HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Megépítjük a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét

A miniszterelnök szerint véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk.


A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezetéket építenek nemzetközi összefogással. Ez nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja

- mondta Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton Bukarestben.

Ursula von der Leyen a Magyarország, Románia, Georgia és Azerbajdzsán vezetői által megkötött kormányközi megállapodás aláírása alkalmából rámutatott: "sosem volt közelebb egymáshoz" a Fekete-tenger két partja, a beruházás ugyanis energetikai és digitális adatátvitel terén is összekapcsolja a Fekete-tenger két partját, valamint a Kaszpi-tenger térségét.

Szerinte a vezeték kiépítése Georgiát energetikai csomóponttá teheti, és integrálhatja az Európai Unió energetikai piacába, ugyanakkor megkönnyítheti Moldova, a Nyugat-Balkán energiaellátását is, és minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja.

Az eseményről Orbán Viktor is megemlékezett a közösségi oldalán. A fotóhoz azt írta:

"Megépítjük a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét, amellyel olcsó, zöld energiát hozunk Magyarországra".

Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben azt mondta: "a világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát partnereivel Magyarország, a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékének megépítésére készülünk".

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. A megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának - mondta.

Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték - tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, a mostani európai helyzet "olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa". Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság - amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is -, közben az egész európai gazdaságon végigsöpör az infláció,

az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot,

és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét - sorolta.

Mindez azt jelenti, hogy

véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett.

Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum - mutatott rá.

Ebben a helyzetben csak az innováció jelent megoldást, és a most bejelentett vezeték igazi innovatív beruházás.

Az elsősorban szél- és napenergia-termelésből Azerbajdzsánból villamos energiát szállító, tenger alatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát. Kapacitása eléri az 1000 megawattot.

A szerződést Orbán Viktor mellett Nicolae Ciuca román kormányfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök írta alá Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenlétében.

A miniszterelnök felszólalásában méltatta, hogy az EU az elmúlt időszakban sok figyelmet fordított Azerbajdzsánra, fejlesztette az együttműködést, és Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő is nyitott volt együttműködésre.

"Én is több mint egy évtizede tapasztalom azt, hogy Azerbajdzsánra mint megbízható partere mindig számíthat az Európai Unió" - jelentette ki.

Megemlítette Orbán Viktor azt is, hogy nyolc év után érkezett újra Bukarestbe, és hatalmas fejlődést tapasztalt, amely meglátása szerint indokolttá tette Románia tagságát a schengeni övezetben. De a minap "az EU-ban még hibás döntést hoztunk" - emlékeztetett -, és ezt korrigálni kell, Romániát fel kell venni a szabad mozgást biztosító övezetbe.

A kormányfő biztosította a szombati rendezvényt irányító Klaus Iohannis román elnököt, hogy Bukarest ebben számíthat Magyarországra.

A szerződéskötés házigazdájaként Klaus Iohannis román államfő arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette a térség országainak összefogására és szolidaritására van szükség. A szombaton aláírt egyezmény szerinte hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelynek első lépése a Fekete-tengeren átvezető - csaknem 1200 kilométer hosszúságú, Georgia és Románia között kiépítendő, tengeralatti elektromos kábel - amelyet később zöld hidrogén Európába szállításával kapcsolatos projektek követnek.

Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt - jegyezte meg.

Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb "energetikai híd" alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia 80 százalékát exportálják.

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint a bukaresti egyezménnyel útjára indított projekthez az EU Global Gateway - fenntartható és megbízható digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések kialakítására irányuló - európai stratégia részeként uniós finanszírozásra is számíthat.

Azerbajdzsán 2030-ig 30 százalékra akarja emelni a megújuló források arányát az ország által termelt energiamennyiségben, és jelentős potenciállal rendelkezik a vízi, szél- és napenergia-termelés terén. A villamos energiát szállító tengeralatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vucic öt tonna marihuána miatt magyarázkodik, közben sorra rúgják ki a nyomozókat
Rekordfogásként értékelte a szerb belügyminiszter a 7-10 millió euró értékű kábítószer lefoglalását. Közben a parlament elfogadta a vitatott Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét.


Magyarázkodásra kényszerül Aleksandar Vucic szerb elnök, miután Észak-Macedóniában felmerült, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párthoz köthető körök állami segítséggel csempészhettek több tonna marihuánát Szerbiába. A hatalmas mennyiségű kábítószerre január végén a párt egyik politikusának, Rade Spasojevicnek a krusevaci raktárában bukkantak rá a hatóságok. Ivica Dacic szerb belügyminiszter rekordfogásról beszélt, amely Szerbia történetében is a legnagyobb; a lefoglalt drog értékét 7 és 10 millió euró (2,67–3,82 milliárd forint) közé becsülte – írta a hvg.hu.

A példátlan mennyiség ellenére a nyomozást beárnyékolja, hogy az ügyön dolgozó több kulcsfigurát is gyors egymásutánban menesztettek:

leváltották Irena Bjelos ügyésznőt, valamint a kábítószer-ellenes szolgálat vezetőjét, Rasa Popovicot és helyettesét is. Mindeközben a szerb törvényhozás elfogadta az úgynevezett Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét, és megteremti a politikai ellenőrzés lehetőségét.

Egy szerbiai magyar portál szerint a rendőri állományban egyre nagyobb az elégedetlenség a Vucic-rezsimmel szemben a politikai érdekek alapján történő kinevezések miatt.

A drog a jelek szerint Észak-Macedóniából érkezett, ahol 2016 óta legális az orvosi célú marihuánatermesztés. A szerb nyomozással párhuzamosan ott is vizsgálódnak: a szkopjei Ohis vegyi gyár környékén tartott razzia során további tíz tonna marihuánát találtak. A macedón rendőrség az Alfafarm nevű cég több munkatársát is körözi. A vállalat 2023-ban alakult, és 2024 márciusától rendelkezik termesztési engedéllyel.

A januári fogás ügyében Aleksandar Vucic is megszólalt, aki határozottan tagadta, hogy állami alkalmazottaknak közük lenne az ügyhöz. Ezzel szemben a Macedóniai Szociáldemokrata Unió közleményben tudatta:

szerintük ekkora mennyiségű kábítószer csak úgy juthatott át a szerb–macedón határon, ha a csempészeket mindkét oldalon kormányzati szereplők segítették.

Nem ez az első eset, hogy Aleksandar Vucic neve illegális marihuánatermesztéssel kapcsolatban merül fel. 2021-ben a szerb államfő védelmébe vette Predgrag Koluvját, akit az ügyészség több tonna marihuána termesztésével vádolt, ám végül csupán 88 gramm kannabisz birtoklásáért indult ellene eljárás. Koluvját a szerb sajtó drogbáróként emlegeti, noha hivatalosan biokertészettel foglalkozott. A farmján – ahol 2015-ben Aleksandar Vulin akkori belügyminiszter is megfordult – a rendőrök 65 ezer tő marihuánát foglaltak le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem, nem hibáztam” - Trump nem kér bocsánatot az Obamáékat majomként ábrázoló videó után
Egy 62 másodperces, AI-manipulált videót tettek közzé Donald Trump Truth Social-oldalán. A posztot a Fehér Ház előbb védte, majd a kétpárti felháborodás nyomására 12 óra múlva eltávolították.


„Nem, nem hibáztam” – mondta Donald Trump újságíróknak, miután a Fehér Ház eltávolította azt a videót a Truth Social oldaláról, amelynek végén Barack és Michelle Obamát majomként ábrázolták. Az elnök azzal védekezett, hogy csak a klip elejét látta, amely a választási csalásról szólt, a rasszista részt nem, és bár elítéli azt, bocsánatot nem kér.

A 62 másodperces videó csütörtök késő este került ki Trump közösségi oldalára. Az összeállítás nagyrészt a 2020-as választásokkal kapcsolatos, már többször cáfolt állításokat sorolta,

a végén azonban egy rövid, mesterséges intelligenciával manipulált betét jelent meg, amely a volt elnöki párt majomtestekre montírozva mutatta, miközben a The Lion Sleeps Tonight című dal szólt.

A posztot a közzététel után nagyjából 12 órával, pénteken vették le. A Fehér Ház kommunikációja is fordulatot vett: Karoline Leavitt szóvivő először „internetes mémként” védte a klipet, és arra kérte a kritikusokat, „hagyják abba az álmérgelődést”, később azonban egy másik hivatalos közlemény már egy stábtag tévedésére hivatkozott, és bejelentette a törlést.

A videó republikánus oldalon is kritikát váltott ki. „Imádkoztam, hogy hamis legyen, mert ez a leginkább rasszista dolog, amit láttam ettől a Fehér Háztól” – mondta az Axiosnak Tim Scott dél-karolinai szenátor. John Curtis utahi szenátor pedig „nyíltan rasszistának és megbocsáthatatlannak” nevezte a megosztást. „Donald Trump videója vállaltan rasszista, undorító és teljesen elvetemült” – közölte az NAACP, az Egyesült Államok legnagyobb fekete polgárjogi szervezete, kiemelve, hogy a bejegyzés a Fekete Történelem Hónapjában jelent meg. Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata vezetője egy videóüzenetben „rosszindulatú dögnek” nevezte Trumpot.

A The Washington Post részletes cikke szerint a klipben felhasznált betét egy Trump-párti mémkészítő anyagából származik, a megosztott verzión az @XERIAS_X vízjel látható. A feketéket majomként ábrázoló toposz egy évszázados, dehumanizáló rasszista eszköz. A volt elnöki pár egyelőre nem reagált a történtekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elfogatóparancsot adtak ki a Magyarországon bujkáló volt lengyel miniszter ellen
Zbigniew Ziobrót bűnszervezet irányításával és közpénzek elsikkasztásával gyanúsítják a lengyel hatóságok. A volt miniszter ellen 26 bűncselekmény miatt adtak ki körözést, de kiadatása bizonytalan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 07.



Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,

mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.

A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.

A Tusk-kormány által felállított új ügyészség összesen 26 bűncselekménnyel gyanúsítja Ziobrót, köztük bűnszervezet irányításával, valamint a bűncselekmények áldozatainak szánt Igazságosság Alap pénzeinek politikai célú felhasználásával. A vádak szerint ebből a keretből finanszírozták többek között a Pegasus kémszoftver beszerzését is. A lengyel ügyészség több mint 143 millió zloty, átszámítva körülbelül 13,1 milliárd forintnyi közpénz politikai célú felhasználását vizsgálja.

Ziobro januárban maga jelentette be, hogy Magyarországon tartózkodik, miután a magyar kormány menedékjogot biztosított számára. „Úgy döntöttem, külföldön maradok, amíg Lengyelországban vissza nem állnak a jogállamiság valódi garanciái” – közölte Ziobro a The Guardian szerint. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hírre szarkasztikusan csak annyit írt: „Logikus döntés.” A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter akkor megerősítette, hogy „több” olyan személy is kapott menedéket, aki Lengyelországban „politikai üldöztetésnek” lenne kitéve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az adatvédelmi hatóság nem vizsgálja, hogyan kerültek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők személyes adatai
A NAIH elnöke szerint a gyöngyösi tüntetők a demonstráción való részvétellel a közéleti viták alakítóivá váltak. A hatóság így nem vizsgálja, hogyan kerülhettek a tüntetők különleges bűnügyi adatai a kormánypártokhoz.


Hivatalból nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogyan kerülhettek a kormányhoz a Lázár János gyöngyösi fórumán tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai – írja a 24.hu. A hatóság elnöke szerint az érintetteknek maguknak kell eljárniuk az ügyben, és azokhoz kell fordulniuk, akik a felvételeket nyilvánosságra hozták.

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a lap kérdéseire azt válaszolta, hogy az adatkezelés érintettjei „érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekményekkel vádolt tüntetőknek Lázár Jánoshoz kellene fordulniuk felvilágosításért.

Az ügy azért is kényes, mert a bűnügyi személyes adatok különleges védelem alatt állnak, és az állítólagos priuszok még Orbán Viktorhoz sem juthattak volna el jogszerűen. Péterfalvi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat konkrét jogszabályok rögzítik, beleértve azt is, hogy ezeket a különleges személyes adatokat ki, hogyan, milyen körülmények között ismerheti meg.”

A hatóság elnöke szerint az ügyben két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme ütközik.

Álláspontja szerint azzal, hogy a tüntetők részt vettek a demonstráción, a közéleti viták aktív alakítójává váltak, ezért „az őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük.”

A hatóság gyakorlata szerint az ilyen alapjog-ütközést megvalósító esetekben csak kérelemre járnak el.

Mindeközben az Amnesty International már beadvánnyal fordult az adatvédelmi hatósághoz és a Legfőbb Ügyészséghez is a tüntetők adatainak politikai célú felhasználása miatt. A jogvédő szervezet vitatja, hogy a bűnügyi adatok megszerzése és nyilvánosságra hozatala jogszerű lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk