagyon bántja valami, és beszéltem vele. Többször nekifutottunk, kiderült, hogy a családjaink drukkoltak, hogy újra összejöjjünk. Végül elmentem vele egy buliba, ahol

egy véletlen elszólás folytán kiderült, hogy a legjobb barátjáék utálnak engem. Ez kiverte nálam a biztosítékot, mert arról a barátjáról volt szó, aki nekem írogatott a háta mögött.

Megmutattam neki a barátja üzeneteit, amitől a párom ledöbbent. Akkor esett le neki, hogy becsapta őt, és féltékenységből kevert bele a kapcsolatunkba. Szerintem ezen még ma sincsen túl, de ettől függetlenül tartják a kapcsolatot, amikor muszáj. Mellém állt, mert rájött, hogy ez a két év, amt együtt töltöttünk, fontosabb neki. Ez a különlét kellett ahhoz, hogy a párom teljesen felnőjön ehhez a helyzethez, hogy tényleg mi kellünk neki, hogy szeret minket. A párkapcsolati detoxunk alatt rá kellett jönnöm arra is, hogy a párommal megfogtam az isten lábát, mert jobban beleláttam az életünkbe, és sokkal toleránsabb lettem. Szerencsére kiderült az igazság, hogy pont a legnehezebb időszakunkban még egy barát is áskálódott a háttérben.

Ez megerősített minket, hogy együtt akarunk élni, ezért összeházasodtunk.

Eddigi legjobb döntésem volt, annak ellenére, hogy nehezen indult, de megérte végig menni ezen a rögös úton. Megtanultunk kéz a kézben együtt menni, és csak egymásnak hinni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekig tartó viszony a tanárnővel: Ricsi könnyek között tálalt ki a manipulációról és a kihasználásról
Egy ártatlannak tűnő öleléssel kezdődött minden, ami aztán nyolc évig tartó titkos viszonyba torkollott. Horváth Richárd a Partizánnak mesélt a pokoli évekről.


A Partizánnak adott interjút Horváth Richárd, aki arról beszélt, hogyan használta ki és manipulálta őt gyerekként a középiskolai angoltanára, akivel éveken át viszonya volt. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy mivel ő férfi, biztosra veszi az áldozathibáztatást.

„Jönnek a viccesek majd, hogy bárcsak az ő idejükben lettek volna ilyen női tanárok. Ja, mindenki meg akarja dugni a jónő tanárnőt. Aztán én meg megtettem, és itt ülök mégis. És nem hiszem, hogy bármelyik osztálytársam cserélne velem most”

– fogalmazott.

Elmondása szerint a kapcsolat 2012-ben kezdődött, amikor 15 évesen megpillantotta a tanárnőt, akit „a világ legszebb hölgyének” látott. A viszony egy ártatlannak tűnő helyzettel indult: Ricsi egy családi probléma miatt nem készítette el a házi feladatát, és megkérte a tanárnőt, hogy ne csak egyest ne adjon neki, de ne is beszéljen senkinek a dologról. Állítása szerint a tanárnő ezt nem tartotta be, és szólt az osztályfőnökének. Ricsi erre egy bizalomról szóló Facebook-poszttal reagált, amiből a tanárnő tudta, hogy neki szól. Behívta a tanterembe, bocsánatot kért, majd megkérdezte, megölelheti-e. „Az az ölelés nagyon jól esett ott abban az adott pillanatban, és innentől kezdtünk el mi beszélgetni Facebookon, és egyre inkább elmélyültek ezek a beszélgetések” – emlékezett vissza.

Bár egy ponton Ricsi javasolta, hogy hagyják abba a beszélgetéseket, amibe a tanárnő először beleegyezett, pár nap múlva mégis újra megkereste azzal, hogy „szerinte semmi rossz nincs abban, ha mi ketten beszélgetünk, ha lelkizünk, mert hát mindkettőnknek jó”.

A fiú elmondása szerint ettől különlegesnek érezte magát. „Tök megtisztelve, meg különlegesnek éreztem magam. És valójában ez volt a hatalmas csapda ebben az egészben” – mondta. A kapcsolat hamarosan fizikai síkra terelődött, miután a tanárnő egy ajándékátadás ürügyén felhívta a lakására. Először csak ölelések és kézfogások történtek, majd a tanárnő elkezdte csókolgatni a nyakát, amit a fiú viszonzott, de közben végig bűntudata volt. „De mégis ott volt mindig is az a gondolat a fejemben, hogy ez az egész olyan bűnös, hogy ennek nem lenne szabad megtörténnie” – idézte fel.

A tanárnő először a harmadik fiának, majd a kisöccsének nevezte, végül „lelkitársak” lettek. Az első csók a nő lakásán, a kanapén történt meg, ami után a tanárnő azt mondta, legközelebb egy hónap múlva kaphat hasonlót.

Ricsi állítása szerint nem ő volt az, aki ezt a határt átlépte, innentől kezdve rendszeresen csókolóztak a tanteremben, a lakáson vagy az utcán elbújva.

A nő féltékeny lett, amikor Ricsi kortárs lányokkal próbált ismerkedni. „Ő azt szeretné, hogy kizárólag vele randizzak, mert ő szerelmes belém. Sajnos ez is jól esett akkor, és nagyon szupernek gondoltam magam, hogy hát egy felnőtt nő tényleg szerelmes belém”

– mondta Ricsi, aki szerint ezután a kapcsolat egyre inkább testivé vált, az érzelmi beszélgetések pedig eltűntek, ami miatt úgy érezte, kihasználják.

Az első szexuális együttlétre 2014. július 15-én került sor, amikor Ricsi már betöltötte a 17. életévét, a tanárnő pedig 18 évvel volt idősebb nála.

Elmondása szerint a tanárnő ekkor már egy közös jövőt ígért neki. „Elmondta, hogy velem szeretné leélni az életét, hogy nagyon várja, hogy végezzek a sulival, és együtt lehessünk örökké, hogy együtt öregedjünk meg” – emlékezett vissza a férfi, aki szerint a tanárnő már a kapcsolatuk elején manipulálni kezdte, hogy a saját szükségleteit kielégíthesse vele.

A viszonyról Ricsi apja is tudomást szerzett, miután a fia egy egész hetet a tanárnőnél töltött. Bár az apa nagyon kiakadt, végül nem szólt az iskolának.

„Azt mondta, hogy félt, hogy meggyűlölöm egy életre, ha ezt teszi. Értelemszerűen, ha meg is gyűlölöm, érte, egyébként ez lett volna a jó döntés” – mondta Ricsi. A viszonyról állítása szerint a tanárnő egyik kolléganője, egy magyartanár is tudott, aki nemhogy nem szólt, de még az osztályfőnököt is lebeszélte a gyanakvásáról, amikor az aggályait fejezte ki a diák és az angoltanár furcsa kapcsolatáról.

A titkolózás egyre jobban megviselte Ricsit, akinek egy alkalommal dühkitörése volt az osztályban. Ezt követően a tanárnővel közösen mentek el egy pszichiáterhez, aki Ricsi szerint nem mondta ki, hogy a kapcsolatuk nem normális. „Gyakorlatilag arra tanultam itt praktikákat, hogy hogyan ne legyek dühös, és hogyan kezeljem a dühömet” – mondta. A tanárnő manipulációi miatt Ricsi szociális élete beszűkült, elmaradtak a barátai. „Egyszer csak azt vettem észre, hogy basszus, már tényleg csak ő van nekem.”

Egy ponton megpróbált szakítani, letiltotta a tanárnőt mindenhonnan, és nem ment iskolába. Ekkor a tanárnő barátnője és a beavatott kolléganője is keresték telefonon, hogy vegye fel újra a kapcsolatot.

Ricsi ekkor az apjához fordult, hogy segítsen neki iskolát váltani, de ő azt mondta, a maradék két évet már bírja ki. „Az az egy ember, akitől segítséget kértem, ő is azt mondta, hogy bírjam ki” – fogalmazott.

Az érettségi után, 2018-tól Ricsi dolgozni kezdett, hogy a közös életükhöz gyűjtsön, de a tanárnő mindig kifogásokat talált. Végül 2019 decemberében szakított vele, de a nő 2020 márciusában albérletbe költözött, és újra összejöttek.

A kapcsolatnak 2020. április 5-én lett vége, amikor a tanárnő azt mondta, nem bírja nézni a gyerekei fájdalmát, ezért mégsem hagyja el a férjét. „Talán soha nem éreztem még akkora fájdalmat, mint aznap, mert nem tudtam megszólalni, csak ültem egy helyben, és úgy éreztem, hogy most belülről széttörtem”

– mondta.

Ricsi állítja, nem akar bosszút állni. A szakítás után tudatosult benne, hogy ez nem szerelem volt, hanem a lelki kizsákmányolása. „Egyetlen egy felnőtt diszfunkcionális működése sem legitimizálhatja soha azt, hogy egy gyerekkel visszaéljen” – jelentette ki. Terápiára kezdett járni, ahol a kapcsolat hatásai mellett a gyerekkorával is foglalkozott. Elmondása szerint sosem érezte magát eléggé szeretve, apja érzelmileg elérhetetlen volt, és gyerekként végig kellett néznie, ahogy nagyapja bántalmazza a nagymamáját. A terápia segített feldolgozni a traumáit, és rendezni a kapcsolatát a szüleivel, akik elmondása szerint sajnálják, ami történt. „Amit az egyik legnagyobb terápiás eredményemnek gondolok, az pedig az, hogy életemben először sikerült megölelnem úgy az anyukámat, hogy az jó érzés volt” – zárta a beszélgetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET: