Ez a 6 durva dolog történik az agyaddal, amikor egy szörnyű szakításon mész keresztül

Ön reggeli pacsirta vagy éjjeli bagoly az ágyban? A legtöbben rávágnánk, hogy az esti összebújás a nyerő, de a helyzet ennél jóval bonyolultabb. A Metro.co.uk cikke szerint nemcsak a hangulat, de a hormonok, a stressz és a családi logisztika is beleszól abba, mikor a legideálisabb az együttlét. Szakértők szerint a válasz koronként változik.

Bár a legtöbben valóban késő este bújnak össze, a nemek között óriási a különbség: a felmérések szerint a férfiak reggel 6 és 9 között a legkívánósabbak, míg a nők inkább éjjel 11 és hajnali 2 között éreznek vágyat.

– magyarázza Mike Kocsis hormon-egészségügyi szakértő. A szexológus April Maria szerint ez a spontaneitás kora, amikor a legjobb időpont az, „amikor csak jön a kedv”.

A harmincas évekre azonban a felelősség – a gyerekek és a stresszes munka – miatt a spontaneitást gyakran felváltja a naptárba beírt szex. A stressz ráadásul bezavarhat a nemi hormonok termelésébe. A jó hír, hogy a szexuális élet ekkor mélyebbé válhat. „A szex kevésbé válhat a hormonális kilengések által vezéreltté, és inkább a bizalomról, a kapcsolódásról és az oxitocin által hajtott kötődésről szólhat” – mondja Kocsis.

A negyvenes évekre, ahogy a gyerekek nőnek, visszatérhet a spontaneitás. „Visszatérhet a reggeli szex – vagy lehet, hogy a hétvégék, az ebédszünetek vagy a spontán, lopott pillanatok illenek hozzád a legjobban” – véli April Maria. A menopauza közeledtével a hormonális változások miatt a nők érzékenyebbé válnak arra, mi esik jól nekik, ami jobb kommunikációra ösztönöz.

Az energiaszint miatt a reggeli vagy déli együttlétek lehetnek a legélvezetesebbek. „Egyeseknek a reggeli vagy déli szex, amikor több az energia és a test kipihentebb, élvezetesebbnek és elérhetőbbnek érződhet” – teszi hozzá a szexológus, aki szerint a legfontosabb, hogy „figyelj a testedre és arra, mi esik neked jól”.

Hatvan felett, a csökkenő stressz és a kirepülő gyerekek mellett egy új, tudatosabb szexuális korszak kezdődhet. A test jobban reagál, ha több idő van a pihenésre, ezért a délutánok és a kora esték ideálisak lehetnek. „A lassítás a kulcs” – tanácsolja April Maria, aki szerint érdemes új utakat keresni az öröm felfedezésére.

A tudományos szakirodalom is alátámasztja, hogy a legtöbb aktus a késő esti órákra koncentrálódik. A Journal of Circadian Rhythms egyik összefoglalója szerint a legtöbb együttlét este 11 és hajnali 1 között történik. Egy másik nemzetközi felmérés még ennél is pontosabb: szerintük a legnépszerűbb időpont a szombat este 22 óra 9 perc.

„Nem bírom nézni, ahogy meghalsz… Most hallasz rólam utoljára.” – ezekkel a szavakkal hagyta el egy férfi az agydaganattal küzdő feleségét, miután a közös bankszámlájukat is kiürítette. Az üzenetváltás nyáron terjedt el a TikTokon és a Redditen, és a döbbenetes eset egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amit több kutatás is alátámaszt.

A Journal of Marriage and Family című folyóiratban megjelent

Egy korábbi, idősebb amerikai párokat vizsgáló tanulmány is hasonló eredményre jutott, egy onkológiai és neurológiai kutatás pedig kimutatta, hogy egy nő súlyos diagnózisa után a kapcsolat hatszor-hétszer nagyobb eséllyel bomlott fel, mint egy férfi esetében.

Bella DePaulo szociálpszichológus szerint a jelenség a nemi szerepekhez köthető. „Amikor a feleség súlyosan korlátozottá vált a mindennapi teendők elvégzésében, de a férje nem, a pár nagyobb valószínűséggel vált el, mint amikor egyikük sem tapasztalt súlyos korlátokat. Ha a helyzet fordított volt, és a férj vált súlyosan korlátozottá, a házasság nem ért véget nagyobb eséllyel” – magyarázta.

Alex Broom szociológia professzor szerint a nők hagyományosan többet gondoskodnak másokról.

Ugyanakkor a férfiak az életükben felkészületlenek lehetnek arra, hogy gondoskodást és támogatást nyújtsanak nekik, amikor szükségük van rá” – mondta. Az adatok ezt alátámasztják: a nők egyértelműen több időt töltenek házimunkával és főzéssel, miközben a munkaerő közel felét teszik ki.

A nyáron elterjedt történet alatti kommentek is a jelenség gyakoriságát tükrözik.

– írta egy hozzászóló. Egy másik kommentelő szerint: „A nőknek meg kell érteniük, hogy ez gyakori. Beszéljenek az onkológiai vagy az intenzív osztályon dolgozó orvosokkal és ápolókkal, és ők is elmondják.” Mások személyes történeteket osztottak meg: „Volt egy autóbalesetem, és a volt férjem azt mondta: »Már nem vagy szórakoztató.«”

Via Medium

Bár a képernyőn újra tombol a romantika, a való életben a nőknek elegük lett a laza, elköteleződés nélküli randikból. Egy friss kutatás szerint tízből nyolc egyedülálló ausztrál nő több romantikára vágyik, mert frusztrálja őket, hogy a modern ismerkedés túlságosan is felszínessé és kötelezettségmentessé vált. A jelenségről a New York Post is beszámolt egy Bumble társkereső által végzett felmérésre hivatkozva, amely éppen akkor készült, amikor a romantikus történetek, mint a Bridgerton vagy a készülő, Margot Robbie és Jacob Elordi főszereplésével forgatott Üvöltő szelek-adaptáció, újra a kulturális figyelem középpontjába kerültek.

A felmérés adatai szerint a nők kétharmada olyan szerelmet szeretne, amilyet ezekben a történetekben lát, a Bumble pedig „Storybooking”-nak nevezte el a trendet, ami a gyors tempójú randikultúrára adott válasz. A kutatásból kiderül, hogy

sőt, ötből négyen ezeket ugyanolyan izgalmasnak tartják, mint a rejtélyt. Ezzel párhuzamosan tízből hét nő magabiztosabban húzza meg a határait, mint néhány évvel ezelőtt.

„A randikultúránk közismerten laza” – mondta Chantelle Otten, a Bumble kapcsolati szakértője. Szerinte a romantikus történetek a várakozást és a kiszámíthatóságot hozzák vissza, lelassítják a folyamatot és értelmet adnak neki.

A kutatás eredményeit a 30 éves, Alejandra is megerősíti, aki szerint a randikultúra „túl lezser és közönyös”. Tapasztalatai szerint a férfiak már alig közelednek a nőkhöz, hacsak nem ittasak. „Gyakran tapasztalom, hogy a férfiak kerülik a szemkontaktust, hogy aztán később megtaláljanak a közösségi médiában és rám írjanak. Ez egyszerűen nagyon lustának tűnik.” Alejandra számára a romantika a következetességről szól, nem az intenzitásról. „A korai szakaszban a romantikának nyugodtnak és szándékosnak kell lennie. Kiválasztani egy jó éttermet és lefoglalni, adni egy őszinte bókot, tartani a szemkontaktust és teljesen jelen lenni.”

Hasonlóan látja a helyzetet a 21 éves Eva is.

„Ha olyan sorozatokat nézel, mint a Bridgerton, elkezdesz vágyni a várakozásra, a kiszámíthatóságra és az érzelmi mélységre. Nem a drámára, csak a figyelmességre.”

Chantelle Otten szerint a kulcs az, hogy megkülönböztessük az egészséges romantikát a túlzó intenzitástól, például a legtöbb bántalmazó kapcsolat elején tapasztalható „love bombing”-tól. „Nem a romantika a probléma, hanem az indokolatlan intenzitás” – magyarázza a szakértő.

Ahogy fogalmazott: „A romantikának hozzá kell adnia az életedhez, nem pedig eltérítenie azt.”

Nemrég volt január 5-e, a „válások napja”, amikor az ügyvédek szerint megrohanják őket a válni szándékozók.

Most, ahogy lassan véget ér a téli bekuckózás, sokan érezhetik, hogy valami nincs rendben a kapcsolatukban.

Az Evening Standard cikkében vezető pszichológusok gyújtötték össze a hat legárulkodóbb jelet, ami arra utalhat, hogy egy kapcsolat a vége felé közeledik.

Sara Davison szakítás- és váláscoach szerint ez „nem fizikai jellegű kapcsolatok építése másokkal.” A szakember kifejti: „Lehet, hogy érzelmileg nyílunk meg mások felé – bejegyzéseket lájkolunk, rácsúszunk valaki üzeneteire, vagy kicsit bizalmasabb viszonyban vagyunk valakivel a munkahelyünkön”. A coach szerint ez egy tudattalan tesztfázis. „Gyakran azt látjuk, hogy amikor valaki szakításon megy keresztül, már korábban is nyújtogatta a csápjait mások felé” – magyarázza Davison.

Susanna Abse pszichoterapeuta úgy fogalmaz: „Egyszer csak azon kapod magad, hogy nem kovácsolsz közös terveket — a partnered ötletel, hogy nézzetek dátumokat a húsvéti szünetre, te pedig ellenállsz. Nem tudatosan mondod azt, hogy ‘nem utazunk közösen, mert nem leszek veled’, csak nincs kedved előre tervezni és pénzt fektetni a kapcsolatba.” Hayley Quinn randi-coach ezt kiegészíti: „Lehet, hogy kifogásokat keresel, miért lenne rossz ötlet most összeköltözni, vagy azt hajtogatod, hogy még több időre van szükséged, mielőtt igazán dönteni tudnál.”

Hanem inkább barátoknak, kollégáknak mondod el, vagy egyszerűen magadban tartod. Így az érzelmi intimitás csendben halványul, és te szépen lassan eltávolodsz a másiktól.

Marianne Johnson pszichoterapeuta szerint „a szex kevésbé vonzóvá válhat, és azon kapod magad, hogy kifogásokat keresel az elkerülésére.” Susanna Abse ezt még erősebben fogalmazza meg: szerinte ez „a fizikai érintkezés iránti érdeklődés hiánya, a a zsigeri érzés, hogy igazából nem akarsz szexelni”.

Joanna Harrison párterapeuta úgy véli, „furcsa módon, amikor párok között van konfliktus… az még mindig annak a jele, hogy törődnek a kapcsolattal és egymással, mert tulajdonképpen azért vitatkoznak, hogy a dolgok valamilyen módon legyenek köztük. Az a fajta közöny, amikor már ahhoz sincs kedved, hogy bevonódj a partnered felé, annak a jele lehet, hogy valahol feladtad a kapcsolatot.” Amy Bojanowski-Bubb is egyetért: „Lehet, hogy azt gondolod: ‘Ó, hát mi rendben vagyunk – nem veszekszünk.’ Valójában van egyfajta béke. Csakhogy ez nem azért van, mert jobbak lettek a dolgok, hanem mert már nem törődsz eléggé a másikkal.”

„Elkezdhetsz olyan terveket szőni, amelyekből egyszerűen kihagyod. Például másik országba vagy városba költözés, munkahelyváltás vagy utazás – és nem is töprengsz azon, hogyan illeszkedik ez a kapcsolatba” – magyarázza Bojanowski-Bubb. A szakember szerint ezzel „valamilyen szinten, tudattalanul azt teszteled, milyen érzés elképzelni a jövőt úgy, hogy ő már nincs benne.”

Via Evening Standard