News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

PET Kupa: újabb 6 tonna hulladéktól tisztították meg a Felső-Tiszát

A IX. Felső-Tiszai PET Kupa csaknem 300 résztvevője a folyó Tiszabecs és Vásárosnamény-Gergelyiugornya közötti 60 folyamkilométeres szakaszán gyűjtötte össze a szemetet.

Link másolása

hirdetés

Újabb 6 tonna hulladéktól mentesítették a IX. Felső-Tiszai PET Kupa résztvevői a folyó Tiszabecs és Vásárosnamény-Gergelyiugornya közötti 60 folyamkilométeres szakaszát - közölte a szervező Természetfilm.hu Egyesület hétfőn az MTI-vel.

A verseny résztvevői mintegy másfél tonna hulladékot bányásztak ki a vásárosnamény-gergelyiugornyai befutó előtt elterülő Jánd-szigeten, ami évről évre biztos lelőhelye az uszadékfák között feltornyosuló hulladéknak. Az egy hetes felső-tiszai versenyen összességében 6 tonna hulladékot gyűjtött össze csaknem 300 résztvevő.

A szervezők kiemelték: az évek óta tartó kitartó munkának látszik az eredménye, hiszen a rendszeres takarításoknak köszönhetően az ártérben kevesebb az erősen szennyezett hulladékgócpont. Hozzátették, hogy legfrissebb tapasztalataik alapján az egyre gyakoribb erős áradások képesek jelentősen újrarendezni a folyóparton kialakuló hulladékhelyzetet. A folyó Vásárosnamény alatti szakaszára kevesebb hulladék úszik le a Felső-Tisza-Vidéki hulladékmentesítő gépláncnak köszönhetően.

A szervezők folyamatosan végeznek hulladéktérképezést, így a TrashOut nemzetközi applikációval és a magyar fejlesztésű tisztatiszaterkep.hu online felületen nyomon követhető a hazai hulladékhelyzet. A versenyhez Tiszabecsnél csatlakozott a PET Kupa Tisza Expedíciója, amely július második felében a Tisza forrásától, Kárpátaljáról indulhatott el.

A felső-tiszai verseny végeztével az expedíció a felfedező utat egészen a Duna torkolatig folytatja. A másfél hónapig tartó túra alatt a szakemberek az ukrán, román és a szerb Tisza-szakaszok szennyezettségéről is pontosabb képet kapnak. Az érdeklődők online követhetik nyomon az expedíciós kalandokat, egyes kiemelt helyszíneken pedig a PET Kupa Műanyag Műhelye hulladék-újrahasznosító programokkal várja az érdeklődőket.

A IX. Felső-Tiszai PET Kupa Áder János köztársasági elnök fővédnökségével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával valósult meg.

hirdetés

VIDEÓ: IX. Felső-Tiszai PET Kupa



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
Ötezer forintos klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP
Minden közösségi közlekedési eszközt lehetne vele használni a párt elképzelése szerint.

Link másolása

hirdetés

„Német mintára minden közösségi közlekedési eszköz használatára jogosító klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP” - mondta a párt országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Ungár Péter közölte: a párt elképzelése szerint

a közösségi közlekedésre ösztönző, így az energiaválság megoldását segítő bérlet havonta 5000 forintba kerülne.

„Az erről szóló javaslatot a párt a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek” - tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy a jelenlegi energiaválságnak az orosz-ukrán háború mellett az az alapvető oka, hogy hamarosan vége a fosszilis energián alapuló világrendszernek.

Ungár szerint amíg ez bekövetkezik, időről-időre újabb és újabb energiaválságokkal kell szembenéznie az emberiségnek.

hirdetés
A frakcióvezető kifogásolta, hogy bár korábban kormányzati szereplők kedvezően nyilatkoztak a klímabérlet bevezetéséről, a kormány mégsem tett semmit.

„Ebben a helyzetben javasolják az energiatartalékokat és a családok pénztárcáját egyaránt kímélő intézkedést” - mondta Ungár Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kuvait, a földi pokol - A világ legmelegebb városában múlt héten 50 fokot mértek
A város átlaghőmérséklete júniustól augusztusig 44 fok, amely főként a vendégmunkásokat kínozza.

Link másolása

hirdetés

Az olajban gazdag Kuvaitváros a világ melegebb helye, tavaly a melegrekord az 52 fokot is megdöntötte. Idén a legmelegebb múlt csütörtökön volt, amikor 50 fokot mutattak a hőmérők - írja a Mirror.

Az időjárás ebben az időszakban szinte halálossá válik, mivel 10 fokkal az egészséges testhőmérséklet főlé szökik a meleg, amely már félúton van a forráspont felé.

A szegényebb rétegek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, hiszen a tehetősek mind bent maradnak és a légkondicionáló alatt hűsölnek. A perzselő éghajlaton a városon átáramló forró levegő veszélyes és potenciálisan halálos is lehet.

A napi átlaghőmérséklet júniustól augusztusig 44 Celsius-fok körül alakul, ezért nem meglepő, hogy a helyiek kerülik a tűző nyári napsütést.

A helyiek ilyenkor legfeljebb a bevásárlóközpontig merészkednek el. A kuvaitiak könnyen elkerülik a hőséget, a világ ötödik leggazdagabb városaként

„Az utcákon kint gyakorlatilag nincs árnyék, mintha a kültér nem is létezne”

- mondta egy kuvaiti építész.

hirdetés

A város gazdasági központ, ahová Délkelet-Ázsiából érkeznek bevándorlók, hogy megélhetést keressenek. Egyedül őket látni az utcákon, ahogyan esernyők alá bújnak a napsugarak elől, vagy izzadnak a tömegközlekedési eszközökön. Kuvait 1,3 millió lakosa többnyire fényűző életmódot folytat. A gazdag rétegeket a hárommillió külföldi munkavállalóból álló szolgáltatóipar támogatja, akiknek gyakran csak alamizsnát fizetnek.

Az extrém hőmérséklet azonban nemcsak Kuvaitvárosban probléma. Az iráni Ahvazban a hőmérő higanyszála már a kínzó 50 Celsius-fokot is elérte, és a légszennyezés tovább növeli a város 1,5 millió lakosának szenvedését. A WHO szerint itt a világon a legszennyezettebb a levegő a gyárakból származó füst és a porviharok nyomasztó szmogja miatt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: