prcikk: Veszteséges lett az OTP-csoport az első negyedévben | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Veszteséges lett az OTP-csoport az első negyedévben

Egy évvel korábban még 73 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el. A jelentős eredményromlást a koronavírus-járvány gazdasági hatása, a kockázati költségek jelentős emelkedése okozta.


Az OTP-csoport a vártnál rosszabb eredménnyel zárta az első negyedévet, 4 milliárd forint konszolidált adózás utáni veszteséget könyvelt el, szemben az előző negyedév 103 milliárd forintos, és az egy évvel korábbi 73 milliárd forintos negyedéves nyereségével.

A jelentős eredményromlást a koronavírus-járvány gazdasági hatása, a kockázati költségek jelentős emelkedése okozta.

Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken publikált, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján

a bankcsoport korrigált konszolidált adózott eredménye mintegy 32 milliárd forint volt, 70 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, és 65 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél.

Az elemzők a bank által készített konszenzus szerint 32 milliárd forintos számviteli, illetve 68 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredményt vártak. A várt és a tényadatok között a legnagyobb különbséget a kockázati költségek, a tartalékképzés mértéke okozta.

Az OTP vezetése a járvány gazdasági hatásai miatt visszavonta éves eredményprognózisát, és a helyzet kiszámíthatatlanságára hivatkozva újat nem határozott meg.

A jelentés elkészítésénél azzal számoltak, hogy a járvány hatására az idén azokban az országokban, ahol a csoport jelen van, 1-5 százalékos GDP-csökkenés lesz.

A jelentés kiemeli, hogy a csoport működését sikerült úgy megszervezni, hogy az üzleti tevékenység a negyedév egészében érdemben nem lassult, a napi működésben - a fiókokat nem beleértve - a home office tevékenység vált meghatározóvá, mindezzel párhuzamosan nőtt a korábban kialakított online értékesítési csatornák térnyerése.

A konszolidált korrigált adózott eredményhez a külföldi csoporttagok az előző negyedévinél kisebb összeggel járultak hozzá, főként a megnövekedett kockázati költségek miatt. Eredmény-hozzájárulásuk a negyedéves korrigált profiton belül 32 százalékot tett ki, 18 százalékponttal kevesebbet az egy évvel ezelőttinél és 10 százalékponttal kevesebbet az előző negyedévinél.

A 35,9 milliárd forintnyi korrekciós tétel tartalmazza a magyar és szlovák leánybank által fizetett 16,7 milliárd forintos különadót, a magyarországi törlesztési moratórium 20,2 milliárd forintos hatását. A magyarországi új banki különadó idén befizetendő 14,2 milliárd forintos tétele, amely utóbb visszaigényelhető lesz a bankadóból, sem 2020-ban, sem a következő 5 évben nem fogja érdemben befolyásolni az adózott eredmény alakulását.

Az OTP csoport összes bevétele csaknem 284 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami 7 százalékos csökkenés az előző negyedévhez, illetve 19 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest.

A nettó kamatbevétel meghaladta a 200 milliárd forintot, ami 2 százalékkal több az előző negyedévinél, és 23 százalékkal az egy évvel korábbinál. A nettó díjak és jutalékok csaknem 70 milliárd forintot tettek ki, ez 19 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, de 21 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit.

A működési kiadások 5 százalékkal mérséklődtek az előző negyedévhez képest, 20 százalékkal emelkedtek egy év alatt, és csaknem 157 milliárd forintot tettek ki.

Mindennek hatásaként a működési eredmény valamivel több mint 127 milliárd forint lett, 9 százalékkal maradt el az előző negyedévitől, és 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bank mérlegfőösszeg 21 858 milliárd forintra emelkedett, negyedéves szinten 9 százalékkal, éves szinte 36 százalékkal bővült.

A teljesítő árfolyamszűrt fogyasztási és nagyvállalati hitelek állománya egyaránt 3 százalékkal, a jelzáloghitelek és SME-hiteleké 2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, míg a betétállomány egy százalékkal nőtt. A csoport nettó hitel/betét mutatója 80 százalékra emelkedett.

A kockázati költségek csaknem 92 milliárd forintot tettek ki, szemben az egy évvel korábbi 6, és előző negyedévi csaknem 25 milliárd forinttal. Az ehhez fűzött magyarázat szerint a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak az időszak végétől, így a 90 napnál régebben nem teljesítő hitelek aránya még kedvezően alakult.

Ugyanakkor a hitelkockázati költségek az előző negyedévi hatszorosára emelkedtek. Ennek egy része a konszolidált szinten elkönyvelt többletértékvesztés, amit a makrokörnyezet romlása indokolt, másrészt a vállalati hitelportfólió egy részének átsorolása magasabb kockázati kategóriába.

Nagyobb arányú kockázati költségképzés az OTP Core-nál, valamint a bolgár és az orosz leánybankoknál volt. A pótlólagos céltartalék képzés nagyságrendileg 1/3-2/3 arányban oszlik meg a lakossági, illetve vállalati hitelek között. A többlet kockázati költség előretekintő megképzése nélkül a kockázati költség 90 százalékkal kisebb lett volna.

A jelentés szerint 2020. március 31-én a Bankcsoport bruttó likviditási tartaléka 6,6 milliárd eurót tett ki.

A jelentős kockázati költségképzés mellett a bankcsoport tőkepozíciója stabil, a bejelentett tőkepuffer követelmény enyhítések nélkül is kényelmesen megfelel a szabályozói tőkekövetelményeknek - írták. Az OTP Csoport IFRS szerinti konszolidált elsődleges alapvető tőkemutatója (Common EquityTier1, CET1) a negyedév végén 13,9 százalék volt, a különféle jegybanki intézkedések alapján annak minimum szintje az OTP-re 9,7 százalék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: Továbbra is vezet a Tisza Párt, sokan mégis a Fideszt tartják a választás esélyesének
A friss felmérés szerint a Tisza Párt 38 százalékos, a Fidesz 36 százalékos győzelmi várakozással áll. A szoros eredmény azt mutatja, a pártpreferencia-előny még nem jelent biztos győzelmet.


A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.

Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,

amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.

A Tisza szavazóinak 86 százaléka bízik pártja győzelmében, és csupán 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a Fidesz fog nyerni.

A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:

a teljes népesség 43 százaléka válaszolta azt, hogy az ismerőseinek többsége a Tiszát támogatja, és csak 24 százalék mondta azt, hogy ismerősei inkább fideszesek.

A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.

A két mutató közötti különbség arra utalhat, hogy a választók egy része a rendszer logikája és a mozgósítási képességek alapján a Fideszt még szoros versenyben is esélyesebbnek látja a végső győzelemre.

A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ez az ügy a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb a Watergate botránynál
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagált, amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei a párt elleni titkosszolgálati művelet nyomaira bukkantak egy házkutatás során. Magyar szerint ez tulajdonképpen egy puccskísérlettel ér fel.


Magyar Péter kedd délelőtt a Facebook-oldalán reagált a Direkt36 tényfeltáró cikkére, amely a Telexen jelent meg. Ahogy megírtuk, ez arról szól, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál, melynek során gyermekpornográf felvételeket kerestek. A lefoglalt eszközökön azonban gyerekpornó helyett a párt elleni szervezett akció üzenetváltásait találták meg, melynek célja a Tisza informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Magyar Péter úgy fogalmazott: „itt a vége, egy hazug világ szilánkokra tört”.

„Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”

A pártelnök szerint a cikkben leírtak minden határon túlmennek, és úgy véli, ez tulajdonképpen egy puccskísérlet a szabad Magyarország ellen. Azt ígérte: „a TISZA-kormány alatt mind a politikai megrendelők, mind a titkosszolgálatok vezetői a magyar igazságszolgáltatás előtt fognak felelni a tetteikért.”

„Érzem a felelősséget, és ígérem, hogy végigvisszük sok millió magyar ember akaratát, visszavesszük a hazánkat.

A magyar szív 19 nap múlva le fogja győzni a félelemben tartásra berendezkedett hatalmat” – üzente posztjában.

A Tisza Párt a Telex megkeresésére csak annyit közölt, szerintük a választás után egy „független nyomozó hatóságnak kell feltárnia” a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A 444 szerint egy fideszes képviselő egészségre ártalmasnak nevezte a bátonyterenyei akkuüzemet egy hangfelvételen, a politikus tagadja ezt
A lap egy 2021-es hangfelvételre hivatkozik, amelyet nyilvánosságra is hoztak. Molnár Ferenc úgy reagált, kizárt, hogy ilyet mondott volna, nem emlékszik ilyesmire.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu kedden nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amely állításuk szerint 2021-ben készült és Molnár Ferenc, Bátonyterenye fideszes önkormányzati képviselője hallható rajta, amint a helyi akkumulátor-feldolgozó üzemet egyértelműen egészségre ártalmasnak nevezi.

A két és fél perces, vélhetően egy telefonbeszélgetésről készült felvételen egy férfi hangja hallható, aki „Feriként” hivatkozik magára. Arról panaszkodik, hogy a koreai cég üzemét több más település is elutasította. Egészen pontosan ez hangzik el:

„Most jönnek ezzel az akkumulátorszétszerelő üzemmel. Hét helyre nem kellett ez a koreai cég, hét helyre! Hát a vízbázishoz 200 méterre, a Zagyva-parton fog elhelyezkedni! Lehet, hogy olyan rendszerű, hogy az EU elfogadja. Akkor is. Nem hozok Bátonyterenyére olyan céget, ami egészségre ártalmas. Egyértelmű. Nem az új akkumulátorgyártás, nem arról van szó. Mert az új akkumulátorgyártás, az nem veszélyes. De egy szétszerelő üzem, az már igen. Úgyhogy én meguntam ezt az összevissza bohóckodást…”

Amikor a 444 szembesítette a felvételen elhangzottakkal, Molnár Ferenc azt állította, kizárt, hogy ilyet mondott volna, és nem emlékszik ilyesmire.

„Én ezzel nem igazán foglalkoztam, nem tudom, honnan jön ez. Én nem is akarok ezzel foglalkozni, mert ez hatósági feladat”

– közölte. Arra a kérdésre, hogy miért támogatta az üzem megépülését, úgy reagált: „Nem, önök félreértenek valamit.

Se nem támogattam, se nem voltam ellene. Ez nem rajtam múlott.

Nem volt belőle testületi döntés. Miről beszélnek?”

A lap azt is meg akarta tudni, hogy támogatja-e az üzem bővítését, de erre a kérdésre már nem válaszolt a képviselő, letette a telefont.

Molnár Ferenc valóban nem szavazott az üzem Bátonyterenyére költözéséről, mivel erről a koronavírus-járvány idején a polgármester saját hatáskörben döntött. A 444 szerint ugyanakkor Molnár a képviselői Facebook-oldalán az elmúlt 5 évben több alkalommal is posztolt a gyárról, ráadásul jellemzően pozitív, vagy semleges kontextusban. Felidézik, hogy a gyár 2021-es megnyitásakor Menczer Tamás akkori államtitkár posztját osztotta meg a következő szöveggel:

„Ezt 100x is megosztanám, hisz 100 embernek ad lehetőséget egy világszínvonalon működő cég Bátonyterenyén”.

A képviselő később is többször megosztotta a cég bejegyéseit a fejlesztésekről vagy a városnak nyújtott támogatásokról. Egy 2023-as baleset után ugyan elismerte, hogy nem rajongója a gyárnak, és egy kommentben jelezte, hogy benne is van aggodalom, de a projekttől nem határolódott el.

A dél-koreai SungEel akkumulátor-feldolgozóját 2021-ben adták át Bátonyterenyén. A 9,3 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az üzemben azóta számos baleset történt, a cég sorozatosan megszegte a hulladékgazdálkodási előírásokat, előfordult, hogy a kormányhivatal ellenőrei rosszul lettek egy helyszíni szemle során, és több munkavállaló szervezetében is nikkelt mutattak ki. A Nógrád Megyei Kormányhivatal egy időre fel is függesztette a feldolgozó működését, később azonban engedélyt adott a jelentős bővítésre is. Ezt a bővítési engedélyt a város önkormányzata idén márciusban bíróságon támadta meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagálva jelentette ezt ki. Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.


Videóban üzent a Facebook-oldalán Magyar Péter, miután a Direkt36 egy, a Tisza Párt elleni szervezett akcióról számolt be. Arról írtak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, azonban ehelyett a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Magyar Péter pártelnök először egy Facebook-posztban reagált a cikkre, amelyben azt úgy fogalmazott: „Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”

Később egy videót is közzétett, amelyben azt mondta:

„A cikk alapján mindenki számára világossá vált, hogy Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen”.

Szerinte mára kiderült, „milyen messzire ment el a bukott állampárt” a Tiszával szemben, amelyet az ország legnagyobb politikai közösségének nevezett.

„Koholt vádakkal kollégáinkra küldték politikai célra használt rendőrséget, majd amikor semmit sem találtak, saját magukat buktatták le olyan titkosszolgálati manőverekkel, amik a kormányzásra készülő legerősebb magyar párt szétverését szolgálták volna. Ez nem sikerült. Nem is sikerülhetett nekik”

– jelentette ki a pártelnök. Szerinte ugyanis az ország legfelkészültebb, legfegyelmezettebb szakemberei dolgoznak náluk. Ők a hazájukat szolgálják, szemben Orbán Viktorral és a Fidesszel, tette hozzá.

Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.

„Orbán végnapjai a kádári hatalom bukására emlékeztetnek. Még a kezükben a túlerő, a teljes állampárti gépezet, a lopott szajré és a titkosszolgálat, de már ők is pontosan tudják, hogy a napjaik meg vannak számlálva. 19 nap múlva sok millióan véget vetünk a modernkori magyar kommunizmusnak.”

Azt ígérte, kormányváltás után haladéktalanul feltárják az elmúlt 20 évben elkövetett bűnöket, amiket majd nyilvánosságra is hoznak.

„Orbán Viktornak és a Fidesznek pedig azt üzenem: kár a gőzért. Ez ismét csak egy kapitális öngól lett. Önök nemcsak a legerősebb magyar pártra támadtak rá illegális eszközökkel, hanem a saját hazájukra is”

– üzente Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET: