„Percenként 140 ezer állatot ölünk meg!” – a magyar Veganuár-kampányt 27 ezren követték
Közismert történet, hogy Paul McCartney és családja úgy tért át a vegetáriánus táplálkozásra, hogy skóciai házuk ablakából megláttak néhány mezőn fickándozó bárányt. Péntek Csabát egy filmélmény indította el a veganizmus útján. Azóta könyvvel, előadásokkal, konferenciák szervezésével hirdeti ezt az egészséges és fenntartható életmódot. A Vegan Business Circle társalapítójával beszélgettünk éppen a nemzetközi kezdeményezésű Veganuary idei utolsó napján.
– A 2014-ben indult Veganaury 31 napra szóló kihívás, hogy az emberek januárban hagyják el az állati eredetű ételeket, a húst, a tojást, a tejet. Azért januárban van, mert sokan újévkor tesznek mindenféle fogadalmakat, tehát jó lehetőség arra, hogy az emberek tudjanak változtatni. Az idén 120 országból 700 ezren csatlakoztak hozzá, a magyar Veganuár-kampányt 27 ezren követték - mondja Péntek Csaba.
– Ön hogyan lett vegán?
– Úgy kezdődött, hogy láttam Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét. Volt benne egy vágóhídi jelenet, amely egy szarvasmarha életnek utolsó perceit mutatta be egészen naturalista módon. Ennek hatására elhagytam a marhahúsfogyasztást. Fél évvel később volt egy egészségügyi panaszom, amellyel elmentem egy indiai ajurvédikus orvoshoz, és ő azt ajánlotta, hogy csökkentsem a húsfogyasztásomat, legalább hetente 2-szer, 3-szor hagyjam ki az étrendemből. Addig el sem tudtam képzelni a napomat hús nélkül, ki kellett találnom, hogy mit egyek.
Elkezdtem utánajárni, olvastam, orvosok, dietetikusok előadásait hallgattam és megtanultam, hogy a fehérjét nemcsak az állati, hanem a növényi eredetű táplálékkal is bőségesen be lehet vinni a szervezetünkbe. Már vagy egy éve nem ettem húst – tojást, sajtot még időnként igen – amikor egyszer az Astoriánál belebotlottam vegán aktivistákba, akik tableten mutatták a járókelőknek a vágóhidakon készült rejtett kamerás felvételeket. Ekkor döntöttem el, hogy vegán leszek, és hogy erről a témáról szeretnék kommunikálni az emberek felé.
– Így született meg A hamburgered ára című könyve, amelyben sokkoló adatokkal magyarázza a húsevés hatását a klímaváltozásra és az emberi egészségre.
– Még mindig nagyon keveset beszélnek a nagyipari húsfogyasztás klímára gyakorolt hatásáról. A mesterségesen tenyésztett haszonállatok testtömege sokkal nagyobb, mint a Földön élő összes emberé és vadon élő állaté együttvéve. Az emberiség 330 millió tonna húst eszik meg évente, ez kb. 70 milliárd szárazföldi állatot jelent, és ehhez még kifognak 200 billió vízi élőlényt, a kis halaktól, rákoktól kezdve egészen a bálnákig. Percenként 140 ezer állatot ölünk meg! A tenyészállatok óriási mennyiségű növekedési hormont, antibiotikumot és egyéb mesterséges tápszereket kapnak, amelyek az ürülékükön keresztül beszivárognak a talajba, a talajvízen keresztül a folyókba. Mi pedig ezeket a vegyi anyagokat megesszük a hússal.
– És akkor még nem beszéltünk a szarvasmarhák metánkibocsátásáról, amely jelentős tényező az atmoszférát terhelő üvegházhatású gázok között…
– Egyes becslések szerint a nagyipari szarvasmarha-tenyésztésnek akkora a károsanyag-kibocsátása, mint 33 millió autónak… És ehhez jön a termőföld- és az ivóvízpazarlás. Egy kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség, kezdve a megtermelt takarmány öntözésétől az állat vízszükségletein át a hús feldolgozásáig. Ezzel szemben egy kg szójához elegendő 1427 liter. Egyébként éppen a szója kapcsán támadják sokat a vegetáriánusokat és a vegánokat, holott a világ szójatermelésének 95%-a állati takarmány lesz. Igazából még arra az 5%-ra sem lenne szükségünk, nyilván azért szeretjük, mert a tofu állaga hasonló a húséhoz, és jó alternatíva azoknak, akik ragaszkodnak a megszokott ízekhez. A szükséges fehérjét be tudnánk vinni káposztából, babból, hüvelyesekből, és egy kg bab vagy káposzta előállításához mindössze 200 liter víz kell. Jelenleg a Föld termőföldjeinek 77%-át használjuk legelőnek, takarmány-termesztésnek. A folyamatosan növekvő állatállomány miatt vágják ki az amazonasi esőerdőket.
Hogy mennyire kifordult a világ önmagából, azt látjuk, hogy miközben Európában, Amerikában húsból túlfogyasztás van, és a vezető halálokok a szív- és érrendszeri betegségek és a rák – ez utóbbit már a WHO is kapcsolatba hozza a „vörös hús” fogyasztásával –, addig a világ más részein az éhezésbe halnak bele a legtöbben, napi szinten 15 ezren.
– Segítené a növényi táplálkozásra való áttérésünk a Föld biológiai egyensúlyának helyreállítását?
– Mindenképpen. Ha felszabadulnának a jelenlegi legelők, és azokat újra be lehetne erdősíteni, vagy csak szabadon hagyni, ha a természetes élővilág vissza tudna magának egy bizonyos területet szerezni, több zöld lesz, jobb lesz a levegő minősége. A vadon élő állatok természetesebb környezetben tudnak szaporodni, ha élőhelyük kitágul. A bolygó képes helyreállítani saját egyensúlyát. Engem megdöbbentett az a felismerés, hogy ha az emberiség holnap kipusztulna, a bolygó visszaállna a maga természetes állapotába.
– Hogyan lehetne túllépni az évezredes húsfogyasztási hagyományokon, amelyek a világ nagy részén meggyökeresedtek?
– Sokan érvelnek azzal, hogy nagyanyáink is ettek húst, csakhogy ők azt ették, amit maguk neveltek, nem nagyipari módon, és nem mindennap. Rendszerint csak hétvégén került hús az asztalra. Persze az ősember is vadászott, mert ezt kívánta a mindennél erősebb túlélési ösztöne. Az ember azért a csúcsragadozó a Földön, mert mindenhez tud alkalmazkodni. Régóta folyik vita arról, hogy az ember növényevő vagy húsevő, de nem ez a kérdés, hanem az, hogy mi tesz jót az egészségünknek, mit emésztünk meg könnyebben. Nemigen hallunk olyat, hogy valaki azért került kórházba, mert túl sok brokkolit, vagy áfonyát evett. Ha a hagyományoknál tartunk: már az is komoly előrelépés lenne, ha úgy étkeznénk, ahogy a nagyszüleink, dédszüleink.
– Mi a véleménye a laboratóriumban tenyésztett műhúsról?
– Az ember általában három okból lesz vegetáriánus vagy vegán. A legtöbben az egészség miatt választják ezt az utat. Jellemzően 40 év körüli emberek váltanak, mert ilyen korban kezdenek előjönni a mértéktelen húsfogyasztással kapcsolatos betegségek. A másik a fenntarthatóság, ami egy kicsit „divat” is, de a bőrünkön érezzük a klímaváltozást, és tudjuk, hogy meg kell menteni a bolygót. A harmadik az etikai oldal, amikor valaki nem akarja, hogy az állatok szenvedjenek. Ha valaki hosszabb ideje vegán, rendszerint már túl van azon, hogy kívánja a húst.
Itt szólnék az EU által is elismert rovarfehérjéről. Ha az emberek megértenék, hogy a teljes értékű növényi étrend ideális arra, hogy az emberek többségét el tudja egészségesen tartani, nem lenne szükség sem műhúsokra, sem rovarfehérjére.
– Ehhez viszont világgazdasági struktúraváltás kellene. Addig, amíg a húsipar és a mértéktelen táplálkozásra épülő gyógyszeripar ekkora hatalommal bír, kevés esélyt látok a változásra…
– Kevesen tudják, hogy a húsárakon óriási állami támogatás van. Ha ez nem lenne, már azzal visszaszorulna a húsfogyasztás…
– És közben a „biocímkés” zöldségek, gyümölcsök drágábbak, mint a nem biogazdaságból származók…
– Kétségtelen, hogy miközben mennek az államilag támogatott hús, tojás, halfogyasztási kampányok, még nem láttam olyan óriásplakátot, amely több zöldség, gyümölcs fogyasztására ösztönözne… A gazdasági érdekeltség mindent felülír. Minél feldolgozottabb egy élelmiszer, és a hús ezek közé tartozik, annál több szereplőn megy keresztül, annál több ember anyagi érdeke fűződik hozzá. A biokertészek még a vetőmagot az előző évi termésből veszik, egy olyan önfenntartó rendszert építenek fel, amely rajtuk kívül senkinek nem áll érdekében.
– Azt viszont nem várhatjuk, hogy a húsfogyasztásban érdekelt nagy cégek lelki okokból, vagy etikai érzékenységből váltsanak…
– E téren az igazi hatalom a fogyasztóknál van. A nagy élelmiszeripari cégek abba az irányba fognak fordulni, amit a fogyasztók diktálnak. Amikor mi bármilyen terméket veszünk, a pénzünkkel támogatunk egy iparágat. Éppen ezért az alulról jövő változásban van az erő. Ha egyre több emberben tudatosul a növényi táplálkozás fontossága, és a vásárlásaival „nemmel szavaz” az állatokat kihasználó, környezetromboló, egészségtelen termékekre, a nagy cégek is kénytelenek lesznek változtatni, és ez a folyamat már elkezdődött.
– Ezt a változást hivatott elősegíteni a Vegan Business Circle.
– Alapító társaimmal az a küldetésünk, hogy Magyarországon ösztönözzük az élelmiszeripari gyártó és forgalmazó cégeket, valamint a vendéglátóipart, hogy merjenek nyitni a növényi élelmiszerek felé, bővítsék kínálatukat, és ezzel is ösztönözzék a váltást. 2021 őszén szerveztük meg először nálunk a V4-es kezdeményezésű Plant- Powered Perspectives konferenciát, ahová olyan nagyvállalatok fogadták el a meghívásunkat, mint a Nestlé, a Danone, az Unilever, a Metro. Ennek sikerén felbuzdulva elhatároztuk, hogy a vegán üzleti élet szereplőit rendszeresen egy asztalhoz ültetjük, ezért tavaly januárban létrehoztuk a Vegan Business Circle nevű üzleti közösséget. Kéthetenként szerdán kapcsolatépítés és tudásmegosztás céljából a The Planteen étteremben összehozunk egy üzleti reggelit, ahová a növényi alapú termékek gyártóit várjuk – beleértve a ruházati és kozmetikai cégeket is természetesen –, valamint azokat, akiknek tevékenysége kapcsolódik ezekhez, vagy olyan, más területről való szakembereket, akiknek tudása a vegán üzleti kör hasznára válik.
Bár én magam nem vagyok sem vegán, sem vegetáriánus, de a találkozónkra vörös tenyérrel érkeztem, mivel indulás előtt éppen ebédünkhöz, a zöldséges bulgurhoz hámoztam céklát. Párommal együtt nagyon kreatívak vagyunk e téren, saját alkotás a képen látható zöldséges tofu köleskásával is. Péntek Csaba is elárult egy vegán töltöttkáposzta-receptet, amelyben a darált húst szejtánnal (búzasikér), lencsével vagy csicseriborsóval helyettesítik. Az általa bemutatott szakácstól megtudtam, hogy a vegán bacont zöldborsófehérjéből készítik – megkóstoltam, határozottan illúziókeltő –, a tojássárgáját pedig lenmaggal vagy útifűmaggal helyettesítik. Mi több, rizs- vagy mandulatejből is készíthető mozzarella….
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
