New York Times: Orbán Viktor „propagandaállama” kezd repedéseket mutatni
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjét is idézték, aki szerint eddig nem működtek a Magyar Péter elleni lejáratókampányok. Mráz Ágoston Sámuel azonnal reagált a cikkre.
Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.
A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:
„Ezek a kampányok eddig nem bizonyultak sikeresnek, az világos.”
Miközben több közvélemény-kutató intézet a TISZA Párt előretörését méri, a Nézőpont Intézet továbbra is a Fideszt tartja a legnépszerűbb pártnak. Augusztusban például azt közölték, hogy a digitális honfoglalás eredményes volt a kormánypárt számára, és 8 százalékos előnnyel vezetnek a TISZA előtt. Ugyanekkor a Publicus Intézet éppen fordított eredményt publikált: náluk a TISZA Párt vezetett 8 százalékkal.
A cikk megjelenése után Mráz Ágoston Sámuel a közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Fake News!”. Azt is hozzátette, hogy több mint négy hónapja találkozott a New York Times újságírójával, és akkor arról beszélt, hogy 2024 júniusa és 2025 júniusa között a TISZA erősödött, de ez a többi ellenzéki párt rovására történt. Bejegyzésében így fogalmazott:
„Ehhez képest októberben a számba adni egy soha el nem hangzott mondatot még propagandának is rossz. Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg. Jelzem: vezet a Fidesz!”.
Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.
A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
SZTE-kancellár: nem olyan rossz a magyar egészségügy, csak az emberek ezt tapasztalják pár dolog miatt
Fendler Judit a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján beszélt arról, hogy hiába javulnak a számok, ha az emberek nem érzik jobbnak az ellátást. Az ápolóhiány és az elmaradó szűrések sokat rontanak a helyzeten.
A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.
A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.
Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.
„Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza” - fogalmazott.
A kancellár elmondta: az uniós átlaghoz képest az Eurostat és a KSH szerint sem vagyunk lemaradásban az orvosok és a nővérek számában, viszont az gondozó–ápoló személyzet létszámhiánya „ijesztő”.
„Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – sorolta.
Fendler azt állítja, hogy az orvosi konzultációk száma az OECD-átlag felett van, ami részben az orvosok feladatkörei miatt lehet, és szerinte az is sokat számít, hogy a lakosság eljut orvoshoz, ha akar.
A kancellár az Eurostatra hivatkozva azt mondta, bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag.
„Várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a CT- és MR-vizsgálatok számával sincs gond, igaz, kevés az ilyen eszköz.
A Telex szerint a konferencia másik előadásából kiderült, hogy a Stada Hungary Kft. 22 nemzetre kiterjedő felmérése szerint Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll abban, hogy a lakosság mennyire elégedett a közegészségügyi rendszerrel.
Az itthoni, ezerfős minta 23 százaléka elégedett, miközben a listát vezető Belgiumban ugyanez az adat 81 százalék. Súlyos betegség esetén a magyarok 28 százaléka bízik az ellátórendszerben, ezzel Szerbiával és Kazahsztánnal együtt a sor végén kullogunk.
Ugyanígy utolsók vagyunk abban is, hányan gondolják, hogy mindenki egyenlően hozzáfér az egészségügyhöz.
Fendler Judit érveit támasztotta alá az az adat is, hogy a hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, miközben a szakmai felmérések szerint az ápolók 70 százaléka kiégett, felük pedig egyenesen depressziós. Ebben az utóbbi évek béremelései sem hoztak áttörést, a pálya a fiataloknak nem vonzó, így az ápolói átlagéletkor magas.
A kancellár azt gondolja, hogy az ellátórendszer az egészségi állapotunkhoz csak 20 százalékban járul hozzá. A forrásokat másra kellene fókuszálni, és „nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket.
Nem arra kellene fordítani az egyébként is nagyon alacsony szintű forrásaink 90-95 százalékát, ami tulajdonképpen az egészségünkhöz 10-15 százalékban járul hozzá.”
Fendler méltatta a hazai szűrési rendszereket, de megjegyezte, hogy csak kevesen mennek el ilyen vizsgálatokra. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amit viszont emelni kellene, hogy több pénz jusson a gondozókra.
Hozzátette azt is, hogy fejleszteni kellene a lakossági kommunikációt, és szükség van ösztönzésre is. Példaként megemlítette azt a lehetőséget, hogy ha valaki évekig nem megy el szűrővizsgálatra, akkor emeljék meg a befizetendő járulékait.
A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.
A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.
Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter: Aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, sürgősen gyógyuljon ki, ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott
A nemzetbiztonsági szakértő szerint Putyin nem elfoglalni akarja Európát, hanem darabokra szedni. Szerinte a nacionalista erők megerősödése Oroszország érdekeit szolgálja.
Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.
Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.
Buda Péter úgy látja, hogy
az orosz nagystratégia egyik operatív eszköze az ideológiai befolyásolás, a másik pedig a társadalmak megosztása, főként a nacionalista tendenciák erősítésével.
Ezt a célt szolgálhatta szerinte az is, amikor Vlagyimir Putyin nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. A szakértő szerint az orosz elnök kijelentette, hogy a nacionalista erők megerősödésével Európa újjászületik.
Buda Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Remélem, senki nem veszi komolyan, hogy Putyin elnök azt szeretné, hogyha egy újjászületett Európa egységes Európa nőne itt ki tőle nyugatra a szomszédban. Oroszország mindig is pontosan az ellenkezőjét akarta.” Az elemző szerint
amikor Putyin azt mondja, örül a nacionalista erők térnyerésének, valójában annak örül, hogy az európai egység megbomlik. Úgy véli, ebben Orbán Viktor már régóta vezető szerepet játszik.
Az elemző arról is beszélt, hogy Oroszország a szövetségeseit nem valódi partnerként kezeli, hanem eszközként használja őket. Szerinte
„aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, ebből sürgősen gyógyuljon ki. Olvasson többet hidegháborús szakirodalmat, és azonnal rá fog jönni, hogy ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott.”
Buda Péter szerint ha egy ország már nem hasznos Oroszország számára, egyszerűen nem foglalkoznak vele tovább. Úgy véli, az ilyen helyzetekből „mi fogunk nagyon-nagyon rosszul kijönni”. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar történelem a 20. században már több példát szolgáltatott hasonló helyzetekre - írja a 444.hu.
Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.
Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Négy óra sorban állás után kaptunk időpontot ultrahangra” – a váci kórházban így zajlik az időpontkérés
A váci kórházban havonta egyetlen napon lehet személyesen időpontot kérni ultrahangra. A telefonos rendszer gyakorlatilag elérhetetlen – állítja egy Facebook-bejegyzés.
„Megalázó és bosszantó az UH időpontkérés a váci kórházban. Egy hónapban egy napon lehet személyesen!” – írta egy Facebook-felhasználó, aki szerint telefonon gyakorlatilag lehetetlen időpontot szerezni. Erika elmeséli, „több mint két órán keresztül próbálkoztunk, de természetesen nem sikerült”.
A poszt szerint nem egyedi esetről van szó, mások is hasonló élményekről számoltak be: „Sokan mesélték, hogy ők is így jártak. Igen, volt idő a beszélgetésre! Sajnos! Négy órát álltunk a földszinttől az első emeleti Röntgenig!”
A bejegyzés írója szerint „álltunk és egymást támogattuk, bíztattuk, hogy kibírjuk, már felértünk a lépcsőfordulóig 1 óra alatt!” A sorban nyolcvan év felettiek, friss protézis-műtöttek, daganatos betegek és aggódó szülők is várakoztak. „Azt mondták, maguk miatt már rég feladták volna. Sorsok, fájdalmak, aggódások, remények, elkeseredések” – írta Erika.
A poszt szerint volt, aki feladta, de sokan kitartottak: „Sokan káromkodtak és kiálltak a sorból! De ez nem megoldás! Szükségleteinket visszatartva araszoltunk tovább.”
Az első emeletig vezető út „2,5 óra alatt” telt el, és utána jött a felismerés: „Akkor láttuk meg, mi vár ránk a folyosón! Tömött sorok, rengeteg ember! Járványos időszakban oxigén nélküli folyosóra beszorítva! Ez embertelen!”
A panaszos szerint a kórház munkatársa is rossz körülmények között dolgozott: „Az egészségügyi dolgozó egy tákolt bódéban, ajtónyílásban, jó nagy huzatban, papírhegyek között állta a sarat! A fiatalembernek gratulálok a türelméért.”
A bejegyzés végén az illető azt írja: „Négy óra (4 óra!!!) sorban állás után sikerült időpontot kapni az ultrahangra!” Tanácsot is ad azoknak, akik sorba állnának: „Vigyen magával széket, asztalt, kártyát, szendvicset, vizet vagy bort, egy levél nyugtatót!”
A szerző végül így zárja a bejegyzést: „Ennek így kell lennie? Miért???”
„Megalázó és bosszantó az UH időpontkérés a váci kórházban. Egy hónapban egy napon lehet személyesen!” – írta egy Facebook-felhasználó, aki szerint telefonon gyakorlatilag lehetetlen időpontot szerezni. Erika elmeséli, „több mint két órán keresztül próbálkoztunk, de természetesen nem sikerült”.
A poszt szerint nem egyedi esetről van szó, mások is hasonló élményekről számoltak be: „Sokan mesélték, hogy ők is így jártak. Igen, volt idő a beszélgetésre! Sajnos! Négy órát álltunk a földszinttől az első emeleti Röntgenig!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
