JÖVŐ

Szuperhiteles videókat generál az AI – hamarosan végképp nem hihetünk majd a szemünknek

A Sora előre megmutathatja majd, milyen lesz építkezés eredménye vagy az étel, amit még el sem kezdtünk főzni, ugyanakkor hiába nyugtat az OpenAI, nem ok nélkül aggódnak a színészek, és azok, akik a manipulált videók áradatától tartanak.

Gábor János, Címlapképek: Sora/OpenAI - szmo.hu
2024. március 01.

Hiperrealisztikus kisfilmek kíséretében jelentette be februárban az OpenAI, hogy a szöveggeneráló ChatGPT és a képkészítő DALL·E után elkészült a Sora, a vállalat első videógeneráló mesterséges intelligenciája. Az első közzétett felvételeken azóta is ámul a világ, hiszen látványosak és hitelesek (vagyis annak tűnnek), pedig a rajtuk szereplő egyetlen személy, élőlény, tárgy, táj, utca sem létezik a valóságban.

Ilyen minőségű kisfilmek elkészítéséhez normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lett volna szükség, de úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá.

Nem véletlen, hogy az amerikai forgatókönyvírók és színészek tavalyi sztrájkövetelései között a második legfontosabb feltétel (a magasabb jutalék és a folyamatos foglalkoztatás után) éppen a mesterséges intelligencia alkalmazásának korlátozása volt.

Mi lenne a Sora célja?

Az OpenAI felhívja rá a figyelmet, hogy az első körben kiadott tesztvideók egyikén sem hajtottak végre semmilyen utólagos módosítást, vagyis azoknak minden egyes képkockáját a Sora generálta, szöveges utasítások alapján.

Mint írják, a mesterséges intelligenciát a fizikai világ megértésére és szimulálására tanítják, hogy végül olyan modelleket képezzenek, amelyek segítenek az embereknek a valós térben lévő problémák megoldásában.

Ez így nagyjából olyan lesz (csak még jobb minőségben), mintha az életünk összes hétköznapi aspektusában megjelennének az iparban ma is használt ún. digitális ikrek, amelyek egy adott gyártósor és gép működését szimulálva mutatják meg például azt, hogy adott beállításokkal milyen termékekre számíthatunk vagy várhatóan mikor válik szükségessé a karbantartás.

Ha a Sora célja valóban az, hogy előre megnézzük: milyen eredményre vezet, amit tenni szándékozunk, akkor egy nap láthatjuk, hogyan fog kinézni az étel, amit még el sem kezdtünk főzni, vagy milyen buktatói vannak a gyerek fakuckójának, amit adott anyagokból és szerszámokkal készülünk megépíteni.

De ezek teljesen banális példák ahhoz képest, hogy mekkora segítséget kaphatnak tőle különböző szakemberek, a víz-vezetékszerelőktől az építészmérnökökön át a sebészorvosokig. Hiszen milyen jó lenne előre megmutatni az ügyfélnek a házába csak ezután bekerülő csörendszert, vizualizálni a művezetőnek az építkezésen elvárt munkafázisokat, vagy műtét előtt szimulálni egy operáció végkimenetelét - egyetlen vágás nélkül? Onnan persze, ahol a Sora most tart, még hosszú az út az utóbb írt szcenáriókig, de a lehetőség kétségtelenül benne van.

Képességek és gyengeségek

A szövegből videót készítő AI modell jelenleg maximum egyperces videókat képes létrehozni, miközben megőrzi a vizuális minőséget és maximálisan követi a felhasználó utasításait.

Az OpenAI közölte: számos vizuális tartalmat készítő művész, tervező és filmkészítő máris hozzáférést kapott a Sorához. A tesztektől egyértelmű visszajelzéseket várnák arra vonatkozóan, hogy az AI működésében milyen javításokat kell eszközölni, esetleg hogyan szavatolhatnák a biztonságos széleskörű alkalmazását.

A Sora képes összetett jeleneteket generálni több szereplővel, meghatározott típusú mozgásokkal, valamint a téma és a háttér pontos részleteivel. A modell nemcsak azt érti meg, hogy a felhasználó mit kért a beírt szövegben, hanem azt is, hogy ezek a dolgok hogyan léteznek a fizikai világban.

Ezeken kívül mélyen érti a nyelvet is, amelyeken az utasításokat kapja, tehát képes pontosan értelmezni a felszólításokat és lenyűgöző karaktereket létrehozni, amelyek élénk érzelmeket fejeznek ki. A Sora egyetlen videón belül több felvételt is generál, és ezek mind pontosan megtartják a kívánt karaktereket, illetve vizuális stílust - állítja az OpenAI.

Egy képkocka sem valódi:

Prompt: “A stylish woman walks down a Tokyo street filled with warm glowing neon and animated city signage. she wears a black leather jacket, a long red dress, and black boots, and carries a black purse. she wears sunglasses and red lipstick. she walks confidently and casually.… pic.twitter.com/cjIdgYFaWq
— OpenAI (@OpenAI) February 15, 2024

A jelenlegi modell még nem tökéletes. Bármennyire tűnnek első látásra valódinak a felvételek, akadnak folytonossági és abszurd hibák, a sétáló városi lány alatt finoman megcsúszó talajtól a hirtelen ötödik lábat növesztő macskán át az emberi tekintetek torzulásáig. Utóbbi hatást – amit a digitálisan épített arcok miatt fellépő nyugtalanító érzésnek, az ún. „uncanny valley” jelenségnek hívunk – a legtöbb mintavideón napszemüvegekkel tompítják.

Az AI nehezen tudja lekövetni egy összetett jelenet fizikáját is, hiszen nem érti az ok-okozati összefüggések konkrét eseteit. „Előfordulhat például, hogy egy személy beleharap egy sütibe, de utána a sütin nem biztos, hogy marad harapásnyom” - szemléltette a gyártó, hozzátéve: a modell összekeverheti még a felszólítás térbeli részleteit, mondjuk a bal és a jobb oldalt vagy nehézségekbe ütközhet az időben lezajló események pontos leírásával, mondjuk egy adott kameraív követésével.

Utasításra így pásztáz:

Introducing Sora, our text-to-video model.
Sora can create videos of up to 60 seconds featuring highly detailed scenes, complex camera motion, and multiple characters with vibrant emotions. https://t.co/7j2JN27M3W
Prompt: “Beautiful, snowy… pic.twitter.com/ruTEWn87vf
— OpenAI (@OpenAI) February 15, 2024

Soha többé, egyetlen videóról sem tudhatjuk biztosan, hogy valódi-e?

Az OpenAI azt ígéri, hogy a Sora csak fontos biztonsági intézkedések mellett válhat mindenki számára elérhetővé. A protokollokat a félretájékoztatás, a gyűlöletkeltő vagy elfogult tartalmak szakértőivel együtt dolgozzák ki és olyan eszközöket építenek hozzá, amelyek segítenek felismerni a félrevezető tartalmakat.

Gondolkodnak például egy mindenki számára elérhető szűrő alkalmazáson, ami egyértelműen megállapítja, ha egy videót részben vagy egészben a Sora generált. Ehhez nem kell teljesen új szoftvereket írni, hiszen a DALL·E 3-hoz kidolgozott biztonsági módszerek a Sorára is alkalmazhatók.

„Amint [a felhasználói] kérések egy OpenAI-termékbe kerülnek, a szövegosztályozónk ellenőrzi őket és elutasítja azokat, amelyek sértik az irányelveinket. Ilyen a szélsőséges erőszak, a szexuális tartalom, a gyűlöletkeltő kép, a hírességek arcáról készült másolat vagy a másokat illető szellemi tulajdon. Emellett robusztus képosztályozókat is kifejlesztettünk, amelyek segítségével minden egyes létrehozott képkockát felülvizsgálunk, mielőtt a felhasználónak megmutatnánk.”

A lehetetlen is lehetséges:

Prompt: “Several giant wooly mammoths approach treading through a snowy meadow, their long wooly fur lightly blows in the wind as they walk, snow covered trees and dramatic snow capped mountains in the distance, mid afternoon light with wispy clouds and a sun high in the distance… pic.twitter.com/Um5CWI18nS
— OpenAI (@OpenAI) February 15, 2024

A vállalat azt ígéri, hogy a Sora bevezetése előtt a világ minden tájáról megkeres politikai döntéshozókat, oktatókat és művészeket, hogy megértsék az újabb AI-termékkel kapcsolatos aggodalmaikat és meghatározzák az új technológia pozitív felhasználási lehetőségeit. A kiterjedt kutatás és tesztelés ellenére sem lehet azonban megjósolni, hogy az emberek milyen módon fogják használni a technológiát, ahogy azt sem, hogy milyen módon fognak visszaélni vele.

Ezért hiszünk abban, hogy a valós használatból való tanulás kritikus eleme az egyre biztonságosabb mesterséges intelligencia-rendszerek létrehozásának és idővel történő kiadásának – fogalmaz a közlemény.

A Sora egy diffúziós AI modell, ami egy statikus zajnak tűnő videóból kiindulva generál új mozgóképes tartalmat, hogy aztán fokozatosan átalakítsa, a zaj eltávolításával, sok lépésen keresztül. Képes továbbá teljes videókat generálni, vagy generált videókat meghosszabbítani, sőt, meglévő állóképeket mozgásba lendíteni úgy, hogy az apró részletekre is figyelve animálja a fotót.

„A Sora olyan modellek alapjául szolgál, amelyek képesek megérteni és szimulálni a való világot; ez a véleményünk szerint fontos mérföldkő lesz az AGI (általános mesterséges intelligencia) megvalósításában” – fűzi hozzá az OpenAI.

Új aggodalom: „egzisztenciális katasztrófa” közelít

Nem tudni, hogy a Sora, vagy más AI fejlesztésével összefüggésben, esetleg ezektől elhatárolódva, de néhány héttel az OpenAI bemutatója után jelent meg Dr. Roman V. Yampolskiy mesterséges intelligencia-szakértő összefoglaló könyve (AI Unexplainable, Unpredictable, Uncontrollable címmel), ami az AI szabályozhatóságát és társadalmi következményeit vizsgálja.

A Louisville-i Egyetem professzora arra jutott, hogy jelenleg semmilyen tudományosan bizonyított garancia nem létezik a mesterséges intelligencia ellenőrizhető keretek között tartására. Nincs nyoma olyan módszernek vagy mechanizmusnak, ami teljes biztonságot szavatolna – fejtegeti közleményében, hozzátéve: az ilyen fejlett rendszerek használata – pláne közkinccsé tétele – mindig rizikós, hiszen önállóan cselekvő mesterséges intelligenciáról beszélünk.

Yampolskiy hangsúlyozta: pillanatnyilag fogalma sincs, hogy a témával foglalkozó szakemberek mire alapozzák azokat a kijelentéseiket, amelyek szerint az AI szabályozható. A mesterséges intelligencia alapvető tulajdonsága ugyanis éppen az, hogy képes tanulni, alkalmazkodni és saját döntések végeláthatatlan sorozatát meghozni. Ebből képtelenség megjósolni a viselkedését, vagy megmondani, hogy miért dönt úgy, ahogy.

Miközben az AI autonómiája fokozódik, az emberi ellenőrzés lehetősége csökken. És ennek nagyon súlyos egzisztenciális következményei lehetnek az emberiségre nézve.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették Renner Erika zaklatóját, aki megszegte a távoltartást

A rendőrség szerint a férfi újra zaklatni kezdte Renner Erikát. A 60 éves R. Lászlót otthonából vitték el a rendőrök és őrizetbe vették.

KULT

Mind erre vártunk! Dopeman DIKHTATURHA című dalával reagált Majka Csurran, cseppenjére

A rapper keményen odaszólt Majkának és más közszereplőknek is új dalában. A DIKHTATURHA című szám pénteken debütált.

KULT

Váratlanul főszereplőt cserélnek az RTL sikersorozatában

A renitens rövidesen új évaddal tér vissza, de a főszereplő személye változik. A történet részletei egyelőre nem ismertek.

Címlapról ajánljuk

JÖVŐ

Ezek a munkák szűnhetnek meg 2027-ig a mesterséges intelligencia miatt egy szakértő szerint

Egy podcastban arról beszéltek, hogy az MI pillanatok alatt kiszoríthatja a rutinfeladatokat végző dolgozókat. A szakértők szerint az ismétlődő munkák eltűnhetnek, a szabályozatlan területek különösen veszélyben vannak.

Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 15.

A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása került fókuszba a The Diary Of A CEO című podcast egyik legfrissebb adásában, vette észre a Unilad. A közel két és fél órás beszélgetésben három techszakértő fejtette ki, milyen változások várhatók a következő két év során.

Az epizód figyelemfelkeltő címet kapott: „A mesterséges intelligencia ügynökök vészhelyzeti vitája: ezek a munkák nem léteznek majd 24 hónap múlva! Fel kell készülnünk arra, ami jön!”

A vendégek között szerepelt Amjad Masad is, aki a San Francisco-öböl környékén él, és 2016 óta a Replit nevű vállalkozás vezérigazgatója. A Replit egy online platform, amely lehetővé teszi, hogy mesterséges intelligencia segítségével gyorsan és hatékonyan hozzanak létre, osszanak meg és indítsanak el szoftvereket és weboldalakat.

Masad a beszélgetés során elmondta, hogy szerinte hamarosan eltűnhetnek azok az állások, amelyek ismétlődő, rutinszerű feladatokat tartalmaznak. Amikor a műsorvezető, Steven Bartlett megkérdezte, szerinte mely szakmák tűnhetnek el először, így válaszolt:

„Ha a munkád teljesen rutinszerű, akkor az a munka el fog tűnni a következő néhány évben.”

Példaként említette az adatbeviteli és minőségellenőrzési munkákat, és így fogalmazott:

„Ha egy számítógép előtt ülsz, és az a dolgod, hogy bizonyos sorrendben kattints és gépelj, akkor ezeket a feladatokat hamarosan olyan technológiák váltják fel, amelyek már most is nagyon gyorsan jelennek meg a piacon, és sok munkahelyet ki fognak szorítani.”

Masad szerint nemcsak az egyszerűbb munkák vannak veszélyben, hanem a könyvelők, ügyvédek és egyes egészségügyi pozíciók is.

Azt mondta: „Az egészségügy területét nehéz előre megjósolni a szabályozások miatt, hiszen ezek sok szempontból korlátozzák, hogy ez a technológia hogyan tud belépni a gazdaságba. De azoknál az állásoknál, ahol nincs szabályozás, és csak szöveget dolgoznak fel – bemeneti szöveg, kimeneti szöveg –, azok veszélyben vannak.”

A beszélgetés nagy visszhangot váltott ki a YouTube-on, a kommentelők pedig nem fogták vissza magukat. Egyikük így fogalmazott: „Nagyon szívesen látnám ugyanezt a beszélgetést néhány olyan emberrel, akinek a munkáját épp most készülnek leváltani. Különösen akkor, ha még nem is sejtik, mi vár rájuk. Kíváncsi vagyok, mit mondana nekik az a piros dzsekis fickó, ha egy szobában lennének.”

Egy másik hozzászóló ezt írta: „Olyan érzésem van, mintha egy sci-fi film elejét hallgatnám, ahol senki sem hallgat arra a kockafejű srácra, aki figyelmeztet mindenkit arra, ami közeleg. A kopasz fickó pirosban pedig egyértelműen a főgonosz.”

Egy harmadik néző így reagált: „Úgy tűnik, ezek a vállalkozók boldogan indítanak új cégeket, de nem gondolnak arra, hogy ezeknek talán nem is lesz vásárlójuk.”

Egy újabb hozzászólónak ez volt a véleménye: „Nagyon jó beszélgetés volt. De ami igazán megijeszt, az nem a munkahelyek elvesztése, hanem a techvezetők és a politikusok empátiájának hiánya. Az emberek jelentős részét lökik egy olyan élet felé, ami nem egészséges és nem is értelmes. Még mind megbánjuk, hogy nem tettünk semmit időben. Remélem, tévedek.”

Egy ötödik néző pedig egy javaslattal is előállt: „Vissza kellene hívni ezeket a vendégeket félévente, hogy lássuk, hol tart az MI, és hogy beigazolódtak-e az előrejelzéseik.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Itt a vége? Tom Cruise repülőről lóg, és tengeralattjáróval gurul A végső leszámolásban, a Mission: Impossible-filmek legérzelmesebb és talán utolsó darabjában

Ethan Hunt nyolcadik bevetése könnyeket, izgalmakat és elképesztő kunsztokat ígér, avagy folytatódik a csata a világégésre áhítozó, vérszomjas AI-val.

BUDAPEST

Vitézy Dávid szerint 23 városra szakadhat szét Budapest, ha elfogadják a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt

A Podmaniczky mozgalom vezetője szerint a törvény lebéníthatja a városfejlesztést és megnehezítheti a letelepedést. Szerinte Budapest jövője most komoly veszélybe került.

KÉK HÍREK

Az MBH Bank több száz ügyfelének lophatták el a pénzét, már nyomoz a rendőrség

A károsultak között van egy sportegyesület és egy horgászegyesület is. A bank szerint az ügyfelek adtak hozzáférést, ők viszont ezt tagadják.

JÖVŐ

Már öt kupaknyi műanyag van az emberi agyban - a tudósok most ennek a drámai felfedezésnek a hatását próbálják felmérni

Nyolc év alatt 50%-kal nőtt az agymintákban talált mikroműanyagok mennyisége, áll a Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányban. De találtak már mikroműanyagot a méhlepényben, a herékben, az anyatejben és a babák szervezetében is.

Szerző: Gábor János, Fotók: Új-Mexikói Egyetem - szmo.hu
2025. április 13.

Eddig kevesen vették komolyan azt a kockázatot, hogy a mikroműanyagok az agyszövetekig is eljuthatnak, mert úgy gondolták, hogy a szemcsék túl nagyok hozzá. Az Új-Mexikói Egyetem kutatói bebizonyították, hogy ez nem igaz, sőt, riasztóan magas koncentrációban találtak mikroműanyag-szennyeződést az emberi agyban, ami mostanra sokkal fertőzöttebb lehet, mint bármelyik másik szervünk. Ha ez önmagában nem lenne elég nagy baj: az amerikai tudósok arra jutottak, hogy a környezetvédelmi törekvések ellenére növekvő tendenciáról van szó.

A mikroműanyagok, vagyis elhasználódott polimerek apró darabkái az általunk vásárolt termékek, és főleg a csomagolások révén mostanra mindenhol jelen vannak, a levegőtől a vízen át a talajig. Az elmúlt fél évszázadban az emberi test számos részében is megjelentek.

Tavalyi tanulmányok kimutatták, hogy jelen vannak az emberi herékben és a méhlepényben. Más tudósok a vérben, a spermában, az anyatejben és még a babák első székletében is találtak belőle.

Egy februári tanulmány szerint ráadásul a koraszülött babák méhlepénye több mikroműanyagot tartalmazott, mint a nem koraszülött csecsemőké, annak ellenére, hogy kevesebb idejük volt a részecskék felhalmozódására.

Az Új-Mexikói Egyetem kutatói pedig megállapították, hogy az emberi agyban lévő mikroműanyag-felhalmozódás az elmúlt nyolc évben a másfélszeresére emelkedett.

A mikroműanyagok átlagos koncentrációja az általuk vizsgált 24 emberi agyban 5000 mikrogramm/gramm volt. Ez körülbelül hét gramm műanyag agyanként – annyi, mint egy eldobható kanál vagy körülbelül öt vizespalack kupakja

- mondta a kutatást vezető Dr. Matthew Campen a New York Times-nak.

„Ez teljesen új helyzetet teremt: sok műanyagdarab jóval kisebb, mint korábban hittük. A vírusok méretének két-háromszorosát érik csak el, tehát nanométeres nagyságrendűek” - mutatott rá a kutatást vezető toxikológus. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 400-szor kisebbek, mint egy hajszál szélessége.

Dr. Campen hozzáfűzte: az agyban megfigyelt felhalmozódás üteme jól tükrözi a műanyaghulladék mennyiségének globális növekedését, és a tanulmányban leírt eredmények okkal kelthetnek riadalmat világszerte. Bár az még nem világos, hogy ez a műanyagmennyiség milyen hatással van az emberi egészségre.

Az is kiderült, hogy a demenciával diagnosztizált emberek agyszövete akár tízszer több műanyagot is tartalmazhat, mint másoké. Bár a tudós úgy gondolja, egyértelmű az összefüggés, ez a kutatás egyelőre nem tudta bizonyítani, hogy a műanyagok magasabb szintje váltja ki a betegség tüneteit. Lehetséges, hogy a mikroműanyagok nem okozzák a demenciát, hanem az állapotromlás fokozódása miatt halmozódnak fel. Ezeknek az agyaknak ugyanis porózusabb a vér-agy gátja, és kevésbé képesek kiüríteni a méreganyagokat.

Azt is vizsgálják, hogy a felhalmozódó mikroműanyagoknak van-e szerepük a Parkinson-kór vagy a memóriavesztés kialakulásában.

Formabontó módszerrel mérték a mikroműanyagok mennyiségét az agyban

A kutatás egy olyan új módszerre épült, amelyet az egyetem kutatói fejlesztettek ki a szövetekben található mikroműanyagok meghatározására és mennyiségi elemzésére. Ezt a módszert már korábban is használták méhlepényekben, valamint emberek és kutyák heréjében lévő műanyagok vizsgálatára.

A mostani kutatás során az Új-Mexikói Orvosi Hivataltól kapott agyszövet-mintákat elemezték, hiszen a törvény szerint ezeket hét évig kell megőrizni, vagyis ideálisak arra, hogy felvázolják belőlük az utóbbi időszak tendenciáit. A régebbo - egytől egyig az agy homloklebenyéből származó - minták 2016-ból származtak, és ezeket hasonlították össze 2024-es mintákkal.

A kutatók kémiai oldószerbe helyezték a szöveteket, így egyfajta pépet hoztak létre, amiből centrifugával kiszűrték az oldhatatlan műanyagokat tartalmazó üledéket. Ezt pirolízises eljárással 600 Celsius-fokra hevítették, majd felfogták a műanyagok égése során keletkező gázokat. A polimerekből származó ionokat végül szétválasztották és tömegspektrométerrel azonosították.

A módszer 12 különböző polimert mutatott ki és mért meg az emberi agyszövetekben. Megállapították, hogy ezek többsége polietilén, amit széles körben használnak csomagolóanyagok, palackok és poharak gyártására.

A kutatócsoport transzmissziós elektronmikroszkóppal is megvizsgálta azokat a szövetmintákat, amelyekben magas polimerkoncentrációt találtak. Kiderült, hogy éles műanyag szilánkok csoportosulásairól van szó, amelyek mérete nem haladja meg a 200 nanométert – tehát alig nagyobbak a vírusoknál. Ennyire apró részecskék már át tudnak jutni a vér-agy gáton, vagyis azon a testünkben lévő védőkapun, ami éppen a nem kívánatos anyagok agyba jutását hivatott megakadályozni.

Egyértelműen aggasztó a helyzet, de még sok a kérdőjel

Campen elismerte: egyelőre nem világos, hogy a mikroműanyagok miként kerülnek az agyba, és azt sem tudni, milyen hatást váltanak ki. Mindeközben viszont a különböző plasztikokat biológiailag közömbös anyagnak tartják, ezért orvosi alkalmazásokban – például stentek és műízületek gyártásánál – is használják őket.

„Felmerülhet, hogy a műanyagok akadályozzák a kapillárisokban a véráramlást, esetleg megzavarják az agyban az axonok (az idegsejtek sajátos szerkezetű, leghosszabb nyúlványai) közötti kapcsolatokat. Elképzelhető továbbá, hogy a mikroműanyagok elősegítik a demenciához köthető fehérjehalmozódást” - sorolta a lehetőségeket.

A toxikológus úgy véli, a mikroműanyagok nagy része az élelmiszereken keresztül jut be az emberi szervezetbe, különösen a húsok révén, ami az ipari húsfeldolgozás módszereire, valamint arra vezethető vissza, hogy a műanyagok növekvő koncentrációban vannak jelen a táplálékláncban.

„Mivel a mezőgazdasági területeket műanyaggal szennyezett vízzel öntözzük, feltételezzük, hogy a műanyagok ott halmozódnak fel. Ezeket a növényeket etetjük meg az állatokkal, majd az állati trágyát visszajuttatjuk a földekre, így egyfajta önmagát erősítő folyamat alakul ki”

- vezette le Campen. A most felfedezett mikroműanyagok az 1960-as évekből származhatnak, vagyis évtizedekig tarthat, mire a műanyagok ennyire apró darabokra bomlanak és bekerülnek az emberi szervezetbe.

A toxikológus szerint az új eredmények globális egészségügyi fenyegetést jelentenek, de a fogyasztókat nehéz motiválni, hiszen a mikroszkopikus méretű szennyeződések nem keltenek elég nagy riadalmat.

A tűzzel játszunk, és ez beláthatatlan következményekkel járhat

A műanyaggyártás továbbra is zavartalanul folyik világszerte. Ha még ma leállítanák, akkor is évtizedeket venne igénybe a meglévő polimerek lebomlása mikroszkopikus részecskékké, így a mikroműanyagok és nanoműanyagok koncentrációja az elkövetkező években bizonyára tovább emelkedik majd - mind a környezetben, mind pedig a táplálékláncban.

Ironikus, hogy a műanyagok kifejlesztését éppen a környezetvédelem szándéka ösztönözte.

Az első szintetikus polimert 1869-ben feltaláló John Wesley Hyatt a már akkor is egyre veszélyeztetettebb élővilág megmentőjét látta a műanyagban, hiszen a használatával kiválthatóak olyan anyagok, amelyeket az ember a természettől vesz el. Sten Gustaf Thulint, az 1965-ben szabadalmaztatott műanyag zacskó megalkotóját hasonló célok vezérelték: kifejezetten a papírszatyrok kiváltása miatt állt elő a találmánnyal, a fák védelmében.

A svéd kutató fia, Raoul Thulin a BBC-nek azt mondta: ha az apja még mindig élne, döbbenten figyelné, hogy az emberek kidobják a szatyrokat, ahelyett, hogy újra meg újra felhasználnák, hiszen az ő szándéka éppen ez volt. A Thulin család egyébként egy fillér hasznot sem húz az anno a Celloplast cég által bejegyzett szabadalomból.

Sok szakértő szerint a műanyaggal az a legnagyobb gond, hogy túl olcsó, ezért újrafelhasználás helyett egyszerűen kidobjuk. A WWF jelentése szerint 2019-ben a műanyaghulladékoknak csupán 9 százalékát hasznosította újra a világ. Jelenleg a globális műanyaggyártás körülbelül 60 százaléka egyszerhasználatos termékeket állít elő, amelyeket eleve eldobásra szánnak.

A WWF szerint globális műanyagszennyezés elleni egyezményre lenne szükség. Az OECD is arra jutott,

ha nem születnek szigorúbb szabályok, a műanyaggyártás és felhasználás a 2020-as 435 millió tonnáról 2040-re 736 millió tonnára nőhet. Ez brutális, 70 százalékos emelkedést jelenthet,

miközben a nem megfelelően kezelt (az élettartama végén kidobott és rosszul, illetve nem ártalmatlanított) műanyaghulladék mennyisége 81-ről 119 millió tonnára, vagyis közel 50 százalékkal nőhet.

Az OECD szerint ahhoz, hogy ezt elkerüljük, emelni kellene a műanyagokra és csomagolásokra kivetett adókat, be kellene tiltani bizonyos egyszer használatos műanyagokat, és ki kellene terjeszteni a gyártói felelősségi rendszereket.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Már megint egy élőszereplős Disney-mese? Most Lilo és Stitch az áldozat, vagy a nézők?

Folytatódik a Disney ámokfutása és elpusztítják a gyermekkorunk minden megmaradt emlékét, vagy valami értéket is sikerül teremteni? Ez egy olyan kérdés, amire nem biztos, hogy olyan egyszerű választ kapni.

KÉK HÍREK

Rendőri intézkedés közben meghalt egy bolgár férfi Sopronban

Az 59 éves bolgár állampolgár a rendőri közbelépés során rosszul lett. A férfi újraélesztését megkezdték a mentőszolgálat munkatársai, azonban a szakszerű ellátás ellenére életét vesztette.

KÉK HÍREK

Megismerkedett a beteggel, majd pénzt csalt ki tőle egy kórházi ápoló

A 34 éves ápoló a beteg telefonján keresztül utalt pénzt az élettársa számlájára. Később a bankkártyával is visszaélt, online rendelt és készpénzt vett fel.

JÖVŐ

Kína vasököllel vág vissza Trumpnak - a ritkaföldfémek eladásának korlátozása szorult helyzetbe hozhatja Amerikát

A ritkaföldfémek terén Kína kivételezett helyzetben van, és most él is ezzel, ami súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára. Komoly kihívások elé néz a védelmi ipar, az elektromos járművek gyártása és az elektronikai szektor.

Szerző: Gábor János, Címlapkép: Andrew Harnik/Getty Images - szmo.hu
2025. április 06.

Peking úgy döntött, hogy a Trump-kormány sokkoló vámtarifáira válaszul (a kínai termékek többségére 54 százalék vámot vetettek ki) 34%-os megtorló vámot alkalmaz minden amerikai termékre, emellett visszatartja olyan ritkaföldfémek kivitelét az országból, amelyeket szinte kizárólag Kínában bányásznak, illetve dolgoznak fel. A pénteken bejelentett exportkorlátozások alaposan leszűkíthetik az Egyesült Államok és a Nyugat ellátását olyan ásványokból, amelyek létfontosságúak a védelmi ipar, az elektromos járművek, a tiszta energia és az elektronikai szektor számára.

A probléma nagyságát jól jelzi, hogy

Kína állítja elő a világ ritkaföldfém-ásványainak 60%-át. Náluk történik a globális ritkaföldfém-ásványok feldolgozásának 90%-a, és eddig tőlük jött az Egyesült Államok ritkaföldfém-importjának 72%-a. Emellett Kína uralja a ritkaföldfémek bonyolult és szennyező finomítási folyamatát is.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium bejelentése szerint április 4-től hét kategóriába tartozó közepes és nehéz ritkaföldfémek kerülnek exportkorlátozás alá – köztük a szamárium, gadolínium, terbium, diszprózium, lutécium, szkandium és ittrium.

A szamáriumot például állandó mágnesek gyártására használják, amelyek a repülőgép-technológiák és védelmi rendszerek alapvető alkotóelemei. A gadoliniumnak az orvosi képalkotásban, valamint az atomreaktorokban van nagy szerepe. A diszprózium kritikus fontosságú a nagy teljesítményű mágnesek előállításához, amelyek magas hőmérsékleten működnek, általában elektromos járművekben és szélturbinákban. A szkandium a repülőgép-alkatrészgyártásban fontos anyag, míg az ittriumot szupravezetők, lézerek és különféle orvosi alkalmazások előállításához használják.

A kritikus fontosságú ásványi anyag kitermelésével és feldolgozásával foglalkozó amerikai NioCorp vezérigazgatója, Mark A. Smith úgy reagált, hogy

a kínai válaszlépés jelentős fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve, érintheti a Pentagon fejlett fegyverrendszerek ellátási láncait, beleértve a lopakodó vadászgépek, a precíziós vezérlésű lőszerek, a műholdak és a hiperszonikus fegyvereket gyártását.

A kínai bejelentés miatt azonnal 14%-ot zuhantak a GE Healthcare Technologies részvényei is. A gadoliniumot ugyanis az MRI-vizsgálatok tisztaságának javítására használják, és a korlátozások jelentős hatással lehetnek a cégre, mivel az MRI-szkennerek a vállalat teljes értékesítésének 46%-át tették ki 2024-ben.

A mostani korlátozás a nyersanyagokon kívül olyan késztermékekre is vonatkozik, amelyek az amerikai ipar számára nélkülözhetetlenek - köztük az állandó mágnesekre, amelyek pótlása komoly kihívást jelent. „A diszpróziumot és/vagy terbiumot tartalmazó nagy teljesítményű ritkaföldfém-mágnesek teljes körű exportkorlátozása súlyosan érinti a védelmi szektort” – mondta a Reutersnek Ryan Castilloux, az Adamas Intelligence tanácsadó cég alapítója.

A nehéz ritkaföldfémek is különösen érzékeny területnek számítanak, mivel Kína ezek felett még nagyobb ellenőrzést gyakorol.

Jelenleg Kínán, Mianmaron és Laoszon kívül csak egyetlen nehéz ritkaföldfém-bánya működik.

Ez a brazil Serra Verde projekt, de ők is Kínába szállítják a termékeit feldolgozásra. Peking szoros ellenőrzést alá vonta a mianmari és laoszi ellátási láncokat is, tehát lényegében a világ minden ilyen bányászati tevékenységre jogot formál, vagy hatást gyakorol.

Bár a mostani korlátozások nem jelentenek teljes tilalmat, az exportengedélyek csökkentésével visszafoghatják a szállításokat. És ez nem lenne példa nélküli intézkedés: az ázsiai ország márciusig például egyetlen gramm antimont sem exportált az Európai Unióba, miután tavaly szeptemberben korlátozásokat vezetett be a diódák, infravörösfény-detektorok, illetve vízvezetékek, lefolyók, ólomakkumulátorok rácsainak gyártására használt fém kivitelére.

Emellett a fejlett memóriachipek és chipgyártó berendezések Biden-kormány által elrendelt eladási tilalmára válaszul Kína már tavaly decemberben leállította a gallium, a germánium, az antimon és a szuperkemény anyagok exportját az Egyesült Államokba, valamint szigorítottak a grafit-exporton is.

A gallium és a germánium kritikus fontosságú a félvezetők, az elektronika, az infravörös eszközök és a napelemek gyártásához. Az antimon nélkülözhetetlen katonai alkalmazásokhoz, például lőszerekhez, infravörös rakétákhoz és az éjjellátó technológiához. A grafit pedig létfontosságú a lítium-ion akkumulátorok gyártásához, az acélgyártáshoz és az elektromos járművek gyártásához.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium Trump vámtarifáira válaszul azt is bejelentette, hogy 16, főleg védelmi, logisztikai, adatelemző, űripari és légiközlekedési tevékenységet folytató amerikai vállalat felé korlátozzák a kínai gyártású alkatrészek exportját, míg 11 további céget felvesznek a „megbízhatatlan entitásokról” vezetett listájára. A kínai CCTVNEWS szerint ez azzal jár, hogy a cégeknek mostantól egyáltalán nem szabad üzleti tevékenységet folytatni Kína területén vagy kínai vállalatokkal.

Amerikai katonai drón

A listára tett amerikai cégek között olyan vállalatok szerepelnek, mint a harctéri helyzetfelismerésre, illetve katonai, rendészeti és ellenőrzési célokra drónokat gyártó Skydio, Firestorm Labs, Kratos Unmanned Aerial Systems és BRINC Drones, de megtiltották a Kínával történő kereskedést más, mesterséges intelligencia, híradástechnikai és harcjármű megoldásokat fejlesztő cégeknek is.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

11 év után feloszlik a Margaret Island

A zenekar októberben adja utolsó koncertjét a Budapest Parkban. A nyári fellépéseken még találkozhatnak velük a rajongók.

KÉK HÍREK

Tragédia: Meghalt a TikTok-sztár hároméves kisfia, miután beleesett egy medencébe

A hároméves Trigget a baleset után újraélesztették, majd kórházba szállították, ahol hat nappal később életét vesztette. A szülők márciusban ünnepelték második gyermekük születését.

KÉK HÍREK

Öngyilkos lett egy 12 éves Gödöllőn – társai zaklathatták

A diák néhány nappal a születésnapja után végzett magával otthonában. Úgy tudni, a csúfolódások miatt gyakran sírva járt az iskolába.

JÖVŐ

Már csapatban dolgoznak a humanoid robotok egy kínai autógyárban - videón a jövő gyára

A Walker S1 robotok már nemcsak önállóan, hanem csapatban is képesek dolgozni. A rendszer mögött egy fejlett mesterséges intelligencia áll.

Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 07.

A kínai Zeekr autógyárban humanoid robotokat teszteltek, melyek már most képesek csapatban dolgozni. A Walker S1 nevű robotokat az UBTech fejlesztette, és a Geely tulajdonában lévő elektromosautó-gyárban próbálták ki őket. A gépek 5G-s kapcsolaton keresztül csatlakoztak a gyártósorhoz.

A robotok feladata nem volt éppen egyszerű: részt vettek a végső összeszerelésben és az ellenőrzési folyamatokban is. Az együttműködésükről videó is készült, amelyen jól látszik, hogyan segítik egymást a gyártásban. Ugyanakkor néhány jelenetnél furcsaságokat is észre lehet venni – például az 55. másodpercnél, ahol úgy tűnik, mintha az ajtóra kerülő takaróelem mozgása visszafele történne. Hasonló érzetet kelt az elektromos töltőfej behelyezése is.

A robotok működésének alapja a UBTech saját mesterségesintelligencia-keretrendszere, a BrainNet. Ez a rendszer különféle készségeket és következtetéseket szervez össze egy úgynevezett Swarm Intelligence nevű hálózatba.

A hálózat központja egy „szuperagy”, ami összetett döntéseket tud hozni, míg a hozzá kapcsolódó „intelligens alagyak” a több robotos vezérlésért és az érzékszervi adatok feldolgozásáért felelnek.

A fejlesztéshez a DeepSeek R1 nevű modellt használták, ami lehetővé teszi az elosztott tanulást, a gyors képzést és a robotok közötti tudásmegosztást is.

A cég tervei szerint a Walker S tömeggyártása 2026 januárjában kezdődhet el. Az év végéig 500 és 1000 közötti darabszámban készülhet el az új típus – írja az Interesting Engineering.

A South China Morning Post úgy tudja, hogy már vásárló is akadt a fejlesztésre: a Dongfeng Liuqi Motor, a Dongfeng Motor Group egyik leányvállalata legalább 20 darabot rendelt a következő egy hónapra. A UBTech hivatalosan nem erősítette meg a vásárló kilétét.

(via hvg.hu)