Példátlan gazdasági háború tört ki Amerika és Kína között, a tét: ki uralja a mesterséges intelligenciát
Október elején váratlan fordulatot vettek az amerikai-kínai kapcsolatok, az Egyesültek Államok ugyanis példátlan exportkorlátozásokat és tilalmakat vezetett be. A cél, hogy megnehezítsék újabb kínai szuperszámítógépek építését, és azt, hogy Kína megelőzze Amerikát a mesterséges intelligencia területén.
A New York Times szerint az amerikai hírszerzés már tavaly októberben letett Joe Biden asztalára egy jelentést, amelyben a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek és a félvezetők terén elért kínai sikereket és ezek veszélyeit részletezték. Kína évek óta nyíltan törekszik rá, hogy átvegye a vezetést ezeken a területeken. Az Egyesült Államok szerint Peking 2030-ra a világ vezető mesterségesintelligencia-hatalma szeretne lenni, ami az amerikai hírszerzés szerint komoly biztonságpolitikai kockázatokkal járna. Kína ugyanis ezeket a technológiákat például a hangsebességnél ötször gyorsabb hiperszonikus fegyverek és lopakodó technológia fejlesztésére, állampolgárai megfigyelésére, valamint titkosított kommunikáció feltörésére is felhasználja.
A mostani amerikai rendelkezések megtiltják minden olyan, a félvezetőiparban használt amerikai technológia, berendezés, gyártósor exportját Kínában, amely a chipek gyártásához szükséges. Emellett amerikai állampolgárok és cégek nem nyújthatnak semmilyen segítséget az ezek gyártásban résztvevő kínai vállalatoknak. Ugyancsak megtiltják, hogy a világ vezető szilíciumgyárai, mint a tajvani TSMC és a dél-koreai Samsung modern chipeket gyártsanak kínai cégek számára. Emellett Biden aláírt egy 280 milliárd dolláros fejlesztési csomagot is, amely CHIPS and Science Act néven vált ismertté. Ez csak a félvezetők fejlesztésére 52 milliárd dollárt szán a közeljövőben.
Az üzenet egyértelmű: az Egyesült Államok tisztában van azzal, hogy az AI-technológia a jövőt jelenti, és ezt fenn akarja tartani magának és szövetségeseinek, szemben a konkurens Kínával -írja a WIRED. A lap idézi Chris Millert, a massachusettsi Tufts egyetem professzorát, akinek a közelmúltban könyve jelent meg az amerikai-kínai chipháborúról. Ő azt állítja,
Annak idején az 1947-ben a nyugati hatalmak által létrehozott COCOM (Coordinating Committee for Multilateral Export Controls – A multilaterális export ellenőrzését koordináló bizottság) listáján szereplő, elsősorban csúcstechnológiai eszközöket tilos volt eladni a Szovjetuniónak és szövetségeseinek, valamint Kínának. Ez az embargó mindenekelőtt azt célozta, hogy a kommunista rendszerek lemaradjanak a fegyverkezési versenyben. Bár voltak kísérletek a tilalom kijátszására, a COCOM-listát csak az 1989-90-es rendszerváltás után enyhítették, és 1994-ben szűnt meg véglegesen.
Az amerikai lapok szerint az Egyesült Államok vezetése felmérhette, ha most nem lép, már túl késő lesz. Kína az elmúlt években óriási erőfeszítéseket tett, hogy az élre kerüljön. A mesterséges intelligencia-projektek nélkülözhetetlen elemei a modern chipek, amelyek azokat a szuperszámítógépeket működtetik, amiken a gépi tanulás algoritmusai futnak. Egy-egy ilyen szuperszámítógépben több száz vagy több ezer grafikus feldolgozó egység (GPU) működik. Ahhoz hasonlóak, amiket játékokhoz vagy bonyolult matematikai műveletek lefuttatásához terveztek.
A nagy kínai technológiai cégek - az amerikaiakhoz hasonlóan - nagy AI-modellek sorát készítették el, amelyek alkalmasak például az internetes keresés, a termékajánlás, a nyelvi fordítás, a kép- és videófelismerés, valamint autonóm működés területén akár forradalmian új eredmények elérésére is.
A Google-hoz hasonló kínai kereső-óriás, a Baidu például Nvidia chipeket használ. Éppen egy éve jelentették be azt is, hogy létrehozzák a világ egyik legnagyobb nyelvgeneráló mesterséges intelligencia-modelljét, amelyet szintén Nvidia-hardverre építenének. Ugyancsak az amerikai gyártótól függ a TikTokot működtető ByteDance, és az e-kereskedelemben jelentős Alibaba is.
A helyzetet jól jellemzi, hogy Kína 2021-ben a világszerte értékesített félvezetők több mint háromnegyedét vásárolta fel, miközben a globális termelésnek csak mintegy 15 százalékát állította elő.
A világon ma három vállalat képes csúcstechnológiás processzorok előállítására: a világ legnagyobb félvezetőgyártója, a tajvani TSMC, a dél-koreai Samsung és az amerikai Intel. A chipek fejlettségét elsősorban azon mérik, hogy mennyire kicsik, mekkora teljesítményre képesek és mekkora az energiafogyasztásuk. Az Apple legújabb iPhone-jaiban például 5 nanométeres processzorok dolgoznak. A TSMC és a Samsung azonban képes három nanométeres chipeket is elkészíteni. Sőt, a tervek szerint a két vállalat 2025-ben megkezdi a 2 nanométeres chipek gyártását is.
Ebben a világban Tajvan számít nagyhatalomnak. Az ő fabjaikban gyártják például az Apple mellett az AMD, az NVIDIA, a Broadcom és a MediaTek chipjeit is. Emiatt jelenleg a gyártás terén Amerika is kritikus mértékben függ Tajvantól. A TSMC 2024-ben nyithatja meg arizoniai fabját, ami valamennyit enyhíthet ezen a helyzeten.
A mostani korlátozások komoly csapást mérhetnek a kínai erőfeszítésekre. Az amerikai chipek hiánya minden bizonnyal lelassítja a kínai AI-projekteket. Kína legnagyobb hazai chipgyártója, a SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation) több generációval van lemaradva a TSMC, a Samsung és az Intel mögött. Egyelőre csak 14 nanométeres chipek előállítására képesek. A modernebb mikroprocesszorok gyártáshoz szükséges fotolitográfiai berendezéseket gyártó holland ASML Holding pedig nem szállít Kínába a legfejlettebb termékeiből, sőt, azt is megtiltotta amerikai dolgozóinak, hogy bármilyen szolgáltatást nyújtsanak kínai cégeknek.
Az amerikai döntés ugyanakkor minden bizonnyal nem jelenti a kínai AI-ipar végét. Egy mesterséges intelligenciákra specializálódott pekingi befektető cég névtelenséget kérő munkatársa a Wirednak azt mondta, hogy egyes kínai cégek már szeptemberben elkezdtek GPU-kat felhalmozni, amikor a várható rendeletnek még csak egyes részletei szivárogtak ki. Arra is van lehetőség, hogy Kínán kívül fejlesszék mestereséges intelligencia-modelljeiket. Emellett a mostani amerikai korlátozások alól egyelőre egyéves felmentést kapott a Samsung, amelynek Kínában is vannak gyártósorai.
