Telkes András: Oroszország a kormányváltás miatt hibrid háborút indíthat Magyarország ellen is
Telkes András egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról, hogy a kormányváltás után Magyarországnak is számolnia kell az orosz hibrid hadviselés veszélyeivel. Elemzését a Washington Post és a VSQUARE oknyomozó portál friss cikkeire alapozza, amelyek szerinte komoly hazai vonatkozásokkal bírnak.
A szerző szerint a legfontosabb változás, hogy „Magyarországot a Kreml feltette a „nem baráti országok” listájára, amint ismertté vált a Tisza párt választási győzelme.”
Ezt az állítást azonban a tények árnyalják: Oroszország hivatalos kormányzati közleménye szerint az Európai Unió tagállamait, így Magyarországot is, már 2022. március 7-én felvették erre a listára. Valójában az történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kommentálta a választás eredményét, arra hivatkozva, hogy barátságtalan országok választásaihoz nem szól hozzá.
Álláspontja szerint mára ez a helyzet megváltozott, mivel a TISZA Párt vezette új kormány „meghirdette a visszatérést Európába.”
Telkes András nem tartja valószínűnek, hogy Moszkva a korábbi, Fidesz-kormányhoz fűződő kapcsolataira építene a jövőben.
A szerző szerint ugyanakkor több eszköz is maradt a Kreml fegyvertárában. Az egyik ilyen a hagyományos, diplomáciai fedésű hírszerzés. Azt állítja, az EU-n és a NATO-n belül a magyar kormány volt az egyetlen, amely hagyta, hogy az orosz titkosszolgálatok zavartalanul működjenek. „Míg bárhol másutt jelentős számban utasítottak ki diplomata álcában dolgozó orosz hírszerzőket, addig Magyarország nem tett semmit, sőt, az orosz létszám még növekedett is Budapesten” – írja.
Meglátása szerint a másik komoly veszélyforrás az orosz behatolás a magyar informatikai és kommunikációs rendszerekbe. Úgy véli, a hazai kiberbiztonság állapota miatt az orosz szolgálatoknak nincsenek komoly kihívásaik, és valószínűsíti, hogy nemcsak a külügyminisztérium rendszerei hozzáférhetők számukra.
Hozzáteszi, az oroszok nemcsak csendben figyelnek, hanem időről időre be is avatkoznak, hogy teszteljék a rendszerek védekezőképességét, és hogy pánikot, félelmet keltsenek. A Washington Post cikkére hivatkozva Telkes arról is ír, hogy az orosz eliten belül megosztottság van a módszereket illetően. Szergej Kirijenko a „puhább politikai technológiák” – hamis hírek, agymosás, befolyásolás – híve, míg a szolgálatok a keményebb fellépést pártolják. A magyar választások előtt szerinte a Kirijenko-vonal volt a meghatározó, miközben a szolgálatok a háttérben behatoltak a rendszerekbe.
A poszt szerint Kirijenko vonala sem marad feladat nélkül, a cél „a leendő Tisza kormány dolgának a megnehezítése, a Tisza-mozgalom megosztása, politikusainak lejáratása.” A befolyásolási kísérletekre a múltból is van példa, elég csak a The Washington Post által megszellőztetett, Orbán Viktor elleni megrendezett merénylet tervére – amelyről nem volt egyértelmű, milyen magas szinten merült fel –, vagy azokra a kamu videókra gondolni, amelyek egy állítólagos puccskísérletről szóltak.
Telkes egy további területet is megnevez, ahol az oroszok aktívvá válhatnak: az Európa újrafegyverzését célzó SAFE program magyarországi, várhatóan 16 milliárd eurós ágát. Az EU csalás elleni hivatalának vezetőjét idézve azt írja, „a védelmi kiadások ’mágnesként vonzzák’ a bűnözőket”.
A poszt írója szerint Moszkva a korrupcióra hajlamos szereplőkkel kapcsolatot építve nemcsak információkhoz juthat, hanem befolyásolási és lejáratási lehetőségeket is szerezhet, amelyeket az új kormány gyengítésére is felhasználhat
Végül a szerző a teendőket is felvázolja.
Megoldandónak tartja az állami informatikai rendszerek biztonságának megteremtését és a lehetséges orosz jelenlét felszámolását. Különösen kritikusnak nevezi a külügyminisztérium rendszereinek és a kormányzati mobilkommunikációnak az ügyét.
Emellett lépni kell a diplomáciai fedésben működő kémek ügyében is, mert szerinte „nálunk a legmagasabb a diplomata fedésű orosz kémek száma.” Telkes szerint elengedhetetlen a kémelhárítás újjáépítése és a szövetségesi bizalom helyreállítása, amelyben kulcsszerepe lehet a nyugati és az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatokkal való együttműködésnek.