HÍREK
A Rovatból

Százezernél is több hátrányos helyzetű diák szakadhat le társaitól a digitális távoktatás miatt

Többek között az eszközhiány miatt is hónapokra esnek ki a tanításból, és a papíron kiküldött feladatok sem jutnak el mindenhová.


"A digitális távoktatásra való átállás egyik következménye, hogy azok a tanulók, akik számára nem adottak a távoktatás feltételei, és akik közül sokan eddig is hátrányos helyzetben voltak, most még inkább leszakadnak társaiktól" - írták nyílt levelükben civil szervezetek és tanodák Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárnak.

A levélben ezt írják:

"Ma már a legtöbb háztartásban van legalább egy okostelefon, de a megfelelő internetkapcsolat híján, illetve ahol több testvér osztozik egy-egy eszközön, nem lehetséges a digitális távoktatás megoldása. Az országos kompetenciamérés 2017-es adataiból azt a következtetést lehet leszűrni, hogy a tanulók ötödéhez nem jut el a digitális távoktatás. Ha ennek csak a fele lenne valóban így, akkor is százezer olyan tanuló lehet az országban, aki hónapokra kiesik az oktatásból.

Az Ön által az ezekre az esetekre javasolt szükségmegoldások sokszor szintén elérhetetlenek, a Digitális Jólét Pontok közül több zárva van a jelen helyzetben, de a nyitva tartó pontokhoz sem tud eljutni sok gyerek a megfelelő közlekedés és információ hiányában. Az eddigi tapasztalatok szerint van, ahol az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron kapják a gyerekek a feladatokat.

A papíralapú feladatosztás nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget, vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az is le fog maradni a tanulásban, de van, akihez még ilyen módon sem jut el semmilyen információ.

Több civil szervezet, cégek és magánszemélyek példaértékű kezdeményezések keretében több helyen eszközöket gyűjtenek azoknak a családoknak, akiknek erre szükségük van. Nagyobb hatékonysággal tudná azonban az állam az országosan fennálló problémát kezelni, ezen kívül feladata is volna az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, ezért arra kérjük a Köznevelésért Felelős Államtitkárságot, hogy a Klebelsberg Központ segítségével

dolgozzanak ki válságkezelő akciótervet a hátrányos helyzetű, az oktatásból kimaradó gyerekek támogatására.

Javaslataink a következők:

1. Javasoljuk, hogy mérjék fel, hogy:

- hány olyan gyerek van a közoktatásban, akivel az iskola egyáltalán nem tudta felvenni a kapcsolatot.

- hány olyan gyerek van, akivel fel tudta venni az iskola a kapcsolatot, de az oktatásban megfelelő eszközök hiánya, vagy az otthoni körülmények miatt nem tudnak részt venni.

2. Állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását.

3. Az önkormányzatokkal együtt mérjék fel, hogy mely településeken lehet szükség arra, hogy ingyenes, szélessávú wifi-szolgáltatást építsenek ki, amelyhez szabadon tudnak csatlakozni azok, akiknek nem megoldott az otthoni Internet-hozzáférés.

4. Javasoljuk, hogy dolgozzanak ki akciótervet a járványveszély elmúlta utáni időszakra a szülőket, iskolákat, tanodákat és civil szervezeteket bevonva. Azoknak a gyerekeknek, akik lemaradtak társaikhoz képest, extra erőfeszítésre és kiemelt segítségre lesz szükségük, ezért minden lehetséges erőforrást mozgósítani kell annak érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyerekek oktatáshoz való joga és hozzáférése ne sérüljön, és biztosítva legyen számukra a segítség a lemaradás kompenzálására. Mérlegeljék az év végi értékelések elhagyását.

5. Kérjük, hogy tájékoztassák az iskolákat, szülőket és a szélesebb közvéleményt a felmérések eredményéről, és a megoldási javaslatokról.

Tisztában vagyunk vele, hogy az akut helyzetet nem lehet azonnal és nehézségek nélkül orvosolni, de bízunk benne, hogy közös erővel és együttműködéssel a krízishelyzet okozta károkat mérsékelni tudjuk annak érdekében, hogy ne nőjön nagyobbra a társadalmi szakadék."

A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat ITT.

Aláíró szervezetek (ABC sorrendben):

Bagázs Közhasznú Egyesület

Civil Kollégium Alapítvány

Civil Közoktatási Platform

Digi Tanoda Alapítvány

E-tanoda

Főnix Mozgalom

Haver Informális Zsidó Oktatási Alapítvány

InDaHouse Hungary Egyesület

Iskolakultúráért - Esélyteremtésért Egyesület

Jobb Élet Közhasznú Egyesület

Kállósemjéni Diákokért és Ifjakért Egyesület

Láthatatlan Tanoda - Rosa Parks Alapítvány

Létra Tanoda

Liget Műhely Alapítvány

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

Miért Ne Közhasznú Humán Szolgáltató Alapítvány

Motiváció Oktatási Egyesület

Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

Széchenyi Tanoda Szolnok

Szülői Hang

Tanítanék Mozgalom

Tarisznya Táborok Alapítvány

Új Start Alapítvány

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
RTL: Sokkolta Balásy Gyula alkalmazottait az interjú
Az RTL Híradó szerint a dolgozók egy interjúból tudták meg, hogy a számlazárolások miatt késik a fizetésük. A rendőrség hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz egy olyan ügyben, amely Balásy Gyula cégcsoportját is érinti.


Hidegzuhanyként érte Balásy Gyula cégcsoportjának munkavállalóit a vállalkozó hétfői interjúja, amelyben felajánlotta cégeit a magyar államnak. Az RTL Híradó arról számolt be, hogy a dolgozók állítólag a nyilvános megszólalásból értesültek arról, hogy a vállalkozás számláit zárolták.

A csatorna információi szerint munkatársak a fizetésüket sem kapták meg időben.

„Most mindenki feszült, félti az egzisztenciáját, a megélhetését” – hangzott el a hírműsorban.

A bizonytalanságot fokozta, hogy a rendőrség kedden közölte: a NAV jelzése alapján nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt. A közlemény szerint az eljárás része a rendezvényszervező cégcsoporttal kapcsolatos ügyletek vizsgálata is, és a nyomozás során már pénzösszegeket foglaltak le és számlákat zároltak.

Az RTL úgy tudja, kedden délután késve ugyan, de elkezdték folyósítani a munkabéreket.

Ahogy arról beszámoltunk Balásy Gyula hétfőn a Kontrollnak adott interjúban jelentette be, hogy közjegyzői okiratban az államnak adná kommunikációs cégeit. Lépését azzal indokolta, hogy több cégének bankszámláját előzetes jelzés nélkül befagyasztották, amire szerinte „technikai hibával” adtak magyarázatot.

„Azt a cégcsoportot, amit 22 éve építek, és amely az állam rendezvényszervezési, médiakommunikációs feladatait végzi, minden vagyoni joggal felajánlom a magyar állam részére” – mondta a vállalkozó.

Balásy cégcsoportja az elmúlt években a kormányzati kommunikáció egyik legnagyobb nyertesévé vált. A Transparency International egy korábbi jelentése szerint a cégcsoport abba a négyes körbe tartozott, amely a közbeszerzési megbízások értékének negyedét kapta 2021 és 2023 között. Cégei nyerték el többek között a MÁV nettó 948 millió forintos kommunikációs szerződését, de a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumtól is kaptak nettó 990,5 millió forintos megbízást zászlók és molinók gyártására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Sárgarépa kódjával lopott legót Terpes polgármestere az egri Tescóban
Bujáki Ferencet, Terpes független polgármesterét az áruház biztonsági szolgálata fülelte le, miközben kozmetikai cikkeket is megpróbált elvinni. A rendőrség információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás gyanúja miatt indított eljárást az ügyben.


A gyanú szerint legót és kozmetikai termékeket akart fizetés nélkül elvinni Terpes polgármestere egy egri Tescóból, de a biztonságiak lefülelték. Bujáki Ferenc az önkiszolgáló kasszánál egy olcsó sárgarépa vonalkódjával húzta le a drága termékeket. A rendőrségi közlés szerint a polgármester a múlt heti lebukása előtt már kétszer alkalmazhatta ugyanezt a módszert. Az okozott kár megközelíti az 50 ezer forintot – írta meg a 24.hu.

A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a 47 éves férfi édességeket, kozmetikai szereket és gyerekjátékot szkennelt be úgy, hogy azokra sárgarépa vonalkódját ragasztotta.

A kihallgatáson kiderült, hogy a férfi a megelőző héten további két alkalommal is hasonló módszerrel „vásárolt”.

Bujáki Ferenc a lap megkeresésére elismerte a történteket.

„Nem szeretnék erről most nagyon beszélni, de így történt sajnos. Sajnálom az egészet” – mondta.

Az eljárás nem egyszerű bolti lopásként, hanem információs rendszer felhasználásával, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének gyanúja miatt indult.

Ez a módszer, amit a köznyelv „banántrükknek” is nevez, az áruház informatikai rendszerének megtévesztésére épül.

Egyébként Bujáki Ferenc papíron független, de a választási kampányban a Fidesz jelöltjét, Horváth Lászlót (a címlapképen jobbra) támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megbukott a román kormány, kaotikus időszak jöhet
Rekordot jelentő 281 szavazattal bukott meg kedden Ilie Bolojan román miniszterelnök kormánya a parlamentben. Nicușor Dan államfő bejelentette, nem lesz előrehozott választás, új kormányfőt keres.


Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.

A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.

Nicușor Dan államfő még aznap este bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, hanem a pártokkal való egyeztetés után keres új kormányfőjelöltet. A Bolojan-kabinet az új kormány beiktatásáig ügyvivőként hivatalban marad.

A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a gazdaság lerombolására, a lakosság elszegényítésére és az állami vagyon kiárusítására törekszik. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek csökkentése mellett sem sikerült érdemben javítani a költségvetés helyzetén.

Ilie Bolojan miniszterelnök a vádakra úgy reagált, hogy a bizalmatlansági indítvány valódi célja az állami vállalatok feletti politikai befolyás megőrzése volt.

Bolojan szerint a kezdeményezők logikája az, hogy „nem adjuk el az állami vállalatokat, inkább mi fejjük meg őket”.

A kormánykoalícióban szintén részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség bírálta a lépést. Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szerint világos alternatíva felkínálása nélkül felelőtlenség megbuktatni egy kormányt.

A kormánybuktatás után a politikai erővonalak is egyértelművé váltak. A szociáldemokraták és az AUR közösen léptek fel, bár céljaik eltérőek: míg George Simion, az AUR elnöke előrehozott választásokat sürgetett, addig a szociáldemokraták egy új parlamenti többség kialakításában érdekeltek.

Ezzel szemben az Európa-párti oldalon az államfő egyértelművé tette, hogy a tárgyalások végén új, Nyugat-barát kormányt szeretne látni.

Nicușor Dan: „észszerű határidőn belül ismét Nyugat-barát kormánya lesz az országnak”.

Az eseményeknek több magyar vonatkozása is van. Az RMDSZ kormányzati szerepe a kabinet bukásával ügyvivői szakaszba került, a szövetség pedig nem támogatta a bizalmatlansági indítványt. A kormányt megbuktató AUR korábban magyar szimbólumokat érintő, provokatív akcióval is szerepelt.

A megbuktatott miniszterelnök, Ilie Bolojan, aki jelenleg ügyvivőként vezeti a kormányt, nemrégiben még a magyar-román kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Magyar Péterrel, akit hivatalos bukaresti látogatásra is meghívott.

Bolojan egyébként a román politika tapasztalt szereplője, egy korábbi belpolitikai válság idején, szenátusi elnökként ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátta.

A következő hetekben az államfő konzultációkat folytat a parlamenti pártokkal, hogy miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, akinek kormányalakítási programját és kabinetjének névsorát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai bizonytalanság ellenére az államfő hangsúlyozta, hogy az ország működőképes, és az Európa-párti erők között konszenzus van az olyan fontos kérdésekben, mint Románia OECD-csatlakozása vagy az uniós helyreállítási terv végrehajtása.

Via Infostart


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért
A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.


„Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha” – többek között ezekkel a gondolatokkal nyert el ötmillió forintos alkotói támogatást Pataky Attila a Nemzeti Kulturális Alaptól. A 444.hu által megszerzett pályázati anyagok most először adnak betekintést abba, milyen tartalmi vállalásokkal jutottak hozzá kormányközeli zenészek a közpénzmilliókhoz.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter múlt pénteken az ATV-ben azzal védekezett, hogy a botrányos pénzosztásnál a tartalmi kérdéseket kell vizsgálni.

A miniszter szerint „azt kell megnézni, hogy az adott kulturális tartalom ebben megvalósul-e vagy sem.”

A most nyilvánosságra került pályázatok alapján azonban nehéz lesz számon kérni a konkrét kulturális teljesítményt.

„Dolgomnak érzem korunk zűrzavaros, káosz felé tántorgó világának, utat mutatni a fény és a szabadság felé. Hitet adni, hogy élni érdemes, és mindezeket az emberi léptékű természeti törvények mezsgyéjén. Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha." - írta az EDDA frontembere.

Pataky Attila mellett a fia, Pataky Gergő is ötmillió forintot kapott. Az ő pályázata olyan fordulatokat tartalmaz, mint a „hús-vér emberi buktatók hiányosságának »vanságát«” való vállalás, és nagybetűkkel szedett, terápiás nyelvezetet idéző kijelentésekkel zárul: „AZ ÉLET ÉRTELME MAGA AZ ÉLET!!! ÁLMOT ÁLMODNI TANULOK!!”

Hankó Balázs az ATV-nek elmondta, hogy azokat a pályázatokat részesítették előnyben, melyekben megjelenik a „hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok".

Patakyék pályázatai valamilyen oknál fogva már-már kísértetiesen igazodnak az eddig nem hangoztatott elvárásokhoz.

A harmadik, szintén ötmillió forinttal támogatott zenész, a DENIZ néven ismert Rizner Dénes rapper csupán egyetlen mondatban foglalta össze a célját: „Rizner Dénes »DENIZ« új dalszövegeinek és zenéinek megírása a 2026-os évben.”

Mindhárman az NKA kollégiumának 17 milliárd forintos, a sajtóban „feketekasszaként” emlegetett keretéből kapták a pénzt.

Egyébként Pataky Attila nemcsak egyéni alkotóként volt sikeres: a cége, a P. Management 150 millió forintot kapott az EDDA 2026-os Aréna-koncertjének megszervezésére.

Az énekes az utóbbi időben aktívan politizált a Fidesz oldalán: idén márciusban Kossuth-díjat kapott, rendszeres résztvevője a Békemeneteknek, és Menczer Tamással közösen alapította meg a Budakörnyéke Digitális Polgári Kört. Magyar Péter egy nyilvánosságra hozott szerződésre hivatkozva azt állította, hogy egy DPK-s fellépésért másfél millió forintot kapott közpénzből.

A 444-nek nyilatkozó belső forrás szerint a 17 milliárdos keretből kizárólag könnyűzenei előadók kaptak alkotói támogatást, miközben más művészeti ágak kimaradtak.

A lap szerint feltűnő az aránytalanság is: míg a zeneművészeti kollégiumnál komoly szakmai felkészültséget igénylő, komplex művek megírására adnak néhány százezer forintot, addig a könnyűzenei alkotók szinte kivétel nélkül ötmillió forintot kaptak. Jó példa erre Tóth Gabi esete, akinek új dalaira 5 millió, a dalszövegekre további 5 millió, a videóklipjére pedig a cégén keresztül 9 millió forint jutott.

Az ügyben megszólalt Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója is, aki védekező álláspontot vett fel. Szerinte a szervezetnek nincs kompetenciája megítélni a támogatások szakmai minőségét.

„Nem is tisztem megítélni, hogy ez jó cél-e, vagy rossz” – mondta, hozzátéve, hogy az ő feladatuk a pénzügyi elszámolás szigorú ellenőrzése.

A botrány kirobbanása óta több feljelentés is született hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista indította el, amikor nagy nyilvánosság előtt mutatott rá, hogy a 17 milliárdos keretből olyan hírességek is részesültek, mint Tóth Gabi, Gáspár Győző és Pataky Attila.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk