HÍREK
A Rovatból

Sikoltozva ébredtek fel, nem tudták, hová viszik őket – egy kiszabadított ukrán nő mesélt az orosz hadifogság borzalmairól

A 25 éves határőr a mariupoli acélgyárból került Ukrajna legrosszabb börtönébe, ahol nyáron 53 fogoly meghalt egy támadásban. Alina Panina elmondta, milyen volt ott raboskodni, és felidézte a pillanatot, amikor öt hónap fogság után végre kiszabadult 107 társával együtt.

Link másolása

Múlt hét elején 108 ukrán nő szabadult ki az orosz fogságból egy újabb fogolycsere során. Ez volt az első alkalom, hogy kizárólag nőket mentettek ki az orosz börtönökből. Az ukrán elnöki iroda vezetője azt mondta, anyák és lányok raboskodtak a megszállóknál, akik most hosszú idő után végre hazamehettek a családjukhoz.

A most kiszabadított nők közül 37-en azután lettek hadifoglyok, hogy az oroszok hosszú ostromlás után elfoglalták a mariupoli Azovsztal acélművet. Köztük volt Alina Panina is, aki a Guardian brit lapnak adott először interjút a kiszabadulása után.

A 25 éves határőr öt hónapig raboskodott Ukrajna leghírhedtebb börtönében, a donyecki Olenivkában. Egy négyszemélyes cellában számolta az órákat és a végtelennek tűnő napokat 28 másik nővel együtt.

Mielőtt odakerült, Mariupol kikötőjében szolgált határőrként. A háború kirobbanásakor éppen két keresőkutyával ellenőrizte az akkor beérkező rakományt. Miután azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a támadást Ukrajna ellen, parancsot kapott, hogy csatlakozzon a védelmi erőkhöz, akik az Azovsztalnál kisebb, Azovmash nevű acélgyárban gyülekeztek. Aztán ott is ragadt, amikor az oroszok bevonultak a városba. Az üzemet folyamatosan támadták, két kutyája pedig már a robbanások előtt nyüszíteni kezdett, jelezve, hogy baj közeleg.

Míg Alina a társaival az acélműben volt, körülöttük a város összeomlott a bombázásoktól. Hat héttel a háború kezdete után látott először orosz katonákat, alig 20 méterre voltak tőle. Nem sokkal ezután kapták meg a parancsot arra, hogy vonuljanak át a kikötő mellett lévő Azovsztalhoz, ahol az ukrán erők egy utolsó kísérletet tettek Mariupol megvédésére. Az acélgyár bunkere lett a fiatal nő új otthona 70 határőrrel, köztük két másik nővel.

„Nagyon ijesztő volt. A bunker alig 100 méterre volt a tengertől egy nyílt terepen, ahol nem védték fémszerkezetek”

- mesélte.

Az oroszok április 12-én fordították a figyelmüket az Azovmashról az Azovsztalra. Nehéztüzérséggel, rakétákkal és hadihajókkal is támadták az acélművet, a bunker pedig beleremegett minden egyes csapásba.

Alina csak azért merészkedett ki néhányszor, hogy a kutyái friss levegőt szívhassanak. Azok, akik harcolni mentek ki, nem is tértek már vissza. A nő szerint a 70 emberből legalább tízen meghaltak az ostromban.

Akik életben maradtak, húskonzerven, makarónin és főtt gabonán éltek, amíg el nem fogytak a készletek. Május elejére az oroszok megállapodtak az ukránokkal abban, hogy a civileket evakuálhatják Mariupolból. Május 16-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a város védelmezői is felmentést kapnak, ez azonban nem jutott el Alinához és csapatához. A parancsnokuk azt mondta nekik, hogy a megadás az egyetlen lehetőség arra, hogy életben maradhassanak. Először a sérültek hagyták el az acélművet, majd a többiek.

„Félelmetes volt, mert fegyverek és védőmellény nélkül sétáltunk ki. Velem voltak a kutyák is. Öt kilométert gyalogoltunk a bunkertől az orosz katonákig. Körülöttünk már minden megsemmisült, a földből fel nem robbant rakéták álltak ki. Mintha kiásták volna a földet”

- emlékezett vissza.

Elmondása szerint az orosz katonák gondoskodtak arról, hogy a média is lássa, mi történik: videózták őket, amikor átnézték a felszerelésüket és kikérdezték őket. Alinától elvették a kutyákat, másoktól pedig a maguknál tartott ételt. A hadifoglyoknak fogalmuk sem volt, mi lesz velük ezután. Ötórás autóút következett, Alina pedig még akkor sem tudta, mi vár rá, amikor megjelent előttük Olenivka várostáblája. Ő ugyanis nem tudta, hogy ez Ukrajna legkegyetleneb börtöne, amely a bántalmazásokról és a rossz körülményekről ismert.

Amikor megérkeztek, a férfiakat és a nőket elválasztották egymástól, mindenkit átkutattak és levetkőztettek. Mindenüket elvették, még az órájukat és a gyűrűjüket is.

Alina hat másik nővel egy 6x4 méteres cellába került, ahol csak négy faágy volt ágynemű nélkül. Két nap múlva még két nő csatlakozott hozzájuk, egy hét múlva pedig már 28 nő tömörült a kis cellában. Pár nappal később ugyan kaptak néhány matracot, de nem volt elég alapterület ahhoz, hogy mindet kényelmesen lefektessék. A vécét egy földben lévő lyuk jelentette, zuhanyozni hetente egyszer volt lehetőségük.

Ruhát sem adtak nekik, abban voltak végig, amiben az Azovsztalból kijöttek. Ételt napi kétszer kaptak: reggel csirkehússal, este hallal kevert főtt gabonadarát. Naponta csak egyszer szabadulhattak ki a cellából, amikor 15 percet sétálhattak az udvaron. A férfiakat ugyan láthatták, de nem kommunikálhattak velük.

„A blokkban, ahol voltunk, 10 cella volt egy emeleten, ezek nőkkel voltak tele. A felső emeleten férfiak voltak. Nem szabadott beszélnünk velük, de láttuk, hogy fogynak, egyre vékonyabbak lettek.”

Alina cellájában két nőnek is súlyos sérülései voltak: az egyiknek eltört a karja, a másiknak a fején repeszsebek voltak. Az oroszokat azonban ez nem igazán zavarta: adtak néhány orvosi eszközt a nők között lévő két orvosnak, és rájuk bízták a sebek ellátását.

Az éjszakák is nagyon nehezek voltak számukra, hiszen rettegtek, hogy mit hoz a holnap.

„Sikoltozva ébredtek fel az emberek. Elaludni is nehéz volt, mert a legkisebb zajra is felriadtunk. De ez összehozott minket, olyanok lettünk, mint a testvérek. Receptekről beszélgettünk, befontuk egymás haját... Én sokat olvastam is. Az oroszok adtak nekünk pár könyvet, ami a történelmükről szól. Például Nyikolaj Osztrovszkij Az acélt megedzik című művét az orosz polgárháborúról.”

Július 29-én este 10-kor az őrök a szokásos esti számlálásukat tartották, amikor hatalmas robbanás rázta meg a börtönt, majd sikolyokat lehetett hallani. Ekkor 53 ukrán hadifogoly halt meg, 75 megsérült, főleg az Azov-ezredből. Ukrán tisztviselők szerint az oroszok semmisítették meg a börtön egy részét, hogy elfedjék az ott fogva tartottak kínzását. A megszállók viszont azt állították, hogy ukrán sztrájk történt, amit persze a hadifoglyok nem hittek el.

Alináék raboskodása az olenivkai börtönben két héttel ezelőtt ért véget. Azon a napon délelőtt 10 órakor kirendelték a nőket és 28 férfit a cellájukból és buszokra ültették őket. Három órát utaztak egy orosz kikötővárosig, Taganrogig, ahonnan katonai járművekkel átszállították őket Rosztov-na-Donuba, majd onnan katonai repülővel Voronyezsbe. Két hétig a város börtönében voltak, aztán visszavitték őket Taganrogba, majd a Krím-félszigetre repültek. Onnan buszokkal szállították el őket Herszon megyén át Zaporizzsja megyébe.

A foglyok egész idő alatt nem tudták, hogy miért viszik őket ide-oda, és egyáltalán hová fognak kerülni, ugyanis az oroszok semmit nem mondtak nekik. Akkor értették csak meg, hogy mi történik, amikor Herszonból elindultak Zaporizzsja megye felé, majd a senkiföldjére.

Amikor leszállították őket, kéz a kézben sétáltak át a hídon, amely az ukrán és az orosz haderő bázisa közötti senkiföldjén emelkedik egy folyó fölé. Még ekkor sem voltak biztosak abban, hogy biztonságos helyre mennek, hiszen az őket szállító buszok motorja még mindig járt. Ez olyan érzetet keltett bennük, mintha bármelyik pillanatban visszavihetnék őket.

„A legjobban arra emlékszem, amikor ott álltunk és megláttuk, hogy mi vár ránk: ukránok és az ukrán föld. Amikor megláttuk a katonáinkat, többen nem tudták visszafogni az érzelmeiket. Néhányan elkezdték énekelni az ukrán himnuszt, mások azt kiabálták, hogy »Dicsőséget Ukrajnának!« Sokan térdre rogyva sírtak, mert nem tudták visszatartani a könnyeiket, amikor végre a saját nyelvünket hallottuk.”

Eközben az orosz hadifoglyok arra vártak, hogy az ukránok átadják őket az oroszoknak. Alina rájuk nézett, ők azonban nem néztek a szemébe, a földet bámulták.

A fiatal határőr társaival együtt egy katonai kórházba került, most ott lábadoznak. Már a szülei is meglátogatták, így lelkileg is egyre jobban érzi magát.

„Jól vagyok. Azoknak a srácoknak, akik még mindig orosz fogságban vannak, azt kívánom, hogy ők is átélhessék a fogolycsere utáni boldog pillanatokat. Nagyon várjuk őket!”

- mondta.

Címképünkön: Az ukrán hadsereg tagjait viszik busszal az Azovsztal feladása után Olenivkába.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Sváby András levideózta: Mi ülünk a dugóban, Szijjártó szirénázva megy dolgozni minden reggel
Amíg állnak a dugóban, ő szirénázva megy előre minden reggel. A műsorvezető szerint Szíjjártó így jár dolgozni szinte mindennap.

Link másolása

A műsorvezető videót készített arról, hogyan jár dolgozni minden reggel Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere.

"Mi állunk a dugóban, ő szirénázva megy előre minden reggel. Szíjjártó így jár dolgozni. Szinte mindennap ezt látom a 11-es úton"

- írta a TikTok-csatornáján Sváby András.

Íme a felvétel.

@svabya Mi állunk a dugóban, ő szirénázva megy előre minden reggel. Szijjártó így jár dolgozni. Szinte minden nap ezt látom a 11 es úton. #foryoupage #nekedbe #foryou #foryouba #magyartiktok #hetinaplosvabyandrassal ♬ eredeti hang - Sváby András


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szarral kenték össze a mosdókat az akkugyárban Iváncsán a kirúgott kirgiz vendégmunkások
Hatszázkilenc kirgiz vendégmunkást küldött el iváncsai gyárából a koreai SK Innovation az elektromos autók iránti kereslet csökkenése miatt. A cég azzal indokolta az elbocsátásokat, hogy az elektromos járművek iránti globális kereslet lassul, ami az akkumulátorgyártás csökkenéséhez vezet.

Link másolása

Mint arról korábban írtunk, több száz dolgozót küldtek el pénteken az iváncsai akkumulátorgyárból. Első körben az összes kirgiz kollégát bocsájtották el, ez 609 vendégmunkást jelentett.

Hatszázkilenc kirgiz vendégmunkást küldött el iváncsai gyárából a koreai SK Innovation az elektromos autók iránti kereslet csökkenése miatt.

A cég azzal indokolta az elbocsátásokat, hogy az elektromos járművek iránti globális kereslet lassul, ami az akkumulátorgyártás csökkenéséhez vezet.

Az a Magyar Hang cikkéből derült ki, hogy a vendégmunkások a bejelentést megköszönve szarral kenték össze az összes mosdót.

Mindezt a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás közölte a lappal.

Magyarországon jelenleg Iváncsán és a gödi Samsung gyárban állítanak elő akkumulátort, utóbbi vállalatnál a szakszervezet tudomása szerint nem terveznek elbocsátásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Török Gábor elmondta, milyen esélyekkel indul Magyar Péter a Fidesz ellen
Török Gábor politikai elemző szerint rendhagyó választási kampánynak lehetünk tanúi jelenleg, mikor is egy eddig teljesen ismeretlen politikai erő lépett be a versenybe rendkívül rövid idő alatt Magyar Péter személyében.

Link másolása

Török Gábor a Telexnek adott interjújában kifejtette, Orbán Viktor szereti a választási izgalmakat, és akkor érzi elemében magát, ha valódi tétje van egy adott választásnak – ami a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokra egyértelműen áll, hiszen „súlyos mérföldkő” előtt állhatunk.

Amennyiben a Fidesz 45 százalék feletti eredményt ér el az EP-választáson, az azt bizonyítja, hogy sikeresen kezelte Magyar Péter feltűnésének rövid távú hatásait – vélekedett az elemző. Egy 40 százalék körüli eredmény ugyanakkor a egész jobboldalon megerősítheti azt a benyomást, hogy változtatásokra van szükség.

Török Gábor úgy látja ugyanis, hogy a kormánypárton belül is akadnak olyanok, akik szimpatizálnak a Magyar Péter által behozott irányvonallal. Ha a választások eredménye nem felel meg a Fidesz elvárásainak, sokan átgondolhatják politikai jövőjüket – tette hozzá.

Ami Magyar pártját, a Tisza Pártot illeti, ha sikerülne 20 százaléknál többet elérnie, azzal már meg tudná szilárdítani pozícióját a legsikeresebb ellenzéki pártként, mivel ezt a szintet az elmúlt 14 évben egyetlen ellenzéki pártnak sem sikerült megugrania. A 25 százalék fölötti eredményt Török Gábor nem látja reálisnak.

Magyar Péter semmiből való előbukkanásával kapcsolatban a politikai elemző megemlítette, hogy sokan tartják gyanúsnak a példátlanul rövid idő alatt elindított politikai pályafutást. Török szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a háttérből igazgatnák Magyar felfutását, mivel ahhoz túl sok esetlegességet vél felfedezni az újdonsült ellenzéki közszereplő politikájában.

Török Gábor a Telex kérdésére elmondta, hogy ezzel együtt eddig Magyar Péter nem követett el eddig komoly politikai hibát. Úgy látja, az olyan bakik, mint a lehallgató-készülékes eset jelenleg az elnézhető kategóriába esnek az emberek szemében egy olyan friss politikai karrier esetében, mint Magyaré.

Komoly hiba az lett volna Magyar részéről az elemző szerint, ha kilátásba helyezte volna az együttműködést a többi ellenzéki párttal, ezt azonban nem tette.

Török Gábor azt sem tartja hibának, hogy a Tisza Pártból egyedül Magyar Péter szólal meg a nyilvánosság előtt – ugyanakkor hozzátette, hogy az országgyűlési választásokon ugyanezt már nem játszhatja majd el.

Török Gábor egyértelműen kijelentette, hogy Magyar Péter feltűnése az ellenzéki pártok teljes spektrumára nézve veszélyt jelent, és még a jelenleg legerősebb DK-tól is szavazókat fog elvenni.

A Fidesz pedig – a Tisza Párt megerősödése esetén – arra kényszerülhet, hogy egy teljesen új stratégiával álljon elő – mondta el az elemző.

A Török Gáborral készített teljes interjú ide kattintva nézhető vissza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már nem közfeladatot ellátó személy a tanár egy bírósági körlevél szerint
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke abban bízik, hogy nem szándékos kormányzati lépésről, hanem jogalkotói hibáról van szó, amit korrigálni fognak.

Link másolása

A Népszava birtokába került egy bírósági körlevél, amely azt írja, hogy már nem lehet közfeladatot ellátó személyeknek tekinteni a tanárokat.

Mindez azért lényeges, mert ez a bántalmazási ügyekre is hatással lehet. A közfeladatot ellátó személyek különleges védelem alatt állnak, az ellenük elkövetett bűncselekmények komolyabb büntetést vonnak maguk után.

A Népszavához eljutott bírósági levél szerint bár a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezésének jelenleg is hatályos szövege alapján a pedagógusok közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek, a köznevelési törvény erre vonatkozó része idén január 1-től már nem hatályos, márpedig a Btk. a köznevelési törvényre hivatkozik a pedagógusok közfeladati jogállásával kapcsolatban.

A bírósági levélben azt írják, ezzel a Btk. rendelkezése elvesztette a jogszabályi hátterét, így a mostani jogszabályi környezetben a pedagógusok és más iskolai alkalmazottak büntetőjogi szempontból „közfeladatot ellátó személynek nem tekinthetők”.

A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét, aki abban bízik, hogy nem szándékos kormányzati lépésről, hanem jogalkotói hibáról van szó, amit korrigálni fognak.

"Felháborítónak tartjuk, hogy a pedagógusokat már nem tekintik közfeladatot ellátó személyeknek"

– mondta a lap megkeresésére Totyik Tamás.

Link másolása
KÖVESS MINKET: