Szavannává válhat Amazónia – 2021-ben percenként ezer fát vágtak ki
Az amazonasi esőerdőket máig „a Föld tüdejeként” emlegetik, mert hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni. Azonban , egyre több olyan vészjelzés érkezik, hogy az esztelen erdőírtások miatt hamarosan olyan ponthoz érkeznek, ahonnan a pusztulási folyamatot már nem lehet visszafordítani.
A legtöbb becslés szerint az Amazónia által elnyelt szén-dioxid éves mennyisége eléri a félmilliárd tonnát. Luciana Vanni Gatti azonban teljesen más eredményre jutott. Szerinte a fák kivágása és elégetése miatt az esőerdő mára nettó kibocsátóvá vált. A kutatónő úgy számol, hogy
A Nature-ben 2021-ben megjelent tanulmánya valóságos pánikot keltett a világban.
Az Amazonas, mintegy ezer mellékfolyójával, 6000 kilométeres hosszúságával a világ legnagyobb vízhozamú folyója. Általánosan elfogadott nézet, hogy az ökorendszerek kialakulása nagyrészt az uralkodó időjárási viszonyoktól függ. Az 1970-es években azonban Eneas Salati brazil kutató bebizonyította, hogy Amazónia mintegy 400 milliárd fájával saját időjárást alakított ki. Egy átlagos napon egyetlen nagyobb fa közel 400 liter vizet párologtat ki. Ez nemcsak hűti a levegőt, hanem általa úgynevezett „repülő folyók” alakulnak ki, olyan esőfelhők, amelyek 5-6-szorosan képesek reciklálni az erdő saját nedvességét, és ezzel az összes eső 45%-át generálják. Ez a folyamat alapvető Amazónia globális szénelnyelő képességében. Sok tudós azonban ma már attól tart, hogy ez a körforgás végleg megtörik - írja a New York Times.
A lap felidézi, hogy csak az elmúlt fél évszázadban Amazónia 17%-a vált termőfölddé vagy legelővé. Ez utóbbiak a letarolt erdők kétharmadát teszik ki, de óriási területeket foglalnak el a szójaültetvények is.
Mindezek miatt kevesebb reciklált eső esik, kevesebb pára hűti a levegőt, kevesebb lomb véd a napfény ellen. A szárazság, a hőség közepette még a legbujább fák is elhullatják a leveleiket.
Carlos Nobres ökoszisztéma-kutató szerint
Nobre, aki 25 éve kutatja ezt a témát, megfigyelte, hogy az elmúlt negyedszázadban ötször volt olyan szárazság, amilyen korábban egy-két évtizedenként fordult elő, és ebből kettő olyan súlyos, amely azelőtt legfeljebb 100 évben egyszer jelentkezett.
A hatása különösen katasztrofálisnak bizonyult Amazónia keleti részén, amely már elvesztette erdeinek 30%-át. Az eddigi három hónapig tartó aszály immár több mint négy hónapos. A legszárazabb évszakban a csapadékmennyiség 40 év alatt az egyharmadára csökkent, míg az átlaghőmérséklet 3,1 Celsius fokkal, a globális felmelegedés háromszorosával lett magasabb.
Egyes helyeken a dzsungelek helyén máris a fű vette át az uralmat. Ugyanakkor Nobre több kollégája azt vallja, hogy a terjedő szavanna, amely Brazília középső részét borítja, nagy füves területeivel, mocsaraival és erdeivel - önmagában még jelenti az ökoszisztéma összeomlását, de szintén a klímaváltozás áldozatául eshet.
A Föld egyik legnagyobb biodiverzitású ökorendszerének elvesztése végveszélybe sodorna több tízezer élőlényfajtát, amelyeknek Amazóniában van az élőhelye. A felmelegedés a régió több millió lakosát tenné klímamenekültté. A folyamat visszafordíthatatlanná válásának dominóhatása lenne a globális klímára.
Ha a „repülő folyók” kiszáradnak, az egész Dél-Amerika légköri keringését befolyásolná, de lehet, hogy még az Egyesült Államok nyugati részének időjárására is hatással lenne. Télen ugyanis a száraz levegő észak felé áramolna, emiatt felére csökkenne a Sierra Nevadát borító hó, amely alapvető vízforrása a már így is szomjazó Kaliforniának.
Ez a bolygónk 0,3 C fokos melegedését jelentené, és Stephen Pacala, a princetoni egyetem ökológusa szerint önmagában lehetetlenné tenné a Párizsi Egyezményben kitűzött 2 C fokos cél elérését, ezzel újabb visszafordíthatatlan klímafolyamatokat indítva el.
Az esőerdők pusztítása valójában már az 1970-es évek brazíliai katonai diktatúrája alatt elindult. 1972-ben nyitották meg több leágazással a 4000 km-s transzamazóniai utópályát, amely kettévágja a dzsungelt, és amelyet azzal indokoltak, hogy „betöltsék a demográfiai űrt”. Holott egyáltalán nem néptelen területekről volt szó, hiszen számtalan őslakos törzs élt itt.
Lula da Silva újbóli megválasztása némi reményt ad, mert az ő első elnöksége, 2003 és 2011 között az erdőirtás kétharmadával esett vissza, most pedig azt ígérte, hogy teljesen leállítja. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a folyamat megállítására, amelyet immár saját tehetetlenségi ereje is visz.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
