JÖVŐ

Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség

Friss jelentése új alapokra helyezheti a nemzetközi tárgyalásokat, megerősítve, hogy a klímasemlegesség elérése nemhogy gazdasági áldozattal nem jár, hanem növekedést és sok millió új munkahelyet biztosít.

Fotó: Pixabay - szmo.hu
2021. június 03.

Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha tartani szeretnénk magunkat a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott másfél fokos célhoz. Tíz évvel ezelőtt a legradikálisabb civil szervezetek közül is csak kevesen mertek olyan intézkedéseket sürgetni, amiket legfrissebb jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség fogalmazott meg. Az IEA-t eddig a környezetvédők támadták, most viszont a sok szenet használó országok és fosszilis energia cégek kritikája erősödik a legutóbb kiadott jelentése kapcsán, miután az EU-nál is ambiciózusabb forgatókönyvet tett közzé az áramtermelés dekarbonizálására és a párizsi klímacélok elérésére. A jelentés új alapokra helyezheti a nemzetközi tárgyalásokat, megerősítve, hogy a klímasemlegesség elérése nemhogy gazdasági áldozattal nem jár, hanem növekedést és sok millió új munkahelyet biztosít - olvasható a Másfélfok cikkében.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a világ legbefolyásosabb energetikával foglalkozó nemzetközi szervezete – az OECD országok kormányközi szervezetként az 1973-as olajválságra reagálva hozták létre. Jelentéseire energetikai szereplők piaci döntéseiket, a kormányzati szereplők pedig energiapolitikájukat alapozzák. Éppen emiatt sok kritika érte a múltban az IEA-t civil szervezetek részéről amiatt, hogy az általa évente közzétett World Energy Outlook jelentésekben bemutatott jövőképek nem voltak elég ambiciózusak klímavédelmi szempontból.

Május 18-án azonban a szervezet egy olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak. Néhány negatív kritika mellett általános lelkesedés fogadta a jelentést a klímaszakértők körében is. (Eközben a dekarbonizációs célok iránt kevésbé elkötelezett országok részéről némi tiltakozás és felháborodás is kísérte a jelentést, még olyan fejlett országok is, mint Japán és Ausztrália kijelentették például, hogy továbbra sem függesztik fel a fosszilis beruházásaikat.)

A tágabb értelemben vett energiaszektor (ide tartozik minden fosszilis tüzelőanyag égetése, függetlenül attól, hogy ez erőművekben, otthonainkban vagy gépjárműveinkben történik) a kibocsátások kb. háromnegyedéért felelős, ezért ezeknek a kibocsátásoknak a nullára csökkentése 2050-ig elengedhetetlen ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban vállalt másfél fokos cél tartható legyen. Az elmúlt évben gyorsan nőtt azon országok száma, melyek vállalták a nettó nulla kibocsátás elérését 30 éven belül (köztük hazánk is). Jelenleg ezek a vállalások lefedik a globális szén-dioxid kibocsátás mintegy 70%-át. Ez hatalmas előrelépés, ugyanakkor a vállalások eléréséhez szükséges intézkedések még nincsenek elfogadva, illetve még az eddigi vállalások sikeres teljesítése esetén is mintegy 22 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátás maradna 2050-re éves szinten (nem beszélve arról, hogy a vállalások vonatkozásában sok ország „kreatív könyveléssel” próbál trükközni).

Elméletileg több lehetséges kibocsátási pálya létezik, amellyel 2050-re elérhető a nulla kibocsátás az energiaszektorban. A jelentés ezek közül egyetlen lehetséges forgatókönyvet mutat be, ami összeegyeztethető a másfél fokos célkitűzéssel.

Ugyan ez „csak egy forgatókönyv”, azzal, hogy az IEA ezt a forgatókönyvet lerakta az asztalra, ezzel cáfolja azokat az állításokat, melyek szerint a kibocsátások radikális csökkentését nem tudjuk technológiailag vagy gazdaságilag megoldani és ezért ne legyünk túl ambiciózusak. A jelentés ugyanis azt mondja ki, hogy

az energetikai kibocsátások nullára csökkentése technológiailag megoldható, az életmódunkat nem kell drasztikusan megváltoztatnunk, és bár az energiaszektor szereplőitől és a kormányzatoktól jelentős intézkedéseket igényel, de a lakosságnak kevésbé fog fájni. Eközben gazdasági növekedéssel és a foglalkoztatás növekedésével is számolhatunk.

Ezek azért nagyon fontos üzenetek, mert újabban az éghajlatváltozás körüli küzdelem nem elsősorban az éghajlatváltozásban hívők és az azt tagadók között folyik, hanem a radikális változást akarók és a úgynevezett „klímarealisták” között. Utóbbiak ugyan elhiszik, hogy van éghajlatváltozás, de azt mondják, hogy a kibocsátások jelentős csökkentése a gazdaság és társadalom számára túl nagy terhet jelentene és emiatt ellenzik az ambiciózusabb éghajlat-politikai intézkedéseket.

Szén, olaj, földgáz – minél előbb menniük kell

A fosszilis energiaforrások használatának gyors és nagymértékű csökkentése mindennek a kulcsa, mert enélkül mindegy, hogy egyébként mennyi megújuló energiát használunk.

Az IEA kimondja, hogy az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, valamint nem épülhetnek új szenes erőművek sem, ha a másfél fokos célt tartani szeretnénk. Ez egy olyan kijelentés, ami a klímamozgalmak üzeneteivel van összhangban, melyet például a Greta Thunberg-féle Fridays for Future, az Extinction Rebellion vagy az Ende Gelände képviseltek eddig, nem pedig a nemzetközi energetikai szervezetek. A jelentés megállapítása új megvilágításba helyezi ezeknek a mozgalmaknak az eddig sokak által megmosolygott követeléseit, például a „keep it in the ground” szlogent is.

Kép: Ketan Joshi

A villamosenergia-szektorban az EU jelenlegi 2050-es forgatókönyvénél ambiciózusabb forgatókönyvet fogalmaz meg az IEA jelentése, amikor kijelenti, hogy

a fejlett gazdaságokban 2030-tól a villamosenergia-termelésből ki kell vezetni a szenet, 2035-től pedig ezekben az országokban a villamosenergia-szektornak nulla kibocsátásúvá kell válnia a másfél fokos forgatókönyv megvalósításához.

Ehhez képest jelenleg az EU 2040-re kívánja a karbonsemleges villamosenergia-termelést elérni, és nincs konkrét céldátuma a szén kivezetésére sem. Tagállami szinten a ma működő több mint háromszáz szenes erőmű 2030 előtti bezárására már létezik konkrét terv. Ez fontos előrelépés a pár évvel ezelőtti helyzethez képest, de még nincs összhangban azzal, amit az IEA javasol. Ezzel szemben az Egyesült Államok a Joe Biden elnök által szervezett klímacsúcson 2021 áprilisában vállalta, hogy 2035-ig karbonsemlegessé alakítja a villamosenergia termelését, bár az ehhez szükséges konkrét intézkedések és jogszabályok egyelőre még hiányoznak.

Globális szinten az IEA jelentése a fejlődő országokkal megengedőbb, mint a fejlettekkel, mivel nekik csak 2040-re kell a villamosenergia szektorban kivezetni a szenet és a nulla kibocsátást elérni.

Arra, hogy a szén kivezetése lehetséges másfél évtizedes időtávlatban, számos példa létezik a világon. Európában például Görögország azt vállalta, hogy 2025-ig bezárja az utolsó szénerőművét, míg 2010-ben a villamosenergia termelésének még több, mint fele szénerőművekből származott. Dánia 2005-ben a villamosenergia több mint 40%-át szénből nyerte, ehhez képest a legnagyobb dán villamosenergia termelő 2023-ra tervezi kivezetni teljesen a szenet a villamosenergia-termelésből.

Az IEA jelentése nem ad sok időt a gázos erőművek bezárására az utolsó szenes erőmű bezárása után. A fejlett országokban a nulla kibocsátású villamosenergia szektor elérése 2035-re azt jelenti, hogy

a földgáznak nem jut igazi szerep a bezárt szénerőművek helyettesítése terén, hiszen csak 5 évvel tovább működhetnek, mint a szenes erőművek.

Ez eldönti azokat a vitákat, hogy lehet-e, kell-e áthidaló szerepet játszania a földgáznak szén és megújulók között egy másfél fokos világban.

Forrás: Energy Monitor

Nem lehet megállni az energiaszektornál – az épületeket és a közlekedést is dekarbonizálni kell

Nemcsak a villamosenergia szektort kell sürgősen dekarbonizálni, hanem a közlekedés- és épületszektort is. Ezekben a szektorokban azonban, a villamosenergia szektorral ellentétben, az IEA nem azt javasolja, hogy a meglévő eszközöket erőltetett menetben vezessük ki, esetleg még hasznos élettartamuk vége előtt, hanem azt, hogy az új berendezések és eszközök piacán minél gyorsabban terjedjenek el a karbonsemleges megoldások. Ez nagyon fontos különbség, mert ezáltal a tanulmány azt mutatja be, hogy

a nulla kibocsátású gazdaságra való átállás terheinek döntő részétől vagy azok sokkszerű megjelenítésétől megkímélhető a lakosság.

A tanulmány szerint 2030-ra az eladott új személygépkocsik 60%-a elektromos autó kell legyen (ez az érték jelenleg 5%), és 2035-től pedig nem volna szabad belsőégésű motorral rendelkező új autót értékesíteni. Ugyanebben az évben az eladott új tehergépjárművek 50%-nak már elektromosnak kell lennie. Az épületszektorban 2025-től a fosszilis bojlerek eladását meg kell szüntetni, 2040-re pedig az épületek 50%-ának, míg 2050-re a 85%-ának nulla-kibocsátású vagy azzá alakítható magas energiahatékonyságú épületté kell válnia. Mivel 2050-ben az épületállományt 50%-ban jelenleg már létező épületek alkotják majd, ez azt jelenti, hogy ezeknek az épületeknek jelentős részét, globális szinten kb. évente 2%-át, a fejlett országokban 2,5%-át kellene éves szinten felújítani. Ehhez képest az EU-ban egy tanulmány szerint 2012-16 között a mélyfelújítási ráta évi 0,2% volt.

Durván fel kell gyorsítani a megújulók telepítését és az energiahatékonyság javítását

A tiszta energiákba történő beruházásokat a jelenlegi szint többszörösére kell növelni. 2030-ra el kell érni a napenergia 630 GW-os és a szélenergia 390 GW-os éves bővítését, ami négyszerese a 2020-ban elért rekordszintnek. Az éves beruházási pénzösszegnek 2030-ig globális szinten több mint háromszorosára, mintegy 4 milliárd dollárra kell emelkednie. Az energiahatékonyság javulásnak 2030-ra az elmúlt két évtizedben történtekhez képest háromszorosára kell növekednie az IEA szerint.

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosan az egyik legérdekesebb következtetése a jelentésnek, hogy

a nap- és szélenergia kulcsfontosságú, minden más technológiánál nagyobb mértékben járul hozzá a kibocsátások csökkentéséhez,

cáfolva azokat a néhol még mindig hangoztatott mondásokat, melyek szerint ezekre a technológiákra nem lehet alapozni, mert a nap nem süt éjjel és a szél sem fúj mindig.

Kiválasztott technológiák kumulatív kibocsátás-csökkentési hatása a nettó zéró szcenárióban. Forrás: IEA (2021)

Villamosenergián fog futni az életünk

Egyes szektorokban a jelenlegi technológiák dekarbonizálása nem lehetséges vagy drága, ezért a megoldás ezekben az esetekben gyakran a villamosítás (elektrifikáció) és a kibocsátáscsökkentésnek a villamosenergia szektorra hárítása. Az IEA forgatókönyvében az elektrifikációnak jelentős szerep jut. Ennek köszönhetően a villamosenergia-felhasználás a jelenlegi arányáról, mely a teljes végső energiafelhasználásnak kb. egyötöde, 2050-re 50% körüli értékre nő. Az elektromos autók aránya a gépkocsiállományon belül 20%-ra nő 2030-ra és 86%-ra 2050-re. 2045-re az épületek fűtési energiaszükségletének felét hőszivattyúk adják.

Technológiai fejlődés nélkül nem megoldható a 2050-es cél elérése

A szén-dioxid kibocsátás 2030-ig történő csökkentésének nagy része a ma már piacon elérhető technológiákkal megvalósítható, azonban a

2050-re elért a csökkentés csaknem fele olyan technológiákból származik, amelyek jelenleg a demonstrációs vagy prototípus fázisban vannak.

Az új technológiák tehát hosszú távon nélkülözhetetlenek a kibocsátások csökkentéséhez. A nehéziparban és a távolsági közlekedésben a ma még fejlesztés alatt álló technológiákból származó kibocsátáscsökkentés aránya még magasabb.

Forrás: IEA Net Zero by 2050

Ez azt jelenti, hogy az innováció ösztönzése fontos, világszerte mintegy 90 milliárd dollár közpénzt kell (a jelenleg tervezett 25 milliárdhoz képest) a lehető leghamarabb mozgósítani az IEA szerint. A legnagyobb innovációs lehetőségek a jelentés szerint az akkumulátorok fejlesztésében, a hidrogén hasznosításában, valamint a közvetlen szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS) területén vannak.

De éppen azért, mert még nem gazdaságosan és kiszámíthatóan működő megoldásokról van szó, az IEA a korábbi jelentéseihez képest kevésbé jelentős szerepet szán a CCUS technológiáknak. Ez is fontos, szakértők és környezetvédelmi szervezetek által korábban sürgetett előrelépés az IEA álláspontjában, így most elsősorban a jelentős mennyiségű szenet használó országok kritizálják a jelentést azért, mert nem alapoz ezekre a technológiákra kellő mértékben.

A fogyasztói döntéseink motorjai lehetnek a változásnak

A jelentés szerint az egyéni viselkedésbeli változás csak 4%-ban járul hozzá a kibocsátások csökkentéséhez és az előrejelzett változások sem tűnnek nagyon szélsőségesnek. A viselkedésbeli változások között szerepel pl. az autóval megtett utak felének gyaloglással, kerékpározással vagy tömegközlekedéssel való helyettesítése, a lakások hőmérsékletének legfeljebb 19-20°C-ra történő fűtése.

Forrás: IEA (2021)

A viselkedésbeli változások viszonylag kis jelentősége azonban megtévesztő, mert az egyénnek nagyon is fontos szerepe van a kibocsátások visszafogásában. A kumulatív kibocsátáscsökkentés mintegy 55%-a olyan fogyasztói döntésekhez kapcsolódik, mint például az elektromos autó vásárlása, a házak energiahatékony technológiákkal való utólagos felszerelése vagy hőszivattyú beszerelése.

A magatartásbeli változásoktól tehát nem vár nagy csökkentést az IEA, de a fogyasztói döntések rendkívül fontosak.

Természetesen a fogyasztói döntések megfelelő alakulásának ösztönzése már az államok feladata, nem csupán az egyén elkötelezettségén múlik. Az IEA szerint az államok feladata például egyes technológiák kivezetése a piacról, az új technológiák fejlesztésének támogatása illetve a lakosság támogatása, hogy ezeket meg tudják venni, valamint a használatukhoz szükséges infrastruktúra kiépítése.

A kibocsátáscsökkentés az éghajlatnak és a gazdaságnak is jó

Az IEA jelentése azt mutatja meg, hogy létezik olyan nettó nulla kibocsátáscsökkentési pálya, melynek gazdasági hozadéka pozitív. A felvázolt kibocsátáscsökkentési pálya

• évi 0,4%-kal növeli a GDP-t

• az IEA számításai szerint 14 millió állást teremtenek a tiszta energiaforrásokkal összefüggő új tevékenységek és beruházások

• további 16 millió állás köszönhető az épületek energetikai felújításának és az energiahatékonysági beruházásoknak (mint pl. a hatékonyabb háztartási gépekhez és elektromos autókhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés, termelés, kereskedelem).

A 30 milliós foglalkoztatásbeli növekedéssel szemben kb. 5 millió állás elvesztésével kell számolni, főleg a fosszilis energiaszektorban.

Fog bármi változni a jelentés hatására?

Tíz évvel ezelőtt még a legradikálisabb civilek közül is kevesen beszéltek az IEA jelentésében felvázoltakhoz hasonló intézkedések megtételéről. Épp a Kiotói Jegyzőkönyv teljesítési időszakában éltünk, ahol a fejlett országok a kibocsátásaik néhány százalékos csökkentésének teljesítésén dolgoztak az 1990-es szinthez képest, a fejlődő országoknak pedig egyáltalán nem kellett csökkenteniük a kibocsátásaikat. 2009-ben a nagy elvárásokkal (és egy tomboló pénzügyi világválsággal) terhelt koppenhágai klímacsúcson összeomlottak a tárgyalások.

Tíz évvel ezelőtt a világon a jelentős kibocsátással rendelkező országok és országcsoportok között egyedül az EU tett legalább valamiféle, de még messze nem a karbosemlegességet célzó 2050-es kibocsátáscsökkentési vállalást. Az ambíció szintje összességében véve rendkívül alacsony volt. Ehhez képest mára nagyon felgyorsultak az események és ha ez így megy tovább, talán okkal reménykedhetünk abban, hogy az eddig inkább papíron létező klímacélok elkezdenek megvalósulni, illetve születnek még komolyabb vállalások, amelyek elkerülhetővé teszik az emberi eredetű éghajlatváltozás kezelhetetlenné válását, és a legrosszabb forgatókönyveket.

Joe Biden amerikai elnök idén 40 ország vezetőit hívta össze egy többnapos virtuális klímacsúcs céljából, és hamarosan G7 illetve G20 találkozók lesznek, melyeken az éghajlatváltozás fontos téma lesz. Az EU a 2030-as klímás cél teljesítése érdekében szinte az összes jelentős éghajlat-politikai és energia vonatkozású jogszabályának módosítására készül. Idén kell leadniuk az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleinek az új kibocsátáscsökkentési vállalásaikat (az úgynevezett nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat, NDC-ket), melyet eddig 65-en tettek meg (köztük a 27 tagállamot számláló Európai Unió), de jelentős kibocsátó államok vállalásai (pl. Kínáé és Indiáé) még hiányoznak. Az IEA jelentése ezért fontos időpontban érkezett és hivatkozási alappá válhat minden jövőbeli tárgyalás során.

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

JÖVŐ

Hevesi Kriszta: az AI illúziókkal töltheti ki a kapcsolati hiányt, már a szex fizikai megélésére is lusták vagyunk

A szakpszichológus az AIToday-nek fejtette ki, miért tart attól, hogy egyre többen használnak kommunikációs maszkot az ismerkedés során. Az AI még a valódi, szenvedélyes szeretkezéseket is egyre inkább kiölheti az életünkből, és növeli az elidegenedést.

Szerző: Gábor János - szmo.hu
2026. július 12.

Az intimitás új korszakában az algoritmusok diktálják a szerelmi elétünk szabályait. Segítenek bemutatkozó szövegeket írni, üzeneteket fogalmazni, párkapcsolati tanácsokat adni, sőt sokak számára már bizalmas beszélgetőpartnerré vagy akár érzelmi társsá válhatnak. A mesterséges intelligencia a munkánk után a magánszféránk felé is utat talált: az algoritmusok jelenléte alapjaiban változtatja meg azt, hogyan ismerkedünk, miképp ápoljuk a párkapcsolatainkat, sőt, azt is, ahogy az intimitást megéljük.

De milyen következményekkel jár, ha a gép hús-vér emberek közé áll, és átveszi a flörtölésben, a bizalmas beszélgetésekben vagy akár a szexualitásban játszott emberi szerepeket?

Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológiai szakpszichológussal, az ELTE PPK egyetemi docensével, aki az AIToday.hu-nak részletesen kifejtette az AI intim kapcsolatainkra gyakorolt lehetséges hatásait, az ezzel kapcsolatos kutatások - helyenként kifejezetten sokkoló - eredményeit, valamint saját szakmai álláspontját. A szakértő azt mondja, a chatbotok átformálják a másik ember felé támasztott elvárásainkat, és akár a legalapvetőbb humán képességeinket is tompíthatják.

— Egyre többen használják a mesterséges intelligenciát társkereső tanácsadóként: segít bemutatkozó szöveget és üzeneteket írni, sőt egyesek bensőséges társalgásra vagy romantikus kapcsolatra is használják. Pszichológiai szempontból mi történik akkor, amikor egy algoritmus betolakodik az ismerkedés és a párkeresés legintimebb szakaszaiba?

— Az emberi kapcsolatokban eleve nehéz a kezdeti, megismerkedéskor mutatott „szebbik arcunk” fenntartása hosszú távon, amennyiben pedig egy gép formálja ezt, végképp megugorhatatlan szakadékot alakíthatunk ki a látszat és a valóság között. A fiataloknál már eddig is problémát jelentett a jól bevált „chat-nyelv” után személyes találkozáskor a beszélgetés, hiszen társas készségeink is – éppúgy, mint a személyes ismerkedés – „használat hiányában” elkopnak.

Az okos eszközök már helyettünk számolnak, tájékozódnak, emlékeznek – ha még a randizás kezdeti lépéseit is átadjuk nekik, egyre kevesebb részünk lesz a másikkal kialakított közelség érzés elérésében.

Hogy mennyire elterelhetőek vagyunk a sokkal ingergazdagabb vizuális képeket kínáló internet világa által, jelzi az a sajnos gyakori jelenség, amikor a társaságban töltött közös idő nagy részét is az okos eszközeinkre fordított figyelem teszi ki.

— Lehet-e valódi érzelmi kötődést kialakítani egy mesterséges intelligenciával? Vagy csak elhisszük, hogy valódi érzelmi kötödést alakítottunk ki vele?

— Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy kommunikációnk technológiai eszközökön keresztül zajlik, hogy innen már csak egy lépés annak elfogadása, hogy a másik oldalon nem is egy ember, hanem akár a mesterséges intelligencia áll. Ez különösen akkor válik csábítóvá, ha az AI legalább olyan kedves, sőt gyakran még megértőbb, támogatóbb és érzelmileg kielégítőbbnek tűnő válaszokat ad, mint egy hús-vér társ. Sok esetben éppen azokat a reakciókat nyújtja, amelyekre a felhasználó a leginkább vágyik, hiszen

a generatív mesterséges intelligencia egyik alapvető célja, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjon a felhasználó igényeihez – beleértve az érzelmi szükségleteit is.

És hogy valójában mennyi érzelmet tud egy gép felénk viszonozni? Paraszociális kapcsolatoknak nevezzük azokat az egyoldalú kötődéseket, amelyek a kölcsönösség és az intimitás illúzióját keltik – az AI azonban a folyamatos interakciók révén még inkább egy valós viszony téves érzését keltheti a felhasználóban.

— Mit jelenthet az önbizalom szempontjából, ha valaki egy mesterséges intelligenciától kap folyamatos megerősítést? Segítheti ez az önértékelést, vagy veszélyes, ha valaki kizárólag egy algoritmustól vár visszaigazolást?

— Hevér Lóránt rendező éppen erről a folyamatról készített egy zseniális filmet, amelyet néhány hónap múlva mutatnak be itthon. A Szerető című lélektani drámában egy válságba került párkapcsolatba lép be a mesterséges intelligencia, és megadja a nőnek azt a figyelmet, amely eltűnt a kapcsolatából. A film fő kérdése:

megcsalásnak számít-e, ha valaki egy mesterséges intelligenciával alakít ki intim, érzelmi kapcsolatot?

A film is azt feszegeti, hogy mi, emberek, miközben szomjazzuk mások figyelmét, mennyire nem vagyunk képesek ugyanezt megadni a másiknak, és inkább elmondjuk a gondjainkat az AI-nak, mint egy másik embernek, mert félünk a kapcsolati veszteségtől. Én magam úgy látom, hogy ezt a hiányt, ezt a rést tudja az AI kitölteni, azonban egy nagyon veszélyes és illuzórikus módon, amely ráadásul azt eredményezi, hogy egyre távolabb kerülünk egymástól. Összességében növeli az elidegenedés érzését, károsítja a mentális egészséget és a valódi emberi kapcsolatokat.

— A chatbot mindig elérhető, figyelmes, nem utasít el, és személyre szabható. Átalakíthatja ez az elvárásainkat a valódi emberi kapcsolatokkal szemben, amelyekben nem minden szép és jó?

— Egy 2024-es kutatás alapján az amerikaiak 20 százaléka már folytatott flörtölő beszélgetést chatbottal, egy 2025-ös reprezentatív felmérés pedig azt az eredményt hozta, hogy a kapcsolati AI-partnereket használók 42 százaléka szerint könnyebb az AI-jal beszélgetni, mint valódi emberekkel, 43 százalékuk szerint jobb hallgatóság, és 31 százalékuk pedig úgy érzi, hogy az AI jobban megérti őt, mint más emberek. A mesterséges intelligenciával csevegők 33 százaléka szexuális izgalmat keres itt, a fiatal felnőttek 44 százaléka szerint az AI-képek vonzóbbak lehetnek, mint a hús-vér emberek, valamint a húszas éveikben járó fiatalok közül minden negyedik személy romantikus vagy szexuális célból használja a technológiát. Összességében tehát az erre fogékony és/vagy magányos személyek nagyfokú nyitottságot mutatnak az AI-partnerek iránt, amely kapcsolatok ráadásul ugyanazokat a neurokémiai és dopamin válaszokat váltják ki a felhasználóból, mint a nagyon kielégítő és jutalmazó emberi viszonyok.

— Az AI-társak gyakran emlegetett előnye, hogy csökkenthetik a magány érzését. Van tisztán – a felhasználó által is – észrevehető határ a chatbot, mint hasznos érzelmi támasz, és aközött, hogy valaki elkezdi kiváltani vele a valódi emberi kapcsolatokat?

— A BBC Loneliness Experiment 237 ország részvételével vizsgálta a magányosság témakörét, és az eredményeik szerint az individualista kultúrákban ez leginkább a fiatal korosztályt érinti. A mesterséges intelligencia által kínált kapcsolatok azt ígérik, hogy gyógyírt jelentenek a magányosságra, azonban minél több időt tölt valaki ebben az antropomorf, vagyis emberi tulajdonságokkal, érzelmekkel, szándékokkal és személyiséggel felruházott, a felhasználó által tökéletes partnerré alakított AI-társsal, annál inkább hozzászokik ennek kockázat- és ítélkezésmentes biztonságához és kényelméhez. Az elmúlt 10-15 évben egyre több tanulmány foglalkozik a fejlett országokban, kiemelten az USA-ban, Nyugat-Európában, Japánban tapasztaltható szexuális recesszió jelenségével.

Az emberek ritkábban élnek szexuális életet – a legerősebb csökkenést a 18-24 éves férfiaknál találták –, a Z generáció később kezd el randizni, idősebben veszíti el a szüzességét, kevesebbet jár társaságba, viszont több időt tölt a képernyő előtt.

A teljes egészében és ingyenesen az AIToday.hu-n olvasható interjú folytatásában Hevesi Kriszta arra is kitér, hogy

- milyen veszélyeket lát abban, ha az emberi intimitást AI-partnerekre cseréljük,

- az AI miként gyengítheti tovább a személyes kapcsolódás képességét,

- milyen következményei lesznek, ha a társkeresőkön AI-jal írjuk meg a bemutatkozást vagy akár a flörtölő üzeneteket,

– hogyan alakítják át az AI-vezérelt társkereső alkalmazások algoritmusai az ismerkedési szokásokat, és miért hasonlítanak egyre inkább jutalmazásra épülő videojátékokhoz,

- összességében mit veszíthetünk pszichológiai szempontból, ha egyre mélyebb érzelmi és intim kapcsolatot alakítunk ki a mesterséges intelligenciával.

FOLYTATÁS ITT.

Kapcsolódó

Mérő László: Nem félek attól, hogy a mesterséges intelligencia miatt kivesznek az emberi kapcsolatok

A tudós szerint a magánélet, az oktatás és a munka sincs akkora bajban, mint sokan hiszik. Az új technológiák gyakran keltenek félelmet, igaz, a háborús felhasználás tényleg korlátozásért kiált.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

JÖVŐ

Budapest főtájépítésze: Ha leáll az öntözés, 30–50 év munkája mehet kárba, akár pár hét alatt

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a kormányzati locsolási tilalommal kapcsolatos félreértésekre reagált. Szerinte a városi zöldfelületek öntözésének leállítása a természetes hűtőrendszer összeomlásához vezetne.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Káros, ha a politikusok azt hiszik, vagy azt sugallják, hogy a vízgazdálkodási és környezeti rendszerek egyik napról a másikra átalakíthatóak, erről beszélt Bardóczi Sándor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Budapest főtájépítésze szerint a miniszterelnök felhívását, hogy ne locsoljunk, sokak félreérthették. A pazarló öntözést kerülni kell. Célzott locsolásra viszont továbbra is szükség van, különben évtizedek munkája mehet tönkre. Szerinte a kormányzati kommunikáció szerencsétlen volt. Olyan háttéranyagra épült, amely vízhiány esetére szól, csakhogy Budapesten van víz.

A főtájépítész kifejtette, hogy a fővárosi vízellátó rendszer túlméretezett. A mai lakosságszámhoz és fogyasztási szokásokhoz képest is.

„A 80-as években kiépült rendszer azt feltételezte, hogy már két és fél millióan leszünk, és nagyjából úgy használjuk a vizet, ahogy akkor, vagyis nagyon pazarló módon” – magyarázta.

Hozzátette, hogy ehhez képest ma jóval kevesebben élnek a városban, és a modern háztartási gépeknek köszönhetően a vízfogyasztás is sokkal takarékosabb.

Szerinte éppen ez a tartalék teremti meg a lehetőséget, hogy a város ne hagyja veszni a zöld infrastruktúráját. „A városnak még mindig a 65 százalékát zöldfelületek borítják, ezt nagyon sokan el szokták felejteni. Ötezer hektárnyi erdőnk van például.”

Bardóczi Sándor a zöldfelületek hűtőhatásáról beszélt: „Ezek a város legnagyobb természetes légkondicionáló berendezései, amelyek vízzel működnek. Vizet táplálunk be azért, hogy elpárologtassák, és ezzel megszüntessék a hősziget jelenséget, és kevesebbet kelljen használni a klímát”.

Figyelmeztetett: ha leáll az öntözés, 30–50 év munkája mehet kárba. Szerinte ez akár néhány hét alatt megtörténhet.

Azt is hozzátette, hogy a tűzveszély is egyre nagyobb, Spanyolországban például már riadót fújnak, ha a hőmérséklet 30 fok fölé megy és a szél sebessége meghaladja a 30 km/órát, és Magyarország is ennek a határán van.

A szakember szerint a locsolásnál rangsorolni kell. Először az angol pázsitot érdemes elengedni. „Arra kell berendezkednünk, hogy sokkal inkább száraz gyepeket fogunk látni, akár a közparkokban is.”

Bár a kiégett gyep nem szép látvány, mégis fontos szerepe van. „Nagyon hatékonyan takarja a talajt, és ha van pára vagy harmat, azt csapdába ejti, átnedvesíti egy kicsit a talajt, és legalább a talaj felső, mikrobiom rétegét védi a kiszáradástól” – mondta. Épp ezért „a gyepeket is kell valamennyire locsolni, de nem azért, hogy szép zöldek legyenek, hanem azért, hogy a talaj felső rétegét megóvjuk a teljes kiszáradástól.”

A fiatal fákat szerinte különösen védeni kell.

„A fiatal fák az első öt évben, a begyökeresedés időszakában nagyon érzékenyek, életben kell tartanunk őket, hiszen ők a jövő árnyékai. Egyáltalán nem hagyhatjuk őket magukra” – jelentette ki.

Bardóczi Sándor kitért a vízhiány kapcsán újra és újra előkerülő vízlépcsőépítés kérdésére is, amelyet rossz iránynak tart. „A Duna Magyarországon síkvidéki szakaszon folyik, itt nagyjából 7-8 métert esik 100 kilométeren, míg egy hegyvidéki szakaszon, például Ausztriában, 42 métert” - magyarázta.

Szerinte a Duna magyarországi, síkvidéki szakaszán a járulékos költségek óriásiak lennének. Ezért nem támogatja az ilyen beruházást. Emlékeztetett, hogy a Bős–Nagymarosi vízlépcső tervének megtérülését egy nemzetközi közgazdász csapat 200 évre becsülte.

Úgy véli, a vízmegtartásra és a vízszintemelésre más megoldások is léteznek, például a meder szűkítése szabályozó művekkel. „Rehabilitálni kellene a folyók menti, lefűződött mellékágakat is, hogy sokkal nagyobb víztestek legyenek.”

A főtájépítész szerint a tájhasználat megváltoztatására is szükség lenne.

„Ezeket a mély fekvésű területeket az 50-es években a magyar mezőgazdaság nagy büszkén lecsapolta, elvezette a vizeket. Most pedig csodálkozunk, hogy porzik a határ, és nincsenek belvizek” – mondta.

Úgy véli, az ökológiai kiegyenlítő felületek szabályoznák a helyi klímát. Szerinte így több esőfelhő keletkezne az Alföld felett. „Az Alföldön nem a leállított Országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) miatt nincsen eső, hanem azért, mert ezek az ökológiai kiegyenlítő felületek eltűntek.”

Kritizálta a mezőgazdasági támogatási rendszert is, amely egyszer a belvízkár, másszor az aszálykár miatt fizet, ahelyett, hogy a tájhasználat-váltást támogatná. „Támogathatná például, hogy bizonyos típusú területeket fölhagyjanak, és a tájhasználat-váltást segítsék.”

Úgy látja, a politika nehezen érti meg, hogy a tájépítészetben mások a szabályok. „Azt tudja megcsinálni egy kormány, amit az előző előkészített.”

„Egy tájépítész 50 évben gondolkodik. A legkisebb intervallum egy projektnél hét év, mert a tervezés, engedélyeztetés, környezeti hatásvizsgálatok és a tulajdonosi hozzájárulások mind időt visznek el. Ebben az a csapdahelyzet, hogy a politikusok négy évben tudnak gondolkodni.”

Bár léteznek előkészített tervek, mint például a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó víztározók, ezek hasznosítása is akadályokba ütközik. „Ezeknél a víztározóknál az történik, hogy szükségvíztározóként épültek ki, tehát nem vásárolták meg vagy nem kompenzálták azokat a gazdákat, akiknek a területén megépültek.”

Pedig a vízmegtartás nagyon fontos lenne. „A Mediterráneumban rendkívül sok víztartalmú levegő kering, és ez előbb-utóbb lecsapódik az Alpokban vagy a Kárpátokban, tehát ha jön egy nagy árvíz, azt meg lehetne fogni.” Bardóczi Sándor szerint ezeket a tárgyalásokat le kellene folytatni a tulajdonosokkal, hogy onnantől kezdve egy-egy terület vizes élőhely lesz.

A teljes beszélgetés

# Csináld másképp

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

JÖVŐ

El Niño-jelenség: Különös folyamatokat észleltek az Atlanti-óceánon

Ritka időjárási jelenség, az úgynevezett atlanti „Niña” van kialakulóban a trópusokon. Bár a „La Niñához” hasonlóan az átlagosnál hidegebb tengerfelszín jellemzi, ezúttal nem a Csendes-, hanem az Atlanti-óceán egyenlítői térségében csökken jelentősen a víz hőmérséklete.

M.M. / Illusztráció: George Liapis/Unsplash - szmo.hu
2026. július 17.

A Csendes-óceánon egy El Niño-jelenség erősödik. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) már arra figyelmeztetett, hogy a közelgő El Niño tovább emelheti a globális átlaghőmérsékletet és fokozhatja a szélsőséges időjárási eseményeket. A rekordmeleg tengervíz miatt egyenesen egy „szuper” El Niño kialakulásának esélye is felmerült.

Most azonban egy ritka és szokatlan légköri jelenség, egy úgynevezett atlanti Niña jelent meg az Atlanti-óceán trópusi vizein - ami nem összekeverendő a La Niñával, ami a Csendes-óceánon fordul elő.

A jelenségről, ami névrokonához hasonlóan szintén hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet okoz a Severe Weather Europe írt részletes elemzést.

Ennek a lényege, hogy

A meleg El Niño és a hideg atlanti Niña óceáni anomáliák légköri hatása kedvezőtlen, ellenséges környezetet teremt a trópusi viharok kialakulásához és megerősödéséhez.

Az európai meteorológiai központ (ECMWF) legfrissebb, augusztusra szóló előrejelzései is ezt támasztják alá. A modellek a hurrikánok fő képződési zónája fölött süllyedő légmozgásokat, magasabb légnyomást és az átlagosnál kevesebb csapadékot jeleznek.

Az előrejelzés szerint ez a száraz, stabil légkör a Karib-térségtől a Mexikói-öblön át egészen az Egyesült Államok keleti partvidékéig elfojthatja a heves trópusi viharok, például hurrikánok kialakulását az amerikai kontinensen.

Az elemzés kitér arra is, hogy a mostani csendesebbnek ígérkező szezon előrejelzést adhat az amerikaiak 2026/2027-es telére is. A tapasztalatok szerint az ilyen évek után gyakran gyengébb, töredezettebb poláris örvény alakul ki, ami hidegebb légtömegek betörését eredményezheti Észak-Amerikában.

Bár a hatás csökkenti a trópusi viharok számát a térségben, a kockázat sosem nulla.

Kapcsolódó

Azonnal riasztást adott ki az ENSZ: Küszöbön áll az El Niño-jelenség, extrém időjárást hoz magával

Novemberig 90 százalékot is meghaladja az El Niño-jelenség kialakulásának valószínűsége a Meteorológiai Világszervezet szerint. A legtöbb előrejelzési modell legalább mérsékelt, de akár erős eseményt is valószínűsít, ami olajat önt az emberi tevékenység miatt amúgy is felmelegedő világ tüzére.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

JÖVŐ

El Niño: 150 éve nem volt ilyen brutálisan erős a jelenség, 2027 lehet az eddigi legforróbb évünk

A kutatók szerint 150 éve nem látott erősségű El Niño van kialakulóban a Csendes-óceánon. Ez a globális felmelegedéssel kombinálva 2027-et a valaha mért legforróbb évvé teheti.

M.M. / Illusztráció: Fatih Hepokur/Anadolu via Getty Images - szmo.hu
2026. július 29.

A Csendes-óceánban erősödő El Niño éghajlati jelenség az előrejelzések szerint legalább 150 éve a legerősebb lehet, és a következő évet szinte biztosan a valaha mért legforróbbá teheti – írja a Nature.

A Berkeley Earth nevű kutatószervezet klímatudósa, Zeke Hausfather szerint a legfrissebb modellek alapján a mostani esemény csúcsa az eddigi rekordot felülmúlja.

A szakértő egy sajtótájékoztatón arról beszélt, a mostani esemény az eddigi rekordot „igazán észvesztő mértékben” fogja felülmúlni.

A szakértő 14 különböző klímamodell eredményeit összevetve azt mondta, a csendes-óceáni vízhőmérséklet csúcsa körülbelül 0,8 Celsius-fokkal lehet magasabb a korábbi, 2015-2016-os rekordnál. Hausfather hozzátette: „nem zárható ki”, hogy a jelenség a globális felmelegedéssel együtt 2027-re akár 1,7 Celsius-fokkal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti szinthez képest.

Ez a bolygót a párizsi klímaegyezményben rögzített 1,5 fokos küszöb átlépésének szélére sodorná

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) legfrissebb előrejelzése szerint négy az öthöz az esélye annak, hogy az év végére egy „nagyon erős” esemény alakul ki, és szinte biztos, hogy az El Niño-körülmények legalább 2027 tavaszáig fennmaradnak. A hivatal szakértői szintén úgy gondolják, hogy légkör és az óceán jelei egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy az eddig mért legerősebb El Niño-jelenség jöhet.

A rekordméretű éghajlati jelenség súlyos következményekkel járhat. A hőhullámok, aszályok, áradások, erdőtüzek és egyéb természeti katasztrófák miatt rengeteg ember élete kerülhet veszélybe, és komoly gazdasági károk keletkezhetnek, ami az egész világon éreztetni fogja hatását.

A Dartmouth College kutatója, Justin Mankin szerinta jelenlegi esemény akár 10 ezer milliárd dolláros veszteséget is okozhat a világgazdaságnak 2032-ig.

A szakértők úgy számolnak, hogy egy korábbi, 1997-98-as erős El Niño 5,7 ezer milliárd dolláros veszteséget hozott az azt követő években - tehát a mostani esemény még az anyagi kár mértékében is minden korábbit felülmúlhat.

Nyár elején a az ENSZ Meteorológiai Világszervezete bejelentette az El Niño kezdetét, és felkészülésre szólította fel a világ kormányait.

A tudósok körében egyelőre még vita tárgya, hogy az ember okozta felmelegedés hozzájárul-e az erősebb és gyakoribb El Niño-jelenségek létrejöttéhez.

Kapcsolódó

Szuper El Niño jöhet, Európába is betörhet a sarkvidéki hideg télen

A Csendes-óceán egyenlítői térségében a vízfelszín már 3–4 Celsius-fokkal melegebb az átlagosnál. Az erősödő El Niño közvetett hatásaként Európába is nagyobb eséllyel érkezhet időnként sarkvidéki eredetű, fagyos levegő.