KULT

Az évtized biznisze vagy csúnya pofáraesés lesz az asztrobiológiai rekordbefektetésből?

Tévékritika: megnéztük a Cápák között új évadának első két részét.

Link másolása

Ehető kávéscsésze, fermentált savanyúsággal bizniszelő csajok, munkamániás kenyérművész, buliszervező appon pörgő srácok, volt marhatenyésztők vegán sonkája, kidobásra szánt kütyüket robotika-táborokban újrahasznosító, cuki házaspár és a magyar Elon Musk – miattuk izgulhattunk a negyedszer elstartoló Cápák között első két epizódjában, ahol máris rekordbefektetés született. Az üzleti showműsor hozza a megszokott színvonalat, megint izgalmasabbnál izgalmasabb ötleteket és különleges életutakat mutat be, de nem ez a legnagyobb érdeme, számomra legalábbis.

A show hetente egyszer egy órára képes visszaadni a reményt, hogy ésszel, kitartással, szorgalommal és lelkesedéssel elérhetjük a céljainkat még a mai, hazai viszonyok között is, ráadásul két, Covid-sújtotta év után, és ez nem kis dolog.

A magyar üzleti showműsor január első vasárnapján indult a negyedik évadjával és már a második részben megdöntötte a saját rekordját, már ami a befektetési összeget illeti. Hogy a január 9-i epizódban utolsóként a Cápák elé lépő fiatal kutató-feltaláló, Dr. Mátyás Bence asztrobiológiai projektje valóban olyan átütő üzletnek bizonyul majd, mint ígéri, és megsokszorozza azt a 2 millió eurót, vagyis mai árfolyamon közel 720 millió forintot, amit három nagyhal megszavazott neki, nagy kérdés. A betegségek egy csepp vérből való kimutathatóságának mítoszába belebukó, amerikai Theranos csúfos történetének árnyékában én inkább a nem felé hajlok, ahogy az üzletből kiszálló egyik cápa is, de ne nekünk legyen igazunk. És ne is szaladjunk ennyire előre, mert sok más is történt ebben a két epizódban, ami említésre érdemes.

A beköltözős-kukkolós valóságshow-k, a zenés-táncos tehetségkutató showműsorok, a sportvetélkedők és az egzotikus helyeken játszódó, celebes túlélőshow-k által keltett hangos csatornazajban szerencsére akad még néhány műsor, amiknek sikerül az olyan tévészkeptikus fanyalgókat is meggyőzniük arról, hogy néha azért van értelme bekapcsolni a készüléket, mint én.

Ilyen például az RTL Klub-on futó Cápák között, ami a hazai műsorkínálatban egyedüliként foglalkozik üzleti ötletek megtámogatásával és befektetőt keresők vállalkozásaival. A műsor nem saját találmány, az amerikaiaknál 2009 óta fut nagy sikerrel a széria eredetije, a Shark Tank, ami pedig egy japán ötlet továbbgondolásából született. Szerencsére a magyar verzió lett olyan erős, hogy nem fulladt bele már az első szezonban az érdektelenségbe, sőt, három évad után még mindig üde színfolt tud lenni a kereskedelmi televíziók showműsorai közt.

Ez köszönhető részben a jól összeválogatott ötleteknek, részben pedig annak, hogy a zsűriben ülők nem tizenöt perc hírnévre vágyó celebek, akik magamutogatással és alpári poénokkal igyekeznek egymásra licitálni, és megkapaszkodni a bulvárlapok címlapjain, hanem okos és tájékozott vállalkozók, akik szakmailag sokat letettek már az asztalra.

Ennélfogva hitelesek, van tartalma annak, amit mondanak, és ami a legfontosabb, őszintén tisztelik azokat, akik ki mernek állni eléjük az ötletükkel, pláne, ha az tényleg ütős. A hülyeségekre viszont egyből ugranak, már az első percben süt az arcukról, ha valaki nem szimpatikus nekik, de ilyenkor sem aláznak pusztán a show kedvéért, és ez a hozzáállás nagyon bejön nekem.

Az új évadban nem változott a befektetői csapat az előzőhöz képest, megint Tomán Szabina, Balogh Levente, Balogh Péter, Lakatos István és Moldován András előtt kell beszámolniuk az ötleteikről és vállalkozásaikról a kiválasztott jelentkezőknek.

Az idei műsor legleső ötletét Zádor Attiláné Éva hozta, aki kukoricalisztből készült, ehető kávéscsészéjével szeretné megoldani a világ műanyag- és papírpohár problematikáját. A Cápák azonban néhány keresztkérdéssel összetörték a Harapohár kitalálójának magasratörő álmait, Moldován András pedig magát a poharat is.

Másodjára egy lelkes testvérpár lépett a befektetők elé. Garzó Galatea és nővére, Gabriella, a Vegi Pont névre hallgató vállalkozás tulajdonosai fermentációs eljárással készítenek esztétikusan csomagolt savanyúságokat. A lányok üzletük bővítéséhez kértek pénzt, és kis alkudozás után kaptak is.

Harmadikként három fiatal srác érkezett, Benedek, Balázs és Botond a ProjectX nevű, okostelefonos bulialkalmazást hozta el a befektetőknek. A Cápákat nagyon feldobta a tehetséges és ambíciózus fiúk ötlete, de egyelőre nem látták benne az üzleti lehetőséget, így nem született egyezség.

Utolsóként a Pipacs Pékség alapítója és tulajdonosa, Fülöp Ádám állt a Cápák elé, aki bioalapanyagokból készíti illatos kovászos kenyereit és pékáruit.

A befektetőket szíven ütötte Fülöp lelkesedése, munkatempója és elhivatottsága, és tettek is neki ajánlatot, de a kenyérművész végül nem fogadta el az eredeti elképzeléseivel nem egyező lehetőséget. Ennek ellenére kétségtelenül ő lett az első epizód kedvence, akinek a műsorban való szereplése valószínűleg hatalmasat dob majd a forgalmán és biztos vagyok benne, hogy hallunk még róla.

A négy ötlet mellett belefért a műsorba egy visszatekintés is: egy rövid összeállításból megtudhattuk, mi történt egy korábbi versenyző, a natúrborokat készítő Homoky Dorka vállalkozásával a műsorban való szereplése óta. Az ilyen sikersztorikból lehetne több is, mert nagyon jó látni, hogy tényleg előrébb tudnak lépni a befektetések segítségével az arra érdemes vállalkozók, de ezt csak úgy csendben jegyzem meg, mert tudom, hogy a műsoridő az műsoridő.

A második epizódba három jelentkező fért bele. Elsőként egy házaspár lépett a Cápák elé. Révész Ildikó és Pásku Ferenc régebben szarvasmarhatelepet vezettek, de egy életmódváltás hatására felszámolták a vállalkozásukat és vegán éttermet nyitottak a fővárosban. Miután a helyet elvitte a Covid, elkezdtek sonkát készíteni vegán alapanyagokból, ezzel a termékükkel érkeztek a befektetők elé és rendesen ki is vágták a biztosítékot náluk. A leghangosabban a „sertésmogul” Moldován András akadt ki az ötleten, és majdnem ki is ment a stúdióból, amikor a Cápák azon kezdek lamentálni a versenyzők távozása után, hogy tényleg egészségesebbek leszünk-e, ha kevesebb húst eszünk.

A kis közjátékot követően egy nagyon cuki házaspár érkezett, akik már a bemutatkozó kisfilmjükkel elnyerték az epizód kedvencei címet. Gajdács Krisztián és a felesége, Gina tonnányi kidobásra szánt elektronikai hulladékot halmoztak fel békéscsabai otthonukban.

Délutáni szakköröket és nyári táborokat szerveznek, ahol hardware- és szoftverfejlesztésre tanítják a gyerekek. A kicsik robotokat, okos palántanevelőket és egyéb kütyüket készíthetnek a szétszerelt telefonokból, videólejátszókból és egyebekből. A pár bővíteni szeretne, befektetői pénzből kidolgoznának egy oktatói hálózatot és három megyében indítanák el a RoboKalandot.

Bár a Cápák nem látták a befektetői lehetőséget az ötletben, nagyon meghatotta őket Krisztiánék lelkesedése és felajánlották nekik a segítségüket a továbblépéshez. Biztosan hallunk még a RoboKalandról.

Utolsóként érkezett a stúdióba Dr. Mátyás Bence, a fiatal kutató és feltaláló egy asztrobiológiai projektet hozott a Cápáknak. Bence vállalkozása az egyetlen olyan cég ma itthon, amelyik űrszállítással foglalkozik, a szakember kis csapatával egy olyan rakéta tökéletesítésén dolgozik, amivel növényeket lehet telepíteni és termeszteni a Marson. Ehhez olyan eszközökre is szükség van, amiknek a segítségével a távolból lehet vizsgálni a növények állapotát és előrejelzést lehet adni a fejlődésükről.

Az általuk kidolgozott eszköz azonban orvosi célokra is használható, Bence szerint egy csepp vérből képes kimutatni a rákot és a cukorbetegséget jóval a kialakulásuk előtt. A Cápák közül hárman csaptak le a fejlesztésre és összesen 2 millió eurót ajánlottak fel 15 százalékos részesedésért cserébe. Ahogy már a bevezetőben írtam, én szkeptikus vagyok az ötlettel kapcsolatban, de drukkolok neki. És várom a műsor harmadik epizódját meg a további sikertörténeteket. Soha nem volt ilyen nagy szükségünk rájuk.

Cápák között

Magyar üzleti showműsor

Vasárnaponként 18.50-tól az RTL Klub-on és az RTL Most műsorán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: