Esküvő a koronavírus idején: „Nekünk így is boldog pillanatok voltak”
Elegánsan feldíszített házasságkötő termet látok. Az asztalon fehér virágokból kötött dísz, és két égő gyertya.
Bejön az ifjú pár. Leülnek. Besétál az anyakönyvvezető. Majd az ifjú pártól tisztes távolban leül a két tanú.
És rajtuk kívül senki más nem érkezik, csak öten vannak a teremben. És én is csak videón látom őket. Egy áprilisi esküvői szertartást a koronavírus-járvány alatt, a kijárási korlátozás és az önkéntes karantén idején.
Így kötött házasságot Olgi és Peti.
Már a meghívójuk sem volt szokványos. A násznépnek, barátoknak, családtagoknak külön erre létrehozott Facebook-csoportban tették közzé. „Reményeink szerint ezzel is erőt adva 2020. ….-án, fogjuk megtartani a szertartást, külön engedéllyel, szigorúan szűk körben, a tanúk jelenlétében. Igyekszünk a helyzet adta lehetőségekkel élni, és megpróbáljuk a csoporton belül élőben közvetíteni a szerény szertartást. Természetesen terveink között szerepel a már korábban elgondolt szeptemberi családi és baráti összejövetel, ahol bulizunk egy nagyot majd személyesen is de addig is… ha van kedvetek, tartsatok velünk!” A lánybúcsú is online zajlott, az esküvő előtti órákban, videóhívással.
Olgi neve megváltozott az esküvő után, ám egyelőre – cikkünk megírásakor – még nem mehet el a kormányhivatalba átíratni a személyi okmányain. És mézesheteket karanténban tölteni is vicces volt,
„a nászút egy hosszú hétvége a nappali és a hálószoba között”.
Hogyan kezdődött, és mi történt? „A mi esetünkben egy előre eltervezett, már februárban házassági szándékkal jelzett szeptemberi dátum lett volna. Ám mivel a járvány és következményei miatt több bevételünk nem lett volna, amit az esküvői kiadásokra fordíthattunk volna, úgy döntöttünk, hogy csak polgári szertartást veszünk igénybe” – meséli Olgi.
„A Facebook-csoportban a barátaink, családunk az élő videónkkal lehetett velünk. A két tanút már korábban felkértük, így ők is részt vettek a szertartáson az anyakönyvvezető előtt.”
Amikor arról kérdezem Olgit, hogy kellett-e védőfelszerelés, hogyan léphettek be az épületbe, kellett-e bárhol szájmaszkot venniük, elmondja, hogy a szertartást megelőzte egy gyors kézfertőtlenítő zselés „kézmosás”, de maszkot nem kellett feltenniük, és ahogyan az az esküvőről készült felvételen is látszik, a két tanú a távolságtartás szabályai szerint ült le, és az anyakönyvvezető is megfelelő távolságban állt tőlük.
A koronavírus-járvány következményei, többek közt a vendéglátóhelyek bezárása és a járvány miatt elrendelt hatósági szabályok felborították az eredeti terveiket. „A már előlegként kifizetett pénzünkből egy családi vacsorát tudunk majd tartani – talán szeptemberben –, de vissza nem kapjuk sajnos ezt a pénzt.
A karácsonyi meglepetésként kiküldött meghívók, a torta tervek és a gyönyörű menyasszonyi ruha mind álom maradt, pontosan olyan álom, mint az előre eltervezett jegyesfotózásunk is...”
Olgi és Peti ennek ellenére igyekezett meglepni a családot és a barátokat, így egy külön videót készítettek nekik magukról.
És bár furcsák voltak az esküvő körülményei, mindketten izgultak, csakúgy, mintha egy hatalmas lagzin velük lett volna a násznép. „A nagy sietségben az esküvői virágom is kint maradt a polgármesteri hivatal folyosóján” – mondja Olgi.
„A szertartás nagyon meghitt, bensőséges volt, 25 percen át tartott az egész, de számunkra akkor és ott megszűnt a külvilág.”
Mi minden volt még más a szűk körű ünnepségben? Mit változtatott meg a jelenlegi helyzet? Olgi és Peti maga ment a polgármesteri hivatalba, és mivel sem sminkest, sem fodrászt nem hívtak a körülményekre tekintettel, Olgi maga készítette el – az egyébként pazar, mutatós – sminkjét, a frizurája elkészítésében pedig a leendő férje segített. Hivatásos fotós sem volt velük a nagy napon.
„Érdekes érzés magadat sminkelni, és ennyire tudatosan, szervezetten végigcsinálni, ahelyett hogy hátradőlve, királylányként léteznél aznap, és csak hagynád, hogy vigyenek a hintóval. Nem így terveztük, de időközben rájössz, hogy nem ez a lényeg!”
Az ismerőseik jól fogadták a hírt az online esküvői tervekről.
„Amikor elmondtuk, hogy meggondoltuk magunkat, és csak ebben a verzióban lesz az esküvő első körben, mindenki gratulált, és talán meg is könnyebbült, hogy nem kell feszengenie majd egy napon át egy nagy bulin, sok ember között.
Nyilvánvalóan nem mindenki élte meg jól, hogy nem lehetett ott, de azért azt ne feledjük, hogy ez az esemény rólunk szólt, és bár nem ilyen esküvőről álmodoztam kislány koromban, azt gondolom, hogy ez az egész belül zajlik, és nem kell külsőségekben megnyilvánulnia. Nekünk így is boldog pillanatok voltak.”
