SZEMPONT
A Rovatból

Tizenkét pedagógus mondott fel tanévkezdés előtt egy isaszegi iskolában – az igazgatót és a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat okolják a távozók

Öt osztály maradt osztályfőnök nélkül, köztük olyan diákok is, akik érettségire készülnek. A távozó tanárok elsősorban az új igazgató által teremtett légkörrel voltak elégedetlenek. Az iskolát fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház szerint azonban az igazgató szakmailag alkalmas a munkájára.


Úgy tudjuk, az isaszegi Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikumban összesen 12 dolgozó mondott fel a tanévkezdés előtt, csak augusztusban 8-an.

A 35-40 fős főállású összlétszámhoz képest ez azt jelenti, hogy lényegében minden harmadik, teljes munkaidőben dolgozó pedagógus távozik.

Az alakuló értekezleten elhangzott információk szerint öt osztály maradt osztályfőnök nélkül, köztük az érettségizők is, ahonnan hiányozni fog a magyar- és a történelemtanár is. További két osztálynak szintén keresnek osztályfőnököt, de ez nincs összefüggésben a felmondásokkal. Ugyanakkor a távozások nyomán az általános iskola felső tagozatán egyáltalán nem maradt matematika-tanár. (Az ő pótlásukról időközben gondoskodtak, erről cikkünk frissítésében írunk.)

A szülőket hivatalosan nem tájékoztatta sem a fenntartó, sem az iskola a kialakult helyzetről. Ők egy-másfél héttel ezelőtt informális úton értesültek arról, hogy mi várható, és most zárt Facebook-csoportokban próbálják összerakni a képet.

Több távozó pedagógussal is beszéltünk. Egyikük szerint minden azzal kezdődött, hogy az intézmény korábbi igazgatónőjét a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház 2023 májusának végén váratlanul és indoklás nélkül leváltotta. Azt, hogy miért kellett távozni az előző vezetőnek, nem tudni. Az iskolát működtető Pünkösdi Egyház csupán annyit írt, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a hirtelen váltás okát, de „a jogszabályokat maradéktalan betartása érdekében” elengedhetetlen volt a lépés.

Az ott dolgozók azt mondják, eleinte igyekeztek pozitívan hozzáállni és mindent beleadni, hogy működni tudjanak, elfogadva a helyzetet.

Az év során azonban az addigi nyugodt légkört többek szerint felváltotta egy ideges, feszült, stresszes munkahelyi atmoszféra, és ezért elsősorban az igazgató stílusát okolják.

Az egyik távozó pedagógus úgy érezte, az igazgató nem ismerte el, és nem becsülte meg a munkájukat. Szerinte a döntéseket sokszor félinformációk alapján hozta meg, és bár mindig azt mondta, várja a visszajelzéseket, és szakmai érvek mentén akár változtatni is kész, valójában soha nem változtatott azon, amit előre elhatározott. „Rendre agresszívan kommunikálta a helyzetet, fenyegetőzött, számos kollégával durva volt” – fogalmazott. Például előfordult, hogy börtönt emlegetett egy testnevelés órán eltört szemüveg miatt.

Az igazgatót azért is kritizálják, mert nem vett részt olyan fontos eseményeken, amelyeken a tanárok szerint minimum illendő lett volna ott lennie. Nem volt jelen például a hagyományos „Tücsökavatón”. Ezen az eseményen az első osztályosok mindig az igazgatótól kapják meg az intézményt szimbolizáló bordó szalagot a nyakukba, azonban ő közölte, hogy nem ér rá, ezért az egyik igazgatóhelyettesre hárult ez a feladat.

A helyzet miatt több pedagógus is megkereste a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat, ahol állításuk szerint nyitottan fogadták őket, és azt javasolták nekik, találjanak megfelelő embert az igazgatói pozícióra. Ők találtak is alkalmas jelölteket, akik megküldték az életrajzukat az egyháznak, de amikor az egyikük bement, hogy tárgyaljon a pozícióról, arra akarták rávenni, hogy a jelenlegi igazgató mellett vállalja el az igazgató-helyettességet, amire nemet mondott.

A Pünkösdi Egyház ezzel kapcsolatos kérdésünkre tagadta, hogy valaha is fontolgatták volna az igazgató-cserét. Azt írták, szerintük

a tavaly kinevezett új igazgató szakmailag alkalmas a feladat ellátására.

A csalódott pedagógusok jelezték az egyháznak, hogy amennyiben az igazgató mégis marad, akkor ők felmondanak. Szerintük a fenntartó válasza annyi volt: „jó, menjenek”.

Amikor az igazgató szembesült azzal, hogy a tantestület harmada távozik, a nekünk nyilatkozó tanár szerint „dühös és ingerült volt”. Azonban nyíltan csak kevesen mondták meg, hogy vele van problémájuk.

Összesen két pedagógus volt, aki a felmondás indokaként elmondta neki, hogy nem tartja jó vezetőnek. A többiek diplomatikusan jobb ajánlatokra hivatkoztak.

A szülők és a gyerekek jelenleg úgy állnak a tanévkezdés előtt mindössze néhány nappal, hogy nem tudják, ki és meddig fogja őket tanítani. Az egyik szülő így fogalmazott: „Három évig ugyanazok az emberek tanítják a diákot, akiket megismert, megszeretett, és mindent, amit eddig tanult, tőlük tudja. Ha ők egymás után tűnnek el, az elég ijesztő gyerekként. De még nekünk, felnőtteknek is. A döbbenet volt a mi családunkban az első érzés.”

A megkérdezett szülők elsősorban az igazgatót hibáztatják.

„Ha ennyi tanár mond fel egyszerre, az azt jelenti, hogy ő nem megfelelően tudott ezekkel a tanárokkal együtt dolgozni – akik már egyébként nagyon hosszú ideje ebben az iskolában megfelelően dolgoztak. Tehát valamit vezetőként nem jól csinált, ha ennyien nem tudnak vele együttműködni.”

A távozó pedagógusok között voltak, akik már több mint húsz éve az intézményben dolgoztak, olyanok is, akiknek korábban számos osztálya sikeresen érettségizett.

De a szülők ugyanennyire felelősnek tartják a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyházat is, mivel úgy érzik, nem a gyermekek érdekeit nézik, amikor egy olyan igazgatót választottak az intézmény élére, aki szakmailag ilyen eredményt tud egy év után felmutatni.

A Pünkösdi Egyház arra a kérdésünkre, hogy szerintük ki a felelős azért, hogy ennyien mondtak fel néhány nappal a tanévkezdés előtt, azt válaszolta,

„a felelősség kérdésében vélhetően sosem lesz egyetértés a most távozók és az iskola vezetése között. Az mindenesetre tény, hogy a pedagógusok saját döntése volt, hogy elhagyják az intézményt.”

Azt írták, ők most arra összpontosítanak, hogy a diákok a korábbi évekhez hasonlóan jó hangulatban, békességben, mindenféle zavaró körülménytől védve tanulhassanak, fejlődhessenek. Szerintük az érettségiző osztályban is lesz osztályfőnök, és minden tantárgyat jó szakember fog tanítani. Hozzátették,

„az igazgató és a fenntartó arra törekszik, hogy ne a tanév közben, hanem a tanév elején megtörténjen a csere, ehhez azonban a távozó pedagógusok együttműködésére is szükség lesz.”

Kerestük a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikum igazgatóját is, de mindeddig hiába.

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után a szóbeli interjútól korábban elzárkózó Magyar Pünkösdi Egyház néhány módosítási kérelemmel kereste meg lapunkat ezeket az azóta birtokunkba jutott információkkal együtt közöljük:

„Nem maradtak osztályfőnök nélkül a diákok, mert ugyan valóban öt osztályfőnök felmondott, de pótlásuk haladéktalanul megtörtént, ezért mindegyik osztálynak van már osztályfőnöke.” Cikkünk még az alakuló értekezlet idején érvényes számokat tartalmazta. Azóta valóban minden osztálynak lett osztályfőnöke. Értesüléseink szerint ezt középiskolában nyugdíjas tanár bevonásával tudják megoldani.

„Az iskolában nem 35, hanem 55 pedagógus dolgozik.” Az iskolában dolgozó pedagógusok összlétszáma valóban 55 fő, így a cikkben állításunkat úgy módosítottuk, hogy a főállású munkatársak létszáma tehető 35 és és 40 közé. Az 55-ös létszám az egyik távozó pedagógus elmondása szerint az óraadó és nyugdíjasként dolgozó tanárokkal, valamint a pedagógiai asszisztensekkel együtt jön ki. Ennek azért van jelentősége, mert a távozó 12 kolléga mindegyike viszont kivétel nélkül főállású munkatárs volt.

„A távozókon felül több matematikatanár is maradt a felsőtagozaton.” A cikkben itt is az alakuló értekezlet idején érvényes információkkal dolgoztunk. Az azóta eltelt időben az iskola két matematikatanárt is felvett.

Frissítés 2.:

Az iskola területén csütörtök délután lezajlott egy parázs hangvételű szülői fórum. Ezen jelent volt a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház két képviselője, az igazgató, számos szülő és többen a távozó pedagógusok közül.

A fórumon információink szerint a szülők egyértelműen a tanárok mellett voltak, az igazgató megnyilvánulásait többször hangos nemtetszés kísérte. Az egyik szülő szerint többen nehezményezték, hogy az intézmény vezetője a legtöbb kérdésre nem adott egyértelmű és világos választ. Sokat elárul a szülők általános véleményéről, hogy mindössze egy volt közülük, aki a jelenlegi vezetés mellett próbált érvelni. Amikor azonban arról szavaztak, ki ért egyet vele, egyedül ő maga tette fel a kezét.

Amikor a szülők azt kérdezték az igazgatótól, hogy nem érzi-e felelősnek magát a kialakult helyzetért, többek között azt válaszolta, hogy a távozó pedagógusok munkájában hiányosságokat fedeztek fel, amit a fenntartónak is jelzett.

A pedagógusoktól azonban úgy tudjuk, ők soha nem kaptak semmilyen hivatalos negatív visszajelzést a munkájukkal kapcsolatban.

Az egyik szülő azt is megkérdezte, hogy ha probléma volt a tanárok munkájával, miért nem elbocsátották őket, miért maguktól mondtak fel.

A fórum során a fenntartó képviselője egyszer úgy fogalmazott, nem tudja, mi vezetett a tanárok felmondásához, holott másik alkalommal ő is elismerte, hogy a távozók egy csoportja nyáron megkereste a fenntartót azzal a kéréssel, hogy váltsák le a konfliktusos igazgatót. Tudomásunk szerint a tanárok egy hosszú listát is készítettek a kifogásaikról, amit megmutattak a fenntartónak is.

A tanárok pótlása is szóba került. Az egyik szülő szerint a fórum elején elhangzott néhány információ, amiből arra lehetett következtetni, hogy a 12 távozó kolléga pótlása már meg is történt. Az igazgató későbbi mondataiból azonban az rajzolódott ki, hogy csak néhány helyre találtak új embert, jelenleg csak a 90 napos a felmondási idejüket töltő tanárokkal együtt tudja biztosítani a megfelelő pedagógus létszámot az iskola.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: