Tényleg elhülyülünk, ha sokat használjuk az AI-t? Nyugtalanító eredményre jutott egy új kutatás
A mesterséges intelligencia használatának terjedésével egyre több kutatás igyekszik feltárni, hogy a technológia milyen hatást gyakorol ránk, felhasználókra. A nem túl megnyugtató eredmények alapján az AI tompítja a döntéshozatalban játszott szerepünket a munkában, lustává tesz minket a tanulási folyamatok során, és kihatással van az érzelmi reakcióinkra, arra, ahogyan a világot érzékeljük és másokkal bánunk.
A legfrissebb erre vonatkozó kutatást a Microsoft és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói jegyzik. Tanulmányukban összefoglalták a tapasztalataikat arról, hogy hogyan befolyásolja a generatív AI használata a kritikai gondolkodási képességeket a munkahelyen. Szerintük:
A tudósok azt találták, hogy amikor az emberek a munkájuk során generatív AI-ra támaszkodnak, inkább az köti le a figyelmüket, hogy a mesterséges intelligencia válaszai megfelelő minőségűek-e a felhasználásra, ahelyett hogy alkalmaznák a magasabb szintű kritikai gondolkodási készségeiket: például információt alkotnának, értékelnének vagy elemeznének. Ha a felhasználók csak akkor avatkoznak be, amikor az AI válasza nem megfelelő, kimaradnak a rutinhelyzetekből, amelyek segítik az ítélőképességük fejlesztését és a kognitív képességeik erősítését. Ebből az következik, hogy utóbbi készségeik idővel megkopnak, így nem tudják majd alkalmazni őket akkor, amikor valóban szükség lenne rájuk.
A Microsoft által támogatott kutatásban 319 olyan ember vett részt, akik legalább heti rendszerességgel használnak generatív AI-t a munkájuk során. Arra kérték őket, hogy osszanak meg három példát a mesterséges intelligencia használatára az alábbi három kategória szerint:
- Tartalom létrehozása (például egy munkával kapcsolatos sablon e-mail).
- Információ alkotása (egy téma kutatása vagy egy hosszú cikk összegzése).
- Tanácsadás (irányelvek kérése vagy diagram készítése rendelkezésre álló adatokból).
Megkérdezték tőlük azt is, hogy ezeknél a feladatoknál mennyire használják a kritikai gondolkodási készségeiket, valamint hogy az AI alkalmazása több vagy kevesebb erőfeszítést igényel-e. Arra ugyancsak kíváncsiak voltak, hogy a felhasználók mennyire bíznak saját magukban, az AI-ban, illetve az AI adta válaszok kiértékelésére való képességükben.
Egyikük például azt állította, hogy a ChatGPT-t teljesítményértékelő szöveg megírására használta, de alaposan átnézte az eredményt, nehogy véletlenül olyasmit küldjön tovább, ami miatt megütheti a bokáját. Egy másik résztvevő az AI által generált e-maileket módosította, mielőtt elküldte volna a főnökének, mert a munkahelyén erős a hierarchia, és komolyan veszik a korkülönbségek tiszteletben tartását. Sok esetben viszont az emberek egyéb forrásokból, például a YouTube-ról vagy a Wikipédiáról ellenőrizték az AI által adott válaszokat – ezzel részben értelmetlenné is téve a használatát.
Fotó: Freepik
Ahhoz, hogy a munkavállalók képesek legyenek ellensúlyozni az AI hiányosságait, érteniük kell az információk eredetét és keletkezését. Valahogy úgy, mint amikor idegen nyelvet tanulunk: amíg nem értjük a nyelvtant, hiába kérjük a tanárt, hogy társalgást oktasson. De a kutatásnak nem minden résztvevője volt tisztában azzal, hogy az AI-nak pontosan milyen korlátai is vannak.
„A generatív AI válaszainak lehetséges negatív következményei ösztönözhetik a kritikus gondolkodást, de csak akkor, ha a felhasználó tudatosan felismeri ezeket a kockázatokat” – írják a kutatók, akik arra jutottak, hogy azok, akik jobban bíznak az AI-ban, kevesebb kritikai gondolkodást alkalmaznak, mint azok, akik inkább a saját képességeikben hisznek. Bár nem állítják egyértelműen, hogy a generatív AI használata butábbá tesz, rámutatnak: ha túlságosan támaszkodunk mesterséges intelligencia eszközökre, akkor gyengül az önálló problémamegoldó képességünk.
Más is igazolta, hogy az AI negatív hatással lehet az emberi gondolkodásra és döntéshozatalra
A Microsoft és a Carnegie Mellon eredményeihez hasonló következtetésekre jutott egy közel ugyanakkora mintán (285 fő), de a világ másik végén, felsőoktatásban tanuló pakisztáni és kínai hallgatók részvételével végzett kutatás is. Az ebből született tanulmány szerint az AI használata lustává teszi az embert, és hátráltatja a magabiztos döntéshozatalban, míg a feltétel nélküli elfogadása és alkalmazása – anélkül, hogy figyelembe vennénk az emberi tényezőket – veszélyes lehet.
Amikor az AI használata és az erre való támaszkodás növekszik, az automatikusan korlátozza az emberi agy gondolkodási képességét. Ennek eredményeként az emberek gondolkodási kapacitása gyorsan csökken, vagyis az AI „elveszi az emberi intelligenciát, és mesterségesebbé teszi az embert” – fogalmaztak a tudósok, hozzátéve: a technológiával való túlzott interakció arra kényszerít, hogy algoritmusok módjára gondolkodjunk, anélkül, hogy valóban értenénk az egyes folyamatokat.
A másik probléma az, hogy az emberek ma már szinte minden területen AI-ra támaszkodnak. És bár kétségtelen, hogy javította az életszínvonalat, és megkönnyítette a mindennapokat, közben negatívan befolyásolta az embereket: türelmetlenné és lustává tette őket – állítja a tanulmány. Ahogy az AI egyre mélyebben beépül a különböző tevékenységekbe, például a tervezésbe és szervezésbe, fokozatosan visszafogja az emberi agy gondolkodási és mentális erőfeszítéseit.
A kutatók leszögezik: a technológia általában kulcsszerepet játszik a döntéshozatalban. Segít megfelelően felhasználni az információkat és a tudást, hogy jó döntéseket hozzunk a szervezetekben (például a munkahelyeken) és az innovációk során. Ennek megfelelően hatalmas mennyiségű adatot állítunk elő, a vállalatok pedig az AI segítségével hatékonyabbá teszik ezek feldolgozását, miközben az emberek kiszorulnak az adatok aktív felhasználásából. Sokan azt hiszik, hogy élvezik az AI előnyeit, és időt takarítanak meg, de közben arról van szó, hogy az AI fokozatosan átveszi az emberi agy szerepét, csökkentve ezzel a kognitív képességeket.
Az ember kiszorul a döntéshozatalból az AI-val szemben
Tény, hogy az AI technológiák és alkalmazások számos előnnyel járnak, de komoly negatív következményei is vannak, és az egyik legnagyobb probléma a mesterséges intelligencia szerepének növekedése a döntéshozatalban, amiben így egyre kevésbé kap teret az emberi mentális képesség, az intuitív elemzés, a kritikai gondolkodás és a kreatív problémamegoldás. Ennek egyenes következménye az lehet, hogy ezek a képességek fokozatosan elvesznek.
Az egyetemeken az oktatási és az adminisztratív folyamatokban is egyre nagyobb teret nyer az AI. A hallgatók a felvételi követelmények keresésétől a diplomák átvételéig sokféle mesterséges intelligencia alapú megoldással találkoznak, például személyre szabott tanulás, tutorálás, gyors válaszadás vagy éppen folyamatosan elérhető tanulási lehetőségek és automatizált feladatok formájában. A hallgatói adatok nyilvántartásában és elemzésében szintén az AI döntéseire támaszkodnak, akár a rendszerbe vetett bizalom, akár az automatizálás okozta lustaság miatt.
Fotó: FreepikAz oktatók és az adminisztratív dolgozók ugyancsak egyre kevésbé használják a saját kognitív képességeiket az akadémiai és adminisztratív döntések meghozatalakor, miközben mindennap nő a függőségük az AI rendszerektől. Összességében az AI az oktatási intézményekben automatizálja a működést, és minimálisra csökkenti a személyzet részvételét a különböző feladatok elvégzésében és a döntéshozatalban. És ne legyen illúziónk: nincs ez másképp vállalati és munkahelyi környezetben, illetve idővel minden területen – hiszen az AI hosszú távon nem hagyja érintetlenül az emberi psziché más területeit sem.
Mit tesz az AI az emberi pszichével?
Öznur Altındal szociológus úgy látja, bár az emberi pszichológia és az AI kapcsolata fiatal, máris kijelenthető, hogy egyben összetett és sokrétű is. Az AI a számítástechnika, a matematika és a mérnöki tudományok összefonódása, amely olyan rendszereket hoz létre, amelyek képesek utánozni vagy akár meghaladni az emberi gondolkodást, tanulást, érzékelést és döntéshozatalt.
Az emberi pszichológia pedig fontos szerepet játszik az AI fejlesztésében, hiszen az algoritmusait gyakran az emberi gondolkodás mintájára tervezik, kifejezetten azért, hogy utánozzák annak összetettségét és rugalmasságát. De az AI hatása az emberi érzelmekre, gondolkodásra és viselkedésre még nem teljesen ismert – figyelmeztet a tudós.
Az AI-nak lehetnek pozitív és negatív hatásai az emberi pszichére. Pozitívum, hogy növelheti az információfeldolgozó képességet, illetve bizonyos esetekben kielégítheti az érzelmi és társas szükségleteket. Mindezzel egy időben viszont csökkentheti az emberek önbizalmát, fokozhatja az elszigeteltség érzését, és elősegítheti, hogy az emberek túlságosan ráhagyatkozzanak.
Az egyik legfontosabb tényező, amit figyelembe kell venni, hogy az AI-technológiák jelentősen befolyásolhatják az emberek világérzékelését. Az adatfeldolgozási és elemzési képességeik átalakíthatják azt, ahogyan az emberek értelmezik a környezetüket, a körülöttük zajló eseményeket vagy más embereket. Az AI-alapú adatelemző eszközök például gyorsan és hatékonyan képesek feldolgozni nagy mennyiségű adatot, ami segíthet bizonyos helyzetek tágabb összefüggésekben történő értelmezésében és egyes döntések alaposabb előkészítésében. Az AI érzékelési technológiái – például a kép- és hangfelismerés – kibővíthetik az emberek észlelési képességeit, így az ilyen eszközök újabb és gazdagabb interakciós formákat kínálhatnak.
Az AI hatása az emberek érzelmi reakcióira és társas kapcsolataira
Az érzelemfelismerő technológiák képesek érzékelni az emberek érzelmi állapotát, előre jelezhetik a reakcióikat, sőt bizonyos esetekben kielégíthetik az érzelmi szükségleteiket is. Az érzelemfelismerő technológiák például az írott vagy kimondott szavak alapján felismerhetik az emberek érzelmeit. Ez lehetővé teszi az AI számára, hogy személyre szabottabb és empatikusabb szolgáltatásokat nyújtson, mivel képes megtanulni az emocionális reakciókat, amelyekhez hatékonyabban is igazodik. De biztos, hogy jól van ez így? Altındal szerint nem igazán, mert az érzelmi reakciók félreértelmezése vagy manipulálása negatív hatással lehet az emberek lelkiállapotára, az érzelmi reakciók gépi utánzása pedig felszínessé teheti az érzelmi élményeket és kapcsolatokat, ami fokozza a magányosság érzését is.
Fotó: FreepikDe az AI nemcsak az emberi érzékelést és érzelmeket, hanem a viselkedést is befolyásolhatja. Mivel képes gyorsan és részletesen elemezni az információkat, átalakíthatja az emberek döntéshozatali folyamatait. Az érzelmi elemzés és érzékelés révén képes befolyásolni az emberek társas kapcsolatait és érzelmi válaszait, azzal pedig, hogy személyre szabott és interaktív élményt nyújt, óhatatlanul hatással van az emberek kommunikációjára és viselkedésére. Ezzel összefüggésben megváltozik az emberek közötti kommunikáció és interakció, ami egy ideje már jól tetten érhető az AI-alapú közösségi média platformokhoz és üzenetküldő alkalmazásokhoz idomult kapcsolattartási szokásainkban.
Összességében tehát az AI mellett szól, hogy az érzelmi reakciók felismerésének és értelmezésének képessége segíthet az embereknek jobban megérteni egymás érzelmi állapotát, viszont nyomós ellenérv lehet, hogy a túlzott használata gyengítheti az emberek közötti valódi társas kötelékeket, sőt ha az AI félrevezető vagy manipulatív információkat szolgáltat, az bizalmi problémákhoz vezethet.
Etikai kérdőjelek sorakoznak az AI-használat mögött
Altındal levezeti: az AI emberi észlelésre, érzelmekre, viselkedésre és kapcsolatokra gyakorolt hatása fontos etikai kérdéseket vet fel. Az általa generált hamis vagy félrevezető információk torzíthatják az emberek valóságérzékelését, ami negatívan befolyásolhatja döntéseiket és társas interakcióikat, ezért a mesterséges intelligencia etikus használata kulcsfontosságú, ha minimalizálni akarjuk az emberi pszichére gyakorolt negatív hatások esélyét. Ez magában foglalja az AI érzékeny alkalmazását az érzelmi és társas igények figyelembevételével, valamint olyan rendszerek tervezését, amelyek segítik az emberek objektív valóságészlelését.
Az AI és az emberi pszichológia közötti kapcsolat bizonyosan szorosabbá válik, és a jövőben még nagyobb hatást gyakorolhat az információfeldolgozásra, az érzelmi reakciókra, a viselkedésre és a társas kapcsolatokra. Lévén hogy, ahogy a fentiekből világosan látszik, képes átalakítani az emberek döntéshozatali folyamatait és interakciós szokásait, a mesterséges intelligencia etikus felhasználása egyre fontosabb kérdés lesz. Rajtunk a sor, hogy vegyük a fáradtságot, és a megfelelő kezelése érdekében megértsük a mechanizmusait, veszélyforrásait és fejlődési irányát, ezzel pedig minimalizáljuk, hogy törékennyé tegye az életünket társadalmi szinten.
