News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Több, mint másfél tonna műanyagtól óvták meg a bolygót a Vodafone kisméretű SIM kártyái tavaly

A cég felére csökkentené a környezeti hatását 2025-ig.

Link másolása

hirdetés

A Vodafone 2019 decemberében tűzte ki célul, hogy 2020. áprilisig felére csökkenti a nem alapvető műanyagok felhasználását kiskereskedelmi hálózatában valamint irodai telephelyein. Ezen fenntarthatósági stratégia részeként a szolgáltató vállalta, hogy a SIM kártyákhoz szükséges kártya-tartók méretét felére csökkenti, hozzájárulva ezzel a bolygó megóvásához. Az intézkedés elképesztő eredményt hozott: 2020 decemberéig 1,6 tonna műanyagot spórolt meg a vállalat a felezett SIM kártya-tartók bevezetésével - áll a cég sajtóközleményében.

A Vodafone tavaly áprilisban jelentette be, hogy hitelkártya méretű SIM kártya-tartóit fele akkorára cseréli.

A Föld védelmét szolgáló intézkedés április óta 1,6 tonna műanyag megtakarítását eredményezte.

A régi SIM kártya-tartók kivezetését 2020 végéig vállalta a szolgáltató.

Globális szinten évente több mint 340 tonnával csökkenti a Vodafone Csoport műanyaghulladékát a kezdeményezés, amit a legtöbb európai országban elindítottak.

hirdetés

A műanyaghulladék mellett ez a cégcsoport széndioxid-kibocsátását is jelentősen csökkenti a lépés, mert a kisebb méretű SIM kártyatartók szállítása és előállítása is kevesebb széndioxid-kibocsátással jár.

Egy tonna műanyag esetében 15 tonna széndioxid-megtakarítást eredményez, így összességében több mint 5000 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátás mennyiségét évente.

A Vodafone célja, hogy 2025-ig 1 milliárd ember életét tegye jobbá azzal, hogy a környezeti hatását felére csökkenti.

Ennek érdekében több intézkedést is bevezettek: 2020. március végéig 24 országban vezették ki a felesleges műanyagokat és bizonyos esetekben az egyszerhasználatos cikkeket is. Kivezették üzleteikből az eldobható műanyag zacskókat és kerülik a műanyag alapú promóciós anyagok használatát, valamint vállalták, hogy hálózati hulladékuk 100%-át újrafelhasználják, újraértékesítik vagy újrahasznosítják, és segítik meghosszabbítani ügyfeleiknek a már meglévő eszközeik élettartamát.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben egy kutatás szerint
Az ELTE kutatóinak előrejelzése több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.

Link másolása

hirdetés

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve

- írták.

Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben - tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Vidéken újrakezdőket és tudatos életmódra vágyókat várnak a Gyüttment Találkozóra
Augusztus utolsó hétvégéjén Magfalván rendezik meg a találkozót, ráadásul úgy, hogy a négy nap alatt egyáltalán nem termelnek hulladékot.

Link másolása

hirdetés

A környezetünk változásával egyre többekben fogalmazódik meg, hogy visszatérjenek gyökereinkhez és a városi életet hátrahagyva vidékre költözzenek és új életet kezdjenek. Ebben segít a Gyüttment Találkozó, ahol hét éve osztják meg egymással tapasztalataikat és tudásaikat.

Ez volt 2017-ben az első olyan fesztivál, ami célul tűzte ki maga elé, hogy a zéró hulladék jegyében bonyolítsák le az eseményt. Ennek megfelelően nem voltak kitéve szemetesek, a büféknél az emberek a saját tányérjukat és poharukat használták az étkezés során, és csak olyan hulladék keletkezett, amit a helyszínen komposztálni tudtak a résztvevők.

Ezt az irányelvet fokozva tértek át a szelíd fesztivál elképzelésére, azaz immáron a környezetvédelmi szempontokat kiterjesztik a közlekedésre, étel- és italfogyasztásra, építés- dekorra, energia- és vízfelhasználásra és a hangszennyezésre egyaránt.

Forrai Mária Melinda a találkozó főszervezője lapuknak elmondta, hogy a helyszínre nem Budapest közelsége miatt, hanem már tavaly is azért esett Magfalvára a választás, mert feltett szándékuk volt, hogy kisközösségek területén, vagy az ő közelükben tartsák meg a találkozót, hogy közvetlen példát láthassanak a résztvevők, valamint, hogy az épített értékeket otthagyhassák, ezzel is támogatva őket.

Azt is megtudtuk, hogy a találkozón résztvevők összetétele vegyes, sokan érkeznek a fővárosból vagy nagyobb városokból, akik a vidékre költözést fontolgatják, vagy a városon belül szeretnének életmódot változtatni, például balkonkertészkedéssel.

Az esemény idei kiemelt témája a hálózatosodás lesz, mivel a szervezők úgy gondolják, hogy ha a problémákra megoldást keresők szorosabban együttműködnek, akkor minden kérdésre választ fognak találni. Ezt erősítik majd a meghívott szervezetek is, akik között szerepel a a Magyar Élőfalu Hálózat, a Magyar Permakultúra Egyesület, a Kisközösségi Program, a Bevásárlóközösségek Hálózata, a Környezettudatos Építők, a Nagyapám Háza mester-inas képzés, a Fenntartható Visszafejlődés tanyahálózat, a Szolidáris Gazdaság Hálózat, de idén először a Nemzetközi Ökofalu Hálózat (GEN) alhálózata, a Dél-kelet-európai Ökofalu Hálózat (SEEEN) is.

hirdetés

A Budapesttől nem messze található helyszínen, melyet könnyen meg lehet közelíteni tömegközlekedéssel is, lesz kézműves piac, valamint műhelymunkákkal is készülnek, ahol például szalmabálából lehet falat építeni, de építhetnek a résztvevők hordozható kemencét és tyúkólat is.

Esténként zenei programmal zárják a workshopokkal és kerekasztal beszélgetésekkel is tarkított napokat, ahol olyan témák kapnak helyet, mint a környezetvédelem, a tudatos közösségindítás, a vízgazdálkodás vagy éppen a mélymulcsos kertészkedés. Természetesen a gyermekekről sem feledkeztek meg, akik kézműves foglalkozásokkal és egyéb tudatos programokkal tölthetik el napjaikat.

Az esemény főszervezője azt is elárulta, hogy a találkozó hatására már többen változtatták meg korábbi életüket, például a Fenntartható visszafejlődés tanyaközösséghez a tavalyi évben is találtak olyan tagokat a találkozón, akik az előadások hatására vettek tanyát, vagy csatlakoztak be az immáron több, mint 60 tagot magába foglaló közösségbe.

Forrai Mária azt is tapasztalta, hogy idén az eddiginél több érdeklődő keresi fel telefonon, akik eddig sosem vettek részt a fesztiválon, de az eddigi életmódjukat fenntarthatatlannak tartják és tanulni szeretnének, mert vagy már vettek egy vidéki ingatlant, vagy fontolgatják ezt a lépést.

A négynapos eseményen augusztus 25. és 28. az vehet részt, aki éves pártolói tagdíjat fizet. Aki csak egy-egy napra látogatna ki, azoknak lehetőségük van napidíj ellenében részt venni a találkozón. Részletes programról bővebben a találkozó honlapján lehet tájékozódni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Nem csak védett erdőink kerülnek végveszélybe, klímacéljainkat sem tudjuk teljesíteni
A kormány új fakitermelési szabályai hosszú évtizedekre kiható károkat okozhatnak, és súlyosbíthatják a klímaválságot - figyelmeztettek a szakemberek a Másfélfok sajtóklubjában.

Link másolása

hirdetés

Szöveg: Göbölyös N. László – Fotó: Pxhere.com

A kormány a háborús és energia-vészhelyzetre hivatkozva rendeletet adott ki arról, hogy fokozni kell a fakitermelést, hogy elegendő mennyiségű tűzifa legyen a lakosság számára a téli időszakban. Milyen következményei lehetnek e rendelet alkalmazásának? Valóban segít-e a várható energiaproblémákon, milyen hatással lehet az erdei ökoszisztémákra és hogyan befolyásolhatja a törvényben rögzített hazai klímasemlegességi célokat? – tette fel a kérdéseket Vigh Péter, a Másfélfok augusztusi online sajtóklubjában. Az egyesület vezetője emlékeztetett arra, hogy a különböző klímastratégiák fokozottan számolnak a magyarországi erdők szénelnyelő képességével.

A sajtóklub vendége ezúttal Gálhidy László biológus, erdőökológus volt, aki korábban az ELTE és az MTA kutatójaként dolgozott, jelenleg a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Gálhidy László elöljáróban elmondta, hogy nyílt levelet küldtek a miniszterelnöknek és a rendelet ellen egy petíciót is közzétettek, amelyet közösen terjesztettek elő a Magyar Madártani Egyesülettel, a Magyar Természetvédők Szövetségével, a Tízmillió Fával, a Levegő Munkacsoporttal, a Greenpeace-szel közösen.

A programvezető négy fontos kérdést vetett fel.

hirdetés

Először is mi indokolja, hogy az erdők szűk körét kitevő, természetvédelem alá eső erdőkben is lehetőség legyen a tarvágásra? Hangsúlyozta, hogy a legszebb erdőkről van szó, amelyekben kirándulni járunk: a Normafáról, a Kékestetőről, a balatoni erdőkről, az Őrségről.

Mi indokolja, hogy ezeknek az értékes erdőknek a fenntartását 20 évvel megrövidítjük? Az eredeti erdőterv szerint az őshonos tölgyeseknél, bükkösöknél a vágás-kor 120-130 év. Ha ez korábban történik, éppen a legértékesebb korukból veszünk el az élővilág fenntartása szempontjából.

Ilyenkor tud bennük a legtöbb madárfaj költeni, a legtöbb rovarfaj táplálékot találni és más élőlények élőhelyet találni.

Miként szolgálja a tűzifaellátást az, hogy a védett területen az akácosok kivágása után nem állítjuk vissza a természetes erdőtakarót? Ezzel ugyanis lemondanánk egy fontos természetvédelmi szempontról. Nálunk az idegenhonos, Észak-Amerikából származó akácosok teszik ki az erdőterület egynegyedét, és sokkal inkább ezekből kellene többet kivágni, mint az őshonos fákból.

És végül: milyen alapon járulhat hozzá az agrárminiszter az erdőterven kívül is egyes erdők letermeléséhez? Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs olyan erdő az országban, amely teljes védettséget élvezne, egyben megkerüli az általában 10 éves periódusokra osztott erdőtervezést – figyelmeztetett Gálhidy László. Szerinte egyértelmű: ha növeljük a vágás területének kiterjedését, ha előre mozdítjuk az idegenhonos fafajok térnyerését, ha nem megfelelő módszerekkel történik az erdők felújítása, az erdőtermészetesség sérülni fog, még akkor is, ha maga az erdőterület nem változik. Miközben a rendelet az energiaválságot sem oldja meg.

A WWF képviselője felidézett egy 2004-es felmérést, amelyben a budai hegyekben lehetséges fakitermelésről kérdezték az embereket. A megszólítottak 27%-a vélekedett úgy, hogy e területen semmilyen fakitermelés ne legyen, és ugyanennyien mondták, hogy legfeljebb 0,1-0,2 hektáron engedélyeznék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Normafa környékén van a legtöbb, 200 évnél is idősebb, összefüggő erdőt alkotó fa, az ország más területein éppen az intenzív fakitermelés miatt tűnt el ez a természeti kép.

Lehet, hogy maga a Normafa és a más közkedvelt helyek éppen a látogatottságuk miatt nincsenek veszélyben, de sok helyen aggodalomra ad okot az idős erdők sorsa. A jelenség nem új, mert például a Tarkő, Bükki Nemzeti Park mértani közepe körül egy 180 éves erdőt vágtak ki 2018-ban, és az új rendszerrel ennél sokkal súlyosabb helyzet várható.

Az egész mögött ott van a klímaváltozás fenyegető árnya: egyre nagyobb a szárazság, az erdőket sokszor természetes módon is a gyepterületek váltják fel, egyre gyakoribbak a tüzek, egyre nehezebb lesz az erdők felújítása.

Minél intenzívebb erdőgazdálkodási módszereket alkalmazunk, annál gyengébbeké tesszük az erdőket. Minél kisebb a fatömeg, annál alacsonyabb szintű a légköri szén-dioxid lekötése

– figyelmeztetett Gálhidy László.

Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője kitért arra, hogy egy köbméter fa elégetése egy tonna CO2-kibocsátással jár. Az arányokat jól érzékelteti, hogy Magyarországon egy fával fűtő háztartás átlagosan 8-15 köbméter fát használ fel. Ugyanakkor a Földön egyedül az erdők azok, amelyek képesek ellensúlyozni CO2-kibocsátásunkat.

Ahhoz, hogy elérjük a klímatörvényben vállalt 2050-es klímasemlegességet, a jelenlegi technológiai feltételek mellett 4,5 millió tonna CO2-t kellene az erdőinknek semlegesítenie. Éppen ezért a szakemberek szerint nem lenne szabad engedni, hogy a jelenlegi, mintegy 7 millió köbméternyi fakitermelést növeljük. Ez azonban be fog következni, mert ha jelentősen nő az átlagfogyasztás feletti gáz ára, akkor a háztartások logikusan több tűzifát fognak felhasználni. Már most másfélszeres a kereslet a tűzifa-piacon, és ez valószínűleg hosszú távon állandósulni is fog.

Ráadásul az idén kivágott fával, annak nedvesség-tartalma miatt nem is lenne szabad tüzelni. Az eltüzelt nedves fa negatív hatása a szállópor-kibocsátás. Harmat emlékeztetett arra, hogy Magyarország ellen már volt kötelezettség-szegési eljárás amiatt, hogy több körzetben is meghaladtuk e téren az egészségügyi határértéket és ez a jövőben még nagyobb probléma lesz.

Mit tehetnek a környezetvédők a tiltakozáson túl? – tettük fel a kérdést.

Vigh Péter szerint látszik egyfajta társadalmi mozgolódás a rendelet várható hatásai ellen. Gálhidy Péter felidézte, hogy a WWF Magyarország az Alkotmánybíróságig eljutva el tudta érni, hogy töröljék a 2009-es erdőtörvény 2017-es és 2018-as módosításainak többségét, de egy most induló eljárással is hosszú éveket veszíthetünk el.

Befolyásolhatja-e az erdészeti szakma a rendelet végrehajtását? Gálhidy úgy véli, igen, mert hozzájuk is eljutottak olyan állásfoglalások, melyek szerint nem fognak változtatni az eddigi gyakorlaton. Remélhetőleg a többség így dönt, de biztosan lesznek, akik élni fognak az új lehetőségekkel.

Gálhidy László szerint

a világháborúk során nagy területen végrehajtott tarvágás nyomai máig látszanak, holott 80-100 évvel ezelőtti eseményekről van szó. Tehát egy-egy nagyobb kataklizma kiheverésére súlyos évtizedekre van szüksége a természetnek.

Sok múlik azon, hogy meddig lesz érvényben a rendelet. Ha például az akácosok helyére nem tölgyeseket, hanem újra akácosokat telepítenek, ki kell várni, amíg azok vágásérettek lesznek, az pedig legalább 50 év. És 50 év a jelenlegi körülmények között - a klímaváltozást is figyelembe véve - nagyon hosszú idő.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: