HÍREK
A Rovatból

Történelmi aszály volt tavaly, 2022 első három hónapjában és nyáron, valamint októberben is alig hullott csapadék

Az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.


Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot - írta a 2022-es év agrometeorológiai áttekintésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is. Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait.

A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.

A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.

Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el.

A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.

Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.

Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.

A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.

Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.

Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.

A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.

Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „ha cigánygyerekek potyognak az égből”, akkor is el kell érni a 2025-re kitűzött célokat
A miniszterelnök a Kossuth Rádióban beszélt arról, hogy egész Európa gazdasága rosszul teljesít, nem csak a magyar, aminek szerinte alapvető oka Ukrajna leendő európai uniós tagsága.


Orbán Viktor szerint az egész Európai Unió gazdasága stagnál, és például Németország is ott van Magyarországgal egy szinten – a miniszterelnök erről a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában beszélt péntek reggel.

Orbán azután szólalt meg, hogy néhány napja kiderült: a magyar gazdaság a vártnál sokkal rosszabbul teljesített, a tavalyi év hasonló időszakához képest is romlott a teljesítmény.

A miniszterelnök a repülőrajt helyetti gyenge teljesítményről azt mondta: nem az okok érdeklik, „a munkánk szempontjából ez másodlagos” – bár két napja még egyértelműen megjelölte, kik tehetnek a rossz GDP-adatokért, amikor Facebook-oldalán közölte: „A tegnapi egy sötét nap volt Európában. Az Európai Néppárt kongresszusán úgy döntöttek, hogy folytatni kell az ukrajnai háborút. Még több pénzt akarnak küldeni Ukrajnába, miközben az európai gazdaság szenved.”

Igaz, azt most is megismételte Orbán Viktor, hogy alapvetően fejlődés lenne Európában, ha az Unió nem Ukrajában küldött volna pénzt. A kormányfő megerősítette:

az érdekli, hogy hogyan érjük el a 2025-ös gazdasági célokat, „akkor is, ha cigánygyerekek potyognak az égből”.

„Ukrajna EU-tagsága csődbe juttatná Magyarországot és a magyar gazdaságot” – tette hozzá Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zacher Gábor reagált arra, hogy megtiltották az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliak számára
Nem elég a tiltás, felvilágosításra lenne szükség - mondja a toxikológus. Úgy véli, hogy a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.


Zacher Gábor szerint nem elég, ha csak megtiltják az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliaknak, mert ez önmagában nem fogja megoldani a problémát. A toxikológus úgy véli,

fontos lenne felvilágosítani a fiatalokat is, mivel szerinte a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.

Az ATV riportjában több szakértő is megszólalt a napokban elfogadott törvényről, amely megtiltja, hogy energiaitalt adjanak el fiatalkorúaknak. A riportból kiderült, hogy évente 64 millió liter energiaital fogy el Magyarországon, ami fejenként körülbelül 27 darab negyedliteres dobozt jelent.

Zacher arról is beszélt, hogy más italokban is lehet sok koffein.

„Ha mondjuk egy jó erős ristrettot vagy espressot főz valaki, ott akár 150 miligram koffein is előfordulhat benne, ami jóval több mint másfélszerese annak, ami 1 doboz energiaitalban van”

– fogalmazott.

A Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna szerint sem elég csak a tiltás. Úgy véli, sokan nem elég egészségtudatosak, ezért további lépésekre lenne szükség.

A Magyar Energiaital Szövetség főtitkára, Csibi Sándor is úgy gondolja, érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy miért fogyasztanak egyáltalán koffeint az emberek. Emellett ő is a kávé szerepét emelte ki.

Forrás: Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktornak: Bármennyiszer is hivatkoznak magukra mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet
A Tisza Párt elnöke részletesen felsorolta, hogy szerinte mi mindenben nem mondott igazat a miniszterelnök a péntek reggeli, Kossuth rádiós szereplése során.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban rosszak a gazdasági mutatók, míg okként elsősorban Ukrajna EU-s csatlakozását jelölte meg.

A beszélgetésre Facebookon már reagált is Magyar Péter, aki szerint a miniszterelnök több pontban nem mondott igazat. „STOP hazugság, STOP korrupció, STOP Orbán!” kezdetű posztjában azt írja: „A miniszterelnök ma az hazudta, hogy más európai országok gazdasága is zuhant. Ehhez képest a valóság az, hogy mindenhol nőtt a gazdaság. Csehországban például 2 %-kal, Litvániában 3,2 %-kal.”

Hozzátette: „Azt is mondta, hogy nem akar külső körülményekre hivatkozni a tragikus magyar adatok miatt, majd hosszú perceken keresztül fejtegette, hogy minden baj Európának köszönhető.”

Szerinte nem az a baj, hogy „a magyarok pénzét az európaiak talicskával hordják tolják ki Ukrajnába”, hanem hogy „Orbánék tudtával teherautóval hordták ki a magyarok százmilliárdjait a Nemzeti Bankból.”

„A miniszterelnök arról persze egy szót sem szólt, hogy a magyaroknak járó uniós ezermilliárdok az orbáni korrupció miatt nem érkeznek meg. Ehelyett odáig jutott a bukott a TSZ elnök, hogy a csillagot is lehazudta az égről. Azt hazudta, hogy a TISZA akadályozza az uniós pénzek megérkezését, miközben a TISZA soha (!) nem szavazott a magyarok uniós pénzeiről, azok három éve nem érkeznek Orbán miatt”

– fogalmazott az ellenzéki párt elnöke.

Posztja végén hozzátette:

„bármennyiszer is hivatkoznak magukra, mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hónapok óta nem kapják meg a fizetésüket a paksi atomerőmű építkezésén dolgozó munkások a Roszatom alvállalkozójától
Úgy tudják, hogy az orosz cég is távozik Paksról, nem sokkal azután, hogy a vezérigazgató-helyettes ellen büntetőeljárás indult Oroszországban.


Sem a munkabérét, sem a felmondási időre járó pénzt nem fizette ki neki a Roszatom alvállalkozójaként dolgozó orosz cég, miután több száz munkást bocsátottak el január óta a paksi atomerőmű bővítésének építkezéséről. Az esetről egy néző tájékoztatta az RTL Híradót.

A külügyminisztérium a Híradó kérdésére azt közölte: a fővállalkozó, vagyis az orosz Roszatom vizsgálja, hogyan tudja rendezni a helyzetet.

Az új paksi blokkoknak a 2014-ben aláírt szerződés szerint már 2023 óta működniük kellene. Az építkezésen dolgozókat azonban másról tájékoztatták. Az egyik alvállalkozó, aki az orosz Orgenergostroy alkalmazásában dolgozott elmondta, hogy felmondtak neki.

De az Orgenergostroy még közel 500 másik magyarországi dolgozójával is azt közölte, hogy a rossz gazdasági helyzetben leáll a munka, és nincs tovább szükség rájuk. De a pénzüket sem kapták meg.

"Több, mint 700 ezer forintról van szó, igazándiból március, április havi bér. Van benne egy felmondási idő is" - mondta az egyikük.

"Az a helyzet, hogy még túl sok tájékoztatást is kaptunk erről. Mindig más más időpontok, még a törvényben is, ami benne van. Hogy felmondási idő és 5 munkanap és azon belül kell, hogy utalják, az se teljesült. Onnan is már a harmadik időpontot hallottam. A legutolsót épp 30-ra, a tegnapi napra".

Úgy tudják, hogy az orosz cég is távozik a paksi építkezésről. Mindez nem sokkal azután történik, hogy a vezérigazgató-helyettes ellen büntetőeljárás indult Oroszországban. Az Orgenergostroy illetve a Roszatom egy-egy vezetője korrupciós ügybe keveredett. A Roszatom vezetője ugyanis kenőpénzért adott munkát az Orgerenrostroy-nak.

Hadházy Ákos nemrég megnézhette az építkezést, és úgy vélte, hogy várható volt, hogy sokan elveszítik a munkájukat Pakson: "sok száz vagy akár ezer ember is elveszítette a munkáját ezen az építkezésen, gyakorlatilag minden munkálat leállt ezen a területen". A legrosszabb helyzet pedig ott van, ahol nem is fizették ki az embereket.

A Külügyminisztérium a Híradóval azt közölte, hogy az alvállalkozókkal közvetlen a fővállalkozó - azaz az orosz Roszatom - szerződik. Szerintük a Roszatom "több lépést is tett a kialakult helyzet felelős kezelése érdekében". Az orosz állami cég "jelenleg is vizsgálja, hogy mely esetekben tudják átvállalni Orgenergostroy kötelezettségeit".

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: