Megrövidíti az állam a nyugdíjasokat, a legtöbben kevesebbet kapnak vissza, mint amit befizettek utánuk
Átlagosan 20 milliót nem kell kifizetnie nyugdíjként a járulékokból befolyt összegből egy emberre vetítve az államnak. 84 évig kell élnünk, hogy pozitívba forduljon a mérleg.
Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály nem igaz az, hogy a nyugdíjkassza nem bírja már a kiadásokat. Úgy számol, hogy nagy átlagban több a befizetés, mint amennyit nyugdíjra költenek.
A 24.hu szerint havonta mintegy 478 milliárd forint a költségvetés nyugdíjcélú bevétele, az öregségi nyugdíjak ebből mintegy 415 milliárd forint kiadást jelentenek, ez azt jelenti, hogy havi 63 milliárd forinttal több a nyugdíjcélú bevétel, mint a kiadás. Ha az összes nyugdíjszerű ellátást is ebből a bevételből fizetik, akkor is csak 463 milliárd forint a havi kiadás, vagyis 15 milliárd forint marad az államnál.
Karácsony 38 év szolgálati időből és havi 102 ezer forint nyugdíjcélú befizetésből indult ki, ez azt jelenti, hogy mai értéken véve fejenként átlagban 46,5 millió forintot fizet be mindenki a nyugdíjkasszába.
Ebből mindössze 26,6 millió forint lehet, amennyit mai értéken átlagban visszakaphatnak a nyugdíjasok, vagyis mintegy 20 millió forintos mínuszban vannak.
Ha átlagnyugdíjat veszük, felmerül a kérdés, hogy meddig kell élnünk, hogy ne veszítsünk.
Nos, az a rossz hír, hogy 84 évig kell élnünk, hogy nyerjünk a nyugdíjon. Vagyis aki ennél tovább él, az átlagban többet kaphat vissza nyugdíjként, mint amennyi befolyhatott utána a nyugdíjkasszába.
A számok azt mutatják, hogy a nyugdíjasok több mint 88 százaléka kevesebbet kaphatott nyugdíjként, mint amennyi befolyt utána az állami költségvetésbe.
Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály nem igaz az, hogy a nyugdíjkassza nem bírja már a kiadásokat. Úgy számol, hogy nagy átlagban több a befizetés, mint amennyit nyugdíjra költenek.
A 24.hu szerint havonta mintegy 478 milliárd forint a költségvetés nyugdíjcélú bevétele, az öregségi nyugdíjak ebből mintegy 415 milliárd forint kiadást jelentenek, ez azt jelenti, hogy havi 63 milliárd forinttal több a nyugdíjcélú bevétel, mint a kiadás. Ha az összes nyugdíjszerű ellátást is ebből a bevételből fizetik, akkor is csak 463 milliárd forint a havi kiadás, vagyis 15 milliárd forint marad az államnál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Aldi bejelentette: a forinterősödés miatt szerdától jelentős árcsökkenés jön
A forint többéves csúcsra erősödésére reagálva az Aldi továbbadja a kedvezőbb beszerzési árakat. Azt is elárulták, mely termékeket érinti az árcsökkentés.
Az Aldi április 23-án soron kívüli, tartós árcsökkentést vezet be több mint 100 termékére, egyes esetekben akár 40 százalékos mértékben. A diszkontlánc a lépést a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödésével indokolta.
Az ármérséklés egyebek mellett pékárukat, tej-, hal- és hústermékeket, funkcionális élelmiszereket, háztartási papírárukat, tisztítószereket és kozmetikai termékeket érint.
A cég közleménye szerint a forint árfolyamának változása csökkentette az importtermékek és a hazai gyártásban felhasznált import alapanyagok beszerzési költségét, az így elért árelőnyt pedig továbbadják a vásárlóknak - írta a 24.hu.
Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója a bejelentés kapcsán elmondta:
„Célunk, hogy a kedvező gazdasági folyamatok hatása minél gyorsabban megjelenjen a bolti árakban, ezzel is támogatva a háztartások pénzügyi egyensúlyát, egyúttal tovább mérsékelve az inflációt.”
A mostani árcsökkentés hátterében az áll, hogy a forint az elmúlt hetekben jelentősen erősödött.
Április közepén a hazai fizetőeszköz négyéves csúcs közelébe került az euróval szemben, az árfolyam a 360-as szint alá is benézett.
Az erősebb forint közvetlenül olcsóbbá teszi a külföldről behozott áruk és alapanyagok beszerzését.
Az Aldi április 23-án soron kívüli, tartós árcsökkentést vezet be több mint 100 termékére, egyes esetekben akár 40 százalékos mértékben. A diszkontlánc a lépést a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödésével indokolta.
Az ármérséklés egyebek mellett pékárukat, tej-, hal- és hústermékeket, funkcionális élelmiszereket, háztartási papírárukat, tisztítószereket és kozmetikai termékeket érint.
A cég közleménye szerint a forint árfolyamának változása csökkentette az importtermékek és a hazai gyártásban felhasznált import alapanyagok beszerzési költségét, az így elért árelőnyt pedig továbbadják a vásárlóknak - írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Tisza-kormány megnyitja az ügynökaktákat, képviselőink pedig nem költöznek be az ÁVH korábbi épületébe
A leendő miniszterelnök közölte a Tisza Párt két szimbolikus döntését. Az egyik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, a másik pedig a Képviselői Irodaház bojkottja.
Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.
A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.
Magyar Péter úgy fogalmazott, a képviselők „nem költöznek be az ÁVH és az MSZMP egykori épületeként szolgáló Képviselő irodaházba (Fehér Ház)”.
Magyar tegnap jelentette be, hogy kancelláriaminiszternek kérte fel a Partizán Vétó című műsorából ismert elemzőt, Ruff Bálintot. Ruff ezután azt nyilatkozta, hogy első projektje az ügynökakták megnyitása lesz, mert annak emlékezetpolitikai, és társadalmi szempontból komoly jelentősége van:
„A minisztérium az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással. Ez az első pont, ami a még nem létező irodám falára van írva. Mert ez a probléma a mai napig velünk él. 89-ben nem lehetett rendesen feltárni sem a Kádár-rendszer, sem az előző rendszerek bűneit, visszamenőleg a Horthy-rendszerig. Mindent a szőnyeg alá söpörtek. Ez történészi feladat, de abban tudok majd segíteni, hogy ennek a keretét az új kormány biztosítsa, vagyis adjon lehetőséget a politikai nyomás nélküli kutatásra” - ígérte Ruff a Válasz Online-nak adott interjújában.
Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.
A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán távozásával hét év után megszüntethetik a Magyarország elleni uniós eljárást
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke bejelentette, hogy megteszik az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás megszüntetésére. Ezzel lekerülhet az országról a legsúlyosabb politikai nyomás, amely a Sargentini-jelentés 2018-as elfogadása óta tart.
Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett
Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.
„A Magyarország elleni, 7. cikkely szerinti eljárás konkrétan összefüggött Orbán Viktor jogállamiság-ellenes kurzusával” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.
„Ez azt jelenti, hogy most meg kell tennünk az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás lezárása felé.”
Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.
A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.
Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.
Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett
Leálltak a munkával, mert nem bíznak a kifizetésben a Mészáros Lőrinc kiürített számlájú cégének központján dolgozó kivitelezők
A kivitelező cégek hétfőn beszüntették a munkát az Envirotis Holding Zrt. tatai épületénél, mert nem bíznak abban, hogy kifizetik őket. Azért aggódnak, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a cégből milliárdokat vettek ki.
Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.
A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.
A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.
Állítólag napok alatt 4,4 milliárd forintot utaltak át az Envirotis Holdingtól egy szintén Mészáros-érdekeltségű magántőkealapba, a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba.
Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.
A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.
Hangsúlyozták: „A cég tőkehelyzete és likviditása az osztalék kifizetése után is stabil.”
A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.
A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.
A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.
Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.
Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy
Bár Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter szigorú elszámoltatást ígért, a pórul járt alvállalkozók kártalanítása a választásokig sem történt meg.
Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.
A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
