A török Bayraktar drónnak esélye sincs az orosz Lancettel szemben - állította a minap a Rosszija 1 orosz állami televízió. A YouTube-ot pedig elárasztották azok a kisfilmek, amelyek azt mutatják be, hogyan működne a dróntechnológia egy csatában. Az oroszok azt állítják, „alá tudja aknázni az eget" Lancet drónjaikkal, amelyek a levegőben körözve várják az ellenséget, majd kamikáze módjára csapódnak bele a támadókba.
Ez egyáltalán nem csak elméleti lehetőség, az ukrán és az orosz harci alakulatok ugyanis hetek óta farkasszemet néznek egymással a Krímnél. Az ukránok pedig az elmúlt időszakban felkészültek egy orosz páncélos invázióra, amit elsősorban a Bayraktar nevű török drónokkal akarnak elhárítani.
VIDEÓ: így működik a Lancet
Oroszország nem veszi félvállról a fenyegetést,
Törökország ugyanis mára valóságos drónnagyhatalommá vált, és éles konfliktusokban is bizonyította, mit tudnak az eszközei.
Bár 2015-ig csak az amerikai, a brit és az izraeli hadsereg volt képes katonai dróncsapásokra, az elmúlt években a helyzet gyökeresen megváltozott. Sok országban rájöttek, mennyi előnye van a drónoknak. Amellett, hogy viszonylag olcsók és hatékonyak, a támadó fél nem veszélyezteti saját magát, és nem utolsósorban sokkal kisebb ellenállással fogadja az egyes országok közvéleménye a drónháborút, mintha katonákat küldenének ellenséges terepre.
Törökország részben kényszerből fogott saját gyártásba. Először 1996-ban vásároltak fegyvertelen amerikai drónokat. Ankara akkor már háborút vívott a szakadár kurd PKK harcosaival, akik az ország délkeleti hegyeiben rejtőztek. Miután a török hadsereg nehezen tudta őket nyomon követni, a drónokban látták a megoldást. A drónok ugyanis órákat képesek a levegőben tölteni, ami alatt lokalizálhatták a PKK rejtekhelyeit. A probléma csak az volt, hogy mire odaértek az F-16-osok, a célpontok gyakran eltűntek.
Fegyveres drónokhoz azonban nem jutottak, az amerikai kongresszus előbb 2010-ben, majd 2012-ben is megakadályozta, hogy ilyeneket vásároljanak. Így nem maradt más hátra, mint a saját fejlesztés.
Ebben a két főszereplő a Turkish Aerospace Industries (TAI) és a Baykar Makina nevű vállalat lett.
A TAI már korábban megkapta az amerikai General Dynamics-tól a licenszet a török F-16-osok gyártására, és 2004-ben megbízást kapott támadó drónok kifejlesztésére. Ennél is fontosabb volt a Baykar Makina belépése, amelynek tulajdonosa, Selçuk Bayraktar a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) folytatott elektromérnöki tanulmányai során sok mindent megtudott a drónokról. 2007-től már teljes egészében a törökországi fegyveres drónok kifejlesztésének szentelte idejét, és két évvel később szerződést kapott a Bayraktar TB2 drón gyártására.
Azokat az alkatrészeket - például a motort és a szenzorokat, - amelyeket nem tudtak maguk gyártani, importból szerezték be. Ennek nem volt akadálya, mivel civil és katonai alkalmazásuk egyaránt lehetséges volt.
A Bayraktar TB2 drónokat 2015-ben vetették be először, a PKK harcosaival szembeni hírszerzésre és célzott csapásokra használták. Bevetésükre Törökország délkeleti részén, az iraki határ közelében került sor, továbbá a szíriai határon túl, ahol szíriai kurdok nagy területeket tartottak ellenőrzésük alatt.
Az oroszok is Szíriában találkoztak először a Bayraktar drónokkal. Amikor tavaly februárban a szíriai hadsereg orosz légi támogatással döntő csapást akart mérni a lázadók által tartott utolsó állásokra Idlib tartományban, a török drónflotta kíméletlenül lecsapott rájuk.
Hulusi Akar török védelmi miniszter szerint néhány nap alatt 2557 szíriai katonát öltek meg, harcképtelenné tettek két drónt, nyolc helikoptert, 135 harckocsit, két harci repülőgépet, több tucat ágyút és öt légvédelmi rendszert.
Júniusban Khalifa Haftar líbiai tábornoknak egy évi ostrom után már majdnem sikerült elfoglalni Tripolit, Fajez asz-Szarradzs nemzetközileg elismert kormányának székhelyét. A török drónok azonban Szarradzs segítségére siettek és Haftar erőit egy hét alatt visszaverték.
Szeptemberben pedig a törökök drónjaikkal az azeriek oldalán avatkoztak be a Hegyi Karabahért vívott, immár 30 éve tartó örmény-azeri konfliktusba. Hat hétig tartó kemény harcok után Nikol Pasinjan örmény elnök november elején békemegállapodást írt alá, amely gyakorlatilag országa kapitulációját jelentette.
VIDEÓ: a Bayraktar TB2
A Correspondent cikke szerint mindez azt mutatja, hogy a török drónok felborították a katonai egyensúlyt a térségben Ankara, illetve az Ankara által támogatottak javára.
A drónok a török nemzeti büszkeség szimbólumai lettek, Selçuk Bayraktar pedig immár bekerült a legfelsőbb körökbe: alig 6 hónappal az első sikeres tesztet követően feleségül vette Recep Tayyip Erdogan elnök legkisebb lányát, Sümeyyét.
Közben a török hadicégek már a drónok következő, nagyobb hatótávolságú és nehezebb fegyverzetű generációjának fejlesztésén dolgoznak.
A cél, hogy a török hadsereg 2023-ra teljesen önellátó legyen ezen a téren. Ez azért fontos, mert Törökországnak importkorlátozásokkal kell szembenéznie. Kanada például tavaly októberben a Hegyi Karabah-beli beavatkozás után megtiltotta motorok és szenzorok eladását Ankarának. A drónok révén Törökország a jövőben kevésbé szorulhat rá a külföldi harci repülőgépekre is. Ennek is van jelentősége, mivel tavaly óta az Egyesült Államok megtiltotta az F-35-ösök eladását Ankarának.
Törökország példája azt mutatja, hogy nem csupán kifizetődő dolog a drónfejlesztés, hanem viszonylag könnyű is. Ankara alig 5 évvel a Bayraktar TB2 első tesztje után már a támadó drónok egyik legnagyobb gyártója a világon. A TB2-k immár Azerbajdzsánba, Katarba, Ukrajnába és Líbiába is eljutottak, míg a TAI Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel tárgyal drónok eladásáról.
VIDEÓ: török drónok és drónrajok akcióban
A török drónok terepen bizonyítottak és sokkal olcsóbbak, mint az amerikai és izraeli modellek, ráadásul még importkorlátozások alá sem esnek. De ugyancsak figyelemre méltó drónipart épített ki az elmúlt néhány év alatt Kína, Irán és Pakisztán, és foglalkozik a technológia fejlesztésével Dél-Afrika, Lengyelország és Belarusz is.
Kína nemrégiben új rekordot állított fel azzal, hogy egyszerre bocsátott fel a légtérbe 3051 drónt. És sok helyen kísérleteznek már autonóm drónokkal, amelyek emberi beavatkozás nélkül végzik el a feladataikat.
Francis Fukuyama amerikai történész szerint a viszonylag olcsón előállítható, kicsi és mozgékony drónrajok teljesen átalakíthatják a hadviselést.
Idejétmúlttá tehetik a páncélosokat, emberveszteség nélkül semmisítve meg azokat, ahogy ez Idlíb tartományban is történt. Fukuyama szerint könnyen lehet, hogy a 2003-as iraki háború volt az utolsó, melyet tanksereggel vívtak.
Azt ugyanakkor senki sem tudja, mi történik, ha két, nagyjából egyforma tudású drónraj kerül szembe egymással. Ukrajna fölött ez is kiderülhet.
A török Bayraktar drónnak esélye sincs az orosz Lancettel szemben - állította a minap a Rosszija 1 orosz állami televízió. A YouTube-ot pedig elárasztották azok a kisfilmek, amelyek azt mutatják be, hogyan működne a dróntechnológia egy csatában. Az oroszok azt állítják, „alá tudja aknázni az eget" Lancet drónjaikkal, amelyek a levegőben körözve várják az ellenséget, majd kamikáze módjára csapódnak bele a támadókba.
Ez egyáltalán nem csak elméleti lehetőség, az ukrán és az orosz harci alakulatok ugyanis hetek óta farkasszemet néznek egymással a Krímnél. Az ukránok pedig az elmúlt időszakban felkészültek egy orosz páncélos invázióra, amit elsősorban a Bayraktar nevű török drónokkal akarnak elhárítani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NASA kutatói összefogtak a japán Toho Egyetem szakembereivel, és szuperszámítógépekkel modellezték, meddig maradhat élhető a Föld. Az eredmények egy távoli, de egyértelmű menetrendet vázolnak fel az élet végét illetően – számolt be róla a BGR.
A kutatás szerint a Nap jelenti majd a legnagyobb gondot: a következő egymilliárd évben nő a kibocsátása, és fokozatosan a lakhatósági határ fölé melegíti bolygónkat.
A becslés alapján a földi élet nagyjából az 1 000 002 021-es évben érhet véget, amikor a felszíni viszonyok már a legellenállóbb élőlényeknek is túl szélsőségesek lesznek.
A lejtmenet azonban sokkal korábban elindul. Ahogy a Nap forrósodik, a Föld légköre jelentősen átalakul: csökken az oxigénszint, meredeken nő a hőmérséklet, és romlik a levegő minősége. A részletes éghajlati és napsugárzási modellek szerint
ez nem villámcsapás-szerű összeomlás, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlás.
Ennek jelei már most látszanak. Erősödnek a napviharok és a koronakidobódások, nemrég az elmúlt 20 év legerősebb viharát rögzítették. Ezek hatnak a Föld mágneses mezejére és csökkentik a légköri oxigént.
Közben az ember okozta klímaváltozás is tovább növeli a terhelést:
a globális felmelegedés és a sarki jég olvadása a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban halad, ami arra utal, hogy a környezet már jóval az egymilliárd éves időtáv előtt is ellehetetleníti az életet az emberek számára.
A kutatók a felkészülés és az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák. Egyesek zárt életfenntartó rendszereket és mesterséges élőhelyeket javasolnak, mások pedig a Földön túli lehetőségeket vizsgálják: a NASA és a SpaceX hosszú távú Mars-missziói az emberi élet fennmaradásának lehetséges útjait keresik, ha bolygónk lakhatatlanná válik.
A NASA kutatói összefogtak a japán Toho Egyetem szakembereivel, és szuperszámítógépekkel modellezték, meddig maradhat élhető a Föld. Az eredmények egy távoli, de egyértelmű menetrendet vázolnak fel az élet végét illetően – számolt be róla a BGR.
A kutatás szerint a Nap jelenti majd a legnagyobb gondot: a következő egymilliárd évben nő a kibocsátása, és fokozatosan a lakhatósági határ fölé melegíti bolygónkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meglepő áttörés jöhet az akkuk világában: kutatók bebizonyították, hogy a vas több elektront tud leadni és visszavenni, mint amennyit eddig lehetségesnek tartottak. Az Interesting Engineering beszámolója alapján olyan vasalapú katódok jöhetnek, amelyek egyszerre erősebbek és olcsóbbak – írta a Portfolio.hu.
A kulcs egy új, nanoszerkezetű anyag: lítium–vas–antimon–oxid. A kutatók ennek kristályszerkezetét úgy hangolták finomra, hogy a vasatomok akár öt elektront is képesek legyenek leadni és visszavenni, szemben a korábban ismert kettő–hárommal.
Az elején nem ment zökkenőmentesen: a minták a töltési ciklusok alatt többször is szétestek. A megoldás az extrém lekicsinyítés lett: 300–400 nanométeres szemcsenagyságnál stabil állapotot értek el. „A részecskék lekicsinyítése óriási kihívás volt, de ez tette lehetővé, hogy a kristály stabil maradjon” – mondta az egyik kutató.
Ha ez a megközelítés beválik, a drága és környezeti szempontból vitatott kobalt- és nikkeltartalmú akkuk helyett olcsóbb, vasalapú megoldások is jöhetnek.
A felfedezés hatása túlmutathat az energiatároláson: a vas új elektronikus és mágneses tulajdonságai hatással lehetnek MRI-berendezésekre, mágnesvasúti technológiára, sőt akár a szupravezetők fejlődésére is.
A fordulatot egy 2018-as elmélet indította el: William Gent vetette fel, hogy a vas magasabb oxidációs állapotba kényszeríthető, ha a szomszédos atomok távolsága megfelelő. A következő lépés a nagyobb méretű prototípusok gyártása és a hosszú távú ciklustesztelés. A kutatók szerint néhány éven belül ipari fejlesztések indulhatnak az új technológiára építve, és megkezdődhet az akkumulátorok „új vaskorszaka”.
Meglepő áttörés jöhet az akkuk világában: kutatók bebizonyították, hogy a vas több elektront tud leadni és visszavenni, mint amennyit eddig lehetségesnek tartottak. Az Interesting Engineering beszámolója alapján olyan vasalapú katódok jöhetnek, amelyek egyszerre erősebbek és olcsóbbak – írta a Portfolio.hu.
A kulcs egy új, nanoszerkezetű anyag: lítium–vas–antimon–oxid. A kutatók ennek kristályszerkezetét úgy hangolták finomra, hogy a vasatomok akár öt elektront is képesek legyenek leadni és visszavenni, szemben a korábban ismert kettő–hárommal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.
A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.
Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:
körülbelül 11,5 millió forint.
A robotra már több ezer megrendelés érkezett.
A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.
A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:
A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.
A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.
A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.
Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.
Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.
A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.
Ebben a videóban semmi sem valódi:
A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.
Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.
Mi változott? – A Sora 2 új képességei
Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.
Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.
Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.
Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.
A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.
Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?
Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.
Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.
Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.
Ez még senkit sem bánt:
Sora 2 Remix → Mario's Escape.
The remix feature is underrated.
PROCESS:
1. Generate an intial video
2. Post it.
3. Select Remix.
4. Describe next scene / repeat.
Initial Prompt:
Realistic body cam footage of a police officer pulling over Super Mario in his mario cart. It was… pic.twitter.com/Sn3VwuiGSM
A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.
A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.
Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:
a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.
Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.
Máris támadják az új AI-modellt
A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.
Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.
A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.
A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.
A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.
Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.
Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai
A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.
A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.
Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.
Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.
Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.
Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek
A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.
Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.
Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.
A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.
Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
