Riasztó tényekkel és jövőképpel szembesítette a világot az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) első munkacsoportjának hétfőn közzétett jelentésében, amelyet Antonio Guterres ENSZ-főtitkár „az emberiségnek mutatott vörös kódnak” nevezett. Ehhez az eseményhez kötődve rendezte meg a Másfélfok egyesület soros online sajtóklubját, amelynek vendége Ürge-Vorsatz Diána, Nobel-békedíjas fizikus, a CEU professzora, az IPCC harmadik munkacsoportjának alelnöke volt a vendége.

Vigh Péter, a Másfélfok vezetője szerint a jelentés „új tudományos biblia” lehet az egész klímaváltozással kapcsolatos párbeszédnek, bár rohamtempóban készült az őszi glasgow-i klímatárgyalásokra, ahol súlyos döntéseket kell hozni a hatékony és határozott cselekvésről. Csak így lehet 2 C fok alatt tartani a globális felmelegedést, ahogy e célkitűzést a párizsi megállapodás kimondta. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás a Föld minden területére hatással van, egyértelműen az ember okozza kibocsátásaival, és ha ezt az évszázad végéig szeretnénk valamelyest mederben tartani, a cselekvést most kell elkezdeni – hangsúlyozta Vigh Péter.

A professzornő hangsúlyozta, hogy a jelentés egyrészt összefoglalta a korábbiakat, köztük a 2013-as „Másfél fokot” és a 2018-as külön jelentést, de számos új megközelítést is tartalmaz. A munka nagyságát jól mutatja, hogy nem kevesebb, mint 14 ezer tudományos publikáció tartalmát összegzi, és 78 ezer szakmai bírálat érkezett, amelyeket a szerkesztők egyenként vizsgáltak meg.

Az éghajlatban történt változások már nagyon széleskörűek, gyorsak, egyre intenzívebbek lesznek, és a legtöbbre több ezer vagy akár több millió évre visszamenően nem volt példa. Ezért, ha csak nem történnek azonnali, nagyon gyors és nagymértékű csökkenések az üvegház-hatások kibocsátásában, nem tudjuk 1,5 C fokon tartani a globális felmelegedést – erősítette meg Ürge-Vorsatz Diána, miként azt is, hogy az emberi tevékenység az oka a klímaváltozásnak, a szélsőséges időjárási jelenségeknek, a hőhullámoknak, az extrém csapadékmennyiségnek, illetve az elhúzódó aszályoknak.

Arra nincs remény, hogy „visszahűtsük” éghajlatunkat, de sok olyan jelenség van, amit le tudunk lassítani, néhányat le is tudunk állítani, amennyiben megállítjuk a globális felmelegedés általános folyamatát. De lesznek olyanok, mint például a jég olvadása vagy a tengerszint emelkedése, amelyek még évszázadokon, évezredeken keresztül változni fognak.

A professzornő külön kiemelte a légszennyezés csökkentésének fontosságát, mert ez jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az emberek egészségére Európában, így Magyarországon is.

A különböző klímamodellek szerint körülbelül 125 ezer évvel ezelőtt volt utoljára olyan meleg a Földön, mint napjainkban, míg a felmelegedés ilyen mértékű gyorsulására utoljára 2000 éve volt példa.

2019-ben a CO2-koncentráció magasabb volt, mint bármikor az elmúlt 2 millió évben, a metán és a nitrogén-oxid koncertrációja 800 ezer éves rekordot döntött meg. Ugyancsak elmondható, hogy 2 millió éve nem voltak ilyen savasak az óceánok.

Ebben a jelentésben sokkal jobban megértettük a múlt éghajlatát és azt is, hogy milyen mértékben változtattuk meg a klímát- hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint a jelenlegi tendenciákkal akár 5 C fokos átlaghőmérséklet-emelkedés sem kizárt 2100-ra.

A csapadék-mennyiség változása és az aszályok kapcsán kiemelte: a Föld azon régiói, amelyekből egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedhet Európára, éppen a legérintettebbek a szárazságtól.

A jelenlegi statisztikai adatok szerint viszont a másfél fokot már két évtizeden belül elérjük, és ha nem cselekszünk, az évszázad közepére túllépjük a 2 fokot is. Már ez a 2 fok is azt jelentené, hogy a hőhullámok gyakorisága 14-szeresére, 4 fok esetén viszont 40-szeresére fog nőni, holott a jelenleg is szörnyű események számos áldozattal járnak. „Sokkal komolyabban kellene átgondolnunk, hogy mi az, amihez ragaszkodunk az életmódunkban, és mi az, amit esetleg hajlandók lennénk megváltoztatni ezek elkerülésére” – mondta az IPCC-munkacsoport alelnöke.

Számomra az is fontos új üzenete a jelentésnek, hogy bármilyen hőmérsékleten akarjuk stabilizálni az éghajlatot, ahhoz nettó nulla CO2-kibocsátást kell elérnünk. Jelenleg 40 gigatonna az évi kibocsátásunk és sajnos az idén várható az egyik valaha volt legnagyobb kibocsátás-emelkedés. Gyakorlatilag le kell szoknunk a fosszilis tüzelő anyagokról, azon is múlik a stabilizáció szintje, hogy ez mikor történik meg. Ezért is óriási a felelőssége a következő éveknek – mondta Ürge-Vorsatz Diána, aki figyelmeztetett: minél melegebb van, az óceáni és a szárazföldi biomassza annál kevésbé fogja kompenzálni CO2-kibocsátásainkat.

A jelentés újszerűségét mutatja az is, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet az úgynevezett „billenő pontokra”, amelyek közül az első az óceáni korallok kipusztulása lehet, miközben másfél milliárd ember megélhetése függ ezektől az ökoszisztémáktól. De ilyen „billenőpont” a grönlandi jég is, amelynek teljes elolvadása önmagában egy 7 méteres tengerszint-emelkedést jelentene. Az IPCC felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeknek ugyan nagyon kicsi a valószínűsége, de ha megtörténnek, nagyon nagy problémát okozhatnak. Ilyen lehet például a permafrosztban lévő metán felszabadulása, vagy a már jelentősen lelassult Golf-áramlat leállása.

„Az éghajlatváltozás itt és most történik, sokkal rosszabb lesz és nagyon gyorsan lesz sokkal rosszabb. Ha az emberek ezt megértik, talán sokkal könnyebben elfogadják azokat az intézkedéseket, amiket a politikusok ma még azért nem mernek meghozni, mert nem népszerűek, hogy belebuknak, ha túl erősen lépnek fel az éghajlatváltozás megelőzése érdekében. Hiszen az eredmények nem láthatók négy éven belül, azt nem látjuk, ami nem történik meg. Ezért támogatnunk kell a döntéshozókat abban, hogy radikális lépésekre van szükség” – tette hozzá Ürge-Vorsatz Diána.