ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Nem a pozitív gondolatok, hanem egy 15 perces trükk hozza el a valódi változást az életedbe

Pozitív megerősítés? Néha többet árt, mint használ. De mit bizonyít a tudomány, és mit nem?


„Szerethető vagyok. Sikeres vagyok. Bármire képes vagyok.” A jelenet ismerős: a tükör előtt álló ember mantrázza a pozitív üzeneteket, remélve, hogy a szavak erejével átformálja a valóságot. Az önsegítő iparág dollármilliárdokat épített erre az ígéretre, de a tudomány egy jóval árnyaltabb és összetettebb képet fest.

A kutatások szerint a vakon ismételgetett pozitív állítások nemcsak hatástalanok lehetnek, de bizonyos embereknél kifejezetten ronthatják a helyzetet.

A valódi változás kulcsa nem a gondolatok puszta ismétlésében, hanem egy finomabb, az alapvető értékeinkre fókuszáló mentális technikában rejlik, amely ajtót nyithat a tartós viselkedésváltozás felé.

Mielőtt a bizonyítékokat vizsgálnánk, elengedhetetlen tisztázni két, gyakran összekevert fogalmat. Az egyik a pozitív önállítás, azaz a klasszikus „Sikeres leszek” típusú mantra. A másik az önmegerősítés (self-affirmation), egy pszichológiai beavatkozás, amely során az egyén egy fenyegető helyzet vagy üzenet előtt rövid időre a számára legfontosabb személyes értékekre (például a család, a kreativitás vagy a humor) reflektál, jellemzően írásban.

Míg az előbbi hatásossága erősen megkérdőjelezhető, az utóbbiról egyre több adat bizonyítja, hogy kis, de megbízható lökést adhat a változáshoz.

Az agyi képalkotó eljárások azt mutatják, hogy az értékekre való fókuszálás aktiválja az agy ventromediális prefrontális kérgét, amely az önmagunkkal kapcsolatos információk és a jutalmak feldolgozásáért felel. „Amikor az embereket megerősítik az értékeikben, az agyuk másképp dolgozza fel a későbbi üzeneteket” – magyarázza Emily B. Falk, a Pennsylvaniai Egyetem kommunikációkutatója.

Egy nagyszabású, 144 különálló kísérlet eredményeit összegző meta-analízis – a téma egyik legfontosabb primer forrása – kimutatta, hogy az önmegerősítés szignifikánsan növeli a hajlandóságot az egészségügyi üzenetek elfogadására és a viselkedés megváltoztatására.

A hatás mértéke kicsi, de következetes, és összemérhető más, régóta alkalmazott pszichológiai intervenciókéval.

Az értékekre való rövid reflektálás például segített az embereknek csökkenteni a dohányzást, növelni a gyümölcs- és zöldségfogyasztást, és többet mozogni. A hatás különösen stresszhelyzetben látványos. Egy kísérletben a krónikus stressz alatt álló résztvevők problémamegoldó képessége jelentősen romlott, ám ez a negatív hatás teljesen eltűnt, ha a feladat előtt egy rövid önmegerősítő gyakorlatot végeztek.

„A nagy stressz alatt álló emberek jobb problémamegoldókká válhatnak pusztán azzal, hogy előtte egy pillanatra elgondolkodnak valamin, ami fontos a számukra”

– mondta J. David Creswell, a Carnegie Mellon Egyetem pszichológusa. Az oktatásban is lenyűgöző eredményeket értek el: hátrányos helyzetű, kisebbségi diákoknál néhány, tanév során elvégzett 15 perces, értékekről szóló írásos feladat évekkel később is kimutathatóan javította a tanulmányi eredményeiket és növelte az egyetemre való bejutás esélyét.

Azonban ez a módszer sem egy univerzális csodaszer; a hatékonyság a részletekben rejlik. A kutatások egyértelműen igazolják, hogy az önmegerősítés akkor a leghatékonyabb, ha közvetlenül a kihívást jelentő vagy fenyegető információ (például egy orvosi figyelmeztetés) előtt történik.

Ilyenkor mintegy pszichológiai „pajzsot” képez, amely csökkenti a védekező elhárítást, és nyitottabbá tesz minket a nehéz igazságok befogadására.

Utólag alkalmazva a hatása már jóval csekélyebb.

Egy sokat idézett kanadai tanulmány kimutatta, hogy az alacsony önértékelésű embereknél a „Szerethető vagyok” típusú állítások ismételgetése nemhogy javított, hanem egyenesen rontott a hangulatukon. A kutatók szerint ennek oka, hogy az ilyen irreálisan pozitív állítások éles ellentétben állnak a személy mélyen gyökerező negatív belső képével, ami belső konfliktust és rossz érzést szül. „Egyetemi hallgatókat használtunk, akiket alacsony és magas önértékelésű csoportba soroltunk” – magyarázta Joanne V. Wood pszichológus az ABC Newsnak adott interjújában. Ráadásul a klinikai gyakorlat is óvatosságra int: egy nagyléptékű vizsgálatban a magas vérnyomással küzdő betegeknél az önmegerősítő gyakorlatok sem a gyógyszerszedési fegyelmet, sem a vérnyomásértékeket nem javították.

Az önmegerősítés csupán az első lépés, egyfajta mentális ajtónyitó. Az igazi áttöréshez ezt össze kell kapcsolni konkrét cselekvési tervekkel.

A pszichológusok ezt „megvalósítási szándéknak” (implementation intention) nevezik, ami a gyakorlatban egyszerű „ha-akkor” terveket jelent. Nem elég elhatározni, hogy „többet fogok mozogni”. A hatékony terv így hangzik:

„Ha kedden és csütörtökön hazaérek a munkából, akkor azonnal felveszem az edzőcipőmet, és 30 percet sétálok a parkban.”

Ez a konkrét terv hidat képez a szándék és a cselekvés között. Mindehhez pedig türelemre van szükség. Egy terepvizsgálat szerint egy új szokás automatikussá válásához átlagosan 66 napra van szükség, de

az egyéni különbségek óriásiak, 18-tól akár 254 napig is terjedhetnek.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk