Már jó ideje tudjuk, hogy Joe Biden homlokegyenest más nézeteket vall a klímaváltozásról és annak megfékezéséről, mint Donald Trump. Az utolsó elnökjelölti vita során a hivatalban lévő elnök kihívója minden idők legnagyratörőbb tervét vázolta a globális felmelegedés ellen, amely szavai szerint elindítaná az Egyesült Államokat az olajkorszakból való átmenet útján.

„Az olajipar jelentős szennyezéssel jár, ezért idővel megújuló energiával kell felváltani” – mondta Biden, aki megválasztása esetén 2 trillió dollárt szánna erre a célra. Azzal azonban, tapasztalt politikusként ő is tisztában van, hogy ennek megvalósításának még akkor is kicsi az esélye, ha ő kerül a Fehér Házba és a demokrata párt megszerzi a szenátusi többséget.

– írja a New York Times.

A lap emlékeztet arra, hogy tíz éve az Obama és Biden párosnak egyszer már beletörött a bicskája a próbálkozásba. Amikor 2009 januárjában hivatalba léptek, először a pénzügyi válság utáni gazdasági talpraállítást célzó törvényt kellett keresztül vinniük, majd az Obamacare néven elhíresült egészségügyi törvény következett. Mire eljutottak volna a klímaváltozással kapcsolatos tervekig, elfogyott a Fehér Ház politikai tőkéjét.

2010-ben ugyan Nancy Pelosi házelnöknek sikerült rávennie a képviselőházat, hogy jóváhagyják a szén-dioxid kibocsátásokat maximáló törvénytervezetet, de javaslat a szenátusi szavazásig már nem jutott el.

Phil Schiliro, Obama elnök egykori kongresszusi összekötője szerint akkor az egészségügyi törvény körüli huzavona miatt nem sikerült a klímatörvényt elfogadtatni, most pedig valószínűleg a koronavírusjárvány következményeinek felszámolása élvez majd elsőbbséget.

Ha Biden győz, de a republikánusok megőrzik szenátusi többségüket, akkor az új elnöknek legfeljebb arra van esélye, hogy az Egyesült Államokat visszatérítse a párizsi megállapodásokhoz, és visszaállítsák az Obama idején érvényes szabályokat, bár ez sem lesz könnyű keresztülvinni, tekintetbe véve a Legfelsőbb Bíróság 6-3-as konzervatív többségét.

Amennyiben a demokratáknak sikerül kis többséget szerezni a szenátusban, Biden a klímaintézkedéseket valószínűleg nagyobb, népszerűbb törvénytervezetekbe csomagolja be, például egy gazdasági helyreállítási csomagba.

Edward J. Markley massachusetts-i szenátor szerint mivel a Kongresszusban a koronavírus után gazdasági talpraállítás kapcsán trillió dolláros összegekről folyik a vita, ezen belül szinte filléres tételnek tűnne például 90 milliárd dollárt elkölteni a tiszta energia támogatására.

Egy infrastruktúra-fejlesztését célzó törvénybe pedig beleférne 500 ezer elektromos töltőállomás és 1,5 millió új, energiahatékony otthon építésének támogatása, amely szerepel Biden terveiben. Az új elnök ezen belül keresztülvihetné a nagy sebességű vasutakat fejlesztésére vonatkozó tervét is.

Egy nagyobb költségvetési törvénybe csomagolhatják például a szél- vagy napenergiára szánt adókedvezmények kiterjesztését, vagy az olaj- és gázkitermelésre kivetett illetékek megemelését.

Várhatóan sok republikánus ellenzi majd ezeket a lépéseket arra hivatkozva, hogy ártanak az ország gazdaságának, de vannak a gáz- és széntermelő államok demokratáinak egy részét meg lehet győzni. Ők tíz éve még ellenezték Obama terveit, de azóta rájöttek, hogy mennyire súlyos következményekkel jár a klímaváltozás.

Közéjük tartozik Jon Tester Montanából, aki szerint csak az nem látja ezt, aki homokba dugja a fejét, vagy a pennsylvaniai Bob Casey, akit Ferenc pápa 2015-ös enciklikája győzött meg. „Nem várhatunk újabb 10 évet, de még ötöt sem” – mondta.

Nem osztja viszont nézeteiket a nyugat-virginiai a szintén demokrata Joe Manchin, aki 2010-ben egy kampányvideóban céltáblának használta Obama klímatörvény-tervezetét, majd két éve megismételte ezt. Neki kulcsszerepe lehet minden klímavitában, főleg ha ő lesz a szenátus energia-bizottságának elnöke.

Az alapvető politikai változásokhoz mindkét párt támogatására szükség lenne.

Ez kellene például egy olyan törvényhez, ami a szénalapú elektromos áramtermelés teljes kivezetését célozná, és helyette a nap-, szél-, víz- és nukleáris energiát részesítené előnyben. Biden azt ígérte, hogy 2035-re megszűntetik az elektromos szektor globális felmelegedést okozó szennyezését. Ezt viszont nehéz lesz a Kongresszusban eladni, és ha nem valósul meg, nagy csalódás lesz a New York Times szerint.

Ugyancsak kétoldalú egyetértés kellene ahhoz, hogy létrehozhassanak egy új kutató kormányügynökséget, amely kizárólag a klímaváltozás megoldásaival foglalkozna, vagy hogy a szövetségi kormányt arra utasítsák, hogy hibrid és elektromos járműveket vásároljon, és ahhoz is, hogy a farmokat széles körben olyan felszerelésekkel lássák el, amelyek felfogják az állati trágya metánkibocsátását.

Az a paradox helyzet állt elő, hogy olyan republikánus szenátorok lehetnének ezekben az intézkedésekben partnerek, akiknek a novemberi választásokon veszíteniük kellene ahhoz, hogy a demokraták megszerezzék a többséget.

A New York Times szerint ilyen a maine-i Susan Collins, vagy a coloradói Cory Gardner.

Az, hogy mi történik az elnökválasztás után, tehát egyelőre többszörösen is nyitott kérdés. Ami biztos, hiába vannak a nagy tervek, a demokratáknak és a republikánusoknak kompromisszumképesnek kell lenniük, hogy tényleg érdemi lépések szülessenek a bolygó jövőjével kapcsolatban.