Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A múlt hónapban negyedik hónapja lassult a fogyasztói árak növekedési üteme a januári 4,7 százalékosról és az áprilisi 2,4 százalék után. Egy hónap alatt 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az éves maginfláció 4,0 százalékra csökkent az előző két hónapban regisztrált 4,3 százalékról.
Az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt tavaly májushoz mérve, ezen belül a sertéshús 20,7 százalékkal, az idényáras élelmiszerek átlagosan 19,1 százalékkal, a friss gyümölcsök 39,0 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok ára 22,0 százalékkal csökkent, ami csak 0,7 százalékponttal kisebb esés az előző havinál.
A dohányáruk ára 11,1 százalékkal emelkedett, míg a szeszes italoké 2,4 százalékkal. A szolgáltatásokért az előző havi és az egy évvel korábbi 3,0 százalékos növekedéssel szemben 2,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve. Ezen belül a lakásjavítás, karbantartás ára 11,7 százalékkal, a járműjavítás, karbantartásé pedig 9,3 százalékkal nőtt, és a postai szolgáltatások díja is 9,5 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkek 0,8 százalékkal kerültek többe, mint tavaly májusban, ez 0,7 százalékponttal nagyobb éves emelkedés az előző havinál.
Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A múlt hónapban negyedik hónapja lassult a fogyasztói árak növekedési üteme a januári 4,7 százalékosról és az áprilisi 2,4 százalék után. Egy hónap alatt 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az éves maginfláció 4,0 százalékra csökkent az előző két hónapban regisztrált 4,3 százalékról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leálltak a munkával, mert nem bíznak a kifizetésben a Mészáros Lőrinc kiürített számlájú cégének központján dolgozó kivitelezők
A kivitelező cégek hétfőn beszüntették a munkát az Envirotis Holding Zrt. tatai épületénél, mert nem bíznak abban, hogy kifizetik őket. Azért aggódnak, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a cégből milliárdokat vettek ki.
Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.
A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.
A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.
Állítólag napok alatt 4,4 milliárd forintot utaltak át az Envirotis Holdingtól egy szintén Mészáros-érdekeltségű magántőkealapba, a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba.
Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.
A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.
Hangsúlyozták: „A cég tőkehelyzete és likviditása az osztalék kifizetése után is stabil.”
A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.
A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.
A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.
Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.
Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy
Bár Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter szigorú elszámoltatást ígért, a pórul járt alvállalkozók kártalanítása a választásokig sem történt meg.
Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.
A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán távozásával hét év után megszüntethetik a Magyarország elleni uniós eljárást
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke bejelentette, hogy megteszik az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás megszüntetésére. Ezzel lekerülhet az országról a legsúlyosabb politikai nyomás, amely a Sargentini-jelentés 2018-as elfogadása óta tart.
Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett
Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.
„A Magyarország elleni, 7. cikkely szerinti eljárás konkrétan összefüggött Orbán Viktor jogállamiság-ellenes kurzusával” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.
„Ez azt jelenti, hogy most meg kell tennünk az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás lezárása felé.”
Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.
A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.
Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.
Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett
Hatósági eljárás indult az Orbán család bányája ellen
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a Hahót Tőzeg Kft.-t is vizsgálja a 2025-ös kitermelési adatok alapján. Az eljárás a kitermelt mennyiségekre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrzi.
A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.
A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.
A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.
Az SZTFH közölte, hogy a vizsgálat még tart, és „az eljárások lezárása eredményeként megállapított esetleges szankciókról jelen pillanatban nem lehet tájékoztatást adni”.
A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.
Fontos, hogy a Hahót Tőzeg Kft. nem keverendő össze a milliárdos bevételű Dolomit Kft.-vel, amely Orbán Viktor apjának érdekeltsége. A Dolomittal kapcsolatban a hatóság közölte, hogy nem tártak fel szabálytalanságot.
A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.
A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.
Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.
A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.
A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.
A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: A vészhelyzet megszűnésével jogi káosz jöhet május 13-án, az árstopok is veszélyben
A háborús veszélyhelyzet május 13-i lejáratával számos, a mindennapokat érintő kormányrendelet veszítené hatályát. Magyar Péter ezért a különleges jogrend május 31-ig tartó meghosszabbítását kérte a kormánytól.
Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.
Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.
„A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”
– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.
Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.
Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.
A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,
a veszélyhelyzet meghosszabbításához és a rendeleti kormányzás fenntartásához ismét szükség van a parlament jóváhagyására.
A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.
„A törvényi szintre emelés nagy körültekintést és esetről esetre való mérlegelést igényel” – mondta Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.
A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:
Az első, hogy a felek megállapodnaka veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.
Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.
Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
