Mit tesz a vírus az aggyal? Aggasztó eshetőség, ha bejut oda – ezt vizsgálnák magyar kutatók
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. A kutatók eredményei a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek - közölte az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdán az MTI-vel.
A Covid-19 főként légzőszervi betegségként vált ismertté, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik - olvasható a kutatásról beszámoló szerdai közleményben.
"Ahogy egyre több klinikai adat érkezik a betegségről, sokasodnak az arra utaló bizonyítékok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a fertőzésben, és elképzelhető, hogy éppen a legsúlyosabb esetekben döntő jelentősége lehet az ilyen irányú kutatásoknak"
- írják.
Dénes Ádám, a KOKI (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója munkatársaival - köztük Hortobágyi Tibor neuropatológussal - arra vállalkozott, hogy feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.
Amikor valamilyen fertőzésen esünk át, a szervezetünkbe jutott idegen anyagok gyulladásos reakciókat váltanak ki, és ezek hírét különféle gyulladásos faktorok formájában messzire viszi a keringés. Azzal, hogy a szervezet átáll "vészhelyzeti üzemmódra", számos, normál helyzetben kifogástalanul működő rendszerét kénytelen áthangolni. A szervezetben zajló gyulladásos változásokat megérzi az idegrendszerünk is, és egyes agyi központjaink reakciója révén alakul ki a jól ismert betegségérzet.
A vírusfertőzések hatása azonban ennél tovább is mehet. A gyulladásos faktorok túltermelődésének következtében olyan folyamatok is beindulhatnak, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira.
A kutatásról beszámoló közlemény szerint erre a jelenségre utalhatnak azok a klinikai megfigyelések, amikor egyes Covid-19-fertőzöttek légzése úgy omlott össze, hogy azt egyébként a tüdejük állapota nem indokolta volna. Másoknál nagyon alacsony véroxigénszint és vészesen lecsökkent légzőfelület esetén sem alakul ki légszomj.
"Felmerül azonban egy még aggasztóbb lehetőség az efféle tünetek magyarázatára: az, hogy a vírus bejut az agyba" - figyelmeztetnek a kutatók.
Mint írják, már a korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon koronavírusok, a SARS és a MERS esetében is kimutatták, hogy e kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni.
"Az új koronavírusnál pedig számos olyan tünet - például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke, a rohamok és görcsök - arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel"
- idézik a közleményben Dénes Ádámot.
