KULT
A Rovatból

Valkusz Milánnak van még mit tanulnia a szakmából és az életből – Ilyen volt az X-Faktor elődöntője

Fehér Krisztián mulatóssal hódított, az egyik mentor elvesztette utolsó versenyzőjét is, egy régi hölgy mentor pedig visszatért a műsorba a fináléra kanyarodva.


A Pápai Joci és Miller Dávid között dúló „melyik műsorvezető jön be több nővel” című verseny folytatódott az X-Faktor elődöntőjében. Dávid múltkor 12 táncoshölgyet kapott kísérőként. Azt talán a műsor készítői és érezték, hogy ez a fura szerszámméregetés ebben a formában kezd unalmassá válni, ezért csavartak egyet a dolgon. Mármint nem a szerszámon, hanem a motívumon.

Joci most nem a hölgyek számát növelte, hanem énekelve érkezett, amit Dávid elárvultan nézett a stúdió széléről. Hát igen, ahhoz képest, hogy volt olyan évad, amelyikben Dávid – még egyedüli műsorvezetőként – minden élőadás elején előadhatott egy kis részletet valamelyik dalából, nagyot fordult a világ.

Az X-Faktor elődöntő érdekessége időtlen idők óta az, hogy a versenyzők által előadott két dalból az egyik sztárduett. Ez most sem alakult másként. Ezen az estén két versenyzőnek adhattak széket a mentorok, egyről pedig a közönség dönthetett.

Bevonultak a mentorok, hogy elmondják aktuális okosságaikat. Miután megint perceken át beszéltek Tóth Andi szépségéről – hiába, ebben az országban nőről más senkinek nem jut eszébe – Gáspár Laci kifejtette, hogy a versenyzők karakterre pont olyanok, mint a mentoraik. Majka pedig hozzátette, hogy bizonyos értelemben ők maguk állnak a színpadon hétvégéről hétvégére.

Némi újdonságot egyedül az jelentett, hogy végre Pápai is Joci ismertethette a szabályokat. Úgy látszik, előléptették.

Zilincki Nóra kezdte a show-t, az AWS metálzenekarral lépett színpadra. A stílushoz megfelelően nagy energiák működtek a stúdióban. Nóra résmentesen beilleszkedett a zenekarba, minimális kritikákat kapott ugyan, de mindenki elégedett volt. Nekem igazából Stefán Tamás nem tetszett annyira a produkcióban, mintha nem lett volna teljesen ott lélekben, és „screamelése” inkább volt fura, mint kúl.

Ismét Andi versenyzője következett, ezúttal szóló produkcióval. A mentor azt kérte a nézőktől és a mentortársaktól, hogy

„…ne csak hallgassák a következő dalt, de értsék is, és ne csak nézzék Nórit, de lássák is.”

A bemutatkozó kisfilmből kiderült, hogy Nóri sokszor nem jön ki jól a szüleivel, nem értik meg. A szeretethiányt Andi és az énektanár igyekezett pótolni.

Nóri nagy fába vágta a fejszéjét, Horváth Charlie-dallal érkezett. Ha eddig valakinek nem lett volna világos, a bemutatkozó kisfilm is a produkció része. Hisz erre a családi szennyest kiteregető kitárulkozásra jött a Nézz az ég felé.

Egyetlen baj van ezzel: ez a dal nem attól működik, hogy tudjuk vagy tudni véljük, miféle lelkicsomagokat, milyen múltat cipel Charlie magával, hanem mert mindezt érezzük a dal előadása alatt. És én Nórinál ezt nem éreztem. Szépen, érzelmesen elénekelte, de bármekkora problémái voltak is a 17 éve alatt, még nem szántottak elég mély barázdákat a lelkébe ahhoz, hogy igazán jól előadja ezt a dalt. Nem hangilag, nem zeneileg, hanem „életileg”.

Majkát nem is vette le 100 százalékban a lábáról, az ózdi rapper nem érezte a hangulatot. Laci szerint a szülei biztosan büszkék lesznek rá, ha megnézik az X-Faktoros menetelését. Valkusz Milánnak sikerült elfelejtenie, hogy ez Charlie dala. Andi pedig azt hangsúlyozta, hogy Nóra 10 perc alatt két végletet mutatott meg a színpadon profizmussal.

Nóri kapott széket, de mint tudjuk, a műsor első felében ez nem sokat jelent, hisz ha cserére kerül sor, a közönség dönt.

A slágergyáros Fehér Krisztián következett. Aki követi a műsort, azt nem lepi meg, hogy a duettpartnere G.w.M. lett, hiszen a rapper már eddig is segítette a versenyző X-Faktorbeli haladását. (Apropó: arra van valami épkézláb magyarázat, hogy miért dzsí VÍ em-nek ejtik a rapper nevét, „doube u” helyett? Vagy csak egyszerűen nem tudnak angolul?)

A duett jól állt Krisztiánnak, G.w.M profizmusa jól ellensúlyozta Krisztián előadói hiányosságait – mert az egyértelmű az elmúlt hetek alapján, hogy bármennyire jó karakter Krisztián, előadóként elmarad a másik három versenyzőtől. Ami viszont vitathatatlan, a „Ma este pénzt keresek, holnap meg délben kelek” refrénnel ismét sikerült egy fülbemászó sort alkotni.

Majka szerint hiába van Milán versenyzője elmaradva énekileg, de neki van a legnagyobb színpadi jelenléte. Viszont most már nem tudja elnézni, hogy sokadszor is hamis.

„Arra szeretnélek kérni, hogy ne hidd el, ami az elmúlt három hétben történt. A YouTube 1-2-3 nem mindig lesz. Ezért tenni kell folyamatosan, nem elég annyi, hogy háromnaponta jössz egy dallal.”

Milán azzal védekezett, hogy néhány napjuk van összerakni egy dalt. Laci szerint hozhattak volna egy G.w.M-dalt, és akkor nincs ilyen gond.

Andinak, bármennyire szereti Krisztiánt, nem volt döntőre méltó produkció.

Milán a második dal előtt kikérte magának, hogy az apró hibákba kötnek bele, mert apró hibái mindenkinél vannak. Egyben elmesélte, hogy előző nap dalt kellett cserélniük, de Krisztiánnal ezt is be merte vállalni. Ahogy a vicc mondja: nem vak, csak bátor.

A magam részéről nem ájultam el Krisztián második produkciójától, számomra egy teljesen átlagos mulatós nótát hallottunk, amit bármelyik lagziban el tudnék képzelni, de hogy pénzt nem adnék érte, az biztos.

Majka remekül összefoglalta:

„Ez a dal a muzsika tévén 14 órakor megy le.”

Szerinte ezzel nem lehet megnyerni az X-Faktort. Milán ettől nagyon ideges lett, de egyre inkább úgy érzem, hogy a Valmar fele nagyon sok mindent nem ért még, nem csak a szakmából, de az életből sem.

Milán természetesen igennel szavazott, ahogy Majka is, Andi és Laci nemmel. A korábbiakkal ellentétben ez még nem jelentett automatikus kiesést: most a döntetlen azt jelentette, hogy a közönség határozhat arról, leül-e Krisztián, és ők bizalmat szavaztak.

Gáspár Laci egy X-Faktor mesével vezette fel Sárközi Rolandot, ami épp oly hosszú volt, mint amilyen érdektelen. Az egész azt hívatott felvezetni, hogy Roland az egyik korábbi hölgy mentor, Radics Gigi oldalán A szépség és a szörnyeteg betétdalát fogja énekelni.

Szépen elénekelték a dalt, de önkéntelenül is azon törtem a fejemet közben, vajon melyikük is hivatott a szörnyeteg lenni.

Gigi szerint Roland már most olyan mintha profi énekes lenne, Joci is kampányolt egy kicsit, szerinte a világ bármelyik színpadán megállta volna a helyét a produkció. Laci szerint Roland most volt a legjobb. Andi is lelkes volt, de Milán szerint Roland nem tudott dominánsnak maradni Gigi mellett. Több energiát szeretett volna látni. „De amúgy adtam” – zárta le.

Majka megjegyezte, hogy ez egy közös produkció volt, nem kellett senkinek lenyomni a másikat.

Roland a második produkciójában Balázs Fecót énekelt. A Maradj velem telitalálat, ez az a stílus, ami a legjobban áll Rolandnak. Külön jót tett neki, hogy a dal második felét kicsit funkysabbra vették.

Ez már Milánnak is tetszett, szerinte hiánycikk itthon az ilyen soul énekes. Andi emlékeztetett rá, hogy amikor a 18 éves énekes megérkezett a műsorba, még milyen ízléstelenül hajlítgatott, amit a mentorok tanácsára teljesen elhagyott. Ebben a produkcióban viszont eljutott oda, hogy már maga is pontosan érzi, mikor, mennyire lehet frazírokkal díszíteni az előadást.

Minden mentor igennel szavazott, így a közönség szavazatai alapján Nórának fel kellett állnia.

Már csak Majka csapata maradt. (Bár minden mentornak egy versenyzője van, Majka az egyetlen, akinél el lehet mondani, hogy valóban van csapata, hiszen az Éberkóma öt főből áll.) Ők egy meglepő formációban, a Váradi Roma Caféval léptek színpadra, Az Egész éjjel sajátos feldolgozásával.

Bármennyire távol áll tőlem a rap, ezen az estén nekem ez a produkció tetszett a legjobban.

Ez volt a legizgalmasabb párosítás, és ennek megfelelően ebben éreztem a legtöbb nóvumot.

Laci másképp érezte, szerinte többet lehetett volna még beletenni.Milán szerint nem találkozott a két univerzum, ami amúgy két tökéletes univerzum.

Az Éberkóma második produkciója a klasszikus hip-hop stílusát idézte, amit Laci nagyon üdvözítőnek tartott, de ennek ellenére nemmel szavazott, felvállaltan azért, hogy védje a saját versenyzőjét. Mindenki más viszont le akarta ültetni őket, így Sárközi Rolandnak fel kellett állnia.

Ez azt is jelentette, hogy továbbjutottak, akárcsak Fehér Krisztián. A közönség az utolsó döntős helyre Rolandot szavazta be, így Nórának ért véget a verseny.

Ezen a ponton szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy mekkora jelentősége van ebben a műsorban a sorrendnek. Azzal ugyanis nagyban elő lehet segíteni valakinek a tovább jutását, ha a műsor végére kerül.

Természetesen sok függ attól, hogy mennyire jól teljesít a versenyző, botrányosan rossz, gagyi produkcióval valószínűleg a legnagyobb favorit is kihullana, vagy legalábbis veszélybe kerülne. De ha a versenyző hozza a kötelezőt, a műsor elején hiába ül le, valószínűleg lesz csere, és veszélybe kerülhet a továbbjutás. Az utolsó versenyző ezzel szemben, ha széket kap, biztos továbbjutó.

Ha ezen az estén Nóra az utolsó versenyző, nagy valószínűséggel akkor is kap széket, ott lenne a döntőben.

Tanulság nincs, hiszen valamiféle sorrend kell, nyilván, de azért ne legyenek illúzióink afelől, hogy a műsorkészítők tudják befolyásolni a kimenetelt, ha akarják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Csupa kék és lila folt volt” – Kálomista Gábor egy bántalmazott színésznő történetével borítja a bilit
A filmproducer szerint a színházi világban évtizedek óta bestiális morál uralkodik. Azt állítja, egy híres rendező egyszer annyira megvert egy színésznőt, hogy a sérülései miatt le kellett állítani egy forgatást.


„Volt, hogy nem tudtunk egy színésznővel forgatni, mert előtte úgy megverte egy híres rendező, hogy csupa kék és lila folt volt” – ezzel a példával érzékeltette Kálomista Gábor filmproducer, hogy szerinte mekkora a baj a magyar színházi világban.

A producer egy Mandinernek adott, a Blikk által szemlézett interjúban az Eszenyi Enikő körül újra fellángolt vita kapcsán fejtette ki véleményét. Mint ismert, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház előbb felfüggesztette, majd múlt csütörtökön végleg törölte a rendező Primadonnák című előadását, mire Eszenyi hat év után nyilvánosan bocsánatot kért.

Kálomista szerint a színházi és művészvilágban évtizedek óta elhallgatott visszaélések vannak, és a kegyelmi botrányhoz hasonlóan itt is „százszámra vannak kegyelmi ügyek”, amelyekről az áldozatok félelmükben nem mernek beszélni.

„Számtalan olyan történet van, hogy a színházigazgató abuzált fiatal színésznőket, majd megmondta nekik, ha egyet is mukkannak erről, örökre el lesznek tüntetve a szakmából” – mondta.

A producer teljes körű feltárást sürgetett, és azt javasolta, hogy vizsgálják ki az elmúlt 15-20 év nagy színházi botrányait. Hangsúlyozta, hogy bár a politikában más oldalon állnak, a színházi világban tapasztalható visszaélések ügyében kiáll a rendező Schilling Árpád és a színész Lengyel Tamás mellett.

„Az a morál, ami a színházi és művészvilágban évtizedek óta uralkodik, valami egészen bestiális. Ebben a kegyelmi pillanatban tehát teljes mellszélességgel kiállok Schilling Árpád és Lengyel Tamás ügye mellett”

– tette hozzá.

A producer az Eszenyi Enikőt körül kirobbant botrány kapcsán fejtette ki véleményét. Szerinte a „balliberális művészvilág” árulónak bélyegezte a színész-rendezőt, amiért korábban nem ment el egy ellenzéki tüntetésre, és azt feltételezték, hogy ezért az akkori kormány pénzügyi forrásokkal támogatta.

„Eszenyi a kormányváltás óta végre hazatalált, bocsánatot kért. Nem volt nehéz kitalálni, hogy ez lesz, ha a Fidesz elveszíti a választást, hiszen most már elapadnak azok a források, amelyeket állítólag az eddigi kormány azért adott neki, mert elfelejtett elmenni egy ellenzéki tüntetésre” – mondta Kálomista.

Ugyanakkor leszögezte, ő maga elutasítja ezt a logikát: „Pedig Eszenyi Enikő sosem állt át, részemről nem is volt erre igény, és úgy vélem, jó ízlésű jobboldali ember nem is gondolhatja, hogy valakit meg kellene jutalmazni azért, mert nem megy el a sajátjai tüntetésére.” Kálomista szerint az ügy legfontosabb része, hogy azt nem vizsgálták ki rendesen, és ezt pótolni kell.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Ez az idei foci-vb hivatalos dala: milliók nézik Shakira új klipjét, amiben Messi és Mbappé is szerepel
Már 60 millió megtekintés felett jár Shakira és Burna Boy közös vb-dalának hivatalos klipje. A projekt nemcsak zenei, hanem társadalmi szempontból is jelentős, hiszen 100 millió dollárt gyűjtenek egy jótékonysági alapnak.


A „Dai Dai” címmel jelent meg Shakira és Burna Boy közös szerzeménye, amely a 2026-os FIFA labdarúgó-világbajnokság hivatalos himnusza, és néhány hét alatt globális slágerré vált. A két hete megjelent videóklip jelenleg a 8. helyen áll a felkapott zenék slágerlistáján a YouTube-on.

A videóban olyan futballsztárok tűnnek fel, mint Lionel Messi, Kylian Mbappé és Erling Haaland.

A Hannah Lux Davis által rendezett klipben feltűnik még Vinícius Júnior, Harry Kane, Christian Pulisic és Jamal Musiala is, ami tovább erősíti a dal stadionhangulatát.

A látvány mögött tudatos zenei és nyelvi koncepció áll: a refrénben japán („ikou”), francia („allez”), spanyol („dale”), angol („let’s go”) és olasz („dai dai”) buzdítások hangzanak el.

A cím olasz szlengben annyit tesz: „gyerünk!” vagy „na, rajta!”, ezzel is a globális közösség érzetét erősítve.

A slágeripari álomcsapatban a két előadó mellett olyan szerzők vettek részt, mint Ed Sheeran és Jon Bellion. A dal ezzel folytatja azt a hagyományt, amit Shakira a 2010-es „Waka Waka” című himnusszal megteremtett.

A társadalmi következménye is különlegessé teszi a produkciót: a jogdíjak a FIFA és a Global Citizen közös oktatási alapját, a Global Citizen Education Fundot támogatják – írja a FIFA hivatalos oldala.

A cél 100 millió dollár összegyűjtése a világbajnokság végéig, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek világszerte minőségi oktatáshoz jussanak. A Sony Music vállalta, hogy az első 250 ezer dolláros bevételt megduplázza.

A dal megjelenésének ideje és további sorsa is érdekes. Május 7-én jelent meg az első előzetes, a szám május 14-én vált elérhetővé a streamingplatformokon, másnap pedig a FIFA is megerősítette, hogy ez a torna hivatalos himnusza. A klipet május 23-án tették közzé a YouTube-on. A projekt csúcspontja a július 19-i vb-döntő lesz, ahol egy történelmi, több előadós félidei show-t tartanak, amelyen Shakira, Madonna és a BTS is fellép.

Az énekesnő nem először jegyzi a foci-vb hivatalos dalát, de a mostani alkalom szerinte különleges.

„Úgy hiszem, ez lesz a legkülönlegesebb mind közül, mert ez a kiadás fontos örökséget akar hagyni azoknak a gyerekeknek, akik láthatatlanok, kiszolgáltatott körülmények között élnek, és nincs hozzáférésük minőségi oktatáshoz.”

VIDEÓ: Shakira, Burna Boy - Dai Dai


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt a Centrál Színház Alföldi Róbertről: kiderült, láthatják-e a nézők a művészt az új évadban
Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója a Molnár Áron által megfogalmazott vádak után kiállt a rendező mellett. Az igazgató szerint Alföldi Róbert nemcsak a meglévő darabjait viheti tovább, de a következő évadban új bemutatót is kap.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 10.



A Centrál Színház igazgatója szerint Alföldi Róbert élvezi a színészek bizalmát, miközben a színházi szakmát hetek óta a visszaélésekről szóló viták rázzák meg. Puskás Tamás ugyanakkor hangsúlyozza: igenis szükség van olyan szakmai-etikai szabályozásra, amely világos következményeket rendel a színházi visszaélésekhez.

A vita azután kapott új erőre, hogy Molnár Áron (noÁr) egy YouTube-műsorban arról beszélt, hogy Alföldi Róbert és Zsótér Sándor is alkalmazott vele szemben bántalmazó rendezői módszereket. Erre reagálva Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója a Blikknek hangsúlyozta: Alföldi személyét náluk szakmai bizalom övezi.

Az igazgató szerint a rendezőnek köszönhetik a magyartenger és Az ügynök halála című sikeres produkciókat, amelyek továbbra is műsoron maradnak. Emellett a következő évad egyik kisszínpadi bemutatóját, a Closert is Alföldi rendezi majd. Puskás arról is beszélt, hogy a társulat tagjai is pozitívan állnak a közös munkához.

„Azok a színészek, akik korábban dolgoztak vele, illetve azok is, akik a tervezett előadásban vesznek majd részt, örömmel, bizakodással és a legnagyobb bizalommal várják a közös munkát.”

Az igazgató egyértelműen elhatárolta az esetet a debreceni Csokonai Színház ügyétől, ahol Eszenyi Enikő rendezését a kollégák jelzése után végül lemondták. „Ez teljesen más szituáció” – tette hozzá.

A színházigazgató ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a szakmának foglalkoznia kell a visszaélések kérdésével.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy legyen színházi etikai szabályozás vagy szakmai keretrendszer, amely biztosítja, hogy a visszaélések ne maradjanak következmények nélkül. Akár színészeket, akár háttérdolgozókat ér sérelem, ha bárki visszaél a hatalmával, annak legyen következménye” – jelentette ki Puskás Tamás.

Hozzátette, csak konkrét ügyeket lehet megítélni, és aggasztónak tartja a tisztázatlan vádaskodást. „Az nagyon aggasztó, ha a nyilvánosságban újabb és újabb nevek kerülnek elő anélkül, hogy a vádak kellően tisztázottak lennének.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Disney+ váratlanul ledobta az év egyik legszórakoztatóbb sorozatát: az Alice és Steve egy igazi dramedy-gyöngyszem
Ilyennek képzelem, ha a Fleabag, a Szexoktatás és az Office egy nagyon rossz ötlet után közös gyereket vállal. A végeredmény egyszerre szívszorító, abszurd és brutálisan vicces. Mindenki szeret valakit, akit éppen gyűlöli ugyan azt a személyt. És ettől válik az egész ennyire ellenállhatatlanná. Leülsz elé és ledarálod, más megoldás nincs…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. június 10.



Az utóbbi években rengeteg vígjátéksorozat próbálta újra feltalálni a műfajt. Voltak, amelyek a klasszikus sitcomok receptjét modernizálták, mások az abszurd irányba mozdultak el, akadtak olyanok is, akik a drámát és a komédiát keverték egyetlen keserédes eleggyé. A Disney+ legújabb sorozata, az Alice és Steve azonban nem igazán akar trendeket követni. Egyszerűen fog egy alapvetően kényelmetlen helyzetet, majd addig fokozza a feszültséget, amíg a néző egyszerre nevet, szenved és képtelen elfordítani a tekintetét.

Egy igazi dramedy-gyöngyszem!

Ha valaki rajong az olyan kínosan vicces produkciókért, mint az Office, vagy kedveli a szociális katasztrófákra épülő humort, amelyben Tim Robinson szinte külön műfajt teremtett magának, akkor itt nagyon jó helyen jár. Ez ugyanakkor nem amerikai típusú cringe-komédia. Sokkal inkább a brit keserédes vígjátékok hagyományából építkezik, ahol a humor gyakran a szereplők önpusztító döntéseiből, rossz időzítéséből és érzelmi éretlenségéből fakad.

A történet középpontjában Steve áll, akit Jemaine Clement alakít. Steve ötvenhat éves, kissé elveszett, kissé furcsa, de alapvetően szerethető figura, aki váratlanul intim kapcsolatba kerül legjobb barátja huszonhat éves lányával, Izzyvel (Yali Topol Margalith). A korkülönbség önmagában is bőven elegendő konfliktusforrás lenne, de a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Steve évtizedek óta szoros kapcsolatban áll a lány családjával. Vagyis nem egyszerűen egy szokatlan románcról van szó, hanem egy olyan döntésről, amely egy egész baráti és családi közösség alapjait rengeti meg.

A sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy nem próbálja mesterségesen dramatizálni ezt a helyzetet, vagy húzni feleslegesen az időt, azzal, hogy ki-mikor tudja meg a „szörnyű” tettet.

Az infót mindenki megkapja, mint az atombombát ledobják, aztán mi meg nézzük a következményeket. Már önmagában annyira kellemetlen és összetett a helyzet, hogy nincs szükség extra fordulatokra. A karakterek reakciói természetesek, még akkor is, amikor teljesen irracionálisan viselkednek. Pontosan ezért működik ennyire jól az egész. Emberi döntések, gonosz, kegyetlen, mocskos módszerek, egy szakítás, akár egy családot is tönkre tehet.

Clement tökéletes választás Steve szerepére. Az új-zélandi színész és humorista évek óta bizonyítja, hogy senki sem tud olyan hitelesen életre kelteni furcsa, társadalmilag kissé ügyetlen figurákat, mint ő. Ráadásul itt visszafogottabb, emberibb karaktert alakít, mint sok korábbi szerepében. Steve nem egy bohóc, hanem egy esendő ember, aki belekeveredett egy olyan kapcsolatba, amelyet talán maga sem tud teljesen elhinni.

Elképesztően hálás és maga sem hiszi el, hogy megérdemli a nála fiatalabb, élettel teli egyetemista lányt.

A másik nagy nyertes Nicola Walker. Alice figurája könnyen válhatott volna egydimenziós, hisztérikus ellenféllé, de Walker sokkal többet hoz ki belőle. Az anya egyszerre sértett, dühös, összezavarodott, irigy és végtelenül emberi. Nehéz nem együtt érezni vele, miközben időnként teljesen elveszíti a kontrollt a helyzet felett. Hozzá fűződnek a sorozat leggonoszabb pillanatai. Élvezet nézni, ahogy a karakter folyamatosan egyensúlyoz a tragédia és a komédia határán, és éppen ettől válik emlékezetessé.

A két régi barát kapcsolatának teljes szétesése adja a sorozat igazi érzelmi magját.

Nem csupán egy romantikusan vicces történetet látunk, hanem két ember állóháborúját, akik valaha jobban ismerték egymást, mint bárki más. Emiatt mindent tudnak is egymásról, ami sok-sok kellemetlen pillanathoz vezet. Az egymásnak okozott sebek ezért sokkal mélyebbek, mint egy átlagos konfliktus esetében. A széria remekül mutatja meg, milyen vékony határ választja el a szeretetet a sértettségtől és az irigységtől.

A hangulat gyakran idézi meg a Szexoktatás világát, de közben érezhetünk egy kis Rózsák háborúját is. A különbség az, hogy itt minden jóval hétköznapibb és ezáltal sokkal fájdalmasabb. A szereplők nem grandiózus összeesküvések vagy drámai árulások miatt sodródnak bajba, hanem saját hibáik, bizonytalanságaik és önámításuk következtében.

A sötét titkok, amiket ennyire közelálló emberek őriztek egymásról, pikk-pakk kikerülnek a nagyvilágba.

A sorozat szinte hullámvasútként működik, csak éppen itt nincsenek felemelkedések, hanem sok-sok zuhanás váltja egymást, néha egy kis egyenes sínnel. Amikor azt hisszük, hogy a helyzet már nem lehet kínosabb vagy rosszabb, a forgatókönyv talál egy újabb módot arra, hogy még mélyebbre lökje a szereplőket. Ez a fajta katasztrófaturizmus meglepően addiktívvá teszi az egészet. Nézőként pontosan tudjuk, hogy valami rettenetes fog történni, mégis alig várjuk a következő jelenetet.

Külön említést érdemel az író. Sophie Goodhart forgatókönyve végig magabiztosan kezeli a kényes témákat, miközben soha nem veszti el a humorérzékét.

A brit fekete humor egészen magas szinten képviselteti magát. Mindenki egyre mélyebbre süllyed a gyarlóság mocsarában. Érezhető rajta az a brit szemlélet, amely egyszerre képes kegyetlenül őszinte és végtelenül vicces lenni. Nem véletlen, hogy időnként a Szexoktatás, vagy a Fleabag jut róla eszünkbe: hasonló érzékenységgel nyúl az emberi kapcsolatokhoz. Egyébként előbbit szintén Goodhart írta.

A sorozat végső soron nem a korkülönbségről vagy a botrányos románcról szól. Sokkal inkább a barátságról, az öregedésről, a sértettségről és arról, hogyan tudják a hozzánk legközelebb álló emberek a legjobban megnehezíteni az életünket. Egyszerre szeretetteljes és kegyetlen portré az emberi kapcsolatokról.

Ritkán fordul elő, hogy egy vígjátéksorozat ennyire könnyedén beszippantson.

Ez, az a fajta produkció, amelynél az ember eredetileg csak egy részt akar megnézni, majd pár órával később azon kapja magát, hogy már a finálénál tart. Szerencsére/sajnos nem hosszú, a hat részes évad kb. 26 perces részekkel pikk-pakk véget ért. Akik szerették a Fleabaget, a Szexoktatást vagy általában a brit komédiák keserédes világát, azoknak ez szinte kötelező darab. Az utóbbi idők egyik legszórakoztatóbb és legokosabb vígjátéksorozata. Én már most követelem a folytatást!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk