„Kiöli a romantikát a randizásból a koronateszt” – hogyan ismerkedjünk karantén idején?
Eljött a videóvacsorák kora
Ha megelégeljük a pornó személytelenségét, jöhet a másik unalomgyilkos: a Tinder vagy egyéb népszerű randiappok, amelyeken legalább az üzenetváltás útján kapcsolódhatunk másokhoz.
“Tinder-profilt létrehozni persze pofonegyszerű. A legtöbben épp csak használni nem tudják” - mondja Száraz Gábor, párválasztási szakértő. “Néhány negatív tapasztalat után pedig el is könyvelik az applikációt. Nem csak a randik hoznak szorongató helyzetbe: félünk például már a bemutatkozástól is, attól tartva, hogy pár sor alapján ítélnek meg bennünket. Ha azonban a szöveg túl általános, az senkihez sem fog szólni - érdemes tehát gondolatban annak címezni, akit meg szeretnénk találni vele. Ha pedig már van jelöltünk, a következő lépés a telefon-, vagy jobb esetben videóhívás”.
Miklós számára végül a videóchat vált be a karanténrandikhoz:
“Eddig teljesen felesleges funkciónak találtam. Mostanra viszont többször előfordult, hogy a Zoom felé kanyarodtunk egy lánnyal, ha már a Tinderen kipötyögtük magunkat” - meséli, bár erre a célra használható a kevésbé hivatalos Skype, vagy a Facebook, WhatsApp és egyéb applikációk felületei is.
Száraz Gábor szerint a videó előremozdíthatja az ismerkedési fázist - ez ugyanis semmiképp, a karanténban sem megspórolható. Ha valódi kapcsolatot szeretnénk kialakítani, fontos tudatosan irányítani a folyamatot: hat-nyolc üzenet után jöhet egy hívás, utána nem sokkal pedig egy biztonságos randi.
“A videórandizás sajnos még nem bevett gyakorlat, pedig ilyen módon megkímélhetnénk magunkat a későbbi csalódástól. A másik szóhasználata, gesztikulációja sok mindent elárulhat. Tartalmas lehet egy “közös” filmnézés, ami után véleményt cserélünk, de akár főzhetünk is a hívás során. Az olyan gesztusok is sokat adhatnak az élményhez, mint a virág vagy egyéb apró ajándékok házhoz küldése”
- mondja Száraz.
A kiberszex azért veszélyes üzem
Ha egyértelmű a kölcsönös testi vonzalom, sokan egy merészebb lépésre is elszánják magukat, netán egy spontán flört csap át virtuális “alkalmi szexbe”. De vajon engedhetünk-e ilyen módon a vágyainknak? Ezt a szexuálpszichológus sem ajánlja határozottan. A téma adatbiztonsági kérdéseket is felvet:
“Napjainkban a kiberszex kezd egyre gyakoribbá válni, amire a jelen helyzet ráerősít. Természetesen különbség van aközött, ha a párok számára egy hosszabb, egymástól távol töltött időszakban ez marad az egyetlen élhető erotikus kapocs, illetve ha ismerkedés gyanánt rögtön reppen egy „motivációs fallosz”, elvárva a viszonzást. Ha minden izgalmat megélünk online, sejtelmes marad-e még a személyes találkozás?”
Az óvatosság itt kulcskérdés, ezért érdemes az olyan adatközvetítők választása, amelyek nem őrzik meg a tartalmakat. Igaz, azok így is befotózhatók, ezért inkább ne legyen rajta az arcunk, illetve jellegzetes ékszereink, tetoválásaink sem – tehát ne váljuk a későbbiekben zsarolhatóvá ezekkel a tartalmakkal, tanácsolja Hevesi.
“Egyedülállóként az önbecsülésünkhöz kell az érzés, hogy van, aki érdeklődik irántunk, vonzónak talál – nem vagyunk remeték. Ám a legfontosabb, hogy ne játsszunk mások érzelmeivel, s mi is vigyázzunk arra, hogy ne csupán unaloműzők legyünk egy másik ember számára - kiváltképp ne a szexuális izgalom kiváltásának átmeneti eszközei.”